Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-08 / 151. (1189.) szám

2 A köztársasági sünök szentesítette a vámtörvényt Prága, junius 7. A köztársasági elnök ma aláírta az 1926. évi junius 22-iki törvényt a vámtarifa egyes tételei megváltoztatásáról, a kisérővámok végleges megszűnéséről s he­lyükbe a fixvámok életbeléptetéséről. Hodzsa Svehlánál A Právo Lidu Írja: Hodzsa, a vámtöbb- &ég vezére, a parlamenti szessziő befejezté­vel szabadságra ment. Az agrársajtó azt írja, hogy egy szlovenszkói fürdőbe ment üdülni, prágai politikai körökben azonban az a hir terjedt el, hogy Hodzsa Svehlákoz, a volt mi- niszterelsnö&m/z utazott, akinek jelentést tesz a legutóbbi politikai eseményekről. A bírósági járások területváitozíatásának kérdése a német sajtóban Prága, julius 7. A Bohemia vasárnapi számában cikk je­lent meg Flachbarth Ernő dr. tollából, amely­ben felhívja a német közvélemény figyelmét az 1926. évi 50. sz. kormányrendeletre, amel­lyel a kormány 4 magyar, 1 német és 1 ruszin járásban megszüntette a kisebbségi jogokat azáltal, hogy a bíróságok területét önkénye­sen megváltoztatta. Flachbarth Ernő dr. arra szólítja fel a csehszlovák köztársaság vala­mennyi kisebbségét, hogy e rendelet ellen egységesen foglaljon állást, mert csak egysé­ges fellépéssel lehet a kormányt arra kény­szeríteni, hogy a rendeletet visszavonják. A késmárki iparoskongresszus napirendje Prága, julius 7. Vasárnapi számunkban ismertettük már az Egyesült Iparosok Szlovenszkói és Ruszin- szkói Országos Szövetségének fölhívását, amelyben Szlovenszkő és Ruszinszkó össz- iparosságát a julius 18-án Késmárkon tartan­dó országos iparoskongresszusra hívja. A kongresszus előreláthatólag az elemi létérde­keiben megtámadott kisiparosságnak hatal­mas megmozdulása lesz s annak napirend­jén szerepelni fognak mindazok a kérdések, amelyek az őslakos kisiparosság sivár je­lenjének nagy problémáival szoros összefüg­gésben állanak. A szövetség elnökségének közlése sze­rint a kongrsszus napirendjét előreláthatólag a következőkép állítják össze: 1. Általános adósérelmek. Az adókivetés módjainak a kisiparosság szempontjából fel­tétlenül káros, jelenlegi rendszerének meg­változatása. A forgalmi- és III. o. kereseti adóknak teljes megszüntetése. 2. Az uj ipartörvénynek a gyakorlati életnek megfelelő módosítása. 3. Betegsegélyző- és balesetbiztosító pénztárak elleni panasz, a betegsegélyző tör­vény módosítása. 4. Az ipari szakképzés. Iparostanulók kiképzése. Segédek továbbképző tanfolyamai. Mesteri vizsgák. 5. A kormánynak helytelen iparpolitiká­ja. A közszállitások kőiül tapasztalt kedve­zések megszüntetése. 6. Iparosok illetőségi ügyei. 7. Indítványok. Az iparosszövetség fölkéri az összes ipari érdekképviseleteket, hogy a kassai tit­kársággal (Imaház-u. 6. sz.) mielőbb közöl­jék a végleges programmot illető megjegyzé­seiket és kívánságaikat; továbbá fölkér min­den ipartársulatot, ipari egyesületet, szakcso­portot és iparoskört, hogy e kongresszusra a kiküldötteket ugyanott mielőbb jelentsék be és közöljék azt is, hogy kik hajlandók a tárgysorozat egyes pontjainak előadói tisztét vállalni. A szövetség kassai titkársága az utazási kedvezményekre és az elszállásolásra vonat­kozó kérdésekben is mindenkinek készsége­sen ad íölvilágositásokat. A kongresszus költ­ségeinek fedezéséhez a rendezőség minden résztvevőtől 30 koronás hozzájárulást kér. eneaBEEiiZEató 1926 julius 8, csütörtök. Prága a szokolkongresszus jegyében Egynegyed' millió idegen a főváros utcáin — Husz-ünnep az elnök és a kormány hivatalos részvételével — Kramárt és a szov jetdelegátrust egy asztalhoz ültették Prága, julius 7. Az aranyos Prága három napra ünnepi dísz­be öltözött. Zászlóerdők szegélyezték az