Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-15 / 157. (1195.) szám

PJ8«öAíi v %A£áSAR’jHIRI«Atj Coué és felfedezése r— A couéizmusról apostolának halála alkalmából — A lapok sorra hozták a hirt, hogy Emilé Coué, az autoszuggeszciós gyógymód feltalálója, junius végén Párisban meghalt. Nálunk, ahol semmiféle vallásos szekták nem tudnak gyökeret verni, ahol a tudomány hóbortjai számára nincs kellő talaj és ahol Bicsérdy-féle próféták sem találnak tábort, a couéizmusról, mely néhány év óta foglalkoztatja ép úgy a tudományos világot, mint a laikusokat, alig vettek tudomást. Pedig a szenvedélyes viták, melyeket Coué és tanítványai folytattak az apos­tolt sarlatánnak elhíresztelt ellenfelekkel, nincse­nek hijján az érdekes momentumoknak és maga Coué tana is figyelmet érdemel. A nancy-i gyógyszerész hírnevét egy könyvecs­ke: „Önuralom tudatos szuggeszció által" vitte szét Európában. Metódusa iránt bizonyos tudományos körök is kezdenek bizalommal viseltetni, amint Charles Baudoin, a genfi J. J. Rousseau iskola fi­lozófusa a sok naivitástól átitatott tant nagy tudo­mányos felkészültséggel rendszerbe foglalja és teoretikailag megalapozza. Coué korántsem végzett felfedező munkát, amikor az autoszuggeszció (önsugallás) hatására utal. Az európai filozófiában már Kant említi meg, hogy beteges érzéseinket puszta szándékkal gyó­gyíthatjuk. Coué könyvében elsősorban azt emeli ki, hogy az önsugSUat nem valami rendkívüli ese­mény, hanem egy velünk született természeti erő, mely napi életünknek fontos tényezője. Abból az általánosan ismert tényből indul ki, hogy tettein­ket a tudatalatti énünk befolyásolja. A szuggeszció abból áll, hogy gondolatunkat ráerőszakoljuk egy másik emberre. Lehetséges ez? Voltaképen lehe­tetlen, feleli Coué. Sugallhalunk mi bármit, ha médiumunk tudatalatti énje ezt a sugallatot nem veszi át önként, ami által a gondolat gyökeret ver­het benne és a folyamat önszuggeszcióvá alakul, úgy eredményt nem tudunk felmutatni. Az ember csak olyan dolgokat hajthat végre, melyekről el­képzeli, hogy módjában áll azoknak keresztülvite­le. Tisztára az ember képzelőerején mülik tehát, hogy megtartsa testi és lelki egyensúlyát. Coué a képzelőerő hatását a következő példával illusztrál­ja: Tegyünk egy tiz méter hosszú 'és negyedmé­ter széles deszkát a földre. Magától értetődő, hogy mindenki bátran végigmegy rajta, anélkül, hogy félrelépne. De képzeljük el ugyanazt a deszkát a templom két tornya közt. Ki tudja ezt a földön oly biztos utat ott a magasban megtenni? Bizonyos, hogy akaraterőnknek legteljesebb megfeszítése mel­lett sem vagyunk képesek két lépést is megkoc­káztatni. Miért nem esünk le tehát, ha a deszka a földön van és miért zuhanunk le, ha a qiagasban akarunk járni? Egyszerűen azért, mert az első esetben elképzelhetjük, hogy a deszkán való járás semmi nehézséget nem okoz nekünk, mig az utóbbi esetben abban a hitben élünk, hogy nem tudunk a magasban járni. E mellett szem előtt kell tarta­ni, hogy feltétlenül járni akarunk a magasban is, de annak puszta elképzelése, hogy ez nem áll mó­dunkban, meggátol bennünket a kivitelben. A szuggeszciónk tehát gátlást állit tudatunkba és le­hetetlenné teszi azt a járást, amit például a cse- repező, akiben megvan a biztonság elképzelése, nehézség nélkül végrehajt. Coué az önszuggeszciő erejének felismerésére építette gyógymódját, melynek gyakorlati alkalma­zása, ha a könyvét idézem, szinte gyerekesen hangzik. Minden gondolat, mely szellemünkön ki­zárólagosan úrrá lesz, igazsággá