Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-16 / 158. (1196.) szám

1926l Juliiig 16, péntek. ^BK<M*/V\A&1EAR‘HIRIiAE Még miiidig eldöaitetten Ferry grófnő százmilliós végrendeletének sorsa rA magyar kir. kúria az anyagi érvényesség kérdésének eldöntését rendelte el — Az örökösök hatvan tanúval készülnek igazolni Ferri grófnő elmebetegségét Prága, julius 15. Lapunk junius 29-iki számában nyitrai rudósitónk egy érdekes örökösödési pör leg­újabb fejleményeiről számolt be. A pör halott szereplője Ferri Lipőtné grófnő, aki százmil­lió csehszlovák korona értékű magyarországi és ausztriai birtokait Nemes János grófra ha­gyományozta. A végrendeletet a rokonság megtámadta s tudósitónk közlése szerint úgy a gráci bíróságok, mirt a magyar kir. kúria Nemes János grófra kedvező ítéleteket hoztak. A tudósításunkban ismertetett bírósági ítéletek azonban — úgy látszik — nem dön­tötték el végérvényesen az érdekes örökösö­dési pör sorsát. Erre utal a szerkesztőségünk­höz érkezett alábbi helyreigazító levél: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! B. lapja junius 29-iki számában néhai Ferri Lipőtné grófnő örökösödési ügyéről szó­ló cikk jelent meg a magyar kir. Curiának ez ügyben hozott ítéletével kapcsolatban. Enged­je meg, igen tisztelt Szerkesztő Ur, annak megállapítását, hogy a Curia Ítéletének tartal­mára és a per állására rézve a t. szerkesztő­séget megtévesztették. Nem áll az, hogy a Curia jogérvényesen kimondotta volna Ferri grófné végrendeleté­nek érvényességét. Nem felel meg a valóság­nak, mintha a Curia megállapította volna, hogy a végrendelkezésnél mind a három tanú jelen volt. Végül nem való az sem, hogy Ferri grófné óriási vagyona jogerősen gróf Nemes Jánosra szállott volna. A való tényállás rövidesei'' ez: Néhai gróf Ferri Lipőtné törvényes örökösei két alapon támadták meg a végren­deletet: anyagi és alaki okokból. Anyagi ok­ból azon a címen vitatták a végrendelet ér­vénytelenségét, mert Ferri grófné egész életén át önrendelke­zésre képtelen elmebeteg volt és Grác melletti kastélyában a külvilágtól el­zárva, orvosaitól és ápolóitól környezve, tel­jesen örtudatlanságban, kényszerképzetektől üldözve élte le szomorú életét. A nappalt áf aludta, éjszakáit furcsa mosakodási ceremó­niákkal és mindenféle képzelt veszedelmek elleni védekezésekkel töltötte el. Rabja lett környezetének és sejtelme sem volt nagy va­gyonáról, ugyannyira, hogy gyakran attól tar­tott, hogy éhen kell halnia. Ilyen körülmé­nyek között Ferri grófné mint elmebeteg nem birt végrendelkezési képességgel. Ezen anyagi érvénytelenségi okon kívül a törvényes örökösök a végrendelet érvényte­lenítését kérték azon az alapon is, hogy a végrendelet létesítésénél nem tartották be a végrendelkezés érvényességéhez szükséges alaki kellékeket. Nevezetesen annak igazolá­sára vállakoztak a törvényes örökösök, hogy a végrendeleten szereplő egyik tanú a vég­rendelkezési aktusnál nem volt jelen. A budapesti kir. Törvényszék az alaki és anyagi érvénytelenség kérdését különvá­lasztotta, abból indulván ki, hogy ha a vég­rendelet alakilag érvénytelen, akkor az örök­hagyó elmebetegségének kérdése közömbös. Azért a bíróság elsősorban az alaki érvényte­lenségi okra nézve rendelte el a bizonyítást és annak lefolytatása után Ferri grófné végren­deletét alaki okból érvénytelennek mondotta ki. Ezt az ítéletet a budapesti ítélőtábla hely­benhagyta, szintén megállapítván, hogy a vég- rendelkezésnél csak két tarn volt jelen, mig a harmadik tanú: lovag Cardona Henrik a végrendeletet utólag irta alá. A kir. Curia ezt a két alsóbirősági Ítéletet annyiban változtatta meg, amennyiben ki­mondotta, hogy a harmadik tami távolléte a végrendelet érvényességét alaki szempontból nem érinti, mert az mint közjegyzői végrende­let két tanú jelenlétében is érvényesen megal­kotható volt. Ezzel azonban a Curia a per és az örökség sorsát még táróiról sem döntette