Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-11 / 154. (1192.) szám

6 'ismsimtMMlESR.-HiimsB Beszélgetés egy megifjitottal az uj életről, a duzzadó izmokról és a csodáról, amin átesett Doktor Doppler emberJiatalitó módszere — Milyen bajokon segit az artériák „ecsételése'1 — Mérhe­tetlen étvágy, a szakái meggyorsult növése, boldogság^ amit a műtét okozott — .4 kórház portásának „indiszkréciói“ a megifjitottról — A P. M. H. bécsi tudósítójától — Becs, julius 10. Voronoffról, az orosz-francia emberfiatalitóról annyit ir a világ sajtója és Voronoff oly jól érti a módját, hogy állandóan beszéltessen magáról, (e tehetsége csaknem D'Annunzio arányait súrolja,) hogy a kiváló bécsi orvosról, dr. Kari Dopplerről egészen megfeledkezik. Pedig Doppler dr. az ő kipróbált és elsőrangúan fiatalító módszerét állan­dóan tovább építi, sokkalta kevesebb lármával és sokkal nagyobb szerénységgel meg tudományos ko­molysággal, mint Voronoff. Mint egy korábbi beszámolónkból talán még emlékezetes lesz, a Doppler-módszer az artériák ecsetelésében áll, az őket boritó és enerváló sym- pafhikus-szálak kikapcsolása céljából. Az egész redkivül könnyű, teljesen veszélytelen peráció, az ecsetelés egy karbolsavas jienol-oldatial történik és az egész keze­lés nem tart tovább négy napnál. Mig a Steinach-operációt (az u. n. ,,vasektómiá“-t) lehetetlen fiatalabb embereken végrehajtani, mert a nemzési képességet veszélyezteti, (tehát csak öreg embereknél alkalmazható, akiknél a nemzési ké­pesség már nem játszik szerepet,) addig a Dopp­ler-féle módszernél ilyen veszélyeztetés, — mely a Voronoff-mődszemél is valószínűen fennáll, — teljesen, eleve ki van zárva, úgy hogy a Doppler-operáció fiatalabb embereknél is alkalmazható. A Doppler-módszer biztos, kipróbált gyógy­módnak bizonyult eddig a következő betegségek esetében: Az érelmeszesedés különféle eseteiben; időelőtti szenilitás eseteiben; fiatal egyé­nek J^esti fejletlensége eseteiben; külön­féle altesti sérülések esetében; szexuális , neuraszténia és szexuális gyengeség ese- í lében. Reményteljes gyógymódnak ígér­kezik azonban még némely pubertáskor- beli pszichózis eseteiben és a demenlia praecox (fiatalkori elmebaj) oly esetei­ben, mikor a betegségnek összefüggései vannak a szexuális élettel. Ami szintén igen fontos: az eddig operáltak egyikénél sem mutatkozott — még hónapok múlva sem — semmiféle reakció. * A napokban felkerestük Doppler dr.-t, — aki a „Krankenhaus dér Wiener Kaufmannschaft” se­bészeti osztályán Lorenz professzor asszisztense — hogy módszerének újabb eredményeiről és tökéle­tesítéséről felvilágosítást kérjünk tőle. Doppler dr. azonban páratlan szerénységgel, szinte mimóza- szerűséggel kitért és ezt felete: — Nekem szigorúan az az álláspontom, hogy egy orvosi és általában tudományos felfedezés, vagy az e téren tett újabb haladás vagy siker első­sorban egy tudományos fórum, ez esetben tehát egy orvosegyesület vagy egy orvosi szakfolyóirat fóruma elé tartozik. Mikor elsőizben volt szeren­csém önnek információkat adni felfedezésemről, akkor is csak az orvosegyesületben történt beszá­molásom után tettem ezt. Doppler dr. e mimózaszerüen szerény nyilat­kozata után „felfedező” körútra indultunk a kór­házban és sikerült is hosszabb detektív munka után egy ecsetelő-operáción kér észtül esett pácienst „föl­fedeznünk“, aki, miután ígéretet