Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-15 / 157. (1195.) szám
5 Egységes ellenzéki párt Magyarországon Vázsonyi végrendelete valóra válik — Ksssay, Oárczy, Pakofs az új pártalakylós élén ____________________________ '^k^VWmí^ar-hiklab 19 26 julius 15, csütörtök. megvenni pénzzel, de meg lehet venni egy jó gesztussal, egy mély meghajlással. Amit az angolok már régen tudnak s a legkisebb indiai maharadzsával szemben is kinos-ponto- san betartanak* ami minden keleti politikának az alapfeltétele, azt a franciák most kezdik megtanulni künn a világban: udvarias politikát csinálni. Az orvos elharapja a szót. — Sokat nyeltünk — mondja és kinéz az ablakon. Int a kezével. Cigarettára gyújt, kifújja a füstöt, okos, eleven szemével mosolyogva néz ki a tájba, fölényesen, mint egy felnőtt, ha gyerekekről beszél. — A franciák . . . Még sokat kell tanulniuk ... — mondja csöndesen és mosolyog és felvonja a vállát. A kereskedő az összes kereskedők óvatosságával hallgat. Szőüyeges. — Sokat exportál Parisba? — kérdem. Nagy, sötét szemekkel néz rám, csodálkozva: — Semmit — mondja. — Miért? — Mert egy dollár harminc frankot ér, uram. Az én szőnyegem aranyat ér, nem papirt. ♦ Egy kerthez érünk. Aztán mégegy. Hü- vösödik, nyolc óra van. A vonat kertek között fut, jobbra és balra mindenütt kertek, kuiónös, megtelt, megtömött kertek, — néha egy ház, lépcsős ajtóval, csukott faíáblás ablakokkal. Mennyi szépség, micsoda gazdagsága a tájnak, a földnek, az embereknek, micsoda színek! Nem jut ki kertek közül a döcögő vonat. Valami óriási oázis ez, a levegő tele a termékenység illatával, Kelet lágy és lelkes vonalaival. Az orvos belemelegedett: — Nekünk sziriaiaknak szokni kell előbb ahhoz, hogy gyarmatként kezeljenek . . . A kereskedő: „A mi piaszterünk három év előtt még arany volt. Mióta a franciák idejöttek, a pénzünk értéke harmincadóra esett. Egy papirfrankért Öt papirpiasztert kell fizetni. Egy font ma belekerül" . . . Izgatottan és gyakorlottan számol. — Ez már Damaszkusz — mondja az orvos mellékesen. S a zöld kertek között fehéren nyúlnak föl az első minarettek. A vonat egy kis állomáson, egy kert közepén, csöndesen megáll. Az állomás zsúfolt a harminc utas háromszáz hozzátartozójával. Nagy az izgalom, mert megjött „a“ vonat ... Az utasok leszállanák, mindenkit külön ünnepelnek egy kicsit. Félreállok, aztán egyedül kimegyek az állomás kertjéből. Soha ilyen lágy, szagos levegőt. Az utca széles, a házak kihaltak, csukottak. Csak egy kút körül arab népség vödrökkel. Egy hegyes minarett felől ordít a muezzin. Az állomástér körül homokzsákokból barrikádok. Óriási csönd. Nem hallani mást, csak a muezzin énekét. Rendben van, Allah az Egyetlen Isten és nincsen más Isten rajta kívül. De hol vannak az emberek, akik imádják? Legionaristák ülnek egy kertben a padokon. Egy üres omnibusz döcög végig az utcán. Egy arab rikkancs a legfrissebb „Matinét árulja a katonáknak, ezt mi hoztuk magunkkal Reyrouthból. Aztán elcihelődnek a katonák, a kert üres. Sokáig ülök itt, már sötétedik, meg kellene keresni a hotelt. De nem tudok szabadulni ettől a gonosz képzettől: egy halott városban vagyok, ráleheltek erre a nagy szines életre itt a háború dögvészes leheletével, a szerkezet megállt, otromba kézzel nyúltak hozzá. Nem igy képzeltem