Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-04 / 150. (1188.) szám
5 192G julius 2, vasárnap. auagjaraCTKfra'BgraaBgEBq^^ U. UH) SODRÁBAN Irta: Schöpflin Aladár. Szóval most már alaposan ráterült a vizes lepedő a malmokra is. A legnagyobb magyar malom-koncern sequestrum alatt van már ősz óta, a vezető embere, aki Napóleonja volt a gazdasági életnek, a Markó-utcában felelget a vizsgálóbiró indiszkrét kérdéseire. S háttérül ott vannak a munka nélküli malmok a fővárosban és a vidéken, egy másik régi nagy malomvállalat zavarai — és még ki tudja, hogy mi fog ezután jönni. Tudják, mit jelent ez? Megvallom, a legújabb időkig magam sem tudtam, laikus lévén gazdasági dolgokban, de a múltkor egy hozzáért^) barátom megmagyarázta. Arról van itt szó, hogy a gazdasági élet betegsége most már eljutott a szivig. A malomipar volt ugyanis a magyar ipar vérkeringésének központi szerve, a legdusabb, legjobban fejlett és összeköttetéseiben tökéletesen megszervezett üzletág. Bázisa megingathatatlan: a magyar mezőgazdaság, a búzatermő Alföld elpusztíthatatlan ereje. Kitünően képzett és óriási tapasztálatokkal rendelkező vezető emberek, a modern tudomány legjobb színvonalán álló technikusok vezénylete alatt kifo, gástalanul begyakorlott munkások hadosztályai dolgoztak a legjobb gépekkel s a megőrölt gabonát az egész világon kiterjeszkedő elárusító szerveknek szórták szét az öt világrészen. Magyarországról keveset szoktak tudni külföldön, de a magyar malomipart tiztelettel említette az amerikai gazdasági élet embere is. A malomváltók egyenértékűek voltak az arannyal, akárhol szívesen adtak értük pénzt. Még mikor a legjobban dúlt az infláció s hitele ebben az országban nem volt senki emberfiának, a malomváltó akkor is pénzt ért mindenütt- S mikor a külföldön szóba sem álltak a tőkések, ha hitelről volt szó, a magyar állammal és a bankokkal. a malmok akkor is kaptak Angolországban pénzt kölcsön. Mert olyan árujuk volt, nagy mennyiségben és kitűnő minőségben, aminek a föld minden pontján és mindenkor megvan az értéke. Kenyeret mindenütt esznek az emberek. Azt lehetett hinni, hogy csak egy özönviz tudná a magyar malomipart megdönteni. Most pedig igen nagy bajok vannak: az óriási nagy malomépületek a külső Ferencvárosban, Óbudán, a Lipótvárosban és a vidék gazdasági sztratégiai pontjain remegnek eresztékeikben, a munka vagy szünetel bennük, vagy csak redukáltan folyik, a bizonytalanság érzése vett erőt a hatalmas iparágban. Senki sem tudja, mi lesz a vég. Nem speciálisan magyar dolog ez. Valami hasonló van Angliában is: ott az iparnak a szive a kőszénbánya s éppen a kőszén körül va.ii- nap nagy bajok. De mégis speciálisan magyar dolog, mert okai nem általános világ- konjunkturában, hanem Magyarország állapotának mai fordulatában gyökereznek. Ma ebben az országban egy nevezetes folyamat befolyásának vagyunk tanúi és részesei- Az összes intézmények méreteinek az ország méreteihez való alkalmazkodása ez a folyamat. Más szóval: minden, ami a háború előtt itt létrejött, a történelmi Magyarország, sőt a gazdasági élet legfőbb ága a monarchia méreteihez volt alkalmazva. Ma azonban az összezsugorodott! országban mindennek az uj terjedelemhez kell hozzá csökkenni. Hozzá kell szoknunk, hogy itt minden kisebb lesz, kisebbnek kell lennie előbb-utóbb, ha élni akar. Az intézmények lehetőségének korlátái összébb zsugorodtak s velük maguk az intézmények is. Ma ezt még nem is tudjuk eléggé, még úgy járunk régi méretekhez