Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-15 / 157. (1195.) szám

^ Mai számunk 10 eMal 157. (1195) szám .. Csütörtök * 1926 julius 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egfyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská uike 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága n., Panská ul 12/111. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Ml pasa tizenöt előkelő' merénylőjét halálraítélté Sükri, volt miniszter az elítéltek közt — Az ítéletet még ma végrehajtják Angóra, julius 14. Az ifjú török köztársaságnak talán legnagyobb eddigi szenzációja volt az a bünpör, amelyben most hozott Ítéletet a szmirnai bíróság. Mint ismeretes, né­hány előkelő török ellenzéki politikus hónapokkal ezelőtt összeesküvést szőtt Kemal pasa, az angórai diktátor ellen. Az összeesküvőket személyi ambíciójukon kívül két dolog vezette: először nem azonosították magukat Kemal reformterveivel, másodszor pedig tél tették a török függetlenséget Kemal diktatúrájától. Az összeesküvésben többnyire hire3 ifjutörök politikusok vettek részt. A gyilkos merényletterv azonban idejében nyilvánosságra került s az összeesküvőket a szmirnai bíróság elé állították. A legnevezetesebb vádlott Sükri bej, volt közoktatá agyi miniszter volt, aki a merénylet értelmi szerzőjének számit. Rajta kívül több képviselő és tábornok ült a vádlottak padján. A :ö"ök „Független Biróság“ Ítélete rendkívül szigorú volt. 15 vádlottat halálra Ítéltek s elrendelték az azonnali kivégzést. Az elítélteket >. ég ma, legkésőbb holnap ki is végzik. Egész Törökország lázban van s Szmirnában kénytele­nek voltak az ostromállapotot kihirdetni, miután a lakosság izgalma rendkívül magasra hágott. Legendák szövődnek Gajda tábornok szabadságolása körül A légionárusok lapja célzás ' Hat tesz Gajda szovjet-kapcsolataira A Ceské Sfovo a Gajda-affért Slrovy miniszter ellen használj** ki A selyemzsinór (fi.) Prága, julius 14. Már több mint egy hete, hogy a nagy szokolkongresszus lezajlott, de ez még nem jelenti azt, mintha egyes érdekesebb epizód­jai ma már nem foglalkoztatnák a közvéle­ményt. A cseh népnek ez a nagy ünnepe nemcsak társadalmi, de politikai esemény is volt, amelynek egyes előzményei és követ­kezményei nem maradtak hatás nélkül az állami életre sem. Ragadjuk ki tehát a leg­fontosabbakat és szedjük őket csokorba. * Mindnyájan emlékszünk rá, hogy az ál­lamfő és a kormány hivatalos részvétele a tavalyi Húsz-ünnepségeken Marmaggi nun- cius eltávozásához, a Vatikán és Prága kü­lönben sem szívélyes viszonyának teljes el- hidegüiéséhez és a csehszlovákiai kultúr­harc kiélesedéséhez vezetett. Kíváncsian várta mindenki, hogy a hivatalos körök mi­képpen fognak viselkedni az idei Húsz- ünnepségeken, amelyek annál nagyobb je­lentőséggel bírtak, mert hiszen a szokol­kongresszus középpontjában állattak. A len­gyel, a lausitzi szerb és a horvát szokolisták távolmaradása már egymagában is meg­mutatta, hogy a Vatikán és a katolikus szlá­vok a rendezésnek ezt a módját provokáció­nak tekintették. Mikor pedig a Husz-ünnep- ségen a köztársaság elnöke most is meg­jelent, nyilvánvalóvá lett, hogy a prágai hi­vatalos körök nem óhajtják megváltoztatni tavalyi magatartásukat. A szokolünnepségek is az antikatolicizmus jegyében folytak le. A Stadionban bemutatott allegorikus képek Tábort, az ősi huszitafészket minden világos­ság forrásaként, a katolikus egyházat pedig az állam ellenségeként tüntették föl. Tavaly óta tehát semmi sem változott és ha egyes cseh lapok azt Írták, hogy az idei Húsz- ünnepséggel a Vatikán is meg van elégedve, úgy ez — enyhén szólva — tévedés. A Kú­riához közel álló forrásokból máris megérke­zett a válasz erre a beállításra. A Vatikán nem foglalkozik azzal a tervvel, hogy belát­ható időn belül nunciust küldjön a csehszlo­vák fővárosba és igy az eddigi feszült diplo­máciai viszony enyhülésére gondolni sem lehet. Nem is lehet ez másként mindaddig, amíg az állam legfőbb reprezentánsai egy­házellenes magatartást tanúsítanak. * Sok szó esett Kramar brüszk magatartá­sáról Szcvjetoroszország képviselőjével szem­ben, amelynek valószinüleg még diplomáciai