tettünk, hogy ne­vét semmiesetre sem közöljük, (— amestersége- sen megifjodottak mindig szégyellik magukat, rész­ben azért, mert ifjódásra volt szükségük, részben azért mert az emberek mindig hajlandók más dol­gokat szimatolni, egy ily ma még nem mindenna­pi elhatározás és operáció mögött, részben, mert egy ily operációnak, pláne fiatalabb ember ese­tében, ma még bizonynos humoros mellékize van az emberi közönségben.) — hajlandó volt az operá­ció utáni benyomásait, észleleteit, élményeit közöl­ni velünk. Letelepedtünk a kórház kertjének egyik pad­jára, s a fiatalember — mert egy 28 esztendős fiatalemberről van szó! — a következőkben közöl­te velünk benyomásait: — A kórházba eredetileg más célból jöttem be. Ugyanis hosszabb ideje baloldali sérvem volt és szükségessé vált az operáció. Kavalek dr., Lo­renz professzor egyik asszisztense operált meg. Amikor az operáció előtt neuraszténiáról, gyenge­ségről, étvágytalanságról panaszkodtam orvosaim­nak, azok tanácsolták, hogy vessem alá magam a Doppler-féle ecsetelési ifjitó-operáciőnak. Tény­leg alávetettem magam és ezt az operációt a sérv­operációval egyidejűleg hajtották végre rajtam, 8 héttel ezelőtt. Azóta a sérvoperáció miatt kellett ittmaradnom, mert az ecsetelés után egyébként már négy nap múlva elhagytam volna a kórházat. A sérv azonban súlyos volt, ezért narkózissal ope­ráltak — az ecselelés sohasem történik narkózis­sal! — s igy még 1 hétig itt maradok. — Az operáció után néhány nappal szokatlan melegséget éreztem altestemben. Két, héttel az operáció után mérhetetlen étvágyam támadt, mely azóta sem csök­ken. Egyidejűleg napról-napra fokozódó erősbödésl érzek, mely még mindig foko­zódók és ez az érzés szinte boldoggá te­szi az embert. Mert hisz ez nem normális erőnövekedés a kiál­lott operáció (a sérvoperáció!) után, hanem valami páratlan, hihetetlen erőgyarapo- dás, amit fizikailag érezni: boldogságot és életkedvei jelent. * V A közérzésem elsőrangú, soha ilyen nem volt, mi­óta az eszemet tudom. — Három hét múlva konstatáltam, hogy a szakállam növése lényegesen gyorsulni és erősödni kezd és ez is napról-napra fo­kozódóit. Az operáció előtt csak minden 3-ad és 4-ed nap kellett borotválkoznom, mert nagyon gyenge szakállam volt. Ma pedig okvetlenül naponta kell borotvál­koznom, s a szakállam már egy nap után sokkal erősebb és sűrűbb növésű, mint volt annakelőíte 3—4 nap Zsatkovics lemond A Direktóriumnak már az sem tetszett na­gyon, hoy a Generális Statútum titkos részeit nem közölték vele. De bajban volt az autonómia is. Érdekes, hogy az ebből származó igen fontos el­lentéteket Zsatkovics rövid mondatokkal ugorja át: — A Direktórium és a prágai kormány kö­zött az autonómiára vonatkozólag ellentétek tá­madtak. — 1920 február 10-én beadtam a minisz­terelnöknek az Autonóm Podkarpatska Rus Direktóriumának elnökségéről való lemondásomat. — A Direktórium elnökségéről való lemondá­somnak napjától a kormányzói hivatal átvétele napjáig közöltem és a prágai kormány között fel­merült ügyekről ezidőszerint részletesen nem fo­gok nyilatkozni. Kiadtam egy „Kormányzói Kiált­ványt”, amelyet Ehrenfeld alkormányzó ellenjegy­zett, amely többek között (a prágai kormánnyal való megegyezés alapján) a következőket tartal­mazza: „Podkarpadska Rus határkérdésének végleges elintézése, amely a fent említett Generális Statú­tum feltételei szerint a