Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-08 / 151. (1189.) szám
2 A köztársasági sünök szentesítette a vámtörvényt Prága, junius 7. A köztársasági elnök ma aláírta az 1926. évi junius 22-iki törvényt a vámtarifa egyes tételei megváltoztatásáról, a kisérővámok végleges megszűnéséről s helyükbe a fixvámok életbeléptetéséről. Hodzsa Svehlánál A Právo Lidu Írja: Hodzsa, a vámtöbb- &ég vezére, a parlamenti szessziő befejeztével szabadságra ment. Az agrársajtó azt írja, hogy egy szlovenszkói fürdőbe ment üdülni, prágai politikai körökben azonban az a hir terjedt el, hogy Hodzsa Svehlákoz, a volt mi- niszterelsnö&m/z utazott, akinek jelentést tesz a legutóbbi politikai eseményekről. A bírósági járások területváitozíatásának kérdése a német sajtóban Prága, julius 7. A Bohemia vasárnapi számában cikk jelent meg Flachbarth Ernő dr. tollából, amelyben felhívja a német közvélemény figyelmét az 1926. évi 50. sz. kormányrendeletre, amellyel a kormány 4 magyar, 1 német és 1 ruszin járásban megszüntette a kisebbségi jogokat azáltal, hogy a bíróságok területét önkényesen megváltoztatta. Flachbarth Ernő dr. arra szólítja fel a csehszlovák köztársaság valamennyi kisebbségét, hogy e rendelet ellen egységesen foglaljon állást, mert csak egységes fellépéssel lehet a kormányt arra kényszeríteni, hogy a rendeletet visszavonják. A késmárki iparoskongresszus napirendje Prága, julius 7. Vasárnapi számunkban ismertettük már az Egyesült Iparosok Szlovenszkói és Ruszin- szkói Országos Szövetségének fölhívását, amelyben Szlovenszkő és Ruszinszkó össz- iparosságát a julius 18-án Késmárkon tartandó országos iparoskongresszusra hívja. A kongresszus előreláthatólag az elemi létérdekeiben megtámadott kisiparosságnak hatalmas megmozdulása lesz s annak napirendjén szerepelni fognak mindazok a kérdések, amelyek az őslakos kisiparosság sivár jelenjének nagy problémáival szoros összefüggésben állanak. A szövetség elnökségének közlése szerint a kongrsszus napirendjét előreláthatólag a következőkép állítják össze: 1. Általános adósérelmek. Az adókivetés módjainak a kisiparosság szempontjából feltétlenül káros, jelenlegi rendszerének megváltozatása. A forgalmi- és III. o. kereseti adóknak teljes megszüntetése. 2. Az uj ipartörvénynek a gyakorlati életnek megfelelő módosítása. 3. Betegsegélyző- és balesetbiztosító pénztárak elleni panasz, a betegsegélyző törvény módosítása. 4. Az ipari szakképzés. Iparostanulók kiképzése. Segédek továbbképző tanfolyamai. Mesteri vizsgák. 5. A kormánynak helytelen iparpolitikája. A közszállitások kőiül tapasztalt kedvezések megszüntetése. 6. Iparosok illetőségi ügyei. 7. Indítványok. Az iparosszövetség fölkéri az összes ipari érdekképviseleteket, hogy a kassai titkársággal (Imaház-u. 6. sz.) mielőbb közöljék a végleges programmot illető megjegyzéseiket és kívánságaikat; továbbá fölkér minden ipartársulatot, ipari egyesületet, szakcsoportot és iparoskört, hogy e kongresszusra a kiküldötteket ugyanott mielőbb jelentsék be és közöljék azt is, hogy kik hajlandók a tárgysorozat egyes pontjainak előadói tisztét vállalni. A szövetség kassai titkársága az utazási kedvezményekre és az elszállásolásra vonatkozó kérdésekben is mindenkinek készségesen ad íölvilágositásokat. A kongresszus költségeinek fedezéséhez a rendezőség minden résztvevőtől 30 koronás hozzájárulást kér. eneaBEEiiZEató 1926 julius 8, csütörtök. Prága a szokolkongresszus jegyében Egynegyed' millió idegen a főváros utcáin — Husz-ünnep az elnök és a kormány hivatalos részvételével — Kramárt és a szov jetdelegátrust egy asztalhoz ültették Prága, julius 7. Az aranyos Prága három napra ünnepi díszbe öltözött. Zászlóerdők szegélyezték