szabott intézményeinkkel, mint a lesoványodott kövér emb§r, aki lötyögve hordja a régi testalkatára szabott ruhákat. De egyszer csak uj ruhát kell csináltatni s akkor fogjuk igazán látni, mennyivel kevesebb szövet kell hozzájuk. Akkora vállalatok, amilyenek a békében voltak, ma nem élhetnek meg, tehát a meglevő vállalatoknak kisebbekké kell válniok és a fejlődési lehetőségüknek egy közelebbi ponton van vége. A magyar koncepciónak nem lehet többé oly messze szárnyalni, mint azelőtt. Három egészen feltűnő pontra demon- strálódik az uj méretekre térés e keserű kényszere: a tisztviselői kar helyzetén, a malomiparon és a bortermelésen- Az első a B-lista, az állástalanság, az óriási arányú, létszámcsökkenés formájában jelentkezik. A másodikat a mostani nagy válság világította meg. A harmadikra a magyar földmivelési miniszter ébresztett rá, mikor kijelentette, hogy a magyar szőlők egy nagy részét ki kell vágatni. S ez végig fog menni minden vonalon, az élet minden ágazatán. Ami túl van méretezve, annak vissza kell zsugorodni természetes, az ország terjedelmével arányban álló méretekre. így akadémikusán ez egész természetesnek hangzik egy természeti törvény érvényeHa olcsón és íól akar étkezni, keresse fel Veselka éttermét § Prága l'.f Ruiova 5. (a JindfiS-ká utca sarkától a második ház) h EUőoszlályit 3 lofjásos ebédmenü 8.50 Ki — Tetszéssze- R rínti választással 4 (ofjásos estí-sonper 10.— Ké — Magya- jg rok találkozóhelye sütésének. A japánok kis termetüek, tehát kicsiny a házuk, kicsiny minden eszközük s a művészetük is a kis dolgok szépségót keresi. Mi nekünk az országunk lett líicsi, tehát nem tarthatunk nagy intézményeket. De bog}7 ez mennyi magánéleti tragédiát jelent, hány egyén és hány család szenvedését és nyomorát, mennyi érzelmi komplikációt — ezt akkor látjuk, ha körülnézünk környezetünkben. Egy ilyen nagy folyamat nem mehet végbe mechanikus közömbösséggel: emberi életeken gázol végig, állandó beteges izgalmat szit a társadalomban- Ennek a szempontnak madártávlatából nézve érthetővé válik sok minden, ami ebben az országban történik s amit másképp nem tud megmagyarázni különösen az, aki messziről, országhatáron túlról szemléli ezt a betegen forrongó magyar életet. A páris>prá§8i repülőgép halálraguhantPfraunberg mellatf Hat halott — Egy fiatal amer kai házaspár halálos nászutja Pilsen, julius 3. A cseh-bajor határ mentén tegnap a déli órákban súlyos repülőszerencsétlenség történt. A Paris—prágai személyszállító repülőgép Pfraunberg mellett lezuhant és darabokra tört. öt személy meghalt, egy súlyosan megsebesült. A szerencsétlenség déli 12 és 1 óra között történt, amikor a repülőgép a határ- menti magaslat fölött áthaladt. Ismeretlen okból a gép hirtelen óriási sebességgel zuhanni kezdett és egy mezőre esett. Az odasiető lakosok elé borzasztó kép tárult- A gép romjai alatt a pilóta és négy utasnak szétroncsolt, összeégett hulláit találták már csak meg. Egy ötödik utas pedig súlyos sebesüléssel és zuzódásokkal fet- rengett a földön. A szerencsétlenek között van egy fiatal amerikai házaspár, amely repülőgépen akarta nászutját megtenni. A lezuhant repülőgép az „AFBT“ társaság gépe, amely tegnap reggel Strassburgból indult el és 9 órá 55 perckor haladt át Nürn- bergen. Prága, julius 3. A repülőgépszerencsétlenség színhelyére megérkezett a vizsgáló bizottság, amely a közmunkaügyi minisztérium repülőosztályának a prágai állami repülőtelep egy-egy kiküldöttjéből áll. A bizottság még nem