ruszinok és szlovákok köl­csönös megegyezésére volt bízva, nem vezetett célhoz, (megjegyzés: a szlovák képviselők klubja 1919 december 3-án kelt határozata alapján át akarta adni Podkarpatska Rusnak az Ung és Ci- roka folyók közt fekvő területet, azaz Zemplén és Ung megyék részeit; ezen ajánlatot a Ruszin Di­rektórium 1920 január 28-án elvetette) és ezért az (vagyis a határkérdés megoldása) a csehszlovák Az expressz vígan vágtatott a sötét er­dőkön, mezőkön át. Az alvó városok és fal­vak mellett. Grigorij beléptekor mosolyogva nézett szét a málnavörös szinti és két sze­mélyre szóló meghitt szakaszban. Valahogy még mindig nem tudott hozzászokni a gon­dolathoz, hogy ő, a szibériai muzsik, ezt a pompát büntetlenül és félelem nélkül élvez­heti. Lehúzta csizsmáit, lecsavarta és a szőnyegre dobta kapcáit, megoldotta derék- szijját és az óhitüek gépies keresztvetésével végigdőlt a tollúval bélelt pamlagon. Puhán és lágyan ringatták erős testét a rugók a ringatózó pompás kocsi ritmusára. Meleg volt, de kellemes meleg, azonban a minden­féle étellel megtömött gyomra nem engedte őt elaludni. Főleg a „mellében” bántotta egy kellemetlen nyomás. Ezt minden pezsgő után érezte. Ivá-s közben, főleg jégbehütve olyan jól esik, hanem azután bűnhődni kell érte. Grigorij lassan - lassan beleringatézott az álom és ébredés közötti kínos állapotba. Izgatott, lázas agyában a .világ úgy kavargott, mintha egy nagy széttört tükörből látná az egészet. Különös, bizarr, néha megrémítő kép ... A vér, mely ezt az agyat táplálta, sötét generációk hosszú sorának vére volt, melyek Szibéria végtelen, sivár pusztáin kóboroltak. Talán Szlyenka Rázin vére, azé a perzsa- selyemben, aranyban és vérben dúskáló orosz Rinaldóé, aki tüzzel-vassal pusztította végig a nagy Volga partjait s amikor egy nő szép leikébe beleszeretett, ahelyett, hogy a szerelmétől maga megjavult volna, a szerel­mesét fojtotta a vízbe. Azé a Sztyenkáé, aki a papokat a folyóba ölte, máglyára égette, tőrrel és akasztófával pusztította, és a temp­ulán. Ugyancsak észre kellett vennem, hogy kör­meim sokkal gyorsabban nőnek; azelőtt csak egy­szer hetenként vágattam és manikűrözhettem őket, mig ezt most legalább kétszer kell tennem. — Azelőtt rend,kivid gyenge, lagymatag izomzato volt, nem voltam soha sport­ember, az utóbbi években már a sérvem miatt sem sportolhattam, ha akartam vol­na is. Most pedig — és mutatja a duzza­dó izmait — nézze meg, micsoda izmaim vannak! Szinte hihetetlen, hogy ez lehetséges! Mert hisz képzelheti, hogy most, sérvoperáció után, ugyan­csak nem sportolhatok! A portás, akivel utólag beszédbe elegyedtem és aki látott a pácienssel sétálni, ezenkívül keser­vesen panaszkodott „a javíthatatlan Don Juan“-ra, „aki min­den nőt molesztál a kórházban“. * Doppler dr. fiatalító módszeréről minden való­színűség szerint sokat fogunk még hallani, való- : szinijleg sokkal többet, mint Voronoff módszeré­ről. Gömöri Jenő. köztársaság parlamentjére és alkotmányos kormá­nyára és Podkarpatska Rus Sojmjára lett bízva.” Alaposan kifejtettem az elnök ur előtt, hogy a kormányzói hivatal elfogadásával fentartottam magamnak a jogot úgy intézni az ügyeket, hogy Podkarpatska Rus olyan autonómiát kap­jon, amilyenre igazságosan, a békekonfe­rencia határozatai és tárgyalásai alapján joga van. Zsatkovics, mint kormányzó. Ennyi csalódáson és akadályon keresztül