Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-16 / 158. (1196.) szám

2 1926 julius 16, péntek. Újabb támadás a magyar kisebbségi jogok ellen A Kassai Napló julius 8-iki számában „Nagy- szőllőst el akarják vágni magyar környékétől" cim alatt az a hir érkezett ma hozzánk, hogy a nagy- szőllősi járásbíróság területének megváltoztatása, jelentékeny magyar községeinek a beregszászi — amugyis 80%-bán magyar — járásbírósághoz át­csatolása s ezzel a mi járásunk magyar nyelvi ki­sebbségi jogának megszüntetése tervbe van véve. Bár a forrás nem igazságügyi funkcionárius­ra hivatkozik, a hir oly vitális közérdekek sérel­mének lehetőségét jelenti, hogy mellette szó nélkül el nem mehetek. Nem, bár jól tudom, hogy erre a felforgatásra és jogfosztásra ma a jogi lehetőség hiányzik, mert az 1920. évi 270. számú törvénynek — időközben 1926. ápr. 30-ig meghosszabbított — hatálya is megszűnt már s mert a kormány eddig nem kapott sőt tudomásom szerint nem is kért újabb felhatalmazást arra, hogy a járásbirósági körleteket megváltoztathassa. A nagyszőllősi járás megváltoztatására komoly igazságügyi vagy közigazgatási ok nincs. Nagy­szőlős földrajzilag és gazdaságilag igazi központ­ja járásának, bármelyik községhez közelebb fek­szik, mint Beregszász, úthálózatai és a tiszai hi­dak teljesen ide kapcsolják a Tisza mindkét part­jának összes községeit. Soha, sem a közönség, sem a községek, sem a hatóságok részéről a jelenlegi területi beosztás ellen kifogás nem emeltetett. A városi közélet az egyes pártok közt megle­hetősen a béke jegyében folyt mindig, képviselő- testületünk azon kevesek közzé tartozik, amelyek még nincsenek feloszlatva. Ebben a kérdésben is bizonyára békés egység lesz a pártok közt s poli­tikailag is indokolatlan lenne, hogy a kormány el­lenzéki pártjainak súlyát növelje azzal, hogy Nagy­szőlősnek — a mai elkeseredett hangulatban, amely a zsupanátusnak Munkácsra vitele és az ős­régi megyei székhelynek megszüntetése miatt az egész gazda-, iparos- és kerskedő közönséget egy elégedetlen egységbe kovácsolta — a leépítését tovább folytassa. Nem hiába, hogy a járási ipar­testület már tiltakozik, mert jól érzi s a kétszer kettő alapján tudja, hogy a járásnak tervbe vett megcsonkítása a város leszegényitésének egy újabb állomása lenne. Ennyi indok alapján meg is állhatnék és megállapíthatnám, hogy a terv lehetetlen és nem lehet komoly. Meg is állanék, ha nem tanultam vol­na meg 6 év alatt, hogy a mi köztársaságunkban nincs lehetetlenség, ha magyar jogok megszünteté­séről van szó. A múltban legalább mindig igy volt. így fosztották meg Kassát, Nyitrát, Rimaszombatot magyar kisebb, joguktól és saját magukra vonatkozó aggodalmamat sohasem szüntette meg, hogy itt nálunk a nyelvkérdés a szojm hatáskörébe van utalva, hogy nekünk, a kárpátaljai területnek nem­zetközileg biztosított autonómiánk van, hogy Ru- szinszkó messze van Prágától és hogy Hekuba a Hradzsinnak ez a keleti földnyelv, amelyet szíve­sen dobott oda — az őslakosság békéjével mit sem törődve — a gyakorlati kommunizmusnak (feles­harmados rendelet), s a szabadalmazott bábeli nyelvzavarban dühöngő kulturális és vallás-hábo­rúknak. Minden autonóm különállás dacára bevezették itt nem csak a prágai iskola- és valláspolitikát, ha­nem a nagyzsuparendszert is, és jól tudtam, hogy hiába minden érv és minden jog, ha egyszer a cseh nemzeti állam címkéje alatt valamely sovi­niszta agyban megfogamzott az a gondolat, hogy Ruszinszkó nagyszőllősi járását meg kell fosztani a magyar kisebbségi jogtól, annak mindig volt