útvonala­kat s a házak falait mindenütt virágok, fenyő- galyak, fenyőgirlandok és szőnyegek borították s az ablakokban az apró zászlók százezreit lobogtat­ta a szél. A pazarul földiszitett utcákon a késő esti órákig állandóan az emberek százezrei hullá­moztak. A szokolisták nagy kongresszusának három utolsó napja közel egy negyedmillió embert von­zott Prágába. Nemcsak a belföldről, de Ameriká­ból és sok más országból is eljöttek a szokol-egye- sületek küldöttségei. A legtöbb szláv nemzet szo- koljai képviselve voltak s igy a kongresszus nem­csak cseh nemzeti ünnep, de általános jellegű szláv ünnep volt. Vasárnap reggeltől kedd estig válőságos nyüzsgő méhkas volt Prága. A kora reggeli órák­tól a késő esti órákig a fő útvonalokon állandóan fölvonultak az egyenruhás szokol csapatok a kö­zönség zsúfolt sorfalai között. A forgalom sok helyen egyenesen életveszélyes volt s a villamosok torlódása különösen az utcakereszteződéseknél sokszor teljesen megbénította a közlekedést. Esténként fényárban úsztak a fő utcák. Külö­nösen pazar volt a nemzeti muzeum, a Károly-hid, a régi városháza és a Hradzsin kivilágítása. Vasárnap és hétfő délelőtt a hatalmas sta­dionban az érdeklődők óriási tömege előtt tor­násztak a szokolok és szokolnők. Ugyanakkor a különböző küldöttségek a szokolizmus alapítóinak, Fügnernek és Tyrsnek sírjait, valamint az olsani temetőben a szerb katonák sírját keresték föl. Megkoszorúzták a Névtelen Katona sírját is. A Szláv-szigeten pedig a cseh nemzeti tanács véd­nöksége alatt az Egyesült Államok függetlensé­gének százötven éves jubileumát ünnepelték. Ez alkalommal Masaryk és Coolidge üdvözlő távirato­kat változtattak. A déli órák alatt az óriási hőségben tízezrek vonultak ki a stadionra, ahol sok ezer szokol és szokolnő tornászott és történelmi fölvonulásokat rendezett. A monstre torna-ünnepélyt hétfőn nagy | eső zavarta meg, azonban a 135 ezer néző rendü­letlenül kitartott s a programot a késő esti órák­ban fejezték be. Az ünnepség legimpozánsabb része a kedd délelőtti Húsz-emlékünnepély volt. Már a kora reggeli órákban százezrek helyezkedtek el a Ven- cel-téren és a Nemzeti-köruton, amerre a szoko- listak fölvonultak. Reggel 9-től délig tartott a 45 ezei^ szokol nagy fölvonulása az Altstádter Ringre Húsz János szobra elé. A szobor előtt foglallak helyet a köztár­sasági elnök és a kormány tagjai is. A térre ennek szűk terjedelme miatt a nagy- közönséget nem engedték és a szokol küldöttségek is csak elvonultak a szobor előtt és a Celetna-ut- cán keresztül tovább vonultak a Graben felé. A szlovák szokolisták küldöttségét Zoch Sámuel ág. ev. pöspök vezette. Délután a stadionban már csak 80 ezer néző volt, a hatalmas nézőtér azonban igy is megtelt. Vé­gül este a külföldiek részvételével a szokolisták uj otthonában tartották meg a záró ünnepélyt. A kongresszus a legteljesebb rendben folyt le. Sem rendzavarás, sem súlyosabb baleset nem történt. Kramár és Owszejenke Prága, julius 7. A szokolkongresszusnak egy említésre méltó érdekes incidens is volt, amelynek középpontjában a nemzeti demokrata párt vezére, Kramár áll. A prágai városi tanács ugyanis — amint a „Národ“ írja — díszvacso­rát adott a kongresszus külföldi vendégeinek tisz­teletére. A vacsorán megjelent Kramár is, aki talán a város egyedüli, háború előtti díszpolgára. Amikor a vendégek az előrekijelőlt helyeikre leültek, Kramár mellé került Wickhamen Steed, egy régi ismerőse, vele szemben pedig egy neki ismeretlen férfi foglalt helyet. Alighogy asztalhoz ültek, Áramárhoz sietett egy ismerőse s el­árulta neki, hogy vele szemben Qvsze- jenko Antonov, a szovjet képviselője ül. Kramár azonnal fölállt, elbúcsúzott Steedtől s el­hagyta a termet. A neki fölajánlott