Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-17 / 159. (1197.) szám
'ííWAüAÍ-i v iAX&Aft-H I RllAB l^ejulius^j^hai Feleden, a Rimavölgy torkában Rádió-antennák a falusi fehér liliomok fölött — Rimaszombat elővárosa — 12 kilométernyire épült fel — Miért nem áll meg a feledi vonat Feleden? — A P. M. H. Idlmldöitt munkatársától — Feled, július közepe. A község a Rimaivölgy őre. Dombra épített kettes temploma úgy mered ki a síkből, mint valami óriás periszkóp felnyúló két szeme. A torony- periszkópot messziről látni mindenünnen: tizenhat- tizennyolc kilométerre északról a Rimaszombat fölött elhúzódó gömör—szepesi éroliegység nyúlványairól ugyanúgy jelzi a Rima-könyökét, mint Fülekről jövet már Várgede fürdőtől, vagy a Bánréve előtt épített csehszlovák—magyar határállomás, az Odöocska felől jövet Dobóoa alól. Délfelié sűrűn hullámos dombokon át, — amikről rögtön látni, hogy az ajnácskői Ragács vulkán évezredek óta megkövesedett, humusszal bevont láva-ömló&ei, — a büszke Serke-várdra figyel, ami mögött Simonja, Détér, Gesztete, Darnya határában húzódik r Salgótarján—Hangony—Bánréve oszágha;tár-sza- kasz. A Rima völgy, mely nyílegyenesen jön le az Alacsony Tátra itiszolci nyúlványai közül egészen Feledig, itt hirtelen megtörik, balra fordul s derékszögben indul keletre, hogy Sajólénártfala alatt beszaladjon a Sajóba. A könyök meghosszabbításában, nyugatról, mintegy folytatásként ide torkollik b Gortvavölgy, Ajnácskő—Füleknek Délgömör átjárója az Ipoly völgyébe. csey—Főm ét-ka stélyban P ólós íistván gazda ember rendezkedett be, a Szentmiklóssy-ku riában egy Fink nevű szlo vák aimerikás' családja lakik, a Czibur-házban a szerencsétlenül j'áxt Vályi István gyászbabomlt édesanyja őrzi bánatát, a Török-kúriát Osváth Dániel ny. főszolgabíró, a Szomtágh- kastélyt Boross Zoltán vezető járásbiró és a Vajdaiamat Török László ny. járási számvevő lakják s a malomban dinamó zug, s Feleden este villany ég, ha ég. Most járási székhely, náoselnikje, adóhivatala, járásbírósága és csendőrpiarancsnoksága van, néha- néha építkeznek is itt-ott, de azért uj, különös lendületet nem jelentett az uj éra, amelyik Rimaszombat hált érbe s zári fásáért Feledre decentralizálta a délgömöri azimmgyar vidék központját. Telepesek is jöttek, jóra való nép, a fainban is csak jót hallani róluk, valahonnan Zólyom környékéről, Gyotva vidékéről, az Ivánfalva-pusztán élnek és dolgoznák. A Czibur-féle birtokból és Szabó László várgedei birtokos itteni földjéből mintegy 2500 holdat lefoglalt a földhivatal, már osztottak is belőle, szlovák gazdák és helybeli magyarok vették. A falunak jelentős számú intelligenciája van, ezek a Bálint-gyógyszertárban, a kuglizófcam és a járásbíróságon szoktak összejönni s majdnem napolta bebumliznak Rimaszombatba, — a várasba. Ezeknek a szájából sok panasz hangzik a vasút ellen, mert. tudni kell, hogy a feledlek kulturigényeiket Rimaszombatban szokták kielégíteni. Állítottak is be egy vonatot este, amelyik Rimaszombatból 22.18- kor indád. Ez a 3454. sz vegyesvonat, olyan, mint a hajnalban Rimaszombatba induló 3445. sz. vegyesvonat. A reggeli vonat Sorban megáll Feled nagyállomás után Feled kisállomáson, — itt a falu, a nagyáltiomás kinn fekszik a Gortva-völgyben, 25—30 percre a falutól —, az esti vonat azonban, melynek épp az volna a hivatása, hogy az estére városban maradó felettieket hazahozza, nem áll meg a faluban, csak kinn a nagyállomáson, s így azoknak vatosötétben, szántóföldek között kell* egy félórát kutyagolni ok — visszafelé, a kisállo- másig, a faluba. Természetes, hogy