be­folyásos pártfogója, sőt biztos voltam benne, hogy nagyobb érdemeket szerzendő — mihelyt ez az első fecske felrepült — egy még sovénabb fő az ung­vári és munkácsi járások kisebbségének megszün­tetésére is talál majd bővített paragrafusokat, a cseh nacionalizmus és gyarmatpolitika számára programnak kívánatos tervet. A parlament legutóbbi ülésszakának esemé­nyei, a nemzeti koalíció szétbomlása, a vámtöbb­ség kialakulása azonban kissé felszabadítottak et­től a lidércnyomástól. Pár nappal ezelőtt még nem tudtam elképzelni, hogy ilyen hír a mai politikai atmoszférában, amikor ügy látszik, hogy a jég megtört s a nemzeti kisebbségek sérelmeinek gyó­gyítási folyamata indult meg, szárnyra kelhet. És bár a hir itt van, komolyságában be­vallom — ma sem hiszek. De mert itt van, s mert a sovinizmus ördöge sohasem alszik, szóvá kellett tennem. A magyar nemzeti párt ugocsai körzete nevében feleletet kell kémem, hogy a magyarság pozitív parlamenti politikája kezdetén a megér­tést ígérő kormány szándéka-e ez a terv, amely el­len ez esetben tiltakoznunk és minden erőnkkel küzdenünk kell, vagy a letűnő sovinizmus gáncs­vető kísérlete? Legyen szabad remélnem, hogy a kormánytól távol áll az a szándék, hogy a nagyszőllősi járás magyarságát, amely a mi tudásunk szerint nem a népszámlálás során kimutatott 25 száza­lék, de körülbelül 50 százaléka a lakosság­nak s amely nyelve védelmében mindig meg fogja találni az egységes frontot, nemzeti önérzetében és létérdekeiben súlyosan támadja meg, mert nyelvi kisebbségi jogunk megtartása nem csak nekünk életfeltétel, s a megelégedett állami életlehetőség­nek nem csak reánk nézve sine qua non-ja, de a cseh politikusoknak is meg kell érteni, ha igazán akarják a konszolidációt, hogy itt a határ­szélen az állam magasabb érdekei is megkívánják a magyar lakosság nyelvi jogainak becsületes ki­elégítését. Nyílt kérelmet intézek tehát magyar nemzeti pártunk parlamenti vezetőihez, interveniáljanak legsürgősebben a prágai kormánynál az iránt, ml igaz a nagyszőllősi Járás megváltoztatására vonat- ! nzé> l( evekből, s nyugt,-máik meg az ugocsai köz­véleményt c hír alaptalansága vagy alapjai felől. A rni magyar népünk az igazság, a jog nem­zete. Annyira az például kisebb vonatkozásokban is, hogy a nagyszőllősi képviselőtestületnek épp ................................................................. n ma gyar ellenzéki pártjai tiltakoztak St. Germain-re és az alkotmánytörvényre való hivatkozásai — a bizonyári helyi okokból hallgató ruszin képvi­selőtestületi tagok helyett és első sorban az ő érdekükben — a nagyszőllősi zsupanátus elvitele és a kárpátaljai autonómia nagyzsupává leszállí­tása ellen. És az a megértés, amellyel mi itt ős­idők óta együtt élünk a ruszin néppel, elég biztos alapja annak a hitnek, hogy az itteni magyarság A Národni Listynek Benes elleni támadá­sával egyidejűleg a pilzeni szociáldemokrata polgármestert, Pick képviselőt is lehetetlenné akarja tenni. A Národni Listy szerint Pick sértette meg az olasz fascizmust. A nemzeti demokrata sajtó nap-nap mellett támadja Picket, aki most e támadásokra a Nová Dohá­ban válaszol és leközli a pilzeni szocialista blokk jilnius 3-i közgyűlésének határozatát, amely a legélesebben elitéli a fascista agitá- ciót a hadseregben. Pick hangoztatja, hogy ezen a közgyűlésen egyetlen személy sem tá­madott, hanem csak azt hangoztatta, hogy a fascista rendszer a csehek előtt ismeretlen és hogy azt csakis analfabéták vagy abnormális emberek támogathatják. Ezután foglalkozik Girsa meghatalmazott miniszter