el, hanem, az irato­kat visszaküldte az ítélőtáblához a vég­rendelet anjjiijjl érvénytelenségének el­döntése végett. A per érdemi része tehát* még csak most veszi kezdetét. A törvényes örökösök mintegy 60 tanút jelentettek be az örökhagyó elmebeteg­ségének igazolására, ezenkívül a bíróság 5 elmeszakértőt fog meghallgatni a grófné el­meállapotának megvizsgálása végett. Csak en­nek a nagyterjedelmü bizonyítási eljárásnak befejezése után fogják az alsóbirőságok itéle- tileg eldönteni a végrendelet érvényességét és az örökség sorsát A kérdéses cikk ama közlése is téves, mintha Grácban az örökösödési per végleg el­dőlt volna. Ott az ügy ugyanolyan stádiumban van, mint a magyar bíróságok előtt, azzal a kü­lönbséggel, hogy a gráci főtörvénysz ; már kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy a végrendelet az örökhagyó elmebeteg­ségére való tekintettel érvénytelenítendő lesz. Kérve, ezen helyreigazító sorok közlését, maradtam Budapest, 1926 julius 9. igen tisztelt Szerkesztő Urnák őszinte kive: Farkasházy Zsigmond dr. Eusi zrs,'! jKamajnsxmvMtt istenítélet Szerbiában A felhőszakadás nagy katasztrófát okosoti a Szaresizsáktoara Eddig húsz halottat találtak meg - A rohanó ár égési nyájakat ragadott magával Belgrád, julius 15. Csak ma közölnek részleteket a belgrádi lapok arról a. rettenetes katasztrófáról, amelyhez hasonlóra emberemlékezet óta nem volt példa Jugoszláviában. Ipek és Andrejevica között, az úgynevezett novipazári Szandzsák gyakovicai járásában kedden délután hat óra tájban hatalmas jégeső pusztított. Tyuktojásnagyságu jégdarabok estek, amelyek számos ház tetejét beverték és sok parasztembert megsebesítettek. A jég­eső után, amely teljes negyed óra hosszat tartott, hatalmas felhőszakadás zudult alá, melytől a patakok percek alatt megduzzadtak. A hegyekről rengeteg víztömeg ömlött a Bystrica folyóba, melynek áradása katasztrófái méretekét öltött. Az áradat, hatalmas sziklákat sodorva, óriási pusztításokat vitt véghez, A zúgó ár magával ragadta a hegyek lejtőjén legelésző nyájakat. Elöntötte teljesen a gyakovicai völgyet, ahol egy baraktábor- ban montenegrói munkások laknak. A barakból senki sem tudott megmenekülni. Eddig 20 holttestet találtak meg. A hegyek közt is sok parasztházat elsodort a patakok meg­dagadt vize. Ipekben több ház beomlott. A környék egész termése úgyszólván teljesen elpusztult. A kár felbecsülhetetlen. A nagytapolcsányi fascisták a zsidó hitközség székhazának felrobban­tásával fenyegetőznek Névtelen levelet intéztek a hitközség elnöké hez — Nem tűrhető, hogy a íascii íák leendő városházával szemben zsidó székház épüljön — A P. M. H, tudósítójától — Nagytapolcsány, julius 15. A nagytapolcsányi zsidó hitközség már régóta tervezi, hogy a nagytapolcsányi járási hivatal székházával szemben megvásárolt telken hatalmas és modern székházat fog emelni. Úgy alakult a helyzet, hogy a szék­ház építését rövidesen meg is kezdik- A hit­község vezetősége most egy szlovák nyelvű gépírásos névtelen levelet kapott, amely azzal fenyegeti meg a hitközség vezető­ségét, hogyha a székházat fel meri épít­tetni, akkor azt a nagytapolcsányi fascis­ták jelvénye fog diszleni. „Nem tűrhető ugyanis — Írja a levél —, hogy a járási hivatal székházával szemben le­gyen a zsidó hitközség háza, mert a járási hivatal házán rövidesen a fascis­ták jelvénye fog disslein s igy nem tűrhető, hogy emellett a zsidó csillag hivalkodjék. A székházat csak akkor építhetik fel, ha majd zsidó-bolseviki uralom lesz az országban, de addig nem". A levél vé­gül megjegyzi, hogy ezt ne tekintsék üres fenyegetőzésnek, mert a tervezett épületnél már sokkal hatalma­sabbak is repültek a levegőbe. A felekezeti gyülölségtől izzó névtelen fenyegetőzés méltó megbotránkozást keltett mindenütt és most a csendőrség erélyesen nyomoz a névtelen fenyegetőzők után. GaJdát rehabilitálni fogják! A Rude Pravo azt kérdi, börtönbe, vagy miniszteré