ezzel a nehezékkel kétszer is meggondolják, benn maradjanak-e Szombatban valami kulturestén, vagy előadáson s ha rossz az idő, inkább nem kockáztatják az éjféli sétát a feledi temető sáros uta^ mellett. Sokan kérték, írjam ki, hogy tegye meg a vasút Felednek, hogy az esti 3454. sz. vegyes vonat álljon meg egy percre Feled kisállomáson, a faluban is. Szívesen megteszem: kiírtam, hátha mégis lesz foganatja, a vasútnak mindegy, a jó feleditek pedig nagyot nyernének vele. _ „ _ Gyory Dezső. Valaha fontos sztratégiai pont volt a vidék. Serke, a Lóránt,ffyak ősi fészke, már a tatárjárás idején szerepel, később Gistkra vette be s csak Mátyás szerezte vissza Giskra hadaitól, később a törökök s a Rákócziak alatt számos fontos ütközetet vívtak ezen a helyen. ISTENEK NYOMÁBAN Hét év előtt fontos hely lett a femploradomb: drótsövény állott keresztül az utón, a Rimavölgy torkában. A várból ma már rom is alig maradt, a XV. században 64 jobbágyiportával büszkélkedő Berke átadta a vezetőszerepet Felednek s mikor Rimaszombat kiengedte kezéből a 74-es vasutat, Feled kapta meg a Fülek—miskolci összekötő vonal centrumát s innen lett indító állomása a Rimaszombat—tiszolci vicinálisnak is. Bátran el lehet mondani, hogy7 azokat a házakat. amelyekkel Rimaszombat az utolsó ötven évben kifejlődött volna s azt a forgalmat, mély az evolúciós pluszt jelentette volna, nagy állomásostél, forgalmastól, mindenestől — Feled kapta, Feled, a 150 házas község, ahol a rimaszombati gyökerek ostobaságának hála (már mint Feleden mondhatják), a várostól 12 kilométerre délnek kiépült Rimaszombat — elővárosa, ma már vasúti gócpont és járási székhely, ahonnan vonaton is négy-öt órával hamarább jut el az ember Miskolcra, mint a gyalog is csak két óra járásnyira fekvő volt megyeszékhelyről. Feled hálája Azóta Feled az a név, amelyet egy felsőrima- völgyi, vagy rimaszombati ember, amíg él, el nem feled. A minap Rimaszéosre készültem. A vonat elindul Szombatból 6 óra után reggel, 22 perc alatt Feleden vagy-. Feled—Rimaszécs 18 perc személy- Jyel. De aki azt hiszi, hogy 7 órakor Széosen voltam, téved: Feleden félhétlől várni kell tíz óra öt percig s féltizenegy előtt jár az idő, mire Rima- szécsre eljutsz. Jó gyalogos ember hamarább megteszi azt a huszonegy kilométert. Vagy jöttem Losoncról. Háromnegyedháromkor indultam délután, négykor Feleden voltam. Innen megint csak 22 perc hazáig. Igen ám, de az első percre pont este hétig kellett várni, gyalog is beérek hatra, majd másfél órával hamarább, — igen ám, de egy vasúti átszálló és csatlakozó állomás nem azért kell, bogy legyen, hogy gyalog kerülje ki az ember. Prága—Rimaszombat között nem áll a vonat sehol 25 percnél többet, itt megesett, pláne régebben, hogy órákig rostokoltunk. Minden apropó nélkül jegyezzük meg azonban ezt, hogy az I—II. osztályú váróteremből, melyben egy megye utazó közönsége élete legunalmasabb és legbos3Z3ntótban ellopott óráit vámkozta, éttermet csináltuk az idegenből jött restisnek s annak szegénynek az a jó, ami a raj címbelieknek bosszúság és átok. Feled így hálálta meg jó sorsát: emlékezetessé teszi magát. A faluban Uj házak, modernek, — kúriák, régi viskók, — Bzénásszekerek, állatok, autók. Ez a mai Feled. Gém-esküt az egyik udvarban, beton-káva, beton-vályú előtte. Múlt és jelen. Liliomok a ház elő't, de köztük karcsú oszlop: a rádió-antenna rüdja. Múlt és jövő. Ez a mai Feled. Ffir^s kuriá/s falu volt még a mull században is: a báró Vécsey-, a gróf Almássy-, a gróf de la Mot.te- és a Török-családok voltak földesurai. Pár évtized