jutott el Zsatkovics odáig, hogy ha Ruszinszkónak auto­nómiát nem is, de kormányzót szerzett, persze a maga személyében, ami a legtragikusabb politikai sorsot jelölte ki számára. De beszéljen ő maga: — Ami személyes és hivatalos működésemet illeti, a ruszinok jogainak az autonómiára és ha­tárokra vonatkozó megvédelmezésében, csak any- nyit mondok, amennyi a közönség előtt már isme­retes, hoy t. i. elkészítettem és elküldtem a prá­gai kormánynak Podkarpatszká Rus választási és alkotmányi, törvényeinek tervét, ezek közül azon­ban a mai napig egyikét sem terjesztették elő és egyiket sem fogadta el a prágai parlament. Úgyszintén a Szlovenszkőn lévő vitás (semle­ges területeken megejtendő népszámlálás biztosí­tására is megtettem a szükséges lépéseket és pedig az 1919. augusztus 17-én kelt Proklamációban részletesen kifejezett módon. Az 1920. április 26-án a minisztertanács által hozott határozatnak a Gubernialna Rada felállítására vonatkozó pontját több­szöri sürgetésemre sem hajtották végre. lomokat meggyalázta, de amikor gőgös tekintete a hóhér bárójára esett, egyszerre hajlongani kezdett a hivő nép előtt — persze mind a négy égtáj felé — s kérte, hogy bocsássák meg a vétkeit. Vagy a Zemelka Pugaosov vére, aki magát III. Péter cárnak adta ki és csaknem az egész nép oda gyüle­kezett a zászlaja alá, — pedig kézenfekvő volt a szélhámossága — hozzá csatlakozott mindenki, aki a szakadatlan robotmunkát megelégelve zabolátlan, véres és részeg rombolásban akart megpihenni, minden bosszuállás a vérmámor és sötétség, ami csak felhalmozódott a Volgán tulnan. Ebben a széles mellben a névtelen szibériai csavar­gók százainak ösztöne lobogott, a sötét Ivánoké, akik maguk elfelejtik, hogy kicso­dák és honnan jötték, az emberszabású far­kasoké, akiknek a tőrrel vagy késsel való elnémitás napi kenyerük volt. Az elzüllött, romlott, istentelen álszerzetesek és sötét csavargók a megszállottak, ördöngősök, együgyüek és más sötét lelkek természete, akik csengőén az égre kacagva, hol csecse­mőknek fejeit vagdossák a házak küszöbei­hez puszta kíváncsiságból, hol pedig mázsás láncokat öveznek magukra, testüket böjttel és vezekléssel emésztik és véres könnyeket sírnak saját gonoszságaik miatt — egész ad­dig a pillanatig, mig szennyes csizsmájuk egyetlen rúgásával az egész jámbórságukat a pokolba nem küldik s újból gyilkot ragad­va elől nem kezdik régi gonoszságaikat s az első csinos némbereket véres arannyal hal­mozzák el és állatias dáridókban és bűnök­kel terhelt részegségben merülnek el egész az akasztófáig... % S amit a Volgán túl ezek a bolyongó vad generációk valaha átéltek s ami belőlük nem „Lássa a világ és ItélIenT6 VI. GRIGORIJ RASZPUTIN OROSZORSZÁG TITKOS CÁRJA IVÁN NASIVIN REGÉNYE A Volgán túli ember 1926 julius 11, vasárnap. szabadulhatott föl: a kielégítetlen, ledér vágyaik, mindez összesüritett alakban ennek a csontos, erős szibériai muzsiknak az éle­tében teljesült be, A falubeliéi is megrö­könyödtek erkölcstelen, kicsapongó életmód­ján s mintha csak bélyeget ütöttek volna reá, alacsony fakó homlokára, úgy ráragadt a falubeliek, gúnyneve: Raszputin. (Raszpu- tyin oroszul kicsapongót jelent.) S azok, — miképen ő maga is — homályosan értették, de világosan érezték a lényeget, hogy előtte el­homályosodtak azok a határok, melyek a közönséges embert korlátozzák. Ő nem is­mert bűnöket. Ez a