Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-09 / 152. (1190.) szám

2 ^m<GAÍtMASfeAR-HIM»AT> 1926 julius 9, péntek. Áradás Lembergfol Tokiéig Az eső és árvíz mindenfelé óriási pusztításokat okoz mert ugyanazt vallotta, mint most a szak­emberek. Louckeur, aki — mint ismeretes — a francia nagyipar képviselője, interjújában olyan hangokat penget, melyek szinte plau- zibilissá teszik az inflációt. A nagyiparnak ugyanis a konjunktúra szempontjából igen jól jönne, ha a frank zuhanása kiterjedt pia­cot biztosítana Európában és Amerikában a francia áruknak. Ősszel keleteurópai konferencia lesz Rómában London, julius 8. A Daily Telegraph dip­lomáciai tudósitója szerint Olaszország meg­kezdte közvetítő munkáját Oroszország és Ro­mánia között. A moszkvai olasz nagykövet hosszú ideig tárgyalt Csicserinnel e közele­dés előkészítése érdekében s lehetséges, hogy Mussolini közvetítésére a két állam ősszel konferenciát hiv össze, amelyen végleg sza­bályozza a döntő besszarábiai kérdést. A konferenciát úgy tervezik, hogy Ave- rescu román miniszterelnök Rómába jön s ugyanakkor Csicserin is Mussolini ven­dége lesz. A barátságos római találkozáson eloszlat­ják az utolsó aggályokat is s végleges nyugal­mat teremtenek a keleteurópai kérdésben. Ha Olaszországnak sikerül a két ellenséget kibé- kitenié, akkor Mussolini balkáni hegemóniája biztosítottnak látszik. Olaszország aknamunkája Svájc ellen Genf, julius 8. A svájci közvélemény fo­kozott mértékben foglalkozik azzal a nyugtala­nító kampánnyal, melyet Olaszország folytat Svájc ellen Tessin kanton elnémetesitése miatt. Motta szövetségi tanácsos igen konszi- liánsan nyilatkozott egy interjúban a milánói Secolo tudósítója előtt, de már a svájci lapok erélyesen kikelnek az olasz manőver ellen. A legjellemzőbb egy lausannei francia lapnak nyilatkozata. A svájci franciák teljes súlyúkkal a .é- metek mellett fogainak állást s kijelentik hogy Tessin elnémetesitéséröl szó sem lehet. !A francia lapok találgatják, hogy mi lehet az olasz kampány hátterében s egyhangúan az a véleményük, hogy a fascisták okvetlenül bele akarnak kötni Svájcba. Még erélyesebben nyi­latkozik a Bemer Bund cimü újság, amely egyenesen háborús szándékot tulajdonit Mus­solininak. Az országos keresztényszocialista párt felhívása az őslakossághoz Jelentkezzenek a hontalanok! A képviselőház és a szenátus nagy több­séggel megszavazta az illetőség és az állam- polgárság rendezéséről szóló uj törvényt. E törvény által sok ezer őslakos megszerezheti az állampolgárságot, akinek illetőségét eddig el nem ismerték, mert nem tudta igazolni, hogy legkésőbb 1910 január 1-én kelt községi határozattal valamely község kötelékébe fel­vették. Az országos keresztényszocialista pártköz­pontja felhívja mindazokat az őslakos volt magyar állampolgárokat, akik 1910 január 1-je előtt legalább négy éven keresztül megszakí­tás nélkül a mai Szlovenszkó vagy Ruszinszkó valamely községében laktak és azóta is a e.-ehszlovák köztársaság területén tartózkod­nak, de állampolgárságukat el nem ismerték, hogy jelentsék be az országos keresztényszo­cialista párt központjának (Bratislava-Po- zsony, Hosszu-u. 23. II. em.), vagy a keletszlo- venszkói kerület központjának (Kosice-Kassa, Fő-utca 12. I.) a csehszlovák állampolgárság­ra való igényüket az uj illetőségi törvény alapján. A jelentkezők a következő adatokat ter­jesszék be: A vezeték és keresztnév, foglalko­zás és lakhely, születési hely és idő, a jelent­kező feleségének és gyermekeinek neve és személyi viszonyaik, hatósági bizonyítvány < 1906 január 1-től számított tartózkodási he­lyek megjelölésével. A kérvény beadási helyéről, idejéről és egyéb szüséges adatról az országos keresz­tén yszocialista párt központja mindenkinek szívesen nyújt felvilágosítást. Elsősorban a munkásokat és földmivese- ket, valamint a volt közalkalmazottakat és nyugdíjasokat hívja fel a párt állam­polgársági ügyük rendezésére, mert rájuk nézve ez létkérdés. Akik lev.