előtt is még hót kurta állott. Ma állnak rr*g a házak, de a ház gazdái cserélt. A D; ;:sk'//y pori ín irm a postai1]ivaf'il ütött tanyát, é;-, két .szlovák gazda vette meg udvarostól. A VéA franciák Szíriában Beyrouth, májusban. Amit Beyroutliban a francia illetékesek már régen tudnak, azt, talán a francia haditanács aggastyánain kívül, kezdi már minden józan politikus tudni Párisbau is: a franciák végérvényesen megbuktak Szíriában. S a különös az, hogy nemcsak a druz háborúval buktak el, nem azzal, hogy a francia hadi- szerencse két esztendeje nem birt ennek a maroknyi vad törzsnek a ravaszságával, életerejével, terepismeretével, kitartásával, mert a druzok egyébként efemer sikere természetszerűleg nem annyira katonai erényeiken, mint inkább külső körülményeken múlik: — modern hadsereg részére járhatatlan sziklás terep, nehéz utánpótlás, kiima, guerilla-harc - hanem elbuktak ott és akkor is, ahová katonaság be sem tette a lábát. A franciák mandátumot kaptak Sziriára, nem ugyan a sziriaiaktól, akiket nem kérdeztek meg, hanem a Népszövetségtől; mandátumot, tehát felügyeleti jogot, megbízást, hogy Európa nevében békét teremtsenek és békés felügyeletet gyakoroljanak egy nyugtalan pontján az európai érdekszféráknak. franciák béketeremtés és békés felügyelet helyett valami egészen mást csináltak. Mindenekelőtt felgyújtották egy ostoba háborúval az ország békéjét. Ez a háború kiélezett lappangó belpolitikai, üzleti, vallási ellentéteket, amik Szíriában, ahol mindentől eltekintve huszon- négyféle vallás előírásai szerint imádják az emberek az Istent, régtől kiélezettek voltak, s amiket csak egy nagyon óvatos és nagyon finomkezü diplomácia tudott volna ideig- óráig elsimítani. A franciák a nagyon óvatos és nagyon finomkezü diplomata helyett leküldték Szíriába kormányzónak egy generálist. Azt a Sarraii generálist, akivel utcaszom- szédságbau volt szerencsém Párisban lakhatni, amit azért említek, mert láttam az ablakomból, mikor a párisi tömeg a sziriai szereplés után visszaparancsolt tábornok ablakait beverte a Boulevard Pereire-n. De ha a párisi tömeg beveri az egyik bukott nemzeti hős ablakait, akkor másnap biztosan fáklyásmenetet rendez egy másik tábornoknak, a másik nemzeti hősnek, Liautey-nak, akit a végén hasonlóan kénytelen a kormány hazarendelni Marokkóból. A háború utáni francia külpolitikát generálisok kezébe adták. Az eredmények hajszálra fedik ezt a tényt. A franciák érdekesek odahaza, de hasonlíthatatlanul érdekesebbek külföldön.Szír iábán néhány nap alatt többet láthatni meg a franciáiul ól, mini Párisban évekén keresztül. A franciákat nagy tulajdonságaik mindenre alkalmassá teszik, csak arra nem, amit legjobban ambicionálnak: bogy ők kormányozzák a világot. Ha egy francia odahaza szeretetre- méltóan mulatságos a maga nyárspolgá.riassá- gában, akkor külföldön nevetségesen esetlen. A francia gyarmati hivatalnok ünneplő fekete ruhában, melonban és gummi kézelőkkel utazik le adminisztrálni a Iropusobnt. Alkalmazkodni ogy idegen milieuhöz, engedményeket tenni egy idegen Ízlésnek* komoly arccal állani meg egy idegen Isten, egy idegen elet- szokás, egy idegen ritmus előtt, erre képtelen. A francia odahaza általában elég műveletlen, de nagyon okos; külföldön változatlanul műveletlen, de mindenáron ő az okosabb. A gyarmati politikájúik, gyarmati adminisztrációjuk kapkodó, sokszor nagy képű; s mindig tűrhetetlenül bürokrata. Mindenhová .magukkal viszik a bélyegjeiket, a pecsétjeiket, hosszú floskulusaikat, a bonyolult kérvényezési eljárásaikat, a vörös gombszallag- jaikat, s