Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-09 / 152. (1190.) szám

1926 julius 9, péntek'. [iVlAí^SR-HlELSE gm '.wuar'.waBgr A központi szociális biztosítás végrehajiébizottságának ala­kuló illése Prága, julius 8. A köztársasági elnök a központi szo­ciális biztositás végrehajtó bizottságának elnö­kéül Hampl cseh szociáldemokrata képviselőt nevezte ki. A kormány az elnökségbe a kö­vetkező szakembereket delegáita: Schönbaum 'dr.-t, Trau képviselőt, Kucsera titkárt és Tr-Ka dr.-t Pozsonyból. A biztosítottakat a bizott­ságban Johanis és Csűrik képviselő, meg Klecsák szenátor képviselik. A munkaadók részéről Dubicky és Vavra képviselőket, vala­mint Hodács dr.-t, a GyOSz főtitkárát delegál­ták. A bizottság tegnapi ülésén tudomásul vette Fleischman, Klumpa és Zdenklap igaz­gatók kinevezését. Ezután a felügyelő bizott­ságot választották meg. A plenáris ülés után az elnökség tartott ülést, amelyen arról tár­gyaltak, hogy a betegbiztosítási illetéket a vasárnapok után is kötelezővé tegyék-e. Winter dr. referens a vasárnapi illetékek befizetése mellett foglalt állást. Az elnökség azonban véglegesen nem tudott megegyezni, úgyhogy ezt a kérdést a jövő heti ülésen fogják eldön­teni. A központi szociális biztositás hivatalos ténykedését Smichovban, a Skoda müvek ve­zérigazgatóságának épületében megkezdette. Fedor Miklós kér. szög. képviselő az elbocsá­tott közalkalmazottakért rA képviselő kassai nyilatkozata — A kormány minden sérelem orvoslását Ígéri — A keresz­tényszocialista párt további akciója Kassa, julius 8. Fedor Miklós keresztényszocialista nem­zetgyűlési képviselő e napokban Kassán tar­tózkodott s ez alkalommal felkereste őt a volt közalkalmazottak szervezetének kassai veze­tősége, hogy fölvilágositást kérjen tőle az el­bocsátott közalkalmazottak érdekében a. kor­mány tagjaival folytatott tárgyalásainak ered­ményeiről. Fedor képviselő készséggel állott a szer­vezet vezetőinek rendelkezésére s a követ­kezőket közölte velük: — Közvetlenül a tisztviselőjavaslat tár­gyalása előtt fölkerestem az egyes reszortmi­nisztereket, akiknek esetenkint soroltam fel mindazokat a sérelmeket, amelyeket a köz- alkalmazottak szervezete eddig összegyűjtött. A miniszterek az általam előterjesztett sérel­mekre vonatkozólag kijelentették, hogy ké­szek mindent elkövetni a sérelmek orvoslása iránt és felkértek, hogy Írassam össze az erre vonatkozó adatokat és a kimutatást személye­sen adjam át, hogy ennek alapján az egyes eseteket revízió alá véve a sérelmeket végre véglegesen reparálhassák. — Ennek alapján megbíztam pártunk po­zsonyi országos központját, hogy Írja össze a volt közalkalmazottakat ért valamennyi sérel­met, foglalja ezeket kimutatásba, hogy azt a miniszterekkel folytatott tárgyalásaim alap­ján Prágába felvihessem. Természetes, hogy a volt közalkalmazottak sérelmeiket köz­vetlenül velem is közölhetik, illetve, ha az nekik alkalmasabb, a szükséges adatokat akár a kassai, akár a nagyszőllősi ke­rületi központokhoz is eljuttathatják. A képviselő a beszélgetés során megem­lítette, hogy a miniszterekkel folytatott tárgyalásai nemcsak informatív jellegűek voltak, hanem a részleteket is megbeszélték, sőt egyes miniszterek taxatíve is fölsorolták azokat az eseteket, amelyeket a mostani helyzetben minden további nélkül módjukban áll orvosolni. Fedor Miklós hangoztatta, hogy az elbo­csátott közalkalmazottakkal melegen együtt érez, miután ő maga is jogaitól megfosztott közalkalmazott volt s az elbocsátottak minden nyomorúságát és szenvedését ismeri és éppen ezért mindent el fog követni annak érdeké­ben, hogy jogos nyugdiját mindenki megkap­hassa és hogy ez a fájdalmas ügy végre ki­elégítő módon nyugvóponthoz jusson. Fordul­jon tehát mindenki a legteljesebb bizalommal hozzá. Az eredményes intervenció érdekében mindenki esetében a következő személyi ada­tok közlésére van szükség: név, születési hely és év, családi átlapol, gyermekek száma, szolgálati rang, az el itasitő végzés száma és a jelenlegi lakcím. Már július 20-án ÍSttUVúk já: húzása. Ki lesz fizetve 60 millió Kő. Negved sors egy ára 20. - Ki, tői sorsjegy 40.