élbeli választ óhajtanak, mellé­keljenek 5 koronás bélyeget. Az Országos Keresztényszocialista Párt központja. Lemberg, julius 8 .A Galícia fölött teg­nap végigvonult óriási felhőszakadás és or- kánszerü zivatar következtében a Pruth folyó Kolomeánál kilépett medréből és óriási terü­leteket elöntött. Az árvíznek több emberáldo­zata is van. Eddig hét gyermek hulláját húzták ki a vízből. Mexikó, julius 8. A város környékén a folytonos esőzések következtében a folyók el- öntötték a Mexikóba vezető összes vasútvona­lakat, úgyhogy éhínség kitörésétől kell tar­tani, ha nem sikerül sürgősen nagymennyisé­gű élelmiszert a városba szállítani. A mexikói fensik egész termését elpusz­tította az árvíz. A kár meghaladja a tizen­öt millió pézót. London, julius 8. A Daily Express jelen­tése szerint Déljapánban 24 óra hosszat sza­kadatlanul tartó zivatar kövtekeztében Csaka és Shimonesheki városok között óriási árvizek vannak. Az árvíz nagy pusztításokat okozott. 3000 ház beomlott és sok helyről földcsuszamlást jelentenek. Ed­dig nyolc halottja és hetven sebesültje van en­nek a vidéknek. Told óval minden összekötte­tés megszakadt. Számos hidat magával sodort az árvíz. Egy gyorsvonat kisiklott. A szeren­csétlenségnek harminc sebesültje van. A ter­més egy része elpusztult. Kassel, julius 8. Eixfeld vidékén az el­Prága, julius 8. A szokolista kongresszus befejezésével kapcsolatban a cseh néppárti Lidové Listy vezércikket ir, amelyben megállapítja, hogy a szokolista világkongresszus nemcsak a szokolisták müve volt, hanem abban tevé­keny részt vett a kormány, Prága városa és a hatóságok is. A kongresszusok az elnök, a kormány, a katonaság is hivatalos szerepet játszott. Ez biztosította a kongresszus külső sikerét. Azonban ha más szempontból tekin­tünk a szokolista szletre, meg kell állapíta­nunk — írja a Lidové Listy —, hogy katolikus-ellenes tendenciája volt és a szlet egyes jelenetei sértették a lakos­ság katolikus többségének érzületét. A szlet a Húsz-ünnepéllyel is kapcsolatban állott, ha ezt hivatalosan nem is emelték ki. A külföld a szokolista szlet antikatolikus szándékait visszautasította azzal, hogy vagy egyáltalában nem vett részt az ün­nepélyeken, vagy csak kis küldöttségek­kel képviseltette magát. Nem vettek részt a lengyelek, a horvátok és szlovének s a bolgárok sem. De más nemze­tek is elutasították a katolikusellenes tünte­tést; igy az olasz küldöttség a Húsz-ünnepély miatt nem jött Pozsonyba, sem pedig Prágá­ba. Tévedés egyes lapoknak az az állítása, hogy Mussolini a szocialista törvényhozók fascistaellenes ágálása miatt tiltotta be az olaszok részvételét. múlt éjjel borzalmas felhőszakadás pusztított, amely Worbis fölött érte el tetőpontját. Éjféltájban hatalmas villámlással és meny- dörgéssél kezdődő eső zudult Worbis városá­ra. A zivatar hajnali három óráig tartott és a városnak csalóiéin minden utcáját elöntötte. A gabonát a zivatar lefektette, a burgonyafölde­ken a burgonyát kimosta a földből és magával sodorta. A villanyvezetékeket számos helyen megrongálta a zivatar, úgyszintén nagy pusztításokat okozott a telefonvezetékekben is. Schlotheim, julius 8. Schlotheim és Kör- ner községek vidékén az éjjel nagy feihőszr kadás puszitott. A községek teljesen viz alatt állnak. Az állatállomány egy részé a vízbe ve­szett. Schlotheimben öt ház beomlott, száfnos más ház pedig annyira megrongálódott, hogy le kellett őket bontani. Az árvíz pusztítása Pozsonynagymegyében Pozsony, julius 8. Pozsony nagymegye területén az árvíz pusztítása — hozzávetőleges számítás szerint — 20—30 