Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-03 / 149. (1187.) szám
1926 Julius B, szombat. Jaoíoniszky János beszámolója Ounahidasdon és Dénesden Miért nem szavazta meg az agrárvámokat az országos keresztényszooialista párt? Pozsony, julius 2. Az országos keresztényszocialista párt Du- nahidason és Dénesden Péter-Pál napján szépen sikerült népgyüléseket4 tartott. Mindkét népgyülé- sen Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő a nagyszámú közönség állandó, lelkes helyeslése mellett mondotta el beszámoló beszédét. J Hatalmas, a politika minden aktuális kérdésére kiterjedő beszédében elsősorban ismertette azokat az okokat, amelyek az általános belpolitikai helyzetben lényegbevágó változásokat idéztek elő. A változás a cseh nemzeti koalíció széthullása jegyében indult meg. A koalíció kebelében a természetes ellentétek oly nagyok voltak, hogy a hatalomhoz való szívós ragaszkodás közös szempontja a széthullást a régi recept szerint' többé már nem akadályozhatta meg. A bomláshoz a főlökést a legutóbbi választásokon kifejezésre jutott népitélet adta, amely megbuktatta a cseh szociáldemokraták népámitó politikáját s ezzel föl- boritotat a koalíció amugyis gyönge egyensúlyát. Beszéde további során éles megvilágításokba helyezte a gabonavámmal és a kongruával kapcsolatos parlamenti eseményeket. Kifejtette végül az országos keresztényszocialista pártnak a mező- gazdasági vámok kérdésében elfoglalt álláspontját. Miután az országos keresztényszocialista párt nem csak egy osztály érdekeit képviseli, kötelessége volt a fix-vámok kérdésében az összes társadalmi osztályok érdekeinek egyaránt megfelelő álláspontra helyezkedni. Ezzel a párt hü maradt eddigi programjához és teljes mértékben szemelőtt tartotta a gazdaközönség különleges érdekeit is. A fix-vámokból ugyanis a pénzügyminiszter busás jövedelmet Ígért be az államkincstárnak és a gazdának csak úgy lehetne tényleges haszna a 30 koronás buzaáremelésből, ha a pénzügyi kormányzat a fix-vámokból várható jövedelmet adóleirások utján az őstermelők gazdasági helyzeíénk javítására fordítaná s ezzel az általános drágulást megelőzné. Miután azonban a vámjövedelmet a katonai kincstár és más állami intézmények fogják fölemészteni, az általános drágulást az állam nem fogja tudni megakadályozni s igy csak látszólagos lesz a gazda jövedelemgyarapodása. Jabloniczky dr. kijelentéseit a nagyközönség mindkét helyen általános helyesléssel fogadta s a népszerű képviselőt mindkét község magyarsága 0 lelkesen ünnepelte. Nemzetközi idegenforgalmi kongresszus Prágában Prágában most nyitották meg a nemzetközi idegenforgalmi kongresszust, amelyen úgyszólván valamennyi állam k épviseltette magát. Az első kongresszusi napon csupán üdvözlések hangzottak el, a másodikon hozzáfogtak a tulajdonképpeni program letárgyalásához. Elsősorban a közös reprezentáció kt| lését tárgyalták. A dán van De- venter főtitkár referátuma után megindult a vita, amelyen résztvett Jugoszlávia, Lengyelország és Belgium képviselője. A közös sajtóorgánum alapításának tervét a többség nem fogadta el. Fölmerült még az a kérdés, hogy létesitsen-e a kongresszus egy központi szervezetet egész Európára, vagy továbbra fönntartsa-e a föderatív egyesülés mai alakját. Junod svájci delegátus javaslatára végül egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy a mai formát tartják meg és fölkérték van Deventert, a kongresszus