levelével, amelyben a miniszter közölte vele, hogy a prágai olasz követség beszéde miatt tiltakozó jegyzéket nyújtott át a külügyminisztérium­nak. Pick erre a külügyminisztériumnak igy válaszolt: „Tiltakozom az ellen, hogy engem képviselői ténykedéseimért felelősségre von­janak és a leghatározottabban kijelentem, hogy a fascista rendszert és a fascista célo­Hága, julius 15. A csehszlovák-magyar dÖntőbiróság most kezdte meg tárgyalásait azokban a pörös ügyekben, amelyeket a két állam polgárai indítottak az államkincstárral szemben. A dÖntőbiróság tagjai: Sehreiber dr,. Svájc köztársaság nyugalmazott stokbolmi követe mint .elnök és Balás Károly dr. - tagyar, valamint Kadlec dr. cseh egyetemi tanár. A nemzetközi döntőbíróságok rendesen a hágai békepalota tanácstermében! tartják tárgyalá­saikat, de a csehszlovák-magyar bíróság most kivételesen a hágai legfelsőbb törvényszék nagytermében tárgyalt, mert a békepalota ter­meit mások foglalták le. A bíróság először azokat a porokét tár­gyalta, amelyeket a csehszlovák állam polgá­rai indítottak a magyar állam ellen a magyar bolsevisták Csehszlovákiába való betörése ide­jén okozott károk miatt. A bíróság elvben kimondotta hogy a ma­gyar állam felelős a bolsevista hadsereg ténykedéseiért, mert abban az időben a bolsevisták gyakorolták Magyarországon a tényleges államhatalmat. Az egyes kár­térítési igényekben a bíróság speciálisan még nem döntött. Tárgyalta a bíróság azokat az összeomlás előtti időkből származó cseh igényeket is, amelyeket a cseh állampolgárok magyar magánszemélyekkel szemben támasztottak és. a magyar korona romlása idején eme követe­léseiket valorizálni akarták. Szécsény, julius közepe. A Losonc—balassagyarmati helyiérdekű vasút mellett, a magyar Dólnógrád erős pont­jaként, gazdag földek között fekszik Szécsény, az Ipolyvölgy fővárosa. Nógrád versengő vá­rosát, Losoncot és Balassagyarmatot kötötte össze ez a vasútvonal, amely az elcsatolás után jóformán egész forgabnát és főjelentő- ségét elvesztette. A Losonctól, délre néhány kilométerre fekvő Ipolytanóc községben van a vámhivatal, ahol az egyetlen kocsiból álló szomorú vonat négy-öt utasa partriarkális formák között gyorsan áteshetik a vizsgála­ton. A szerelvény itt mór n'éhány kocsival meg is gyarapszik, mert a falvak palóc la­ellen intézett e sovén és igazságtalan terv elleni harcban ruszin testvéreink támogatni fognak, s ha a kormány minden r-leltevésem s minden jog és politikai rezon ellenére e gonosz tervet támogatná, az ellene való küzdelemben a nagyszőllősi járás egész őslakosságát fogja magával szemben találni. Nagyszőlős, 1926 julius 8. Síménfalvy Árpád, dr., a M. N. P. ugocsai körzetének elnöke kát elitélem és hogy az olasz nemzetet nem sértettem meg, azt éppen úgy tisztelem, mint bármely más nemzetet." Pick — úgy mond — a nyilatkozattal az ügyet annak idején elintézettnek tekintett'’ volna, miután azonban a nemzeti demokrata és fascista sajtó azt állította, hogy e kijelenté­sét visszavonta, ő erre bejelentette a kuli"; minisztériumnak, hogy pilseni kijelentéseiből egyetlen szót sem von vissza, miután ő az olasz népet nem sértette meg, mivel a fascista pártnak legfeljebb egy millió szervezett tag­ja van és ezt nem lehet azonositani a harminc milliós olasz nemzettel. Bejelentette végül Pick, hogy őt az olasz sajtó polgármesteri mi­nőségében hallatlan módon megtámadta és megsértette s ezért követeli a külügyminisz­tériumtól, hogy az olasz követségnél tiltakoz­zon amiatt, hogy az olasz sajtó Pilzen város polgármesterét megsértette. Pick újabb