millió korona kárt okozott. Katasztrofális viharok Gömörben Rimaszombati tudósítónk jelenti: Ma dél­előtt óriási vihar vonult át a Balogvölgyön, amely helyenként mogyorónagyságu jégeső­ben érte el tetőfokát. Balogrussó, Trizs, Ra- kottyás és Bátka községek felbecsülhetetlen kárt szenvedtek az aratás előtt álló termésben. A szokolizmus nem tudja a pánszláviz­mus eszméjét előbbre vinni. A Prazsky Vecsernik megállapítja, hogy a kongresszus sikerült, de leszögezi azt is, hogy ez volt az utolsó szokolista világ- kongresszus. A szokolizmus a régi Ausztriában élte fény­korát. A forradalom után minden megválto­zott, de nem változott meg a szokolizmus, amely egyre erősebben juttatta kifejezésre katolikusellenes irányát. A legjobban árt azonban a szokolázmusnak az uj politikai konstelláció. Ma már nincsenek haladó és nem haladó pártok, hanem csak polgári és munkáspártok vannak s ez az uj politikai tagozódás letöri a szokolizmust. A vezetés jelenleg még a nemzeti demokraták kezében van, de a szokolisták nagyrész© a nemzeti szocialisták táborából kerül ki. A Hradzsinon ez évben nem lengett a huszita zászló s a Prazsky Vecsernik meg­állapítja, hogy a köztársasági elnök és Benes minden lehetőt megtettek arra, hogy a Vatikánt újabb sérelem ne érje. Húsz ünnepe miatt tehát semmiféle újabb konfliktus nem támadhat, jóllehet a kor­mány hivatalosan is jelen volt a Húsz-ünne­pélyen, amelyet ez alkalommal tényleg csak mint a cseh nemzet nagy fiának emlékünne­pét tartottak meg. reggel Párisba érkeztem. Rögtön tanácskoz-: tam Benessel és hosszas vita után abban egyeztünk meg kölcsönösen, hogy a Békekonferencia csak ideiglenes határ kát állapítson meg. Azt a jogot, hogy milyen további területeket csatolnak még Podkarpatska Rushoz, a bé­kekonferencia Csehszlovákia és Podkarpatska Rus kölcsönös békés megegyezésére bízza. Benes dr. kötelezte magát arra, hogy a Békekonferencia ezt a megegyezést elfogadja. Julius 29-én, az elnök úrral tartott konfe­rencián, melyen Svehla belügyminiszter szin-i tén résztvett, szóbelileg megegyeztünk a ha­tárokra vonatkozólag, amiről — úgy állapod­tunk meg — írást készítünk és — amint Masaryk elnök mondotta nekem — „mi kel­ten elintézzük azt.“ Az egyezség lényegét elkészítve, vártam az ígért meghívást, de mivel semmi értesítést nem kaptam augusztus 12 én reggel (amely nap délutánján Ameri­kába kellett indulnom) elmentem az elnöki hivatalba, ahol audenciát kértem az elnök­től. Az elnök azonban el volt foglalva, azért hát személyes titkára, Cisar Jarosláv utján, az úgynevezett 1919 augusztus 12-iki prokla- mációt haladéktalan tudomásvétel céljából beküldöttem neki. Körülbelül egy órát vártam, miután Cisar ur a proklamációt ezen szavakkal adta át nekem: „Az elnök ur azt mondja, hogy minden rendben van.“ Én ennek bizonyitékául az elnök ur aláírását követeltem, melyre Cisar ur azt válaszolta, hogy „az el­nök ur nagyon el van foglalva s minthogy én fel vagyok hatalmazva az ilyen ügyek bizonyí­tására, tehát minden rendben lesz." Ahogy ezt mondta, elvette a proklamációt és saját- kezüleg aláírta: „Videl President Republiky CSL. (Látta a csehszlovák köztársaság elnöke). Seen by President 12—VIII. 19. Jaroslav Cisar, osob- ni tajemnik (személyi titkár)." Aznap délután, Amerikába való eluta* zásom előtt személyesen adtam át a fent em* litett proklamációt Takács Basilnak, a Közi* ' ponti Ruszin Nemzeti Tanács titkárának (je­lenleg amerikai gör. kath. püspök. Szerk.) aki altkor Prágában volt." $> A proklamáció szószerinti magjTar fordí­tását a legközelebb közölni fogjuk. Most csak arra akarunk rámutatni, hogy a prágai kor­mánynak semmiféle törvényes joga nincs Ru- szinszkőt nagyzsupává alakítani át, mivel ez Ruszinszkó autonóm belügye, melynek el­intézésére csakis az összehívandó