— Kő, l/y^(VvVi é* egész sorsjegy 80.— Kő. Szerencsés .sors. !AcÜ jegyeket rendelhet HRABÁNEK és TÁRSA J bankházánál, Praha II., Václavské nim. 56. Julius közepére föicfreogést jósolnak Déli és fiC&isfeurópában is érezhetők lesznek a lökések — A rengés központja Szusnafra szigete — A föEdkéreg hataBmas elmozdulásai A Prágai Magyar Hirlap egyik múltkori számában hosszabb cikkbon számoltunk be arról, hogy azok a földrengések, melyek két hét óta az euráziai kontinensen mutatkoztak és amelyek csúcspontjukat Szumatra szigetén érték el, nem elszigetelt jelenségek, hanem a földkéreg hatalmas mozgásaival vannak összefüggésben. Ez a rengési hullám, ha gyengébb mértékben is, Ruszinszkó területén is érezhető volt. Római távirati jelentésünk szerint Bendani professzor, a világhírű szeizmológus, a paenzai szeizmografiai intézet vezetője ki­jelentette, hogy a most elvonult rengési ciklust egy újabb hatalmas földrengési ciklus fogja követni, amelyet már a legközelebbi napokra kell várnunk. Már a legközelebbi na­pokban be fog következni a földkéreg hatalmas emelkedése, amelyet természetszerűleg rengési jelenségek fognak követni. A rengések leghevesebben julius 9, 11 és 13-án fognak jelentkezni. A rengési centrum Szumatra szigete lesz és Japánban hatalmas ellenlökés fog kiváltódni. Déli és keleti Európában is érezhető lesz a rengés és végig az európai partvo­nalon fel egészen Aljaszkáig rengések fognak mutatkozni. Julius második felében a rengé­sek még erősebbek lesznek. Az aberystwithi kongresszus SzüBBő Géza köszönetéi mond az angoloknak támogatásukért A kisebbségeBlenes trónt észrevehetően meggyengült — A kon­gresszus határozatai London, julius 3. A népszövetségi ligák uniója a mai napon be­fejezte aberytswithi tanácskozásait, mire Dollíus elnök, aki általános elismert tapintaiattal és párat­lan ügyességei vezette az üléseket, berekesztette az idei kongresszust. A kongresszus határozatai Előbbi jelentésemben részletesen ismertettem a bizottságok munkáját. Az alábbiakban a teljes ülés legfontosabb határozatait fogom röviden ösz- szefoglalní. Négy újonnan al-akitott liga fölvétele után a kongresszus egyhangúlag tudomásul vette a cseh­szlovákiai ligák között létrejött megállapodást. E megállapodás szerint a 20 kiküldöttből álló csehszlovákiai de­legáció 14 cseh, 3 német, 2 magyar és 1 zsidó tagból fog állani. A Csehszlovákiát az uj alapszabályok szerint a teljes ülésen megillető 10 szavazatból 7 a cseheknek jut, 1—1 pedig a magyaroknak, németek­nek és zsidóknak. A tanácsban, ahol Cseh­szlovákiát 3 szavazat illeti meg, 2 szavaza­tot a csehek, egyet pedig a kisebbségek adhatnak le. E megállapodás megszünteti a csehszlovákiai ligák között az Unióban való képviselet miatt évek óta fenforgó ellentéteket. A politikai határozatok között a legfontosabb az, amely tudomásul véve a népszövetség által ki­küldött szakértő bizottság javaslatait, követeli Né­metország fölvételét a népszövetségbe és a tanács kibővítését, de csak Németország felvétele után. Igen érdekes az a határozat is, amely azt követeli, hogy a népszövetség tagjai béke idején ne tartsa­nak fenn kém szolgálatot egymás ellen. A gazdasági határozatok közül különösen a következőket kell kiemelni: A nemzetközi munka- bizottságot az egyes államoknak támogatniok, ha­tározatait pedig végrehajtatok kell. A munkaidő tárgyában létrejött