az útvonalakat s a házak falait mindenütt virágok, fenyő- galyak, fenyőgirlandok és szőnyegek borították s az ablakokban az apró zászlók százezreit lobogtatta a szél. A pazarul földiszitett utcákon a késő esti órákig állandóan az emberek százezrei hullámoztak. A szokolisták nagy kongresszusának három utolsó napja közel egy negyedmillió embert vonzott Prágába. Nemcsak a belföldről, de Amerikából és sok más országból is eljöttek a szokol-egye- sületek küldöttségei. A legtöbb szláv nemzet szo- koljai képviselve voltak s igy a kongresszus nemcsak cseh nemzeti ünnep, de általános jellegű szláv ünnep volt. Vasárnap reggeltől kedd estig válőságos nyüzsgő méhkas volt Prága. A kora reggeli óráktól a késő esti órákig a fő útvonalokon állandóan fölvonultak az egyenruhás szokol csapatok a közönség zsúfolt sorfalai között. A forgalom sok helyen egyenesen életveszélyes volt s a villamosok torlódása különösen az utcakereszteződéseknél sokszor teljesen megbénította a közlekedést. Esténként fényárban úsztak a fő utcák. Különösen pazar volt a nemzeti muzeum, a Károly-hid, a régi városháza és a Hradzsin kivilágítása. Vasárnap és hétfő délelőtt a hatalmas stadionban az érdeklődők óriási tömege előtt tornásztak a szokolok és szokolnők. Ugyanakkor a különböző küldöttségek a szokolizmus alapítóinak, Fügnernek és Tyrsnek sírjait, valamint az olsani temetőben a szerb katonák sírját keresték föl. Megkoszorúzták a Névtelen Katona sírját is. A Szláv-szigeten pedig a cseh nemzeti tanács védnöksége alatt az Egyesült Államok függetlenségének százötven éves jubileumát ünnepelték. Ez alkalommal Masaryk és Coolidge üdvözlő táviratokat változtattak. A déli órák alatt az óriási hőségben tízezrek vonultak ki a stadionra, ahol sok ezer szokol és szokolnő tornászott és történelmi fölvonulásokat rendezett. A monstre torna-ünnepélyt hétfőn nagy | eső zavarta meg, azonban a 135 ezer néző rendületlenül kitartott s a programot a késő esti órákban fejezték be. Az ünnepség legimpozánsabb része a kedd délelőtti Húsz-emlékünnepély volt. Már a kora reggeli órákban százezrek helyezkedtek el a Ven- cel-téren és a Nemzeti-köruton, amerre a szoko- listak fölvonultak. Reggel 9-től délig tartott a 45 ezei^ szokol nagy fölvonulása az Altstádter Ringre Húsz János szobra elé. A szobor előtt foglallak helyet a köztársasági elnök és a kormány tagjai is. A térre ennek szűk terjedelme miatt a nagy- közönséget nem engedték és a szokol küldöttségek is csak elvonultak a szobor előtt és a Celetna-ut- cán keresztül tovább vonultak a Graben felé. A szlovák szokolisták küldöttségét Zoch Sámuel ág. ev. pöspök vezette. Délután a stadionban már csak 80 ezer néző volt, a hatalmas nézőtér azonban igy is megtelt. Végül este a külföldiek részvételével a szokolisták uj otthonában tartották meg a záró ünnepélyt. A kongresszus a legteljesebb rendben folyt le. Sem rendzavarás, sem súlyosabb baleset nem történt. Kramár és Owszejenke Prága, julius 7. A szokolkongresszusnak egy említésre méltó érdekes incidens is volt, amelynek középpontjában a nemzeti demokrata párt vezére, Kramár áll. A prágai városi tanács ugyanis — amint a „Národ“ írja — díszvacsorát adott a kongresszus külföldi vendégeinek tiszteletére. A vacsorán megjelent Kramár is, aki talán a város egyedüli, háború előtti díszpolgára. Amikor a vendégek az előrekijelőlt helyeikre leültek, Kramár mellé került Wickhamen Steed, egy régi ismerőse, vele szemben pedig egy neki ismeretlen férfi foglalt helyet. Alighogy asztalhoz ültek, Áramárhoz sietett egy ismerőse s elárulta neki, hogy vele szemben Qvsze- jenko Antonov, a szovjet képviselője ül. Kramár azonnal fölállt, elbúcsúzott Steedtől s elhagyta a termet. A