szejm hi­vatott. De hol van az még? • . . Bethlen szabadságra ment Budapest, julius 8. Budapesti szerkesztö- 1 ségünk jelenti telefonon: Bethlen István gróf ■ miniszterelnök az éjjel Inkepusztára utazott, ahol két hónapig tartó szabadsága idejét fog­ja tölteni. Helyettese ez idő alatt Vass József • dr. népjóléti miniszter. Pánamerika után — Pánázsia London, julius 8. A. Reuter-ügynökség to­kiói jelentése szerint a japáni szovjetnagykö­vet Moszkvába utazott. Az utazás oka állítólag az, hogy Moszkvá­ban uj orientáció kezdődik Ázsia felé s a nagykövet kormányától uj instrukciókat fog kapni a jövö politikájára nézve. Oroszország mindinkább közeledni akar az ázsiai hatalmak felé s egyes jelentések sze­rint közös frontra akarja tömöríteni Ázsia né­peit, hogy igy mint egyenrangú fél állhasson Európa elé. Hadics uj rohama a szerbek ellen Belgrád, julius 8. Nikics minisztert, aki tudvalevőleg a horvát parasztpárt tagja, Rá­diós István utasítására a párt végrehajtó bi­zottsága kizárta a pártból. Radics állítólag uj követelésekkel lépett föl s a kormánykoa­líció fentartását több feltételtől tette függővé. Ez ügyben Veldesbe utazót a királyhoz, hogy referáljon neki. Politikai körökben az a hir járja, hogy a demokraták ismét be fognak lépni Uzunovics kormányába. A varsói Belvedere Pilsudski palotája Varsó, julius 8. A minisztertanács teg­nap formálisan elhatározta, hogy a Belvede­re palotát, mely annak idején a Pilsudski- puocsban a harcok középpontjában állott, Pilsiidski marsallnak utalja ki állandó lak­helyül. Az elnök elköltözik onnét s a mar­sall már a közel jövőben beköltözik. Nem mint hadügyminiszter, hanem mint a hadi­tanács elnöke, azaz a lengyel hadsereg leg­felsőbb parancsnoka, kapja még Pilsudski az eddigi elnöki palotát. Szlovenszkó és a Hnsz-ünnepély A Lidové Noviny írja: Ez évben Szlo­enszkón sokkal nagyobb keretek között ün- epelték meg Cyrill és Metbód napját, mint lás években, és ezt az ünnepélyt a szlovák éppárt politikai célokra is felhasználta. Az nnepély politikai színezetével az volt a oél- ik, hogy a Cyrill-Methód-eszmével megerő- Ltsék Szlovenszkó autó nőm ista mozgalmát, íásrészt pedig harcot szimbolizáljanak a entralizmus és a Husz-kultusz ellen. Érde­kes, hogy az evangélikus autonomisták is magukévá tették a ludákok tendenciáját és nyíltan hangoztatták, hogy a szlovák nemze­tet Cyrill és Methód szellemében kell nevel­ni. Húszról csak mint a cseh nemzet híres fim-, emlékezlek meg, de a legerélyeseblcn állást foglaltak az ellen, hogy kultuszát a szlovákokra ráerőszakolják, mert ezzel a szlovák r .....etnek semmi közössége nincsen. „l ássa a világ és ítéljen l** Ruszinszkó határkérdése Párisban IV. Az exkormányzó ezután igy folytatja röp- iratát: „1919 julius 22-én az elnök ur átadta ne­kem a Békekonferencia feltételeinek másola­tát, valamint a Benes dr. által küldött táv­irat tartalmát és kijelentette, hogy a cseh­szlovák állam és a Podkarpatska Rus közötti végleges határokat maga a Békekonfe­rencia szándékozik meg állapítani. Én tiltakoztam a Békekonferencia feltételei között előforduló ylocal“ szónak a csehszlo­vák alkotmányban szereplő „mistni" (helyi) fordítása ellen, attól tartva, hogy azt egye­sek nem mint „vnutrenny" (belföldi) fogják magyarázni. Az elnök azonban biztosított en­gem arról, hogy ebben az ügyben nem le*z semmi nehézség, már azért sem, mivel az el­ső paragrafus már biztosítja a ruszinoknak a legszélesebb körű autonómiát. Hogy biztosít­va legyek, miszerint a határkérdés megfe­lelő formában kerül a Békekonferencia elé, még aznap elhagytam Prágát és julius 24-én AkormánnHug megünneplésénél elkerülte a Hátikén megsértését A cseh kaftholikus sajté a szokolkongresszusról — A sz@k©Siz­mus túlélte önmagát

Next

/
Thumbnails
Contents