adott ki hivatalos jelentést. Magánértesülések szerint a repülőgép a bajor határtól húsz lépésre a határmenti vámházikónál egy rétre esett. öt személy a helyszínen, a hatodik pedig a kórházba való szállítás közben halt meg. Peroty pilóta nevén kivül a többiek nevét még nem sikerült megállapítani. Csupán annyi bizonyos róluk, hogy a pilótán kivül egy mechanikus, egy amerikai fiatal házaspár, egy belga állampolgár és egy orosz emigráns az áldozata a borzalmas katasztrófának. Zsolna, Trencsén, Turócszentmárton avagy három város versengése hírért, rangért, gazdagságért Turócszentmárton mesterséges fejlesztése — Zsolna gazdasági érdekei — A hajdani vetőmagosztó „kirendeltség" története Zsolna, junius vége Furcsa, hogy itt a magas hegyek között, a sziklák, a vizek, a természeti szépségek birodalmában, épp úgy vannak vetélkedő városok, mint voltak Hellasz földjén, vagy akár Olaszországban a renaissance alatt. A különbség csak az, hogy míg hajdan nagy költőkért — Homéroszért — folyt a vetélkedés, - vagy a hercegek katonai hatalmáért Itáliában, addig ma a modern korok győzedelmeskedtek a nemes versenyben is, s ah, a közgazdaság az, amelyért a legtöbb vita tart. Jártam Zsolnán és érdeklődtem a város fejlődéséről. — Menne, menne — mondották, — a baj csak az, hogy a kormány háttérbe szorítja a várost és mesterségesen fejleszti Turócszentmártont, ezt a hajdani mezővárost, mely a hegyek közé ékelve kivül esik minden forgalmon és kereskedelmen. Jártam Trencsénben és érdeklődtem a város fejlesztéséről. — Csak voltl — sóhajtják. — Amig vármegyénk volt, jól ment a sorunk. De most? Kiürülök szép uj házaink, s a teljes apparátus Turócszent- mártonba költözött. Abba a fészekbe! Ej, gondoltam, itt baj van. Zsolnán igy beszéltem: — Szóval Turócszentmárton piszkos konkur- renciát csinál. Nem érdemli meg a Povázska nagyzsupa székhelyét. Kár volt Trencsént megfosztani .... — Dehogy — villogták —Zsolnát kellett volna megyeszékhellyé tenni. Itt van az összes lehetőség a fejlődés, a jövő. A leggazdagabb hely, a legjobb fekvésű hely, a legszebb hely. Az Úristen is a nagyzsupa székhelyévé predesztinálta. Még centrális fekvése is a legalkalmasabb. Tapasztalatokat gyűjtve, elmentem Trenc.Anbe s igy argumentáltam: — Bizonyos, hogy a realitásokkal nem *záir.«Tő egyoldalú, igazságtalan politikai okok miatt tették Tuiócszentmártont nagyzsupájuk székhelyé'é. A jog tulajdonképpen a nagyszerűen fejlődő Zsolnát, illette volna meg. — Ohó — mosolyogják — csak Trencsén, melynek tradíciói és tapasztalatai vanna.it, méltó erre a rangra. És a három város közölt megindult a harc a Povázska a székhelységéért. Az emberek fölöttébb sokat beszélnek róla. A versengés immár klasszikus. Turócszentmárton oldalán áll a jelen, a prágai kormányhatalom erőszakolt és mesterséges fejlesztési tervével, Trencsén mellett a mull, a régi vármegye és a technikai fölkészült- ség, Zsolna mellett a jövő, a kereskedelem, az ipar, a forgalom, a centrális álló fekvés. Mesterséges fejlesztés, mesterséges gátlás ítéletet és döntést nem mondhatok a kérdésben. Annyi azonban mindenképpen bizonyos, hogy Turócszentmárton, a jelenlegi székhely, sem fekvésénél, sem nagyságánál, sem jelentőségénél fogva nem alkalmas az elsőségre. , Tulajdonképpen a vitának csak Zsolna meg Trencsén között kellene eldőlnie. \ 1 Ámde ez a bajnak csak jelentéktelenebb oldala. A föhiba ott van, hogy a csehszlovák centrális hatalom qz adófizetők pénzét nem kiméivé, erőnek erejével nagy helyei