neki fölajánlott helycserét a leghatározottabban elutasította. A „Národ“ ezzel a kis incidenssel kapcsolatban a legélesebben támadja Baxa főpolgármestert, mert az egy asztalhoz ültette Kramárt a szovjet ágensével. A szociáldemokraták ellenzékben maradnak, a csali néppárt a vámkoaliciú fentartását kívánja Két fölhívás a választékhoz — A szociáldemokraták az uj választásokban reménykednek — A cseh néppárt bizalommal viseltetik a szlovák és német blokk iránt Két szöges ellentétben álló párt, a cseh szociáldemokrata és a cseh néppárt a belpolitikai helyzettel kapcsolatban, sajtója utján fölhívást intéz választóihoz. A cseh szociáldemokrata párt fölhívása elsősorban rámutat arra, hogy uj többség van a parlamentben, amely megszavazta a magas agrárvámokat, de nem intézte el az építkezési törvényjavaslatot. Megszavazta a papok fizetésrendezését, de nem szavazta meg a 65 éven felüli munkások biztosítását. Mindezekből megállapítja a párt, hogy a múlt év novemberi nemzetgyűlési vár lasztások után gazdasági és kulturális reakció állott be, amelynek eddig csak kezdetét látták, de föltétlenül folytatása is lesz. Ez a reakció azért következett be, mert a szocializmus gyöngült, nemcsak a cseh, hanem a német és magyar táborban is. Mindaddig ,amig 74 szociáldemokrata képviselő volt, senki sem mert gondolni az agrárvámokra. Amikor már csak 35 képviselő volt, bevezették a kisérő vámokat és most, hogy csak 24 szociáldemokrata ül a képviselőházban, a leggyorsabb tempóban bevezették a fixvámokat. A szociáldemokraták ebben a munkában nem vállalhatták a közösséget s éppen ezért ellenzékbe mentek. Ez az ellenzék azonban nem az állam ellen fordult, hanem a mai kormány és a mai többség ellen. Nagyon jól tudja a párt, hogy a parlamenti kisebbség semmiféle obstrukcióval nem változtathatja meg a a többség nézetét. A változás és reparáció lehetősége ismét csak a választók kezében van. Sajnálattal állapítja meg a szociáldemokrata párt, hogy a lehetetlen bolseviki experimentumra sok százezer szavazat esett, holott általában mit sem segített az, hogy a kommunistáknak 41 mandátumok van a képviselőházban és húsz a szenátusban. Az egymillió kommunista szavazat egy millió elveszett szavazat marad. A szociáldemokraták semmi szín alatt sem alakítanak egységes frontot a vörösökkel, mert a kommunisták ezzel az egységes fronttal újból csak a szocializmust akarják gyöngíteni. A szociáldemokratákat nyomós okok késztették arra, hogy kilépjenek a kormányból, de ez a kilépés még nem azt jelenti, hogy a munkásnépen a csehszlovák, német és magyar papok és agrárok uralkodjanak. A kormányból azért léptünk ki, mondja a felhívás, hogy majd a nép akaratából térjünk vissza a hatalomra s nagyobb mandátumszámmal s a lakosság nagyobb bizalmával. Eljön a nap, amikor gigantikus harcban találkozunk. Jönnek a választások, amikor leszámolunk. „Az uj helyzet az állam nemzeti jellegét nem veszélyezteti44 A cseh néppárt végrehajtó bizotsága a szokolista ünnepély előtt tartott ülésén köszönetét mondott elsősorban Dostalek képviselő- házi alelnöknek és Nősek képviselőnek, akik a szocialista-kommunista terrorral szemben megvédték a parlamentarizmust. A szocialisták parlamenti fellépésükkel megmutatták, mondja a néppárti felhívás, hogy nálunk nem gazdasági és kulturális törvények elleni harc-^ ról van szó, hanem ebben a kritikus pillanat* bán elkeseredett harcot vívtak privilegizált helyzetük megtartásáért, amilyet a forradalom után élvezlek és amelynek véget vetett a november 15-i nemzetgyűlési választás. A végrehajtó bizottság a belpolitikai helyzettel foglalkozva, örömmel üdvözli a pártok uj átcsoportosítását, mert a kritikus pillanatban a parlamentarizmusért, az