washingtoni egyezményt a szerződő hatalmak minél előbb ratifikálják. A nemzetközi munkahivatal melleit léte­sített kivándorlási bizottság gyűjtse össze az egyes államok munkapiacára vona.kozó statisztikai adatokat és tanulmányozza azokat a módozatokat, amelyekkel a kü­lönböző világrészekben a munkákinálat egyensúlyát biztosítani és a munkanélküli­séget a munkanélküliek megfelelő szét­osztása utján csökkenteni lehelne. Ez a szétosztás egyedül a munkapiac szükség­letei szerint szabályoztassék és legyen te­kintettel arra, hogy a külföldi munkással ne bánjanak rosszabbul, mint a belföldi­vel. A bevándorlókat jogi és gazdasági te­kintetben lehetőleg ugyanazok a jogok illessék meg, mint az illető állam polgá­rait A nemzetközi gazdasági konferencia előkészítő bizottsága a többi közölt a for­galom és a nemzetközi kereskedelem előmozdítását, a határok megnyitását, a dumping korlátozását, a valuták stabilizá­lását stb. tűzte ki céljául Állampolgársági kérdések Az állampolgárság ügyében a kongresszus az utódállamok között létrejött római konvenció rati­fikálását sürgette meg. Sít Walter Napiernek ránk nézve igen kedvező jelentését az október havában Salzburgban tartandó konferencia fogja tárgyalni. Az orosz emigránsok érdekében az ment határo­zatba, hogy az egyes államok a náluk vendégjogo­kat élvező oroszokat konzuli védelemben része­sítsék. , A kisebbségi vita A kongresszus utolsó napján érdekes vita folyt le a kisebbségi kérdésről, amely — mint minden esztendőben — ez akalommal is a legnagyob ér­deklődést váltotta ki. E vitában Bővet genfi, Rauchberg prágai, Van Overbeke genti, Gianini torinói egyetemi tanárok, valamint Szüllő Géza szólaltak föl, aki francia nyelven a következő nagy tapssal fogadott beszédet mondotta: Szüllő Géza beszéde — A népszövetségi ligák uniója évről évre ta­nácskozásokat folytat arról, hogy miként lehetne az aktuális problémák legnehezebbik ét: a kisebb­ségi kérdést megoldani. —- Két egymással egészen ellenkező elmélet létezik. A kisebbségek meg vannak győződve ar­ról, hogy a kisebsségi szerződések célja a minori­tások fönnmaradásának és fejlődésének biztosítá­sa; az ellenkező vélemény pedig úgy hangzik, hogy a szerződések célja a kisebbségek beolvasz­tása. — Mi európai kisebbségek az elmúlt évben összegyűltünk Genfbenés megtartottuk a kisebbsé­gi nemzetek szövetségközi ülését és egyhangúlag s a legnagyobb eróllyel tiltakoztunk a beolvasztá­si törekvések ellen. Wilson tizennégy nemes pont­jának nemes célja az abszolút demokrácia ér­vényre juttatása és ez a demokrácia egyformán el­ismeri úgy a kicsinyek, mint a nagyok jogát, mert meg vannak győződve arról, hogy a jog meta­fizikai minőségében nem a fizikai nagyságtól függ. Mi Genfben összegyűlt kisebbségek feltétlenül elismertük azt, hogy az államnak minden polgárától joga van követelni a loyali- tást, mert a loyalitás föltétien kötelezett­sége minden állampolgárnak. Nem különös kötelessége a kisebbséghez tartozó állam­polgároknak, mert hiszen akkor kiváltság lenne. Erre pedig valószínűleg senki sem gondolt. A kisebbségi állampolgároknak kivételes helyzetében azonban ez a tétel a maga teljességében nem áll meg, meri a kisebségi szerződések által az azokat el­fogadó államok kötelezve vannak arra, hogy bizonyos kivételeket tegyenek a ki­sebbségekkel szemben az általános szabá­lyok alól, mert a kisebbségi szerződések által a kisebbségek bizonyos jogokat nyer­tek az őket inkorporáló állammal szemben. — Sajnos azonban, hogy ha a kisebbségek ezeket a jogokat az államtól követelik, követelé­süket az államok rendszerint, illoyalitásnak minő­sitik. Rá akarom terelni a figyelmet arra, hogy itt van az a circulus vitiosus, amelynek áldozatai vagyunk. Az elnyomott kisebbség jogait