főtitkárát, hogy a jövő évben is vezesse az idegenforgalmi kongresz- szus ügyeit. Szóba került még a propaganda-anyag kölcsönös kicserélésének kérdése is. Junod svájci de- Igátus hangsúlyozta, hogy gyakorlatilag teljesen lehetetlen az egyes országok idegenforgalmi központjában koncentrálni az összes államok propaganda nyomtatványait, s éppen ezért javasolta, hogy ezt a kérdést ne bolygassák, hanem a propaganda-anyag kicserélése ugyanígy történjék, mint eddig, vagyis közvetlenül azon idegenforgalmi irodának küldik el, amelyek erre igényt tartanak. Végül egy külön bizottságot alakítottak abból a célból, hogy az egyes államok idegen- forgalmi szervezetei eszközöljék ki, hogy a propaganda-anyagot az egyes országok vámmentesen engedjék be. A konresszus résztvevői este végignézték a cseh nemzeti színház díszelőadását, ma reggel Brünnbe utaztak, ahol a holnapi nap folyamán folytatják munkájukat. 200 halott Szumatrában London, julius 2. Padangból ideérkezett jelentések szerint a szumatrai földrengés csaknem teljesen elpusztította a várost. A hatóságok eddig 200 halottról s még sokkal több sebesültről számolnak be. Egy vonat, amely éppen elhagyta az állomást, a pályaudvar leszakadó teteje alá került. Az országutakon mindenfelé mély szakadékok és lyukak keletkeztek. Mi okozza a klsantant szétbomlását? A balkáni kisantantállamok uj utjai — A szövetség katonai szerződésből egyszerű döntőbírósági viszonnyá válik — Beszélgetés egy balkáni diplomatával és újságíróval — A P. M. H. tudósítójától — Paris, július 2. A veidesi konferencia után, amint az előre várható volt, egy ártatlan kommüniké hangsúlyozta a kisantant államainak teljes '„akkordját". A valóságban azonban úgy látszik, mintha ez a veidesi konferencia határkövet jelentene a kisantant történetéiben. A kisantant tulajdonképpeni közös létalapja: a magyar veszélytől való félelem, megszűnt, vagy legalább is meggyengült és minthogy ez az alap le tűnőben van, a három kisantant-állam mindinkább igyekszik önálló külpolitikát folytatni. Ezek a külpolitikai törekvések pedig nem csak, hogy nem mindenben fedik egymást., hanem gyakran egyenesen egymás ellen irányulnak. Ugyanezekkel az okokkal organikusan összefügg, hogy a kisantant tengelye északról délre, a Balkán felé lendült ki és hogy Csehország diplomáciai vezetése, amelyet elsősorban a magyar veszély indokplt, lassanként levonult a két balkáni riválishoz, Belgrádba s Bukarestbe. Az alábbiakban egy, a balkáni kérdésben kiválóan jártas diplomata és egy újságíróval folytatott beszélgetésünk alapján kiegészítjük eddigi értesüléseinkéit a belgrádi diplomácia tevékenységéről, amelyben tudvalevőleg az a tendencia dominál, hogy a Balkánon a hegemóniát a jugoszláv befolyásnak biztosítsa. A titokzatos jugoszláv—bolgár közeledés — A belgrádi kormány szilárd bázist kiván teremteni politikai törekvéseinek nyugaton és ezért igyekszik Franciaország után Angliához közeledni. Ezzel együttesen a Balkánon egy meglepő uj külpolitikai akciót vezet be, nevezetesen közeledni kivan eddigi legelkeseredettebb ellenségéhez, Bulgáriához. — Amióta Szerbia belpolitikájában a h orv át elemnek komolyabb szerep jut, azóta a Bulgáriával való megegyezés gondolata mindinkább tért nyer Belgrádban. Tudvalevőleg ez volt Radics régi kedvenc ideája is. De magában a szerb radikális pártban is voltak és vannak hívei ennek az irányinak, különösen az a csoport amely Csirkonics, Mo- n a