fascista ellenes szereplése csakis arra alkalmas, hogy az olasz politiká­nak csehszlovákellenes hangulatát még inkább élessze és Benes számára újabb kellemetlen helyzeteket idézzen elő. A nemzetközi bíróság e kérdésben a ma- gyár álláspontot fogadta el, vagyis meg­várja a jóvátételi bizottság döntését amennyiben a kérdéses ügyben a felek ma­guk nem állapodnának meg a valorizálás mér­tékében. Magyar és cseh részről jelenleg köz­vetítő tárgyalások folynak, hogy az ügyet vég­leg el lehessen intézni. Magyar állampolgárok is indítottak külön­böző porokét a csehszlovák állam ellen, Ezek­ben az egyezkedés folyik. Az összes cseh-ma- gyar ügyekben a további tárgyalások augusz­tus második felében lesznek. Jugoszláviának vissza kell adni a Born-birtokot Hága, julius 15. Tegnap hirdette ki első ítéletét a jugoszláv- magyar nemzetközi dön­tőbíróság. Born Frigyes, volt képviselő indított ugyanis keresetet a jugoszláv állam ellen, mert az szentannaí birtokát és ottani bányáit zár alá vette. A dÖntőbiróság helyt adott Bora kerese­tének és Jugoszláviát kötelezte a zár alá vett birtokok és bánya feloldására és az összes költségek megtérítésére. Érdekes az Ítélet in­dokolása, amely kimondja, hogy a trianoni békeszerződés értelmében Jugoszlávia nem volt jogosult magyar állampolgár birtokainak elvételére. kossága, mióta Losonctól el. van vágva, Ba­lassagyarmattal, Nógrád régi és hegemóniája fölött most már bizonyosan megnyugodott székhelyével tart élénk kapcsolatot­A vámvizsgálat után továbbszuszogó vici­nális néhány falu után Szécsénybe érkezik. A Rákóczi-ünnepeógek idején kétszeres ér­deklődéssel megyünk végig a csinos nagyköz­ségen, amely Nógrád magyar része szempont­jából némileg Losoncot helyettesíti hivatalai, kereskedelme és talán ambíciói révén és megnövekedett forgalmára támaszkodva. Itt tartotta II. Rákóczi Ferenc 170* szep­tember 20-án nagyszabású országgyűlését, amelyen a kurucok valamennyi főbb em­Az állampolgárságért folyamodók figyelmébe! (E. S. O.) Mivel az uj állampolgársági törvény szerint az állampolgárság megadása fölött a prágai belügyminisztérium határoz, a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Központi Irodája kötelességének tartja kö­zölni a közönséggel, hogy ezekben az ügyek­ben készséggel jár közbe a belügyminiszté­riumnál és kéri a feleket, hogy azonnal, mi­helyst kérvényüket a zsupáni hivatalok Prá­gába fölterjesztették, ezt közöljék a Központi Irodával, hogy interveniálhasson a kérvény mielőbbi kedvező elintézése érdekében. Min­denféle tanáccsal és útbaigazítással is szíve­sen szolgál az iroda. A Központi Iroda cime: Prága II., na Porici 14. szám, Mezzanin. herének aláírásával díszes szövetségle­velet állíttatott ki. A csinos községnek 4000 főnyi magyar lakossága állandó emlékezetben tartja a le­gendás fejedelmet, aki az ő szerény helyüket ajándékozta meg ekkora történelmi jelentő­séggel. Az őskori Szécsény egyike volt a legré­gibb ipolyvölgyi telepeknek. Középkori vára, mely a történelemben élénk szerepet visz, a templomos vitézektől származik. 