követeli, az elnyomó állam ezt a lépést illoyalisnak minő­síti. Ezezl a módszerrel válik áldozattá a nemzeti kisebbség és nem tudja érvényesíteni jogait. — A mi célunk az, hogy a mi erkölcsi támo­gatásunkkal a népszövetséget olyan magasra emeljük és oly tekintélyessé tegyük, amily maga­san állónak és kiválónak képzelték azt megalko­tásakor. Ha azonban igazságosak akarunk lenni, kénytelenek vagyunk bevallani, hogy e magas intézménynek sem az alkotmánya, sem az összetétele nem képviseli a tö­kélyt. Hiányzik belőle a nyilvánosság és a szóbeliség. Hiányzik belőle az, ami a legfontosabb volna, hogy a felek kontra- diktóriusan tárgyalhassanak előtte. A nép- szövetség megnyilvánulási módja külön­böző retorták miatt ma az egyéni felfogá­soktól függ és be kell vallanom, hogy Eu­rópa minden államában, ahol kisebbségek vannak, a népszövetséget oly intézmény­nek tekintik, amelynek célja a győző ál­lamok kedvező helyzetének biztosítása, ahelyett, hogy pártatlan és független in­tézmény lenne. — Uniónk feladata gyakorlati lévén, ki kell jelentenem, hogy én azért támogatom az eljárás­ra vonatkozó bizottsági indítványt, mert mi meg vagyunk győződve arról, hogy ha az eljárás jogi szempontból egyformán lesz szabályozva és ha a kisebbségeket e minőségben meg fogja illetni az a jog, hogy automatikusan és ettől a magas bi­zottságtól függetlenül fogják kereshetni jogaik el­ismerését, Középeurőpában előbb lesz nyugalom. Valóban rá kell mutatnom arra, hogy az általános középeurópai helyzet ma bi­zonytalanabb, mint amilyen a háború alatt volt. Ott, ahol nincsenek zavargások, ez az elnyomás eredménye és ott, ahol za­vargás van, ott az állam gyenge. — Egy nagy állam földjén vagyunk, ahol mindig a szabadság eszméje uralkodott, ahol a szabadságot mindig fölébe helyezték a zsarnok­ságnak, ahol mindig lehetővé tették a fajok sza­bad fejlődését, ahol az állam csak polgárainak ja­vát akarta és sohasem törekedett nemzeti egyéni­ségük elnyomására. — Mint az egyik magyar kisebbség képviselő­je, hálás köszönetemet fejezem ki a brill nemzet-, nck, mert mi nemcsak látjuk, de szivünk mélyéi bőt érezzük, hogy e nagy nemzet rokonszenve ve­lünk van, e nagy nemzet támogatja azt a szerény törekvésünket, hogy hívek akarunk lenni anya­nyelvűnkhöz, hogy meg akarjuk őrizni tradícióin­kat és kisebbségi egyéniségünket. E nagy nemzet megérzi hogy mi szülőhazánktól elszakított és egy más államhoz csatolt magyarok, loyálisok akarunk lenni, de nem feledkezünk meg anyafajunknak tartozó kötelességünkről. — Törekvésünk eredményesebb lesz, ha az el­járás a bizottság javaslata szerint fog szabályoz- tatni és ez okból azt elfogadom és üdvözlöm. A vita eredményeként a teljes ülés elfogadta Sir Willoghbie Dickinson, a kisebségi bizottság nagytekintélyű elnökének terjedelmes jelentését, amelynek legfontosabb része arra vonatkozik, hogy Mello Franco. Brazília volt népszövetségi delegá­tusának emlékezetes jelentése, amely szerint a ki­sebbségek védelmének végső célja — a kisebbsé­gek beolvasztása, ellenkezik Wilson 14 pontjával, a béketárgyalásokon elfogadott elvekkel, valamint a békeszerződések szellemével és veszélyezteti az európai békét. Mello Franco felfogása annyira el­lenkezik a közhangulattal, hogy a csehek sem mertek Dickinson javaslata ellen szavazni, úgy hogy azt — az olaszok és románok elle­nében — óriási többséggel és nagy lelkesedéssel fogadta el a kongresszus. Egy másik határozat szerint egyik államnak sem szabad a kisebbsége­ket arra presszionálnia, hogy a békeszerző­désben biztosított jogaikról lemondjanak és ezért minden ilyen joglemondás már eleve is semmisnek tekintendő. A kongresszus elfogadta a népszövetség által a kisebbségi panaszok tárgyában eddig követett el­járást összefoglaló és