Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-16 / 158. (1196.) szám
Mai számunk le el Ua V. évf. 198. (1J96) Sfém ■ Péntek ■ 1926 julius I9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal:Prága n., Panská ul 12/IÍI. — Te- lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hirlap, Praha A macedónok meg akarlak buktatni Boris bolgár királyt CyrSII kerül a bolgár trónra? — A katonai körök nem szívesen nézik Boris békepolltikáját Paris, junius 15. A Quotidien szerint Boris király hirtelen elutazását Bulgáriából a Szófiában székelő reakciós és szerbellenes, úgynevezett macedóniai bizottság ekozta. Ez a bizottság, amely még mindig óriási befolyással rendelkezik, állítólag azt is el fogja érni, hogy Boris, öccse, Cyrill herceg számára lemondjon a trónról. Cyrill most Becsben él s valószínűnek tartják, hogy intrikái Ferdinánd exkirálytól indulnak ki. Boris ugyanis túl liberális gondolkozása és a békepolitika föltétien hive. A katonai és reakciós körök ezt a külső és belső békepolitikát nem nézik szívesen s igy a hozzájuk körelfekvő macedóniai bizottság révén igyekeztek eltávolítani Borist az országból. Ugyanezek a körök gyilkol- tatták meg annak idején Sztambulinszkijt, csakis azért, mert a bolgár parasztvezér tnl békülékeny politikát folytatott Jugoszláviával. Pémügyf diktátorok a Riviérán A világ pénzügyi intézőinek rejtélyes találkozása a francia tengerparton — Norman - Strong - Gilbert - Schacht - Hellón tágyalásal A katolikus autonómia Irta: Franciscy Lajos dr. szenátor. Nincs semmi okunk kétségbevonni, hogy a katolikus ügyek iránti jóindulatú érdeklő* désből származtak azok a közlemények, melyek az utóbbi időben a katolikus autonómiáról a lapok hasábjain különböző pártáliá- su politikusok tollából napvilágot láttak. Ha azonban jelszavak adatnak és törekvések tűzetnek ki valamely cél elérésére és ennek a célnak megfelelő mozgalom megindítására, ilyen törekvések sikere elsősorban attól függ, vájjon világosak-e a fogalmak, melyek a kitűzött törekvést kifejezik. Ha e fogalmak nem világosak, nem is lehetnek alkalmasak az elérendő cél szabatos körvonalozására. És akkor megtörténhetik, hogy a közönség figyelme olyan célokra irányittatik, melyeknek elérése a lehetőség körén kivül esik. Amikor ma arról ir vagy beszél valaki, hogy a szlovenszkói katolikusoknak ki kell küzdeniök a katolikus autonómiát, két dologgal kell tisztában lennünk. Először ismernünk kell azt az önkormányzati jogkört, mely a mai viszonyok között létesíthető, másodszor ezen jogkör létesítésének módját. Hogy mi alkothatja ezidőszerint itt Szlo- venszkón a katolikus autonómia jogkörét, azt legkönnyebben úgy tudjuk meg, ha elemeire bontjuk ezt a jogkört s azután egyenként vizsgáljuk, vájjon ezek az elemek beilleszthetők-e egy olyan katolikus önkormányzati szervezetbe, mely a mai viszonyok között létesíthető volnaA háboruelőtti Magyarország katolikus autonómiai mozgalmai három feladatra irányultak. 