sztár radikálispárti képviselőjének vezetése alatt áll. Venizelos szerb—görög perszonáluniója — Van azonban egy másik momentum is, mely ezt a közeledési kísérletet jelentékenyen elősegítette, nevezetesen a görög—szerb viszonyban beállott változás. Ismeretes, hogy még két évvel ezelőtt ez a viszony igen barátságos volt és a tárgyalások Görögországnak a klsantantba való belépésére vonatkozólag meglehetősen előrehaladtak. — Ebben az időben Szerbia a szaloniki kikötőre és a gefgeli vasútvonalra vonatkozó kívánságait az athéni kormány túlzottnak és a görög szuverenitás szempontjából egyenesen sértőnek találta, de mivel ebben a kérdésben a görög kormány mégis engedékenynek mutatkozott, Pangalos tábornok tudvalevőleg államcsínnyé! magához ragadta a hatalmat és katonai diktatúrát valósított meg Görögországban. Ettől kezdve a görög—szerb viszony meglehetősen meglazult. Van azonban ennek a változásnak még egy kevésbé ismert oka is: Ismeretes, hogy Görögországban a kdrálypárt meglehetősen erős, különösen a paraszt- osztályban, de tulajdonképpeni erejüket nem ismerik, mivel a legutóbbi választásokon nem vettek részt. Ugyancsak nem vettek részt a monarohisták a Pangalos által egy hónappal ezelőtt lefolytatott választásokon sem. A köztársaság kikiáltása óta néhány monarohista György exMrálly visszatérését immár napirendről lekerült kérdésnek tekinti, inig azok a királypártiak, akik a „Katemiron", „Poli- teáa“, „Vradini" lapok körül csoportosulnak, hűen kitartanak György király mellett;. A csatlakozott monarcíh isták vezére Metazista generális, aki nyíltan elismerte a köztársaságot. Ez a csoport azonban lényegileg monarohista maradt és egy idő óta a Jugoszláviával való perszonális unió foglalkoztatja a tagjait. Ez a gondolat, amely a görög érdekeknek igen megfelelő lenne, eleinte utópisztikusnak tűnt fel, de lassanként számos hive toborzódotit. Újabban a •demokrata és militarista pártokban is mindinkább elterjed, mivel ezek a pártok sehogy sincsenek megelégedve Pangalos személyes uralmával. — Egyelőre bajos lenne ennek az iránynak fejlődéséről pontos képet, nyújtani, tény azonban az, hogy Metaxas és Djmerdijs, valamint Papanas- tasiou csoportjaiban elég sok szimpátiával találkozik, Venizelosról pedig az hirlik, hogy szintén csatlakozni kiván a perszonális unió híveihez, mivel régi óhaja, hogy a szerb viszonyt sokkal szorosabbra fűzzék. — Noha ennek a politikai mozgalomnak tényleges jelentőségét most még lehetetlen felmérni, annyi máris bizonyosnak vehető, hogy a megvalósulása óriási nehézségekbe fog ütközni. Tagadhatatlanul sok előny származna mind a két országra a felvetett személyi unió megvalósításából, de másfelől túlságosan sok előítélet, sőt ellenséges érzelem fogadná Görögországban a szláv eredetű uralkodót, mig másfelől az az aggodalom is felmerült, hogy Sándor szerb király el sem fogadná ezt a kettős királyságot, mivel az elűzött György görög királlyal közeli rokonságban áll. Olaszország a Balkán kártyakeverője — Ezeken a többétkevésbé távoli tervezgetése- ken kívül, zavarja a görög—szerb viszonyt Olaszország diplomáciai befolyása Athénben, amelyet Belgrád féltékenyen, sőt bizalmatlansággal tekint. Hivatalosan ugyan állandóan szó van a balkáni paktumról, azonban a görög és a szerb diplomácia levélváltása és a két ország sajtójának hangja nem igen tükrözi vissza azt a barátságos atmoszférát, amely egy ilyen paktumnak legelemibb