el Damaszkuszi Hol az ünnep? Nem érdemes drótsövényeken át tizenkét órát utazni egy vágy elé. Megint szegényebb lettem valamivel: Láttam. Damaszkuszi Síárai Sándor. Autókatasztrófa Gömürben Az autó egy fordulónál felborult — Két súlyos sebesülés Rimaszombat, julius 14. Egy Kassáról Losonc felé igyekvő autó Teske pusztánál egy kanyarodénál felborult. A teljes sebességgel haladó autó darabokra tört és az utasok nagy ívben repültek ki az úttestre. Fogarassi, kassai hentesmester vállára zuhant és kulcscsonttörést szenvedett. Menyasszonyának és leendő anyósának az ijedtségen kivül semmi bajuk nem történt. Lomovits Ottó 6 éves kisfiú fején súlyosabb sérülést szenvedett. Fejsebét Rimaszombatban Sigmund József dr. operatőr és Komlós dr. varrták be. A soffőr sértetlen maradt. Az autó szerencsétlenül járt utasait egy rozs- nyói autó szedte fel és Rimaszombatba, onnan pedig Kassára szállította őket. xx Bármilyen szempontból érdeklődik Ön az állatok élete iránt, a Kis Brehm -ben mindazt megtalálja. Az ára — ne felejtse el — csak 280 korona, ha nem bir.h egyszerre kifizetni, úgy öt hónánon át törlesztheti. Budapest, julius 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar- országi baloldali ellenzéki pártok pénteken egységes ellenzéki párt néven blokkba tömörülnek. Az uj pártalakuiásnak vezére Ras- say Károly lesz, elnöke Bárczy István, Pa- kots József pedig az ügyvezető elnöki tisztet fogja betölteni. Az elmúlt napokban állandó tanácskozások voltak az ellenzéki vezérek között. Táviratilag hívták Budapestre a demokrata ellenzéki képviselőket s többnapos tárgyalás után sikerült az ellentéteket az egyes baloldali pártok között áthidalni. Ennek eredményeképpen a demokrata párt vezetősége kimondotta az uj pártszervezet megalakitá- sát s az ünnepélyes megalakulást péntek délelőttre tűzte ki. Méj Vázsonyi Vilmos idejében felmerült az a terv, hogy a baloldali mérsékelt és harcos pártok között közös Küzdelmi alapot teremtsenek az együttVágujhely, julius elején. Vágujhelyen kétségtelenül az ősrégi zsidó hitközség a legérdekesebb. Arisztokrata zsidók laknak itt, büszke zsidók, bátor zsidók és különösen intelligensek. Már a vasúti kocsiban megismerkedtem-eggyel, aki részletesen s önérzetesen a következőket mondotta: — Ugy-e tudja, hogy kétféle zsidók léteznek: spanyol zsidók és lengyel zsidók, azaz szefardok^ meg aszkenázok. Nos, Váguj- hely őszsidósága tiszta szefárd, vagyis spanyol eredetű. Mikor 1492 után a zsidóságot kiűzték Spanyolországból, nagy részük Hollandiában telepedett le. Spinoza volt a zsidóság nagy hollandiai kivirágzása. Egy évszázad múlva Hollandiából kelet felé vándoroltak a zsidók, áthaladtak Németországon s egy részük eddig jutott. Vágujhelyen meg Bazinban alapították meg az első magyarországi hitközségeket s csakhamar élénk kereskedelemre meg iparra tettek szert. Még ma is él a spanyol eredet emléke vagy két vágujhelyi zsidócsalád nevében: nagyon ismeretes a Gomperz (Gomperez)-család, akinek egy filozófus leszármazottja nagy szerepet játszik a modern német filozófiában. Vágujhelyi eredetű. Vagy itt vannak a Salvendiek, (nevük azonos eredetű a híres grálmondás Mont Salváttal) és még számosán. Persze a legtöbb vágujhelyi zsidó is csak II. József alatt kapott nevet s igy e nevek szintén többnyire