utójátéka lesz. Benfentes körökben azonban még egy másik érdekes esetről beszélnek. Kevéssel a siet előtt Prágába érkezett az egyik katolikus hatalom követe, hogy átadja megbízólevelét a köztársaság elnökének. Már a pályaudvaron azzal fogadták a külügy­minisztérium tisztviselői, hogy ha nem is követi, de legalább delegátusi minőségben okvetlenül részt kell vennie az ünnepsége­ken, amint azt különben kormányának egy távirata is kötelességévé teszi, A követnek azonban éppen az ellenkezőről volt tudomá­sa és ezért rögtön hazasürgönyzött, ahonnan azt az utasítást kapta, hogy tartózkodnia kell mindentől, ami arra engedne következtetni, hogy kormányát képviseli a kongresszuson. A külügyminisztérium ennek ellenére min­denképpen rá akarta venni, hogy hivatalos minőségben vegyen részt a kongresszuson és váltig azt állította, hogy kormánya öt a meg­jelenésre utasította. Elképzelhetjük, hogy az uj követnek milyen benyomásai lehetnek a prágai viszonyokról és azokról az urakról, akik őt dipirozni akarták. Nem tartjuk való­színűnek, hogy jóizlésü cseh polgári körök­Prága, julius 14. A Gajda tábornok szabadságolása körül felverődött hullámok annyi híresztelésre, fantasztikus kombinációra adnak alkalmat, hogy végre a nemzetvédelmi minisztérium is elérkezettnek látta ^az időt, hogy hivatalos nyilatkozatot adjon ki. A minisztérium sajtó- osztálya kedden délután rövid hivatalos kom­münikét közölt, amely megállapítja, hogy Gajda tábornokot azért küldték szabad­ságra, hogy az ellene felhozott gyanúsí­tásokat hivatalos utón, nyugodtan és bizalmasan lehessen megvizsgálni. A nemzetvédelmi minisztérium nyilatkozata nem mond sokat, mert nem említi meg, mi­lyen gyanúsítások merültek fel Gajda tábor­nok ellen, amelyek a hirtelen szabadságok'. .4 szükségessé tették, ellenben megerősíti a közvéleményt ama hitében, hogy Gajda ellen tényleg gyanúsítások me- "'ltek fel, amelyeknek megvizsgálása szükségessé vált. A nyilatkozat tehát semmivel sem járul hoz­zá a Gajda-affért boritó sűrű homály eloszla­tásához, sőt további találgatásokra nyújt al­kalmat. A legionárus Národni Osvobozeni azt irj . hogy ez a hirtelen szabadságolás talán egy két évvel ezelőtt megjelent könyvben foglalt váddal van összefüggésben. Kratoch- vill Jaroslav orosz legionárus őrnagy 1924- ben „Nase revoluce“ cimen könyvet bocsátott ki, amelyben azt állítja, hogy Gajda párisi tartózkodása idején igen fontos és értékes adatokat adott át egy orosz ügynöknek a franciák haditervére vonatkozólag, éppen azokban a válságos időkben, amikor ben bárki is helyeselni tudná ezt a furcsa el­járást. * Két-három hónappal ezelőtt igen sokan s nem is komolytalan emberek azt jósolták, hogy a fascislák a szokolkongresszuson meg fogják kísérelni a diktatúra kikiáltását. Az ünnepségeknek azonban semmiféle fascista jellegük nem volt, sőt ellenkezőleg az tör­tént, hogy Gajda vezérkari főnököt, ezt a nagy ambíciójú fiatal tábornokot, akiben so­kan a fascizmus utegyengetőjét látták, hirte­len kényszerszabadságra küldték. Közvet]e­az orosz offenziva Lengyelország ellen meg­indult és Búd jeni lovascsapatai Varsót fe­nyegették. Eddig még nem sikerüli megálla- pitani, hogy Kratochvill vádját felülvizsgál­ták-e, annyi azonban bizonyos, hogy Gajda tábornok ebben az ügyben egy lépést sem tett idáig, hogy a könyv szerzőjét felelősségre vonja. Egy másik verzió szerint Gajda tábor­nok, amikor 1920—1921-ben a saint-cryi hadi iskolát látogatta, igen fontos francia haditerveknek jutott birtokába. Gajda tábornoknak abban az időben súlyos pénzügyi zavarai voltak. Egy titokzatos butorszámláról suttog a fáma, amely bútort a tábornok egy bolseviki ügy­nöknek adott volna el. A francia vezérkar erről a machinációról csak a legutóbbi idők­ben szerzett tudomást és ezért egy magas- állású cseh személyiség hozzájárulásával és rendezésével Gajdét léprecsalták. Egy varsói kommunista ügynök jelent volna meg Gajdánál és igy derültek volna ki az agent provocateur révén a franciaországi dolgok. Mindezeket a híreszteléseket a legkép­telenebb fantazmagóriáknak tartjuk, de rendkívül jellemzőek arra az ideges légkör­re, amelyet a váratlan szabadságolás