akar gyúrni Mártonból, a polgárság életerejének, munkájának, potenciájának letörésével erőnek erejével háttérbe löki a másik két városi, elsősorban Zsolnát. Hogy ez igy van, egy-két példa élénken illusztrálhatja. Amerikai szállodák a viskók között Mártonnak alig pár ezer lakosa volt. De szlovák, s ami életbevágó jelentőségű: Szloven.szKón ritkán található csehofil szlovák. Nosza hát, e helynek óriási érdemei vannak, s meg kell hálálni az érzelmi hűséget. Hogy távol esik a világ ütőereitől? Nem baj! Hogy nem vasúti gócpont, s a két fővonal néhány kilométerrel feljebb, Ruttkán :aiál- kozik? Hát Prága kegyelméből gócpont lesz, s egyre inkább hallatszanak a hírek, hogy a kormány semmi áldozatot nem kiméivé, a pénzt szórva, a hegyeket átfúrva, alag- utakat, hidakat építve-, a vasúti csomópontot elveszi Ruitkáról és Mártonba helyezi, amennyiben a KsOd fővonalát néhány kilométerrel délebbre tereli egy szomszédos, keletre eső állomásról s Mártonban futtatja össze a délről, Zólyomból jövő fővonallal. A vasúti csomópontkérdés, ha kicsit drágán is, meg lenne oldva. De addig is, mig ezek a messzemenő 'orvok elkészülnek, gondoskodni kell a városka növesztéséről. A nagyzsupa igazgatása óriási mühe:yt kíván, amilyen persze nem volt Mártonban, 'i eca- mur tria tabernacula, jött Prágából a szóéit s hatalmas barakokat építettek, amelyekben elhelyezték az idegen tisztviselők légióit. Trencsénben üresen ásítottak az e célra szánt épületek. S hogy mutatós is legyen az uj székhely: hatalmas nagy szállodát építettek közepére, mely a környékbeli szlovákok nyomom viskói között úgy fest, mint az istengyalázó blaszfémia. Amerikai arányok a szegény pásztor-szlovákok között! Inkább kenyeret, kenyeret, kenyeret nekik, úgy mint hajdanában, amikor még a felvidéki ki- rendeltség oly bölcsen gondoskodott a földhözragadt lakosságról. A „kiréndéltsik“ emléke S itt engedjék meg nekem, hogy valamit köz- beszúrjak. Amikor a Prágából jött idegenek épülő mártoni palotáiról irok, s eszembe jut az a nyomasztó szegénység, amelyet a falvakban, a szép székelyiskolás horayák falvakban is láttam, eszembe jut az a sok áldás is, amit egy hajdani intézményről hallottam, egy hajdani eltűnt intézményről, melynek helyében — a lakosság véleménye szerint — most megjelent a finánc. Zsolna székhellyel működőit a. magyar éra alatt a felvidéki kirendeltség, melynek az volt rendeltetése, hogy a földhözragadt lakosságot a földmivelésre, az állattenyésztésre oktassa, nemes terményeket és fajokat im- j portáljon, s ha a Vág, ez a gaz folyó, megint elvitte a szegény szlovákok földjét, házát, Kenyerét, egy kis búzával, krumplival, vetőmaggal vagy egyébbel mégis csak elviselhetővé tegye az „elnyomott" hegylakók életét. Igaz, nem varázsolt palotákat vagy kaszárnyákat az eldugott kárpátaljai falvakba, megelégedett a székelystilu iskolákkal s a kenyérosztással. Hallottam, hogy sok visszaélés történt a kirendeltségben, jó, lehet, ellenben azt ;s hallottam, hogy a zsolnavidéki falvakban még ma Í3 mily hálával emlegetik hajdani létezését. — Iíed estye ten kiréndéltsik bolo, — mondják az öregek, — akkor nem volt a Vág a végzet és nem kellett annyi adót fizetni. A jó szlovákok emlékezetében odafönl nem él az elnyomás tudata, csak az, hogy vala- V; mikor egyszerűbben kapták a kenyeret és - létezett a kirendeltség. Ez a kirendeltség pedig szép házat akart építeni Zsolnán. Jött a prevrat s a telek ma is üresen áll. — A kirendeltség is építeni akart? Szop házat, palotát? Kaszárnyát, szállót, adóhivatalt, hi- valalt? — Nem, kultúrpalotát. És nem Már.