előfeltétele. Különösen barátságtalanul kommentálja a szerb sajtó a görög diktátor gyakori látogatásait Szalonikiban és a szerb határhoz közel eső macedón területeken. Mindezek folytán a szerb diplomácia egy merész fordulatra akarja rászánni magát a bolgárokhoz való közeledéssel. Ezzel nyilvánvalóan az a célja, hogy Görögországra nyomást gyakoroljon, másrészt pedig, hogy az olasz befolyást ellensúlyozza. — Tény az, hogy a fasoista diplomácia igen élénk tevékenységét fejt ki a Balkánon, amelynek sorsára döntő befolyással kiván lenni. A görög— szerb viszony elromlásában alighanem * csakugyan része van Mussolininak, aminthogy kétségtelen, hogy egy görög—szerb perszonális uniót Mussolini a balkáni egyensúly erőszakos megzavarásának tekintene s mindenképpen megakadályozni igyekezne. — A helyzet jelenleg az, hogy Olaszország, miután Belgrádban és Szófiában is erélyesen dolgozott, most különösen Görögországra és legutóbb Romániára kezd támaszkodni. A Balkánon hullámzó diplomáciai mozgalmakra jellemző, hogy az utóbbi időkben a romániai sajtó a szerb—bolgár közeledési kísérletekkel szemben egy balkáni szláv biok veszélyéről kezd cikkezni. Egyes román lapok odáig mennek, hogy a bolgár—jugoszláv közeledést épp oly veszélyes problémának tekintik, mint az osztrák An- schluss kérdését és azt kívánják, hogy e közeledés elé nemzetközi utón gördítsenek akadályokat. — Az olasz diplomácia különben igen élénken dolgozik Bukarestben és úgy látszik, hogy valóságos mesterfogásokon töri a fejét. Állítólag a Comsulita egyenesen arról tárgyal most, hogy Averescu tábornok és Csicserin, vagy S tál in között találkozást létesítsen. Ennek a találkozásnak a célja egy senrlegességi szerződés megbeszélése és a hesszarab határok újabb rendezése volna. Tudvalévő, hogy az egész román diplomáciának a besszarab-kérdes a legégetőbb és a legveszedelmesebb pontja. — Olaszországnak igen ügyes követei vannak, akik, mint Oroszország egykori híres diplomatája, Hartwig, a legnagyobb furfangga! keverik kártyáikat. A balkáni diplomácia állandó hullámzásban van. Újabb tervek, paktumok és különböző kombinációk merülnek fel és újabb és újabb kaleidoszkópot vetítenek elénk. — A legújabb terv a fentemlitett ezerb—bolgár közeledés, amelyet egy görög—román szövetkezés keresztezne olasz vezetés alatt. Egyelőre meg kell várni, hogy ezek a tervek megvalósulnak-e. Annyi azonban bizonyos, hogy a kisantant nehézségi pontja letolódoi't a Balkánra és hogy a három kisantant-állam katonai szövetsége lassanként egy döntőbírósági szerződés felé kezd fejlődni. Világkörüli ut a levegőben De Pinedo kapitány, a világhírű pilóta hét ven ezer kilométeres légi útvonalon tervezi körülrepülni a földet Róma, junius vége. (A P. M. H. levelezőjétől.) Olaszországot ezidőszerint De Pinedo ezredes, a vakmerő pilóta legújabb rekordtávrepülő kísérletének terve tartja izgalomban és a nagyarányú vállalkozás számára eddig már több mint hét millió líra gyűlt össze nagyrészt önkéntes adományokból. De Pinedo, aki a múlt esztendőben páratlanul izgalmas légi utjával tette emlékezetessé nevét az aviatikában, az eddigi tervek szerint két ötszáz lóerejü Isotta Frasohini motorral felszerelt Marinagépen akar utrakelni, amelyen az eddigi kísérletek szerint százötven óráig tartó utakat is képes megtenni. Ilyen körülmények között a bátor aviatikus bizonyosra veszi, hogy a tervezett nagy légi raid alkalmával az eddigi távrepülők