németek, de bizonyos, hogy a spanyol eredet már régen különös kiválóságokra vezetett. Elsősorban: a vágujhelyi zsidó mind tehetséges. Hatalmas pénzurak kerültek ki innen, a pesti Hoffmann de Váguj- hely, a bécsi Beiersdorf, vagy hatalmas politikai koponyák, mint Horn Ede, magyar államtitkár, később nagy belga és francia lapok főszerkesztője. Kiváló nyelvtehetség volt s Nyugateurópában még ma is él a hire. — De ami a legérdekesebb: ez a vágujhelyi szefárd zsidóság egészen más, mint az aszkanáz s valahogy nem egyesíti magában azokat az akár jó, akár-rossz tulajdonságokat, melyeket általában szemita tulajdonságoknak szokás nevezni. Sőt: a szefárd majdnem gyűlöli az aszkanázt. A szefárdok azok, akiket Weiningcr Is antiszemita zsidóknak nevez. Ma persze nehéz megkülönböztetni a zsidó diaszpóra után kettévált fajt, mert a galíciaiak mindent elárasztottak, Vágujhelyet is, de egy*két itteni családban még él a kiváltságos eredet öntudata. Valóságos zsentri zsidók vannak itt, könnyelműek, délcegek, mulatósak, bátrak, bohémek — és néha bizony az üzleti szellemtől mentek is. A szefárdok átlag fáradtabb konteinplativabb, arisztokratább, tradiciótisz- telőbb nép, mint a lengyelek s ez itt is föllelhető. Hogy egy prágai példát mondjak: Prága ősrégi szefárd zsidósága ma is német, büszkén'német és arisztokrata, holott ez nem föltétlenül rezonábilis, mig a lengyel zsidók azonnal csehekké vedlettek. Vágujhely zsidóságának szefárd része pedig „magyaron." Mindig az volt. Nyolcvan évvel ezelőtt (nagy idő!) Vágujhelyen alapították az első magyarműködésre mindaddig, amíg céljaik és terveik közösek. Vázsonyi érezte leginkább, hogy csak az egesz ellenzék teljes együttműködése jelenthet komoly politikai sikert a mai többségi kormányzattal szemben. Félig-meddig meg is állapodtak Rassayval, hogy ezt az együttműködést megvalósítják. A terv megvalósítását azonban Vázsonyi halála megakadályozta. Vázsonyi halála után a demokrata párt uj vezetőjének megválasztása alkalmával merült föl ujbói a gondolat, hogy kiegyenlítsék a baloldali pártok között mutatkozó árnyalati ellentéteket. Meg is indultak ez irányban a tárgyalások s akkor került kombinációba Rassay neve. A terv most a demokrata párt határozatával a komoly megvalósulás stádiumába jutott. A magyarországi ellenzék ugyanis az ősszel meginduló parlamenti kampányban erős fel- készültséggel és szervezett erővel akar harcba állni. nyelvű zsidógimnáziumot, mely az összeomlásig állt és működött ezt a nagy tradíciót nem lehet levetni. Ma pedig a ludákok és a zsidók — az őslakosok — szép egyetértésben vezetik a város ügyeit az idegenekkel szemben. Báthori Erzsébet véres kozmetikája A vágujhelyi zsidó hitközségnek e nagy múltjáról hallottam, még mielőtt a városba érkeztem volna. Itt pedig elsősorban a többi tradíció, a magyar tradíció érdekelt- Mert tagadhatatlan, hogy a Vág bűbájos völgye, mely éppen itt, Vágu.jhelynél kezdődik, e kiszélesedő, sikránéző ponton, számos legendát szolgáltatott a magyar népnek. A közeiben van Temetvény, a Bercsé- nyiek büszke, hatalmas, megközelíthetetlen vára, a közelben van az a sik, ahol Rákóczi hajdan oly balszerencsével ütközött meg s a közelben van büszke Csej- te vára, melynek nagyságos asszonya a híres Báthori Erzsébet volt. E várban történtek a véres fürdőzések