székbe kepüi-e Gajda! — Gajda balkezes politikai barátainak áldozata Prága, julius 15. A Gajda-eset rejtelmeit, amelyek miég ma is » legkülönbözőbb kombinációkra adnak alkalmat, valószínűleg még ennek a hétnek folyamán felderí­tik. A Prager Tagblatt munkatársa a nemzetvédel­mi minisztériumban azt az értesülést nyerte, hogy Gajdét nem politikai okokból szabadságolták, hanem azért, hogy egyes beérkezett feljelen­tések ügyében a vizsgálatot zavartalanul le­folytathassák. Ezek a följelentések évekre vezethetők vissza. A minisztériumban azt sem tartják lehetetlennek, hogy Gajdát rahbilitálni fogják. Az egész ügybe csak három személy van beavatva. Sirovy miniszter megbízásából egy magasramgu katonatiszt fogja felülvizsgálni az ügyet és az ő je­lentése alapján dönt a minisztérium a további el­járásról. A cseh polgári sajtó ma már elhallgatott a Gajda^ajfíérról, mintha igazolni akarná a közmon­dást, hogy minden csoda csak három napig tant. Csupán a Tribuaa foglalkozik vezércikkben ezzel a kérdéssel és rámutat arra, hogy a legnagyobb hiba abban rejlik, hogy Gajda, nem cáfolta meg, vagy talán nem is akarta megcáfolni egyes destruktív köröknek azt a híresztelését, mintha 6 ezeknek vezetője lenne. Gajdának felelősségteljes pozíciójában tudnia kel­lett volna, hogy az előírások a legmagasabb rangú katonára éppen úgy vonatkoznak, minit a közlegé­nyekre 8 a katonának semmiféle politikai tevé­kenységet nem szabad, kifejtenie. Gajda viselkedé­sével lehetetlen helyzetbe került és ezért kellett szabadságolni. Igen érdekes cikkben foglalkozik a Gajda- esebtel az olimützi Pozor, amely Stribrnynek a lap­ja. Gajda tábornok „nyugdíjazása"!?) különböző kombinációkra adott alkalmat és nagyon káros hatású lenne, ha ebből az esetből bizonyos politi­kai körök tőkét kovácsolnának. A fascista tábor, amely azt hitte, hogy Gajda a vezére, természete­sen nincs megelégedve, hogy a Gajda-kérdést igy intézték el. A nemzetvédelmi minisztérium azonban kény­telen volt a vezérkari főnökhelyettest szabad­ságolni, mihelyt megállapiíotta, hogy Gajda olyan meg nem engedett dolgokat követett el, amelyekkel magas állását is kompromittálja. Egy tisztnek mindig tudnia kell, hogy mit szabad és mit nem szabad cselekednie, üajdáról már rég­óta köztudomású, hogy nem tud engedelmeskedni és a legszívesebben kény ér e ^k ed v ér e cselekedne, amint ezt Szibériában is tette. Minálunk ilyen ön­kényes viselkedésnek nincs helye. Nem lehet itt Pilsud'skit utánozni, mert Pilsudski kezdettől po­litikus tábornok volt, minálunk azonban nincsenek és nem is lehetnek politikus tábornokok. Gajda ez akart lenni és ezért kellett nyugdíjba mennie. Annyi hibát halmozott, hogy éppen a legfőbb ideje volt felelősségteljes állásától fölmenteni. A hadseregben egyetlen politikai párt, befolyásá­nak sem 6»abad érvényesülnie, annak intaktnak kell maradnia. A Národni Osvobozeni ma azt. a hirt közli, hogy Gajda eleinte hajlandó volt szabadságra menni és csak később, amikor meggondolta a dol­got, vonakodott a kényszerű szabadságolást elfo­gadni és ebben az ellenállásában valószínűleg politikai barátai támogatták. Ezt bizonyítja az a körülmény is, hogy a cseh fas- cisták ismert vezére, Hlavácsek, Ugo Dadon olasz fascista újságíróval julius 2-án, még mielőtt, a 39dk légionárius ezred ünnepélye befejeződött volna, váratlanul elhagyta Pozsonyt. Az a hír járja, hogy Gajda rendelte őket hirtelen magához és a Národni Listy szerkesztőségéből telefonált értük. Gajda te­hát ebben az esetben is politizált és pedig rövidlátó, rossz politikát folytatott. Nem látja be, hogy politikai barátai, ezek a balke­zes politikusok, csak neki árthatnak, mert ők te­szik nyilvánvalóvá, hogy Gajda tábornok politizál. Végül a Piude Pravo, amelynek a Gajda-eset különben is pecsenye, azt. a kérdést veti fel, vájjon hová fejlődik ez az ügy, vájjon Gajda a szabadságról a börtönbe, vagy pedig a miniszteri .bársonyszékbe kerül-e? A polgári körökben viszont más kérdés általános, Gajda, vagy pedig Benes távozik-e? Erre a kérdés­re egy a felelet, mind a kettő — a miniszteri székibe. Megállj! Csak egy pillanatra! Mindenki egy millió koronát nyer­het, ha a FORTUNA BANKÜZLETÉ­BEN, P(>7,sony-Bra ti slava, Duna-utca T. sz. a julius 20-án kezdődő húzás­hoz osztálysorsjegyet vásárol. 