lényssül és oly ösztönös erővel bir, mely lehetővé teszi megvaló­sulását. Ha tehát a betegben gyökeret ver a meg­győződés, hogy baja mulóban van, a baj csak­ugyan el fog tűnni, vagy ha például egy klepto- mániásban azt a hitet tudjuk kelteni, hogy nem fog többé lopni, akkor kigyógyul rendellenességé­ből. Coué egy pillanatig sem kételkedett együgyüen hangzó tételeinek igazságában és minden kritikát, tudományos analízist egyszerűen azzal hárít el, hogy a tudatos autoszugeszció nem tud eredménye­ket felmutatni gyengeelméjüeknél és olyan embe­reknél, akik nem akarják megérteni. Ezzel a meg­állapítással szinte gyermeki fölénnyel gyengeelmé- jünek degradálja a tudományos felkészültséggel akadékoskodó hitetlent és napirendre tért kriti­kája felett. Coué a tudatos autoszuggeszció használati utasí­tását igy adja meg. Minden reggel, ébredés után és minden este, közvetlenül lefekvéskor, hunyjuk be szemünket, hogy ezáltal figyelmünket összponto­sítsuk és ajkainkat mozgatva ismételjük húszszor egymásután e szavakat: „napról-napra minden te­kintetben javul a helyzetem". Emellett semmi kü­lönösre nem kell gondolnunk, mert a „minden te­kintetben" mindenre vonatkozik. Ez az önsugallat azzal a szilárd meggyőződé­sünkkel történjék, hogy a kívántat el fogjuk érni. Minél nagyobb a bizalmunk, annál nagyobbak az eredmények és annál gyorsabban következik be a gyógyulás. Az autoszuggeszció használatánál azonban szor­gosan kerülnünk kell akaratunknak mindennemű megerőltetését. Érthető, hogy ez a „praktikus használati uta­sítás" sok tréfára adott alkalmat és Couet talán ép­pen ezek a tréfák ^tették világhírűvé. De tények beszélnek: Coué naiv hite, gyógymetódusa csodá­kat miveit és tanítványai is tudnak gyógyítani. Fő- f el tétel a hit! Igaz, aki hisz, az Coué nélkül is meg tud gyógyulni. Lourdes vagy Loretto már sok ezer vakot tett látóvá, bénát és beteget éppé. És a ve­rőnél helyett bevett porcukor is el tud al­tatni, azt hisszük róla, hogy veronál, melynek altatóerejében bízunk. Manapság nincsenek cso­dák. Lourdes és Loretto sem csoda. A természettudományok, melyek kizárólagosan az ész munkáján épülnek fel, nem elégítik ki a háború utáni emberiségnek nyugtalanságtól teli­tett, beteg és zaklatott lelkíiletét. A test kultusza mellett az emberiség a misztikumot keresi, mely az érzés és az ész összeütközéséből keletkezik. És az emberi lélek titokzatos, misztikus erői még ki­aknázatlanok. Érthető tehát, hogy Coué, aki a lé­lek misztériumaiban bányászmunkát végzett és eredményeit népszerűén alkalmazni tudta, nagy tábort szerzett tanának. A couéizmus apostola, aki voltaképen a hindu joghik metódusait nyugateurópaisitotta, meghalt, de öröké még sok port fog felverni a tudományos világban. Egri Viktor. iyaö juiius 15, csütörtök. Vjtátrafüred, juiius 14. A Magas Tátra csípőjén épült fel Közép- európa legmodernebb gyögyháza: Az ujtátra- füredi Palota-szanatórium. Ezer és néhány méter magasban a tenger vize felett, ezer és néhány méterrel a Szalóki csúcs alatt. A Tátra derekát övező alpesi flóra bogiáros csatija. Ezen az övön balzsam a 'magaslati levegő s a jó öreg nap a legfontosabb „gyógy- tényező". den játékeszköz a szórakozás szolgálatában áll. A modern tud mány összes orvrstech- nikai apparátusaival felszerelt rendelő-, vizs­gáló-, röntgen-szobák, laboratóriumok, mü- tőtermek teljesen elkülönített épületrészben vannak, ahol a világhíres Szontagh dr. négy orvos és a laboránsok seregével látja el az egészségügyi szolgálatot. Az első emelettől az ötödikig a