selyem - inges orosz nihilista, aki alig tudott irni-olvasni és csak a pamlag meggyvörös selymén hem- pergett, nem állt meg semmi gátló akadály előtt. Mert előtte semmi nem volt szent. Az élete sivatagként tűnt fel előtte s ez a siva­tag olyan volt, mint a szibériai őserdő al­konya, tele hűvös és terhes melanchol.iával s a hideg Sivatagban kisértetek gyanánt kószáltak a sivár és fásult lelkének vágyai és szeszélyei. Ki tudná, mi tette ilyen sivár­rá, a történelem, önmaga, vagy a gondviselés? De ebben a végzetben valami iszonyat rej­tőzött ... Grigorijnek szendergésében úgy érezte, hogy a pompás kocsi egyenletes, ringató, tompa zúgása közben lábai lassan, lágyan, — mintha csak igy volna rendjén — kinyúlnak a fülkéből a folyosóra, a legcsekélyebb erő­kifejtés nélkül kihatolnak a kocsi falán és belemélyednek a sötét mezőkbe. A mellén, ahol előbb .a szakálla volt, a szibériai őserdő suttog. Alább, egész a hasáig egy óriás folyam végtelen távlatai nyújtóznak, rajta nehéz, recsegő tutajok, föl s alá futkározó gőzösök és nehézkes vitorlások haladnak el virágzó falvak és lármás városok mellett... Mind messzebb és messzebb nyúlt el teste a homályba. Megfeszült figyeléssel érezte föl­tartóztathatatlan növekedését. Nem csodál­kozott, pedig sohasem élt ehhez hasonlót. Hegyek hullámzottak feléje, tengerek azurlottak, számtalan folyó ezüstös hálója övezte körül. A síkok a végtelenig húzódtak ki, gyárkémények erdeje füstfelhőket on­tott, várpaloták úsztak fényárban s tagjain minden irányban a^ró vonatok ezrei fut- károztak. (Folytatjuk.) — Miért tiltották be a negyedi Rákóczi- iinnepélyt? Pozsonyból jelentik: Negyed és Farkasd magyar közönsége julius 4-én több szlovenszkói magyar iró részvételével Rá- kóczi-ünnepélyt készült tartani. Az ünnepsé­gen megjelent volna az országos keresztény- szocialista párt és a magyar nemzeti párt több törvényhozója is. A kizárólag kulturális jelentőségű ünnepély megtartását azonban a vágsellyei kerületi hivatal betiltotta azzal a nevetséges megokolással, hogy ..a tánc és a vigalom tilos ezekben a községekben”. Elte­kintve attól, hogy a Rákóczi-ünnepélynek semmi köze sincs a tánchoz vagy a vigalom­hoz, a kerületi főnöknek egy tényleges tánc­mulatságot sem lehetne ily indokolással be­tiltania. Annál érthetetlenebb, hogy az ó- gyallai kerületi hivatal furcsa határozatát a felebbezés során a pozsonyi zsupabi hivatal is jóváhgvta. És hogy Negyed községben nem­csak a kulturális ünnepély, hanem tényleg a tánc is tilos, azt julius 4-én beigazolta a csendőrség, amely egy, a vágmenti szigeten szórakozó kiránduló társaságot szokatlanul nyers formában szétoszlatott amiatt, mivel a társaság néhány tagja cigánykiséret mellett énekelt és táncolt.. A jogtalan hatósági be­avatkozásnak ez annál súlyosabb esete, mi­után a sziget a kirándulótársaság egyik tag­jának* magántulajdonát képezi. Értesülésünk szerint az országos keresztényszocialista párt mindkét sérelmes esetben a kormányténye­zőknél fog interveniálni. A csehszlovák köxMrsasAgi föképviselttt miRíAlil L IJ -11„_« D T Dnn* Saakmftk: Tűz, betörés, szállítás, jég-, üveg-, jép törés, általános V * IrAnvi Uv-U rR3aj, u j u j r •• * p ír ■ ■ öUA A^IűlŐilOS uÍZÍÖSIIÓ Mi Tij, BOCS1 baleset és élet- adó és járadékbiztosítások. ||*<||'» lV'l*'lim MIliiül _____I_____ __ ___ __ mii .......... (4 )

Next

/
Thumbnails
Contents