helycserét a leghatározottabban elutasította. A „Národ“ ezzel a kis incidenssel kapcsolat­ban a legélesebben támadja Baxa főpolgármes­tert, mert az egy asztalhoz ültette Kramárt a szov­jet ágensével. A szociáldemokraták ellenzékben maradnak, a csali néppárt a vámkoaliciú fentartását kívánja Két fölhívás a választékhoz — A szociáldemokraták az uj válasz­tásokban reménykednek — A cseh néppárt bizalommal viseltetik a szlovák és német blokk iránt Két szöges ellentétben álló párt, a cseh szociáldemokrata és a cseh néppárt a bel­politikai helyzettel kapcsolatban, sajtója ut­ján fölhívást intéz választóihoz. A cseh szociáldemokrata párt fölhívása el­sősorban rámutat arra, hogy uj többség van a parlamentben, amely megszavazta a magas agrárvámokat, de nem intézte el az építkezé­si törvényjavaslatot. Megszavazta a papok fi­zetésrendezését, de nem szavazta meg a 65 éven felüli munkások biztosítását. Mindezek­ből megállapítja a párt, hogy a múlt év novemberi nemzetgyűlési vár lasztások után gazdasági és kulturális reakció állott be, amelynek eddig csak kezdetét látták, de föltétlenül folytatása is lesz. Ez a reakció azért következett be, mert a szocializmus gyöngült, nem­csak a cseh, hanem a német és magyar táborban is. Mindaddig ,amig 74 szociáldemokrata képvi­selő volt, senki sem mert gondolni az ag­rárvámokra. Amikor már csak 35 képviselő volt, bevezették a kisérő vámokat és most, hogy csak 24 szociáldemokrata ül a képvise­lőházban, a leggyorsabb tempóban bevezet­ték a fixvámokat. A szociáldemokraták ebben a munkában nem vállalhatták a közösséget s éppen ezért ellenzékbe mentek. Ez az ellen­zék azonban nem az állam ellen fordult, ha­nem a mai kormány és a mai többség ellen. Nagyon jól tudja a párt, hogy a parlamenti kisebbség semmiféle obstrukcióval nem vál­toztathatja meg a a többség nézetét. A változás és reparáció lehetősége ismét csak a választók kezében van. Sajnálattal állapítja meg a szociáldemokrata párt, hogy a lehetetlen bolseviki experimen­tumra sok százezer szavazat esett, holott ál­talában mit sem segített az, hogy a kommu­nistáknak 41 mandátumok van a képviselő­házban és húsz a szenátusban. Az egymillió kommunista szavazat egy millió elveszett szavazat marad. A szo­ciáldemokraták semmi szín alatt sem ala­kítanak egységes frontot a vörösökkel, mert a kommunisták ezzel az egységes fronttal újból csak a szocializmust akar­ják gyöngíteni. A szociáldemokratákat nyomós okok késztet­ték arra, hogy kilépjenek a kormányból, de ez a kilépés még nem azt jelenti, hogy a mun­kásnépen a csehszlovák, német és magyar papok és agrárok uralkodjanak. A kormányból azért léptünk ki, mondja a felhívás, hogy majd a nép akaratából térjünk vissza a hatalomra s nagyobb mandátumszámmal s a lakosság nagyobb bizalmával. Eljön a nap, amikor gigantikus harcban ta­lálkozunk. Jönnek a választások, amikor le­számolunk. „Az uj helyzet az állam nemzeti jellegét nem veszélyezteti44 A cseh néppárt végrehajtó bizotsága a szokolista ünnepély előtt tartott ülésén köszö­netét mondott elsősorban Dostalek képviselő- házi alelnöknek és Nősek képviselőnek, akik a szocialista-kommunista terrorral szemben megvédték a parlamentarizmust. A szocialis­ták parlamenti fellépésükkel megmutatták, mondja a néppárti felhívás, hogy nálunk nem gazdasági és kulturális törvények elleni harc-^ ról van szó, hanem ebben a kritikus pillanat* bán elkeseredett harcot vívtak privilegizált helyzetük megtartásáért, amilyet a forra­dalom után élvezlek és amelynek véget vetett a november 15-i nemzetgyűlési vá­lasztás. A végrehajtó bizottság a belpolitikai helyzettel foglalkozva, örömmel üdvözli a pártok uj átcsoportosítását, mert a kritikus pillanatban a parlamentarizmusért, az alkot­mányért és