1. Befolyást akartak szerezni Magyarország katolikusai az egyházi állások betöltésére; 2. részt akartak venni az egyházi vagyon kezelésében; 3. meg akarták szerezni a katolikus iskolák feletti rendelkezési jogot. Ezt a három eminens jogot az apostoli király mint főkegyur bírta és a kormány által gyakorolta. Magyarország katolikusai kívánták, hogy ennek a hármas jognak gyakorlása a kormánytól elvétessék és a megszervezendő katolikus önkormányzatra ruháztassék. Ma itt Szlovenszkón királyi főkegyúri jog nincsen. A püspöki székeket a pápa tölti be a kormány tudomásvételével vagy anélkül. Ez az egyetlen egyházjogi módja a püspöki székek betöltésének, egy olyan államban, mellyel az Apostoli Szék konkordátumot nem kötött. A konkordátum bizonyos korlátolt befolyást biztosit a kormánynak a püspökök kinevezésére, de hangsúlyozzuk, hogy a kormánynak és sohasem a hívek valamely szervezetének, nevezzék azt autonómiának vagy bármi másnakEgy szlovenszkói - katolikus autonómia köréből tehát mindeneklőtt kiesik a püspökök kinevezésére gyakorolható befolyás. Ami a többi egyházi kinevezéseket illeti, a kanonok i stallumokat a püspök tölti be, a plébániákat szintén a püspök s ez utóbbiakat vagy teljesen szabadon (libera collatio), vagy kegyúri bemutatás alapján. Ez is egyedül lehetséges egyházjogi módja a beneficiumok betöltésének. A mai zilált társadalmi viszonyok között, amikor a túlhajtott szubjektivizmus minden téren egyenetlenséget támaszt és szakadást szakadásra halmoz, kizártnak kell tekinteni, hogy az Apostoli Szentszék az egyházi állásoknak más módon való betöltéséhez hozzájárulna, mint ahogy ezt az egyházjog előírja. Es ha ezzel szemben azt halljuk, hogy ime, az itteni szlovák katolikusok tudják befolyásukat érvényesíteni, a püspöki és általában az egyházi állások betöltésénél, tehát miért legyenek a magyar katolikusok hasonló befolyásnak a lehetőségéből kizárva — azt feleljük, hogy tömörüljenek a magyar katolikusok is olyan impozáns számban a rendelkezésükre álló és érdekeikért dolgozó keresztény pártban, mint ahogy a szlovák katolikusok tömörültek az ő politikai táborukban, akkor nekik is lesz megfelelő befolyásuk az egyházi állások betöltésénél. Ami már az autonómiai jogkör második elemét: a katolikus vagyont illeti, az is ma London, július 15. A Westminster Gazette szerint a cáfolatok ellenére bizonyos, hogy az angol, az amerikai és a német jegybankok óimökei, valamint Parker Gilbert jóváíételi főbiztos a Riviérán fontos pénzügyi tárgyalásokat folytatnak. Ezek a tárgyalások most az angol-francia aüóssági szerződés aláírása után uj, pozitív formákat fognak ölteni s valószínű, hogy a Francia Bank vezetője is a Riviérára érkezik. Ugyancsak idevárják Mellon amerikai pénzügyi államtitkárt, aki, Paris, julius 15. A jobboldali sajtó egy része úgy véli, hogy a londoni szerződés az első lépés valamennyi háborús adósság általános likvidálása felé. Az egyetlen kivételt a jóvátétel alkotja, sőt a szövetsiégközi adósságok rendezése jóformán teljes egészében a német annuitásoktól válik függővé. Bizonyos körök tompítani igyekszenek ugyan Caillaux londoni sikerét s kifejtik, hogy a francia pénzügyminiszter csak külső sikereket ért el, melyek Franciaország nehéz helyzetén lényegesen nem változtatnak. A Caillaux-Chur- chill levélváltásból azonban kitűnik, hogy Franciaországnak tényleg csak akkor kell fizetnie, ha Németország eleget tesz fizetségeinek legalább 50% erejéig. Ez a levél közvetett fölszólitás Németország számára. Churchill e levélben ugyanis a fönt idézett kijelentéssel hallgatólag beleegyezik abba, hogy Németország Dawes-annuitásait 50%-kai leszállítsa. Ha ez megtörténik, akkor elérkezett az idő a háborús adósságok és a jóvátételek megszüntetésének tárgyalására. Lehetséges, hogy az európai államok mind megegészen más viszonyok között