Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)
1926-07-15 / 157. (1195.) szám
PJ8«öAíi v %A£áSAR’jHIRI«Atj Coué és felfedezése r— A couéizmusról apostolának halála alkalmából — A lapok sorra hozták a hirt, hogy Emilé Coué, az autoszuggeszciós gyógymód feltalálója, junius végén Párisban meghalt. Nálunk, ahol semmiféle vallásos szekták nem tudnak gyökeret verni, ahol a tudomány hóbortjai számára nincs kellő talaj és ahol Bicsérdy-féle próféták sem találnak tábort, a couéizmusról, mely néhány év óta foglalkoztatja ép úgy a tudományos világot, mint a laikusokat, alig vettek tudomást. Pedig a szenvedélyes viták, melyeket Coué és tanítványai folytattak az apostolt sarlatánnak elhíresztelt ellenfelekkel, nincsenek hijján az érdekes momentumoknak és maga Coué tana is figyelmet érdemel. A nancy-i gyógyszerész hírnevét egy könyvecske: „Önuralom tudatos szuggeszció által" vitte szét Európában. Metódusa iránt bizonyos tudományos körök is kezdenek bizalommal viseltetni, amint Charles Baudoin, a genfi J. J. Rousseau iskola filozófusa a sok naivitástól átitatott tant nagy tudományos felkészültséggel rendszerbe foglalja és teoretikailag megalapozza. Coué korántsem végzett felfedező munkát, amikor az autoszuggeszció (önsugallás) hatására utal. Az európai filozófiában már Kant említi meg, hogy beteges érzéseinket puszta szándékkal gyógyíthatjuk. Coué könyvében elsősorban azt emeli ki, hogy az önsugSUat nem valami rendkívüli esemény, hanem egy velünk született természeti erő, mely napi életünknek fontos tényezője. Abból az általánosan ismert tényből indul ki, hogy tetteinket a tudatalatti énünk befolyásolja. A szuggeszció abból áll, hogy gondolatunkat ráerőszakoljuk egy másik emberre. Lehetséges ez? Voltaképen lehetetlen, feleli Coué. Sugallhalunk mi bármit, ha médiumunk tudatalatti énje ezt a sugallatot nem veszi át önként, ami által a gondolat gyökeret verhet benne és a folyamat önszuggeszcióvá alakul, úgy eredményt nem tudunk felmutatni. Az ember csak olyan dolgokat hajthat végre, melyekről elképzeli, hogy módjában áll azoknak keresztülvitele. Tisztára az ember képzelőerején mülik tehát, hogy megtartsa testi és lelki egyensúlyát. Coué a képzelőerő hatását a következő példával illusztrálja: Tegyünk egy tiz méter hosszú 'és negyedméter széles deszkát a földre. Magától értetődő, hogy mindenki bátran végigmegy rajta, anélkül, hogy félrelépne. De képzeljük el ugyanazt a deszkát a templom két tornya közt. Ki tudja ezt a földön oly biztos utat ott a magasban megtenni? Bizonyos, hogy akaraterőnknek legteljesebb megfeszítése mellett sem vagyunk képesek két lépést is megkockáztatni. Miért nem esünk le tehát, ha a deszka a földön van és miért zuhanunk le, ha a qiagasban akarunk járni? Egyszerűen azért, mert az első esetben elképzelhetjük, hogy a deszkán való járás semmi nehézséget nem okoz nekünk, mig az utóbbi esetben abban a hitben élünk, hogy nem tudunk a magasban járni. E mellett szem előtt kell tartani, hogy feltétlenül járni akarunk a magasban is, de annak puszta elképzelése, hogy ez nem áll módunkban, meggátol bennünket a kivitelben. A szuggeszciónk tehát gátlást állit tudatunkba és lehetetlenné teszi azt a járást, amit például a cse- repező, akiben megvan a biztonság elképzelése, nehézség nélkül végrehajt. Coué az önszuggeszciő erejének felismerésére építette gyógymódját, melynek gyakorlati alkalmazása, ha a könyvét idézem, szinte gyerekesen hangzik. Minden gondolat, mely szellemünkön kizárólagosan