által felállított rekordok egész sorát sikerül meg- dönteme. De Pinedo az időjárás változásaira való tekintettel különös ujitásképen érccsavarokkal szereltette fel gépét, mert azok sokkal tartósabbaknak bizonyultak az eddig lm ~nálatos facsavaroknál. A nagyarányú légi ut előkészületei egyelőre még titokban kezdődtek meg és hir szerint De Pinedo egyik barátjával, De Prete tengerésztisztíel, valamint egy gépész és egy újságíró kísértében indul el útjára. Repülőgépe hydroplán, hogy szükség esetén a tenger színén, tavakon vagy folyókon is leereszkedhessen, maga a gép pedig, amelynek motorjai óránkint százharminc kilogram benzint fogyasztanak, olyan nagy horderővel rendelkezik, hogy az ezredes számítása szerint legalább négyezer kilométernyi utat tehet meg leszállás nélkül. Az útvonal különböző állomásai egyelőre még nincsenek meghatározva, de a tervek szerint valószínű, hogy De Pinedo Rómából egyenesen Gibraltárba fog repülni és innen kikötés nélkül reméli elérni a Kanári-szigeteket, illetőleg a Cap Verdei szigetcsoportot, amely az ut első állomását képezné. Innen Franco spanyol aviatikus légi útvonalán tovább repül Permambuco, Rio de Janeiro, Montevideo és Buenos Ayres felé, majd Argentinja déli részén repüli át a Kordillerákaí, ott, ahol a hegylánc csúcsai nem haladják meg a kétezer méter magasságot és Dél- amerika nyugati partjain köt ki Santiago de Chilében. Itt kezdődik a légi ut legveszedelmesebb szakasza, mert a Csendes Óceánt még senki sem repülte át, miután ebben a világtengerben alig néhány kis sziget van szétszórva. De Pinedo mégis azt reméli, hogy Juan Fernan- dez, a Barátság-szigetek és Husvéti-sziget- csoportok fölött repülve eljut Polinesiáig, ahonnan a Pomotu-szigetek érintésével már könnyűszerrel érheti el Samoát. Innen többfelé ágazik el az ezredes útja. Lehetséges, hogy Uj-Kaledoniába és Uj-Zélandba is ellátogat, az ausztráliai kontinensen pedig felkeresi Melbournet, Sidneyt és Brisbanet. Valószínűleg; Tokio is számíthat De Pinedo látogatására, ahonnan a kiváló olasz repülő Pekingbe indul, hogy Kína fölött a nagy folyók mentén repülve Kalkuttába érjen. Indiából Arábia felé haladva az olasz fennhatóság alatt álló Erytreábán kötne ki De Pinedo és az is lehetséges, hogy körül repüli az afrikai kontinenst Durban és Fokváros fölött. Ha ez a nagyszabású terv keresztülvitele sikerült, az ünnepelt pilóta kerek hetvenezer kilométernyi: utat tesz meg a levegőben és pedig tulnyomórszt olyan vidékeken, amelyeket előtte még senkisem repült át. Corrado Rossi. — Jugoszláv telepesek kapják az örményi földeket. Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitramegyei őslakos földigénylők elkeseredéssel vették tudomásul, hogy a Hunyady Imre-féle ürményi birtoknak nagyrészét is jugoszláv telepeseknek készül a földhivatal kiosztani. A földnélküli igénylők elkeseredése annál érthetőbb, miután legtöbbjüktől a földhivatal már előlegeket is fölvett s ennek dacára a földosztásoknál igényüket nem veszi tekintetbe. | Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegvíz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, iSoircawa-fl ensiwá* (Sxiovensslc®) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbártalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű^ fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32,— Ke, — Posta, tá- virda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőigazgaiőság. 314 »>1’■ L. 2