lakószo­Hivhatnák a Palace Szanatóriumot a „Nap templomának'* is. A napkultusz itt a nap gyógyerejének minden atomját kihasználja. A Sarason-féle elv szerint épült csodapalota minden emeletsora visszalép az egyenes sikból és igy vala­mennyi erkély, terrasz és lakószoba felissza a nap sugarait. De hívhatnák ezt a szanatóriumot „Palota szállónak" is. Egész­séges ember észre sem veszi, hogy gyógy- házban lakik, — a be­teg meg elfelejti. Ra­gyogó tisztasága, üde levegője, pazar kényel­me, hatalmas csarno­kai, pompás konyhája és figyelmes kiszolgáló személyzete a világjá­rók áhitott álomszálló­ját varázsolják a vr ságba, Orvost, rende­lőszobát, röntgen-ter­met és egyéb egész­ségre staurátoit csak az talál, akinek szüksége van reá. Mirdenki más a mesebeli szálló kényelmét látja és él­vezi. Hatalmas oszlopos halijából két óriási te­bák sorakoznak a tágas folyósok mentén. A szobák is látványosság. Mosható padló, hó­fehér falak, hófehér bútorok, beépített szek­rények, mosdók hideg-meleg vízzel, a na­gyobb szobáknak fürdőfülkéje. Mindmeg­annyi olyan, mint az anyai gyengédséggel be­rendezett leányszobák. Valamennyi szoba ele­je a napos Sarason-erkély. A nappali szoba. rém nyílik. Az egyik a Kelet kényelmével berendezett olvasó és társalgó, a másiknak mosolygó, virágos asztalainál szlogálják lel a francia konyha izes remekeit. A vendégek közös szórakozásait szolgál­ják a szuterén játéktermei, ah >1 a hilliárdtól a ping-pongig, — a sakktól a mah-jongig min­Tágas, kényelmes, fekvésre, heverésre, egész napi tartózkodásra berendezett. Min­den szoba déli, minden erkély reggeltől es­tig élvezi a napot. Meg a csodás kilátást. A Tátraaljának pazar, változatos panorámáját. A fül meg hallgatja a világ minden friss tör­ténését, Budapest, Bécs, Prága, Páris, Lon­don zene és énekművészeit. v. Minden szobában ugyanis ott a legtöké­letesebb rádió. Reggeltől késő estig szórakoz­tatja, mulattatja az üdülő, pihenő, gyógyuló vendégeket. Alig egy éve készült el a Tátrának ez a büszkesége és máris neve, hire az egész vilá­got bejárta. A hatalmas épületkomplexum megcsodálása után a Palota-szanatórium ki­váló igazgatójának Vág H. Lajosnak irószo­bájában bámuljuk meg az érdeklődő és ren-. delőlevelek raját. Hosszú, keskeny cyrilbetüs levél Acsinszkből, Szibériából száll a direk­tori asztalra. Magoranik dr. Szibéria orvos- főnöke rendel appartmant, Brauer dr., a ré­metek híres egyetemi tanára, Brazíliából egy ügyvéd, Spanyol- országból egy földbir­tokos, Monacoból egy szállótulajdonos, .svéd politikus, indiai nagy- kereskedő kér, rendel lakást, vagy érdeklődik az ideutazás körülmé­nyei iránt. A palota száznegyven szobájá­nak a közönsége in- ternacionális. Az előkelő közönség soraiban találjuk Er- ney Károlyt, a Pesti Hazai Takarékpénztár vezérigazgatóját egész családjával, Szeszlér Hugó budapesti főkapi­tányhelyettest, Kucsera Károly dr. prágai egye­temi tanárt, báró Fried ier német nagybirto­kost, gróf Brachdorfot Kiéiből stb. Vacsorára invitál a lágyszavu gong. Az ebédlőteremben felhangzik Erdélyi-Patat és Tomka szalonzenekarának müvészjáíéka. Az elegáns estélyiruhák tarka hulláma özön- lik át a ragyogó termeken. Kicsuklik belőlük a kérdés: Hol vannak itt a betegek? Vág igazgató önérzetes mo­sollyal mondja: — Hja, nálunk a beteg is egészségesnek érzi magát. És ez már a tél gyógyulás. — Bizony kedve lenne az ember­nek itt akár ilyen felgyógyultnak lenni. \ A Nap temploma — A gyógypalota kényelme Közönsége — Minden szobájában rádió 6

Next

/
Thumbnails
Contents