úrrá lesz, igazsággá lényssül és oly ösztönös erővel bir, mely lehetővé teszi megvalósulását. Ha tehát a betegben gyökeret ver a meggyőződés, hogy baja mulóban van, a baj csakugyan el fog tűnni, vagy ha például egy klepto- mániásban azt a hitet tudjuk kelteni, hogy nem fog többé lopni, akkor kigyógyul rendellenességéből. Coué egy pillanatig sem kételkedett együgyüen hangzó tételeinek igazságában és minden kritikát, tudományos analízist egyszerűen azzal hárít el, hogy a tudatos autoszugeszció nem tud eredményeket felmutatni gyengeelméjüeknél és olyan embereknél, akik nem akarják megérteni. Ezzel a megállapítással szinte gyermeki fölénnyel gyengeelmé- jünek degradálja a tudományos felkészültséggel akadékoskodó hitetlent és napirendre tért kritikája felett. Coué a tudatos autoszuggeszció használati utasítását igy adja meg. Minden reggel, ébredés után és minden este, közvetlenül lefekvéskor, hunyjuk be szemünket, hogy ezáltal figyelmünket összpontosítsuk és ajkainkat mozgatva ismételjük húszszor egymásután e szavakat: „napról-napra minden tekintetben javul a helyzetem". Emellett semmi különösre nem kell gondolnunk, mert a „minden tekintetben" mindenre vonatkozik. Ez az önsugallat azzal a szilárd meggyőződésünkkel történjék, hogy a kívántat el fogjuk érni. Minél nagyobb a bizalmunk, annál nagyobbak az eredmények és annál gyorsabban következik be a gyógyulás. Az autoszuggeszció használatánál azonban szorgosan kerülnünk kell akaratunknak mindennemű megerőltetését. Érthető, hogy ez a „praktikus használati utasítás" sok tréfára adott alkalmat és Couet talán éppen ezek a tréfák ^tették világhírűvé. De tények beszélnek: Coué naiv hite, gyógymetódusa csodákat miveit és tanítványai is tudnak gyógyítani. Fő- f el tétel a hit! Igaz, aki hisz, az Coué nélkül is meg tud gyógyulni. Lourdes vagy Loretto már sok ezer vakot tett látóvá, bénát és beteget éppé. És a verőnél helyett bevett porcukor is el tud altatni, azt hisszük róla, hogy veronál, melynek altatóerejében bízunk. Manapság nincsenek csodák. Lourdes és Loretto sem csoda. A természettudományok, melyek kizárólagosan az ész munkáján épülnek fel, nem elégítik ki a háború utáni emberiségnek nyugtalanságtól telitett, beteg és zaklatott lelkíiletét. A test kultusza mellett az emberiség a misztikumot keresi, mely az érzés és az ész összeütközéséből keletkezik. És az emberi lélek titokzatos, misztikus erői még kiaknázatlanok. Érthető tehát, hogy Coué, aki a lélek misztériumaiban bányászmunkát végzett és eredményeit népszerűén alkalmazni tudta, nagy tábort szerzett tanának. A couéizmus apostola, aki voltaképen a hindu joghik metódusait nyugateurópaisitotta, meghalt, de öröké még sok port fog felverni a tudományos világban. Egri Viktor. iyaö juiius 15, csütörtök. Vjtátrafüred, juiius 14. A Magas Tátra csípőjén épült fel Közép- európa legmodernebb gyögyháza: Az ujtátra- füredi Palota-szanatórium. Ezer és néhány méter magasban a tenger vize felett, ezer és néhány méterrel a Szalóki csúcs alatt. A Tátra derekát övező alpesi flóra bogiáros csatija. Ezen az övön balzsam a 'magaslati levegő s a jó öreg nap a legfontosabb „gyógy- tényező". den játékeszköz a szórakozás szolgálatában áll. A modern tud mány összes orvrstech- nikai apparátusaival felszerelt rendelő-, vizsgáló-, röntgen-szobák, laboratóriumok, mü- tőtermek teljesen elkülönített épületrészben vannak, ahol a világhíres Szontagh dr. négy orvos és a laboránsok seregével látja el az egészségügyi szolgálatot. Az