1433-ban Pardus de Horka cseh huszita vezér foglalta el, a török világban a törököktől Zrínyi Mik­lós foglalta vissza. Volt a vár Losonczy Ist­váné, Bocskay Istváné és Thökölyé is. A mai községben a Forgách-családnak volt szép kastélya, amelyet a szabadságharc alatt Pulszky Ferenc, később Pulszky Ágost birtokolt. Itt született Haynald Lajos kalo­csai érsek is. Rákóczi híres országgyűlésének helyén egy tágas, szép térséget mutatnak nekem. „Borjúpásténak hívják- A gyönyörű fest­ményre gondolok, a legteljesebb fényben ra­gyogó fejedelmi udvarra, amelyen a lovon ülő fejedelmet ragyogó országgyűlési népek ve­szik körül. Ez az a hely tehát, ahol „patyo­lat sátorát felvonta". A szécsényi uriházakban minden asztalon ott van az országgyűlésen kiállított szövetség­levél pontos facszimileje. Díszes, albumalaku ' könyv, amelyben rövid bevezető magyaráza­tokon kívül a 12 oldalas szövetséglevél megsárgult pergamentoldalain az ünnepélyes szöveg s a pecsétekkel súlyosbított rengeteg aláírás van. Az országgyűlés pástján, a zöld füvön ülve ezt a szövetséglevelet nézegetjük. A di- szes belük igy kezdik a szöveget: Instrumentum Conloederationís Inclytorum Regni Hungáriáé Statuum et Ordinum Pro Libertate Confoederatum. Mi alól specifiált Magyar Országi Sta­tusok és Rendek adgyuk tudtára örök emlékezetül mindeneknek akiknek illik ez Levelünk rendiben. Hogy minekután- na a szabados Uraságra vágyódó Ausz­triai Ház a Királyi Diplomát hiti meg­szegésével, által hágván, minden törvé- nyinket megvetvén és földre tapodván, édes Hazánkat és Nemzetünket minden szabadságátul nem tsak meg fosztotta, ha­nem ennek főbb Tagjait minden kegyet­lenséggel öldöklötte, és sokukat közülük rettenetes kínokkal e Föld színéről el- törleni nem irtózott volna, Istennek tsu- dálatos vezérléséből azon kegyetlen Ural­kodás rabságábul Méltóságos Fejedelem Rákóczi Ferencz Kegyelmes Urunk eő Nagysága ki Szabadulván és azon Hazánk Szabadságát eltörlő s ártatlan vérünket szomjuhozó Ausztriáik ellen velünk ed- gyütt fegyvert fogván és már harmadfél esztendőktül hasznossan hadakozván, e végre, hogy ezen Ügy dolgában közönsé­ges akarattal továb is annál jobb Reind tétessék e folyó Ezerhétszázötödik eszten­dőben, September Havának első napjára ide a Szécséni mezőben Generális Con- ventusra Bennünket hívogató Levelei ál­tal összegyűjtött volna, szükségesnek Ítél­tük, hogy . . . A levél tovább a kívánt cél részletes felemlitése után elmondja, hogy a rendek egyező akarattal „az praetituóll Méltóságos Fejedelmet", Rákóczi Ferencet, Erdély or­szágának választott fejedelmét „minekünk is Confoederatus Statusoknak Vezérlő Fejedel­münknek" választják. Az eskü szövege és számtalan aláírás kö­vetkezik a választó levél után. Az eredetileg Rákos mezejére összehívott rendek, akik Szé- csénynél azért várták be a fejedelmet, mert Pest még a császáriak kezén volt, igy korlát­lan uruknak ismerték el Rákóczit- A gyűlésen résztvett 6 püspök, számtalan prépost, apát és világi pap, 36 főur, 25 megye nemessége és tömérdek város küldöttsége, úgy hogy a Bercsényi Miklós kíséretében érkező fejedel­met többezer főnyi tömeg várta. A szécsényi páston semmi emléke sincs a szabadságért küzdő fejedelem egyaknrntu gyűlésének. Heister, a császári hadak vezére Szécsény mellett 1700-ben végleg megtörte a kurucok erőjét és vezéreiket s/.étkergette. Darkó István. A pilzeni polgármester nem liajlanáá visszavonni fascistaellenes kijelentéseit A nemzeti demokrata támodásokra Pick válaszol ös ismét ,külömbséget tesz az olasz nemzet és az olasz kormányzat között* A hágai dÖntőbiróság a csehszlovák-magyar porokét tárgyalja Kimondotta Magyarország felelősségét a bolsevista károk ügyé­ben — A csehszlovák követelések valorizációja kérdésében a magyar álláspontot fogadta el a döntőbíróság A szécsényi mezőben... A magyar Ipolyvölgy fővárosában — Rákóczi országgyűlésének helyén, a szécsényi mezőben Ahol a magyar nemzeti dicsőség a legszebb fényben ragyogott — Ugyanitt törte meg az ausztriai császárság a kurucok erejét

Next

/
Thumbnails
Contents