alkotmányért és a köztársaságért konstruktív pár* lamenti együttműködésre jelentkeztek a szlovák néppártiak s a két legerősebb német párt. A végrehajtó bizottság ezen pártok föllépéséből azt látja, hogy elismerik az államot, üdvözli azt, hogy eddigi taktikájuktól eltértek és kívánja, hogy ez a változás az állandó parlamenti együttműködésben gyakorlatilag is érvényre jusson. Emellett szükségtelen hangsúlyozni azt, hogy az uj helyzet az állaim jellegét egyáltalán nem veszélyezteti, mert az alkotmány elegendő talajt nyújt ahhoz, hogy nemcsak az összes pártok, hanem az összes nemzetek is találkozhassanak ebben a köztársaságban. Á végrehajtó bizottság végül bizalmáról biztosította pártja törvényhozóit s fölkérte őket, hogy továbbra is kitűzött programjukért dolgozzanak. —■ — — .... wnriMiin■ ■ ■■ « ,M agyarázatra szorul az ünnepnapokról szóló törvény, Léváról keltezve fenti cim alatt közlemény jelent meg e lap hasábjain, melynek Írója azt kívánja, hogy „A köztársaság ünnepnapjaidról szóló 1925. évi 65. cikk, mely az ünnepekre és a többi emléknapokra, a „vasáruápoltra vonatkozó szabályokat jelenti ki érvényeseknek, magyarázattal láttassák el, hogy igy a jegyzők, a lelkészek, de legfőképp a hatóságok nyiltan és világosan lássák, hogy tulajdonképpen hogyan is kell az állami ünnepeket megtartani s ezzel megszűnjék az az anomália, hogy mig e napokon egyik község határában zavartalanul folyik a munka, a másik község határában csendőrök zavarják haza a dolgozókat s mig a városban hatósági rendeletre bezárják az üzleteket, addig ugyanazon város határában vígan dolgoznak. Minthogy e közleményre a legközelebbi (julius 5 és julius 6) állami emléknapokig a kért hivatalos felvilágosítás valószínűleg nem fog napvilágot látni, jónak találom ehelyütt közölni, hogy téves az a vélemény, hogy a 65—1925. számú törvénnyel elismert összes állami ünnepekre, emléknapokra, vasárnapokra vonatkozó összes rendelkezések alkalmazandók. A 65—1925. számú törvény 3. paragrafusa ugyanis világosan és félre nem magyarázhatóan kimondja, hogy október 28-ika napjára a vasárnapokra vonatkozó összes rendelkezések alkalma- ! zandók. Tehát csakis október 28-án. mint egyedüli állami ünnepen alkalmazandók e rendelkezések s igy a köztársaság többi ünnepnapjain és emléknapjain mindenki egész napon át nyitva tarthatja üzletét, végezheti ipari vagy gazdasági munkáját, mert a törvény 4. paragrafusa szerint a többi emléknapokra és az 1. paragrafusban felsorolt ünnepnapokra csakis a határidők számítása tekintetében nyernek alkalmazást a vasárnapra vonatkozó rendelkezések, — a közhatóságok, intézetek, állami vállalatok, a nyilvános és nyilvánossági joggal felruházott iskolák tekintetében pedig a vasárnapi munkaszünetre vonatkozókSőt a kormány az üzem zavartalan biztosítása céljából a közvállalatokra (mint például a vasútra) vonatkozólag rendeleti utón kivételeket állapíthat meg. Ahol tehát — az október 28-ika kivételével — az ünnep- és melléknapokon tiltották az ipari és mezőgazdasági munkát s ahol — október 28-ika kivételével — a hatóságok bezáratták az üzleteket, ott nem ismerik a törvényt s igy határozottan törvényellenesen kényszeritették munkaszünetre a közönséget. Ahol ez ezután is megtörténne, ott az érdekeltek hivatkozzanak a törvényre és követeljék ennek betüszerinti betartását. Gaar Iván. Rozsnyói sasas-pipiÉ és Hegviz-ppnfézet, klwtite gyógyhely, *» SSale-venss&éí \ Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idcgbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger szinc felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ke. — Posta, távírda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőigazgatóság. |