mig odahaza, Franciaországban, mindez egy megbocsátható, szinte szeretetreméltó fogyatékosságnak tűnik fel, addig külföldön mindezt türelmetlenül kényszerítik rá egy vadidegen környezetre, amihez ez olyan kevéssé illik, mintha egy őserdő elé táblát raknának ki, hogy tilos a fűbe lépni. A franciák odahaza sok dologban üdítően naivak (s ez a legjobb bennük, jobb, mint a középeurópai ember kivert&ége), és raffinál- tan igénytelenek; a külföldön egyszerűen esetlenek és sokszor otrombák. A francia, mint odahaza a kávéházban, úgy a világban se veszi le a kalapját. Ez az izgatott szellemű, finom humora .-ép képtelen megérteni egy idegen szellemet, egy idegen élet jókedvét és szórakozásait. Ha egy más Istent lát, mint a római katlholikust, hátratolja a kalapját a fején, csettint a nyelvével és elképpedve mondja: „Tiens, olala..Ha egy tekintélyt lát, akinek minden ükapaja tekintély volt Mekkában, a a szava embermillióknak parancs, de a burnusza gomblyukában nem hord piros dekorációt, a francia elfordítja élőié a fejét és nem köszön neki vissza. Dani: kuszban csodálkozik, hogy nincs bidet a mecsetben, viszont nem teszi be a lábát* a török fürdőkbe, mert a fürdés odahaza se erénye. A franciák, ézek az okos, kedves, mulatságos, friss szellemű, kitaláló, udvarias, lelkes franciák külföldön korlátoltak, kapzsi- ak, mohók, szüklátókörüek és gorombák. Sokszor kegyetlenek. Mindig elhamarkodottak. Odahaza franciák, külföldön mindig hódítók. Az angolok is angolok odahaza és hódi- lók a külföldön: de meg kell nézni ezt a kél államot egymás mellett, az angol protektorátus alatt fölépített Palesztinát, s a francia protektorátus alatt lerongyolt Sziriát. Érdemes párhuzamot vonni? Palesztinában nem látni az angolokat. A katonáikat a városon kívül tartják, az adminisztrációt, teljesen rábízták a bennszülöttekre s bevándoroltakra, se arab, se zsidó nem érzi adminisztrációs kérdésekben mellőzve magát, s ha lord Plumer, a kormányzó, dezéőnére egy arab effendit látott hivatalosan vendégül, akkor a zsidó Executive urai biztosak lehetnek, hogy meghívó várja öltöt az ebédre. Az angolok meghagyták Palesztinában az egypiomi fontot, a franciák magúkkal hozták s rákény- szefitették Sziriára a züllött frankjukat. Az angolok kilenc éve békitik és sikerrel béki- tik a zsidókat, az arabokkal, a franciáknak sürgős dolguk volt. összeveszi leni a druzokat a szirialkkal. Az angolok akik odahaza ketosévente legalább egyszer szakértőnek kell megvizsgálni. Bízza | ezt a cégünkre, mely legjobb hírnévnek örvend, Ezáltal m fegyverei meg lesznek óva és szerencsétlenségeket kikerülhet, JjJ Nem tetsző fegyvereit előnyösen kicserélheti nálunk. *a Nagy fegyverraktár—legújabb modellek. Államíalkalma zottak |gj kedvezményben részesülnek. Részletfizetési rendszer.Képes M rgs^^^^^^^^rjegyzék Kő 1'— ^dóor-fiy "XciAurd jjj^ Prága II., Vodicková 48. Fiók: Olmütz. M & s» ok ara em BPti a&sj tófa ‘ám *sa ma tas asa mm ma kedők, megmaradtak Palesztinában kereske-i dőknek, akik egy nagy üzletet készítenek itt elő; a franciák Szíriába őrmestereket és adó- hivatalnokokat küldtek. Az angolok nem angyalok és nem hittérítők, hanem számitő és reális kereskedők, akiknek van szivük hozzá, egy idegen országban meghagyni t.; bennszülött üzletfeleknek 50 százalékot; 9. franciák mandátumuk első pillanatától mohót an és kapzsian 110 százalékot akartak keresi ni, papírért kivásárolni Sziriát, flottákkal exportálni a protezsált országból mindent, ami, olcsón megszerezhető érték, s cserébe leküldték a Galerié Lafayette szines rongyait, Citroén