létezik. A magyarországi katolikusok annakidején azért akarták az egyházi birtokokat saját kezelésükbe venni, hogy növeljék ezen birtokok jövedelmezőségét és saját hitfeleiket helyezzék azokba az állásokba, melyeken a kormány kortesei gazdálkodtak éppen nem mintaszerűen. Ma itt Szlovenszkón a birtokok állománya folyton csökken a parcellázás következtében és néhány év múlva úgy összezsugorodik, hogy távolról sem lesz meg az a komplexum, melynek adminisztrálása egy külön szervet igényelne. A kormány kezében levő és az úgynevezett likvidáciős bizottság igazgatása alatt álló birtokok már csak nagyon megcsonkítva kerülhetnek vissza az egyház kezére s ez vagy diplomáciai utón lehetséges, vagy pedig a politikailag szervezett katolikusok erejével! Ennek a vagyonnak a kezelése, ha az egyszer mégis visszaadalik jogos tulajdonosának, mint ismeretes, hosszabb európai utazást tesz. A megvitatott kérdések között van a francia frank stabilizációjának problémája, de ezenkívül más, a jóvátétellel összefüggő kérdések is elintézésre kerülnek. Parker Gilbert és Schacht dr. jelenléte határozottan a jóvátétel ügyével függ össze. Állítólag Amerika és Anglia uj kölcsönt ad Franciaországnak és Németországnak, amiáltal e két ország pénzügyei könnyebben válnak stabili- zálhatókká. egyeznek és eltörülnek minden adósságot, ami a háború következtében keletkezett. Amerika tehetetlen lesz európai adósainak egységes frontjával szemben s a kontinens így kivívná első győzelmét az amerikai tőke fölött. Sauerwein a Matinban szintén foglalkozik a Caillaux-Churchill levélváltással s arra a következtetésre jut, hogy mivel Franciaország angliai fizetségeit a német fizetségektől tette függővé és Franciaország 62 évig köteles angliai kötelezettségeinek eleget tenni, Németországot is kényszeríteni kell, hogy Dawes- annuitásait 62 évig fizesse. Annak idején, a Dawes-tárgyalásokkor, nem állapították meg, hogy Németország meddig köteles fizetni az évi törlesztési összegeket. Londoni politikai körökben azonban már akkor legfeljebb 37 évről beszéltek, amely idő azonban Sauer- weln szerint egyáltalában nem elégséges. Egy eljövendő konferencián minél előbb meg kell határozni a Dawes-fizetségek időtartamát. Ha Németország nem 62 évig fizet, akkor Franciaország sem fizethet 62 esztendeig. csak azon az egy módon eszközölhető, melyet az uj egyházjog (1520 Cánon) megállapít. Eszerint az egyházmegyék (püspökségek) vagyonát kezeli az Egyházmegyei Vagyonkezelési Tanács, melynek elnöke a püspök, tagjai pedig a püspök által a káptalan meghallgatásával kinevezett férfiak. Emellett érvényben marad a káptalanok vagyonfelügye- leti joga és érvényben maradnak azok a meghatározások is, melyeket esetleg egyes alapítólevelek szabnak meg. A jelenlegi jog szerint más módon az egyházi vagyon nem kezelhető, valamely választott szervezet, melyet akár csak a világi katolikusok, akár ezek és a papság együtt alkotnának meg. az egyházi vagyon kezelését át nem vehetiItt van végül az autonómiai jogkör harmadik eleme, az iskolaügy. Ez két részből áll: vagyonjogi és tanhatósági részből. A tanhatósági jogot a katolikus iskolák felett a püspöki kar gyakorolja. Á katolikus iskolák vagyona pedig különböző kezelést követel, aszerint, amint ez országos katolikus iskola- vagyon, vagy pedig helyi jellegű vagyon. Az országos katolikus iskolavagyont, melynek kérdését ezidőszerint szintén