s ha igaz, hogy a hiú asszony szüzlányok vérétől várta szépségének megmaradását, úgy vágujhelyi lányok voltak, akiket fölcsalogatott, leöletett s akiknek vérében megfürdött. Erre a hajdani borzalmas kozmetikára még ma is büszkék a vágujhelyiek: Báthori Erzsébet a legszebb, a legnikánsabb és a „legvi- lágnivósabb" legendájuk. Stibor vajda, a városalapitó Van azonban még sok más is. A várossal szemben, a Vágón túl emelkedik egy éles kősziklán Beckó, Stibor vajda híres hajdani vára. A legenda azt mondja, hogy a mindenható* vajda leányának gyönyörű fátylát egyszer elkapta a szél és vitte, vitte, messze a Vágón túlra. A várkisasszony sokat sirt kedves fátyoláért, de apja megvigasztalta: — Ne sírj, lányom. Megkerestetem a fá- tyolt, ha addig élek is. S ahol megtaláljuk, templomot emeltetek az Urnák a szerencsés megtalálás emlékére. S a gőgös ur csatlósai beszáguldották a Vág vidékét, mig a fátyolt tényleg meg is találták — a mai vágujhelyi templom helyén. Stibor hü maradt fogadalmához, a templom fölépült s körülötte csakhamar szépen gyarapodó város fejlődött A hatszázéves templom ma is áll. S Stibor vajda szeszélyéből igy keletkezett Vágujhely. Két uj városrész, gyárak és fejlődés Századok után Vágujhely kis vidéki város, melynek lakossága a mondák és a harcok világából leegyszerűsödött a mindennapi pénzkeresethez és ezt jól értette. A vidék gazdag. A Kisalföld utolsó nyúlványai a város előtt torpadnak meg a Kárpátok hegyei alatt s ez a kisalföldi termőföld a legjobb a mai Csehszlovák iábán. A város gazdag s mezőgazdasági fejlettsége nagy. De ipara sem hanyagolható eh Itt van a híres Kégievich-konyakgyár, az italt szerető emberek öröme, itt a Wiszter-féle bútorgyár, a Reisz-féle soí- ronyszegpyár, Tauber Hugó acélvillagyára s az amerikai szlovákok óriási- bútorgyára, amely ma teljesem a szobaparketták gyártá-r' III IM sára specializálódott. E körül a gyár körül az utóbbi években valóságos uj városrész keletkezett, körülbelül 60 vadonatúj házzal s bizonyos, hogy a gyár még nagy fellendülést hoz Vágujhelyre, mint ahogy minden nagyobb gyár valóságos áldás a Vág vidékének népére. A bútorgyár körül keletkezett uj városrészen kivül egy másik fejlődő része is van Vágujhelynek: az uj iskola korötti hely, ahol szintén ház ház mellett épül az utóbbi időben. Egyáltalában bizonyos, hogy a város nagy perspektíva előtt áll. Rengeteg vasutas jöm a városba, rengeteg kereskedelem, ipar keletkezik s mindennek oka: a vasút. Ismét egy kis stratégia Vágujhelyről a morvaországi Veselybe ugyanis uj vasútvonalat építenek. S miként Amerikának legkietlenebb vidékére is pezsgő életet tudott varázsolni egy-egy vasúti gócpont, úgy nálunk is hatalmas fejlődést teremt két vasútvonalnak találkozása. Vágujhely a várvölgyi, Pozsony—zsolnai fővonal mellett fekszik s megkérdeztem egyik informátoromat, hogy mi célja van az uj vasútvonalnak. — Katonai államban élünk — volt a válasz, — ahol mindent a szent stratégia dönt. Én ugyan nem vagyok militarista, de tagadhatatlan, ha Vágujhely fejlődés elé néz, úgy ezt csakis a stratégia, illetve ezt az uj stratégiai vasútvonal okozza. A térképen is látni, hogy a Vágvölgye rendkívül fontos felvonulási terület egy délről jövő támadás esetén. Itt kell koncentrálni az erőket, a nagyszerű Lipótvár—zsolnai