első emelettől az ötödikig a lakószoHivhatnák a Palace Szanatóriumot a „Nap templomának'* is. A napkultusz itt a nap gyógyerejének minden atomját kihasználja. A Sarason-féle elv szerint épült csodapalota minden emeletsora visszalép az egyenes sikból és igy valamennyi erkély, terrasz és lakószoba felissza a nap sugarait. De hívhatnák ezt a szanatóriumot „Palota szállónak" is. Egészséges ember észre sem veszi, hogy gyógy- házban lakik, — a beteg meg elfelejti. Ragyogó tisztasága, üde levegője, pazar kényelme, hatalmas csarnokai, pompás konyhája és figyelmes kiszolgáló személyzete a világjárók áhitott álomszállóját varázsolják a vr ságba, Orvost, rendelőszobát, röntgen-termet és egyéb egészségre staurátoit csak az talál, akinek szüksége van reá. Mirdenki más a mesebeli szálló kényelmét látja és élvezi. Hatalmas oszlopos halijából két óriási tebák sorakoznak a tágas folyósok mentén. A szobák is látványosság. Mosható padló, hófehér falak, hófehér bútorok, beépített szekrények, mosdók hideg-meleg vízzel, a nagyobb szobáknak fürdőfülkéje. Mindmegannyi olyan, mint az anyai gyengédséggel berendezett leányszobák. Valamennyi szoba eleje a napos Sarason-erkély. A nappali szoba. rém nyílik. Az egyik a Kelet kényelmével berendezett olvasó és társalgó, a másiknak mosolygó, virágos asztalainál szlogálják lel a francia konyha izes remekeit. A vendégek közös szórakozásait szolgálják a szuterén játéktermei, ah >1 a hilliárdtól a ping-pongig, — a sakktól a mah-jongig minTágas, kényelmes, fekvésre, heverésre, egész napi tartózkodásra berendezett. Minden szoba déli, minden erkély reggeltől estig élvezi a napot. Meg a csodás kilátást. A Tátraaljának pazar, változatos panorámáját. A fül meg hallgatja a világ minden friss történését, Budapest, Bécs, Prága, Páris, London zene és énekművészeit. v. Minden szobában ugyanis ott a legtökéletesebb rádió. Reggeltől késő estig szórakoztatja, mulattatja az üdülő, pihenő, gyógyuló vendégeket. Alig egy éve készült el a Tátrának ez a büszkesége és máris neve, hire az egész világot bejárta. A hatalmas épületkomplexum megcsodálása után a Palota-szanatórium kiváló igazgatójának Vág H. Lajosnak irószobájában bámuljuk meg az érdeklődő és ren-. delőlevelek raját. Hosszú, keskeny cyrilbetüs levél Acsinszkből, Szibériából száll a direktori asztalra. Magoranik dr. Szibéria orvos- főnöke rendel appartmant, Brauer dr., a rémetek híres egyetemi tanára, Brazíliából egy ügyvéd, Spanyol- országból egy földbirtokos, Monacoból egy szállótulajdonos, .svéd politikus, indiai nagy- kereskedő kér, rendel lakást, vagy érdeklődik az ideutazás körülményei iránt. A palota száznegyven szobájának a közönsége in- ternacionális. Az előkelő közönség soraiban találjuk Er- ney Károlyt, a Pesti Hazai Takarékpénztár vezérigazgatóját egész családjával, Szeszlér Hugó budapesti főkapitányhelyettest, Kucsera Károly dr. prágai egyetemi tanárt, báró Fried ier német nagybirtokost, gróf Brachdorfot Kiéiből stb. Vacsorára invitál a lágyszavu gong. Az ebédlőteremben felhangzik Erdélyi-Patat és Tomka szalonzenekarának müvészjáíéka. Az elegáns estélyiruhák tarka hulláma özön- lik át a ragyogó termeken. Kicsuklik belőlük a kérdés: Hol vannak itt a betegek? Vág igazgató önérzetes mosollyal mondja: — Hja, nálunk a beteg is egészségesnek érzi magát. És ez már a tél gyógyulás. — Bizony kedve lenne az embernek itt akár ilyen felgyógyultnak lenni. \ A Nap temploma — A gyógypalota kényelme Közönsége — Minden szobájában rádió 6