a likvidáciős bizottság uzurpálja, azon jogszabályok szerint kell kezelni, melyek általában az egyházi vagyonra vonatkoznak, tehát Vagyonkezelési Tanács utján, melynek élén áll a püspöki kar, tagjai pedig a püspöki kar által kinevezett férfiak. A helyi jellegű iskolavagyon kezelése a katolikus iskolaszékek által történik, ezen tanügyi szervezetek szabályainak megfelelően. Látjuk tehát, hogy azok a jogok, melyok a régi magyarországi autonómiának körét betöltötték volna, olyan lényegesen 'módosított alakban léteznek a mai Szlovenszkón, hogy azokból a régi értelemben katolikus önkormányzati szervet alkotni nem lehet. Mire mehet tehát itt Szlovenszkón egy olyan mozgalom, mely a katolikus autonómia megalkotását célozza? Mi lehet egy ilyen mozgalomnak a célja és eredménye? Van itt egy régi intézményünk, melyet az uj egyházjog nem módosított, sőt nem is érintett és melyhez hasonló intézmények az egész világon vannak, ahol a katolicizmus mint elismert vallás létezik és ez a katolikus hitközség. Ez a községekben keletkezik, még pedig a választás utján. Jogköre kiterjed a egyház minden világi vonatkozású ügyére azon a területen, ahol a hitközség létezik. Ellenőrzi a templom és az iskola vagyonának kezelését, kezeli a hitközségi adóból keletkezett vagyont, határoz ennek a vagyonnak fel- használása felett, támogatja a katolikus iskolaszéket a tanügyi szükségletek kielégítésében, gyakorolja a lelkészválasztás jogát ott, ahol a község a kegyur, képviseli a helyi, egyházat a hatóságok előtt, adókivetési és adóbehajtási jogot gyakorol a hitközségi célokkal kapcsolatos kiadások fedezésére. Katolikus intelligenciánk és népünk a háboruelőtti Magyarországon kicsinyelte a hitközségi szervezeteket, azért a mai Szlovenszkón is csak kevés ilyen szervezettel bírunk. Pedig nagy szolgálatokat tehetnek ezek a szervezetek az egyháznak- A legfontosabb katolikus érdekek szálai a plébániákon ágaznak szét, ott decentralizálódik a katolikus egyház alkotmánya. Az egyház vagyona és iskolaügye ott van elosztva, a lelkészkedő papsággal való érintkezés lehetősége ott van megadva. Egy jó hitközség valóságos misz- sziót végezhet, a híveket jogokban részesíti és a papsággal harmonikus erkölcsi egészbe olvasztja. A hitközségeket tovább lehet fejleszteni és semmi akadálya sincs annak, hogy egyházmegyei szervezetek létesüljenek a hitközségek irányítására, mondjuk Egyházmegyei Tanácsok, melyek a hitközségek kiküldött tagjaiból állanának. Az Egyházmegyei Tanácsokból egy Országos Katolikus Tanácsot lehetne alakítani az országos katolikus ügyek egyöntetű intézésére. Ezek azok a jogi lehetőségek, melyek manap itt Szlovenszkón egy katolikus autonómiának fogalma alá rejthetők. A kiindulási pont legyen a hitközségek megszervezése, ebből a mai viszonyok között is erőteljes jogi szervek fejlődhetnek ki, melyek által világi katolikusaink is az egyház jogi életébe bekapcsolódnának. A régi autonómiával való kísérletezés azonban teljesen eredménytelen mozgalom lenne. A minisztertanács újabb konzulátusok létesítéséről tárgyal A holnapi .minisztertanács napirendjén szereplő adminisztratív ügyek során a kormány az antwerpeni és esseni csehszlovák konzulátus fölállításának a kérdését tárgyalja, továbbá dönteni fog a máltai lovagrend tulajdonát képező felsőlibochovai és sztrako- nici nagybirtokok eladásának kérdéséről is. Megszűnik az adósság és a jóvátétel is?