120.000 nyeremény majdnem 60 millió koro­na értékben. Az összes sorsjegyek fele nyer, A prémium 700-000 koro­na. Számos főnyeremény á 300.000 K, 200.000, 100.000, 90.000 stb. A meg­rendelés meglehető levelezőlapon. Kifizetés a sorsjegy átvétele után befizető lappal. Nyolcad sorsjegy 10 korona, negyed 20 korona, egész 80 korona. Ne szalassza el szeren­cséjét! 556S Marx nem hisz a frank szanálásában Köln, julius 15. Marx dr. birodalmi kan­cellár rajnai utazása alkalmával Cleveben a valutapolitikáról nagy beszédet mondott. Elsősorban a belpolitikai pénzügyi kérdések­ről emlékezett meg s többek között beszá­molt a régi ezermárkások fölértékelésének problémájáról. Marx szerint ezeket a bank­jegyeket nem lehet nagyobb összeggel be­váltani, mint ahogy az most történik, mivel- a magasabb aránvszámu beváltások következ­tében az állam 126 milliárdot vesztene, holotfe már egy huszmilliárdos veszteség is újabb gazdasági krízist okozná,. Később a kancellár a frank alátámasztá­sáról szólott s nem osztotta, azt az optí- j mizmust, amely lehetőnek mondja a francia franknak infláció nélkül való megmentését. A Németországhoz intézett legutóbbi lefegy­verzési jegyzékről a kancellárnak az a véle­ménye, hogy minden baj csak a francia tá­bornokok rövidlátásából következik. A fran­cia tábornokok azt hiszik, hogy még a hábo­rúban vannak és nem tudják, mily lealázó a békében élő német nép számára a meg­szállás. Németországnak mindazt türelemmel kell tűrnie, ami még elkövetkezik. A tü­relemnek a politikája mindeddig bevált és bizonyos, hogy a jövőben is csak előnyt jelenthet az egyre fejlődő német nép számára. Marx pénteken érkezik vissza a német fő­városba. A szlovsnszkái ev. püspökik ,apostoli jogfolytonosságának* kérdése Léva, julius 15. A Léván megjelenő „Evangélikus Lap“-ban feltűnést keltő nyiltlevél jelent meg áic. Fizély Ödön szerkesztő tollából, Jánoska dr. püspökhöz címezve. A nyiltlevél a szlovenszkói evangélikus püspökök apostoli jogfolytonosságának kérdésévé! foglalkozik s megállapítja, hogy a fordulat után Szlovenszkóbán az evangéhkus egyház fordítóit rendben — felülről lefelé — szervezkedett s a for­radalmi idők intézkedései homlokegyenest ellen­tétbe kerültek az egyház szellemével s a hibák gyökérszálai még ma is onnan táplálkoznak öntu­datlanul. 19‘22-ben a két. evangélikus püspököt egy esperes szentelte fel. Azonban a gondolat, hogy egy luteránus püspöknek is szüksége van az apos­toli jogfolytonosságra (apostolica succesitas), ál­landóan ott rebegett sokak lelkében. Nem utolsó megoldás lett volna, hogyha egy magyarországi püspök végezte volna el ezt a funkciót, mások meg arra gondoltak, hogy svéd püspököt hoznak a szlo­venszkói püspökszentelésre. Jánoska dr. püspök a stockholmi konferencia alkalmával Upsalában egy svéd püspök kezéből megkapta az apostoli jogfolytonosságot szimboli­záló áldást, azonban erről a jelentős egyházi ak­tusról Szlovenszkóbán s az evangélikus egyház it­teni fórumain sehol sem történt említés. S hogyha az egyik szlovenszkói püspöknek már meg van az apostoli jogfolytonossága, mért nincsen meg a másiknak is? Ha nem szerezhette meg Upsalában, szerezze meg attól, akinek már meg van, — mond­ja a nyílt, levél. — Mert erre azért van szükség, — amint mondják — hogy a forradalmi egyház- szervezet törvényesitése megtörténjék. Megállapítja még a nyiltlevél azt is, hogy az ilyen jelentős dolgok nem lehetnek szabad egyéni elhatározásnak tárgyai, hanem az egyházi fórumok jóváhagyásával kell történniük. 3

Next

/
Thumbnails
Contents