ónban, hanem Zsolnán. És nem azért, mert Zsolna magyaron volt, hanem azért, mert Zsolna a felvidék legfejlődésképesebb városa volt. A Pesten penészedö kidolgozott vasuttervek Most tehát nincs kirendeltség és Mártimban építik a palotákat. Zsolnától pedig elviszik a fejlődés lehetőségeit. Erre is felsorolható egy-két példa. Zsolna fontos vasúti csomópont, ez kétségtelen. De még fontosabb lehetne, s kereskedelme meg tranzitóforgalma jelentékenyen emelkedne, ha, kiépítenék a Rajec—németprónai vasút- , vonalat, mely Érsekújvárt, Nyitrán, Tapol- csányon, Privigyén át összekötné Zsolnával. A zsolna—rajeci vasútvonal már régen kész, a többi is, s ha ez az aránylag kis darabka kiépülne, uj nagy összekötővonal keletkezne Szlovenszkón. A handlovai szén, mely ma csak óriási kerülővel kerülhet külföldre, Zsolnán át nagy piacot nyerne. E vasútvonalat a magyarok a háború alatt pontosan kimérték, s az elkészitelt tervek Budapesten hevernek. Zsolna szocialista tanácstagjai interpelláltak is az ügyben, de azzal utasitotlák őket vissza, hogy a tervek Pesten nagyon drágák s igy nem szerezhetők meg. Pedig, ha megvolnának s velük együtt az ugyancsak fölmért rövid Handlova—Körmöcbánya vasuüerv is, Zsolna könnyen Szlovenszkő egyik legnagyobb városává fejlődhetne sokirányú pompás összeköttetésével. Szén, érc, petróleum parlagon És még más ok. Néhány német geológus már régen megállapította, hogy a zsolnai medencében szénnek kell lennie. A magyarok kutattak is utána, de egyelőre nem találtak semmit. Ma a kutatások szünetelnek. Pedig a hegység alakulata, a Vág, minden-minden barnaszenet sejttet. Várnán értékes érclelepekre bukkantak. Nincsenek kiaknázva. Turzovka kö- j rül petróleum van. Nem furatnak ku- •.] iakat. Csacsa, Rajec nagyszerű fürdők. Feledésben pihennek. A Vág ma ugyan a hegyek alat folyik s kikerüli a várost, de a nagy forduló miatt minden alkalommal kiárad. Félő, hogy egyszer megint 1813 előtti árkába kerül vissza, mely a mai újvároson fut végig. Szabályozni kellene, mert amíg nincs szabályozás, nincs tisztességes fejlődés. De semmi, semmi. A hatalmas posztógyár, mely hajdan a katonaságnak szállított s melynek Zsolna jóformán egész fejlődését köszönheti, nagy nehézségekkel küzd. A cseh textilipar mindenáron le- konkurrálja. Pedig ez a 30 éves gyár, a legnagyobb a hajdani Magyarországon, tette naggyá s ma is áldás a vidékre fejlődése. A celiuloza- gyár agrárkezekben van, állítólag napi 100 vagont szállít. A hajdani petróleumfinomitó most csak kátránygyár s színién sok krízisen haladt végig. Miért nem gondoskodnak e pazar ipjar életképességéről? Mert Zsolna állítólag magyarón. Mert a ludá- kok túlsúlyban vannak és Tvrdy, a polgármester is ludák. Márton pedig hü, tehát kapja a palotákat és megkapta a „Slovan" szállót. S mini Zsolnát, a következő állomást: rencsént is politikai okokból éheztetik. Szvilkó Pál. — Mibe kerülnek a parlament éjszakai ülései? A Právo Lidu írja: A szenátus megkezdte nyári szünidejét, amely valósjinijleg október elsejéig fog tartani. A parlamenti tavaszi ülésszak anyagilag óriási pénzeket emészt fel. Villanyvilágításra és a parlamenti alkalmazottak túlórázására a képviselőházban 170.000 koronát, a szenátusban pedig 70.000 koronát fizettek ki junius folyamán. és szépít a €öfíllí- créme Corall-puder COFüIl'Szappan Fö!cmknt a t, S. R. részére: írtár, Bratislava. így fiatalít Vörös Rák gyógj