terem­tett. A Ceské Slovo lehetetlennek tartja ezt a vádat és éppen a csehszlovákiai kommu­nista párt magatartására hivatkozik, amely Gajdának mindig a legélesebb ellenzéke volt. Gajda a Vecsernek tett nyilatkozatában is rámutat a kommunisták állandó támadásaira, amelyeket — köztudomás szerint — a most I mii azelőtt, hogy a program szerint ki akart i menni a jugoszláv szokolisták fogadására, küldték meg neki a selyemzsinórt. Hogy miért kellett Gajdának szabadságra menni, azt senki sem tudja biztosan Prágában. A legkülönbözőbb pletykák vannak forgalom­ban. Egyesek azt a fantasztikus híresztelést kolportálják, hogy Gajda állítólag a szovjet­tel állott összeköttetésben. Az eset szokatlan- sága és a kormány érthetetlen titkolózása minden bizonnyal hozzájárul ahhoz, hogy ily hírek kelhetnek szárnyra. Nem ismerjük eléggé a kulisszatitkokat, hogy teljesen tisz­börtönbüntetését kitöltő Tausik volt kassai Kommunista képviselő irányított, aki Gajdát mint a munkásság gyilkosát, mint az orosz el­lenforradalom vérebét aposztrofálgatta. A Ceské Slovo megállapítja, hogy a Rudé Prá- vo most sem hagyta abba a Gajda elleni kampányt és azt hangoztatja, hogy Gajda eltávolítása a vezérkarból az egész munkásosztály érdeke. Ilyen körülmények között a szovjettel való kapcsolatokról szóló híresztelések csak ko­molytalan legendák lehetnek. Gajda minden vádat, visszautasit és azt hangoztatja, hogy végül is az igazság győzni fog. A nemzeti szocialisták lapja visszatekintést nyújt Gajda múltjára, felemlíti legionárus érdemeit és azt írja, hogy az a Gajda, aki Szibériában élet-halál-harcot vívott a bosevikiekkel, nem állhatott a szovjet szolgálatában. A Gajda-ügyből azután azt a tanulságot vonja le, hogy a nemzetvédelmi ^minisztérium élére olyan személyiség kell, aki a politikában is járatos. Nem vonja kétségbe Sirovy tábornok katonai képességeit, de megállapítja, hogy ha tapasztalt parlamentáris minisz­ter áll a nemzetvédelmi tárca élén, ez az eset nem fordulhatott volna elő és a vezérkar főnökével nem jártak volna el ilyen különös módon. Tekintettel kellett volna lenni Gajda magas állására és ha a vád olyan komoly ellene, ami azonnali intézkedést kíván meg, akkor le kellett volna tartóztatni, ha csak nem az osztrák módszert alkalmazzuk és re­volvert teszünk az asztalára. (A Ceské Slovo ezzel a Redl-afférra céloz.) Az egész ügyet a legszigorúbban ki kell vizsgálni és a parlamenti tényezőknek is cse­lekedniük kell. Akármi legyen is a nyomozás eredménye, a közvélemény megköveteli, hogy a bűnös a legszigorúbban bűnhődjék. Kombinációk a vámtöbbség fenmaradásáról Prága, julius 14. A vámtöbbség további együttműködéséről a Ceskoslovensky Dennik értesülése szerint még e hét folyamán folytat­ják a tárgyalásokat­Habrman volt cseh szociáldemokrata mi­niszter a Nová Dohában foglalkozik a belpo­litikai helyzettel s azt irja, hogy a nemzet- gyűlést valószinüleg szeptember végén vagy október elején egybehívják és megvan min­den lehetőség arra, hogy a vámtöbbség meg­marad. Habrman szerint ez a többség le fog­ja tárgyalni a költségvetést és egyéb állam- érdekű javaslatokat. Hasonló véleményen van a legionárus Národni Osvobozeni, amely még azt fűzi ezek­hez a kombinációkhoz, hogy a nagyobb ne­hézségeket a 18 hónapos katonai szolgálati idő állandósításának kérdése fogja okozni. Föltéve, hogy a németek a költségvetést meg nem szavaznák és a régi nemzeti koalíció új­ból megalakulna, még akkor sem biztos, hogy a szocialisták a 18 hónapos katonai szolgálati időt megszavazzák. tán láthassuk a részleteket, nem hisszük azonban, hogy a fascista mozgalmon ütöttek volna halálos sebet Gajda szabadságolásá­val. Egészen valószinütlen, hogy — amint már hónapok óta tervezik — a vezérkari fő­nök hajlandó lenne katonai attasénak elmen­ni Tokióba. Sokkal valószínűbb az, hogy a selyemzsinór elküldésével éppen az ellenke­zőjét érték el annak, amit akartak, mert hi­szen Gajda nyugdíjaztatása esetén vissza­nyerné akciószabadságát és teljes erővel belevetné magát a fascisták szervezési mun­kájába. Vagy talán éppen ezt akarták volna? MJWllMiHWlllll IM III III I I " II

Next

/
Thumbnails
Contents