kettős vasútvonal, (a Lundenburg—Pozsony—szobi vasútvonalon kivül Szlovenszkő egyetlen hosszú, kiépített duplavágánya) elsősorban alkalmas arra, hogy az utánpótlást, az élelmezést rajta végezzék el. Nos, a történelmi országokból ez a fontos vasútvonal eddig csak igen hiányosan volt megközelíthető. Délen is, északon is kitünően Összefügg a történelmi országok bő vasúthálózatával, de stratégiai szempontból e két összefüggés nem nagyon értékes. Pozsonyná! tulközel van a magyar és az osztrák határ, az ellenséges haderő könnyen birtokába veheti, vagy agyonbombázhatja a vonalat. Fönt, Oderberg- nél ugyanez áll a német, illetve a lengyel határ közelsége következtében. Van ugyan még két vonal: a Jókut— nagyszombati és a Vlára szorosi, de ez mindkettő gyönge s hadi célokra nem alkalmas Nem maradt más hátra, mint uj, centrális vonalat építeni a vágvölgyi fővonal és a morvaországi fővonalak összekapcsolására s igy keletkezett a Vágujhely—veselyi vasútvonal terve. Az építkezés ma serényen folyik s a vasút nemsokára kész lesz. Vágujhely nagy jövő előtt áll. így lett a stratégia áldás ránk nézve. 6000 lakos, 1000 bevándorolt cseh' Bizonyára minden Vágujhelyi örömmel néz a város eljövendő fejlődése elé. De van egy-ltét sötét pont, mely elrontja az örömet s sok keserűséget vegyit a reménykedésbe. A fejlődés várható eredményeit aligha a vágujhelyiek fogják élvezni, mert óriási arányú cseh invázió támadt a vasútvonal építése nyomában. Egy-két adat: a város lakossága ma 6000 lélek s ebből 1000 az 1918 óta bevándorolt csehek száma. Persze a legbusásabb falatok, a legszebb rangok őket illették meg s igy érthető az őslakosság panasza és elkeseredése az uj honfoglalókkal szemben. Ottlétem alatt a város szép, tágas piacára két teherautó érkezett, mely behozta a városba a vasútvonal épitőmunkásait. Csupa cseh, csupa cseh, — mig a szlovák lakosság munkanélküliséggel küzd. így azután nincs áldás a fejlesztésben, mert a gyümölcsöt mások aratják le- Az uj házak, az uj városrészek mind cseh' kézen vannak s miként Zsolnán is gúnyosan neveznek egy messzefekvő, uj városrészt Nova-Pra- • hónak, Uj Prágának, úgy itt is „cseh-vá- rosnak" mondják a zujdonsiilt városrészeket. ’ Még az evangélikusok is auíonómisták A harag a csehek meg a szlovákok között éppen e gazdasági háttérbeszoritás következtében napról-napra nő. Raska káplán példásan megszervezte Vágujhelyen a katolikus néppártot, úgy hogy a ludákok helyi dolgokban témyleg döntő befolyásuak. Jellemző azonban, hogy még az evangélikus szlovákok is a centralisztikus rendszer ellen foglalnak állást o vidéken s a közelben él elhagyott, falusi paróchiáján Martin Rázus, az evangélikus pap, a szlovákság nagy modern költője, a szlovák nemzeti pártnak, a nem Indák kulturautonómisták pártjának megszervezője. Pedig Vágujhely erős pánszláv főfészek volt hajdan, innen indultak például diadalmas útjukra a Marko- vicsok. Annál jellemzőbb most, hogy a lakosság annyira a csehek ellen fordult s szinte dédelgetve bánik azzal a kis magyar szigettel, amely a szörnyű csapások közben mégis megrekedt Vágujhelyen Szvatkó Pál. Vágujhely, a zsidóarisztokrácia, Stibor vajda és az uj invázió városa Hogyan válik néha a stratégia is áldássá — A Keglevich-konyak városa — Martin Rázus Báthory Erzsébet várának közelében f