kiegészítő, de lege lata ter­vezetet, mig a de lege ferenda tervezet kidolgo­zása céljából kiküldött bizottság október havában Salzburgban fogja folytatni és befejezni munkáját. A magyar delegáció óhajára ugyancsak októberre halasztották el Ruyssen főtitkár jelentését romá­niai, erdélyi és bulgáriai tanulmányújáról, amely jelentés, miut már megjegyeztem — igen nagy el­lentmondásokkal találkozott. A kongresszus ülésein kívül más följegyzésre érdemes események is történtek Aberystwithben. így meg kell említeni a Ligue of Nations Union walesi osztálya által adott lunchöt és az aberyst- withi nagy meetinget is. A lunch a városházán folyt le. Egy anglikán püspök nyitotta meg imával. Lur.eh közben több pohárköszöntő hangzott el. Legérdekesebb volt Montgelas gróf, nyugalmazott porosz tábornok to- astja, aki az angol tengerész és a német katona kézfogásáról beszélt. A meetingen, amelyen a de­legátusokon kívül Aberystwith lakosságának ap- raja-nagyja vett részt, Bernstorff gróf, a volt was­hingtoni német nagykövet mondott igen nagyha­tású beszédet. A meeting előtt olyan hírek voltak elterjedve, hogy a lakosságnak bizonyos rétegei meg akarják zavarni a német diplomatát beszédé­nek elmondásában, de ezek csak rémhírek voltak, mert a közönség nemcsak hogy nem zavarta, de a legnagyobb figyelemmel és érdeklődéssel hall­gatta végig Bernstorff grófot. Elutazásunkat megelőző este a walesi egye­tem rektora adott estélyt a külföldi delegátusok tiszteletére. Másnap délelőtt pedig számtalan •aberystwithi lakos kisért ki bennünket a pálya­udvarra. Az autogrammgyüjiők egész hada állta körül a vonatot és mi szívesen irtuk alá húszszor is, harmincszor is nevünket, hiszen oly kedves fo­gadtatásban volt itt részünk, amelyet sohasem fo­gunk elfelejteni. Fehér zsebkendők százai lobog­tak felénk, amikor a pazar kényelemmel berende­zett különvonat megindult, hogy visszavigyen ben­nünket Londonba. Eredméöyek Ha ezek után össze akarjuk foglalni azokat az eredményeket, amelyeket az aberystwithi kon­gresszusnak köszönhetünk, úgy a legnagyobb örömmel kell beszámolni arról, hogy az angolok, akik már eddig is oly sokszor mutatták ki a ki­sebbségek iránt érzett rokonszenviiket, a leghat- hatósabban támogatták a kisebbségi álláspontot. Sir Dickinson jelentése annak a tisztult fölfogás­nak az eredménye, amely szerint a kisebbségek­nek joguk van élethez és fönnmaradáshoz. Ugyan­ez a felfogás tükröződik vissza Sir Napier jelen­tésében, amiért mi csehszlovákiai magyarok annál is inkább hálával tartozunk neki, mert megállapít­ja, hogy igazunk van, amikor a prágai legfelső közigazgatási bíróság joggyakorlatával szemben ar­ra hivatkozunk, hogy annak a kérdésnek eldön­tése, vájjon 1910. január 1-én kit illetett meg az illetőség, csakis a magyar törvény és a magyar közigazgatási bíróság joggyakorlata alapján lehet­séges. Az angoloknak ez az állásfoglalása termé­szetesen nem maradt hatás nélkül a kongresszu­son résztvevő többi delegációra sem. örömmel ta­pasztaltuk, hogy a kisebbségellenes front ma már nem olyan erős és egységes, mint amilyen előbb volt. A nemzetközi hangulat határo­zottan a mi javunkra kezd megváltozni. E helyzet következményeit a csehek is kénytele­nek levonni. Brabec szenátusi alelnök és társainak agresszivitása észrevehetően csökkent és jellemző, hogy velünk szavaztak Dickinson jelentése mellett. Eddig mindig a kisebbségi kérdés volt az ellenté­tek ütköző pontja, most, hogy e téren határozott közeledés jött léire, az idei kongresszus is simább lefolyású volt, mint az előző kongresszusok. Eb­ben persze igen nagy része volt Dollfus elnök ta­pintatos és rutinirozott vezetésének is, amelyet, kü­lön is ki kell emelnünk. FIachbarin Ernő dr.

Next

/
Thumbnails
Contents