cserebogárautóit, Coty ur illatait és a Francia Bank asszignátáit. Beyroutbban ma a francia hajók homokzsákkal a gyomrukban futnak ki a kikötőből, mert nincsen sziriai kereskedő, aki hajlandó exportálni Francia- országba. Az angolok nem nyúltak a nyelvhez Palesztinában, meghagyták közigazgatási nyelvnek az arabot, s beiktatták melléje a hébert; a franciák kerek szemekkel csodálkoznak, ha a baalbecki tevehajcsár nem beszél velük franciául. Az angolok, mindig és mindenütt, üzletet csinálnak a világban; a franciák hódítanak és zsákmányolnak. Ha egy nagy nép kezdi elveszíteni világhelyzeti biztonságát, ha egy nagy nép kezd elmúlni, mindig harácsolni indul a világban. így csinálta Róma a felbomlása előtt, igy csinál Paris. Páris egy évezreden át.a világ lelke volt, ma egy pénzszekrény. Ez a legrejtélyesebb folyamat a világban, ha egy nép, egy nagy nép kezd elmúlni, megváltozni, kezd elveszíteni egy pozíciót, ha a „nemzetek csa- ládjában“, mint ezt politikusok mondani szokták, az egyik hatalmas család kezd az egyik: generáción keresztül észrevehetetlen okokból letörni, sz'étomlani. Még minden a helyén van, s valahogy minden megy lefelé. A francia valamikor forradalmár volt, ma ő a világ burzsoája, a sző kicsinyes, szűkkeblű, garasos értelmében. Milyen nagy ez a nép, milyen sokat ádott a világnak, — mi rágja most, mi történt vele? Athént, mikor lefele ment, Kleonok kezdték kormányozni. A timár, aki dikics helyet jogarat vesz a kezébe, mindig veszedelmes; nem azért, mert timár, hanem azért, mert jogar van a kezében. A franciák még nem tanulták meg, amit az angolok már régen tudnak, hogy a bajo- nettnek egy nagy nép világpoziciója intézésébe- csak alárendelt szerepe van. A franciák egyik utolsó nagy bölcse az emberiség történetét a három ismert rezignált szóban foglalta össze. Az angolok nem ilyen melankoli- kusak, ritkán bölcsek, de mindig tudják, hogy az élet bonyolult üzletek láncolata, s mindenhol vannak tételek: Isten, pénz, hiúság, hazafiasság, — amik egyforma érvényűek és egyformán kényesek Kanadában és Indiában, a Kongóban és Párisban. Az angol, ha kimegy a világba, soha nem fog vitatkozni arról, hogy az angol Isten jobb-e, mint Buddha, a font jobb-e, mint a rúpia? A francia nem ismer el mást, csak a francia Istent, a francia pénzt, a francia hiúságot, s a francia hazafiasságot. A szemléletnek ez a korlátoltsága lehet egy bizonyos erő odahaza, de katasztrófa, ha bajonettekkel alátámasztva mint világnézettel vonulnak ki vele a világba. A franciák kezdenek egyedül maradni a világban. Még egy ilyen diadal, s a kör lezárul körülöttük. Amit kívánni nem kell, mert nem történik senki érdekében. A sziriai etappe lényegtelen vonatkozásaiban is a francia történelem egy uj, homályos kimenetelű fejezetét göngyöli föl. Párisban, ahol még mindig több az eszes ember, mint a politikus, már komoly hangok hallatszottak el arról, hogy a franciák feladják sziriai pozíciójukat s leköszönnek mandátumról, ami az összes érdekelteknek csak pénzbe, vérbe és céltalan erőpazarlásba került. A francia exportőrök visszaviszik Coty illatait és Citroén cserebogarait Páfisba, s a francia generálisokat, ha politikát csináltak valahol, még nem sírta vi -.a senki. Az ennének, amit a franciák Szíriában állítottak, Jánüs-arca van; az egyik fej egy generálisé, a másik egy molonos vigécé. Franciaországnak vannak jobb fejei is; de ezekből Szíriának nem volt alkalma látni senkit. Márai Sándor. xx A Breton: Az állítok világa, nemusak tudományi ad, h uicni magát azéletet, ezért vegye meg. 4 Utánnyomás tilos