a köztársaságért konstruktív pár* lamenti együttműködésre jelentkeztek a szlovák néppártiak s a két legerősebb német párt. A végrehajtó bizottság ezen pártok föl­lépéséből azt látja, hogy elismerik az államot, üdvözli azt, hogy eddigi taktikájuktól eltértek és kívánja, hogy ez a változás az állandó parlamenti együttműködésben gyakorla­tilag is érvényre jusson. Emellett szük­ségtelen hangsúlyozni azt, hogy az uj helyzet az állaim jellegét egyáltalán nem veszélyezteti, mert az alkotmány elegen­dő talajt nyújt ahhoz, hogy nemcsak az összes pártok, hanem az összes nemzetek is találkozhassanak ebben a köztársaság­ban. Á végrehajtó bizottság végül bizalmáról bizto­sította pártja törvényhozóit s fölkérte őket, hogy továbbra is kitűzött programjukért dol­gozzanak. —■ — — .... wnriMiin■ ■ ■■ « ,M agyarázatra szorul az ünnepnapokról szóló törvény, Léváról keltezve fenti cim alatt közle­mény jelent meg e lap hasábjain, melynek Írója azt kívánja, hogy „A köztársaság ün­nepnapjaidról szóló 1925. évi 65. cikk, mely az ünnepekre és a többi emléknapokra, a „vasáruápoltra vonatkozó szabályokat jelenti ki érvényeseknek, magyarázattal láttassák el, hogy igy a jegyzők, a lelkészek, de legfőképp a hatóságok nyiltan és világosan lássák, hogy tulajdonképpen hogyan is kell az állami ün­nepeket megtartani s ezzel megszűnjék az az anomália, hogy mig e napokon egyik község határában zavartalanul folyik a munka, a másik község határában csendőrök zavarják haza a dolgozókat s mig a városban hatósági rendeletre bezárják az üzleteket, addig ugyanazon város határában vígan dolgoznak. Minthogy e közleményre a legközelebbi (julius 5 és julius 6) állami emléknapokig a kért hivatalos felvilágosítás valószínűleg nem fog napvilágot látni, jónak találom ehelyütt közölni, hogy téves az a vélemény, hogy a 65—1925. számú törvénnyel elismert összes állami ünnepekre, emléknapokra, vasárna­pokra vonatkozó összes rendelkezések alkal­mazandók. A 65—1925. számú törvény 3. paragrafu­sa ugyanis világosan és félre nem magyaráz­hatóan kimondja, hogy október 28-ika napjára a vasárnapokra vonatkozó összes rendelkezések alkalma- ! zandók. Tehát csakis október 28-án. mint egye­düli állami ünnepen alkalmazandók e ren­delkezések s igy a köztársaság többi ünnepnapjain és em­léknapjain mindenki egész napon át nyit­va tarthatja üzletét, végezheti ipari vagy gazdasági munkáját, mert a törvény 4. paragrafusa szerint a többi emléknapokra és az 1. paragrafusban felso­rolt ünnepnapokra csakis a határidők számí­tása tekintetében nyernek alkalmazást a va­sárnapra vonatkozó rendelkezések, — a köz­hatóságok, intézetek, állami vállalatok, a nyilvános és nyilvánossági joggal felruházott iskolák tekintetében pedig a vasárnapi mun­kaszünetre vonatkozók­Sőt a kormány az üzem zavartalan biz­tosítása céljából a közvállalatokra (mint pél­dául a vasútra) vonatkozólag rendeleti utón kivételeket állapíthat meg. Ahol tehát — az október 28-ika kivételé­vel — az ünnep- és melléknapokon tiltották az ipari és mezőgazdasági munkát s ahol — október 28-ika kivételével — a hatóságok bezáratták az üzleteket, ott nem ismerik a törvényt s igy határozottan törvényellenesen kényszeritették munkaszünetre a közönséget. Ahol ez ezután is megtörténne, ott az ér­dekeltek hivatkozzanak a törvényre és köve­teljék ennek betüszerinti betartását. Gaar Iván. Rozsnyói sasas-pipiÉ és Hegviz-ppnfézet, klwtite gyógyhely, *» SSale-venss&éí \ Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idcgbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger szinc felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ke. — Posta, tá­vírda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőigazgatóság. |

Next

/
Thumbnails
Contents