Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-11 / 131. (1169.) szám
Kemény lecke (fi.) Prága, junius 10. Régi rossz tulajdonsága a hradzsini külpolitikának, amelyet lassan cseh részről is kezdenek fölismerni, hogy túlságosan szűknek érzi Macedóniát és nagyhatalmi álmok délibábját kergeti szüntelenül. Benes megfeledkezve arról, hogy egy kicsi és békességre utalt állam külügyminisztere, esztendők óta az „arbiter mundi“ pózában tetszeleg magának és nincs oly fontosabb történése a világnak, amelybe valamiképpen belekapcsolódni nem igyekeznék. Ha az angolok és franciák között nézeteltérések merülnek föl, mindenáron békeközvetitő akar lenni. Amikor a németek és oroszok szerződést kötnek egymással, ő az első, aki jogi véleményt ad róla. A frankügyben Franciaország védőjének csap föl. Egyszóval Benes Prágát tartja a világ középpontjának és innen akar Ítélkezni elevenek és holtak fölött. A külügyminiszter példaadása természetesen nem marad hatás nélkül. Környezete buzgón utánozza őt, a prágai lapok vetekednek egymással a nagyzolásban és a cseh pártok külpolitikai szónokai legalább is Pittek- nek, Talleyrandoknak és Bismarckoknak tartják magukat Csak igy lehet megmagyarázni azt, hogy nem egyszer oly kijelentésekre ragadtatják el magukat, amelyek éppen Benesnek okozzák a legtöbb kellemetlenséget. Állandóan leckéztetik a világot, belekötnek neves külföldi államférfiakba, sőt még az idegen államfőket sem kimélik meg támadásaiktól. Emlékezzünk csak vissza, hogy milyen otromba és Ízléstelen kirohanásokat intéznek minduntalan a magyar államfő ellen és milyen utszéli hangon aposztrofálják e szomszéd állam legfőbb reprezentánsaiit! önteltségük nőttön nő és legutóbb is diplomáciai konfliktusba sodorta a csehszlovák államot. Bármiként is vélekedjék az ember Mussoliniról és az olasz fascizmusról, kétségtelen, hogy a „duce“ a mai Európa egyik legmarkánsabb egyénisége és hogy a fascizmus rendet és nyugalmat teremtett Olaszországban. Senki sem tiltja meg a cseh szociáldemokratáknak, hogy kritikát gyakoroljanak a fascis- ta rendszer fölött, ámde ennek a kritikának magától értetődően nem szabad túllépnie a tisztesség és az ildomosság határait. Az elvtársak azonban nem igy gondolkodnak. Sou- kup, a csehszlovák szenátus alelnöke, tehát egy magas közjogi méltóság viselője, a prágai Zsófia szigeten tartott népgyülésen Néró császárral hasonlította össze és „Európa legnagyobb banditájának" nevezte az olasz miniszterelnököt. Pik szociáldemokrata képviselő pedig Pilsenben, amelynek ő a polgármestere, gyilkosságokkal, gyújtogatásokkal és tolva jlásokkal vádolta a fascistákat. Nagyon természetes, hogy Olaszország nem térhetett egyszerűen napirendre e szidalmazások fölött és elégtételt kért az ellene elkövetett sértésekért. Benes a Soukup-esetben kénytelen volt megadni a kért szatiszfakciót. A hozzá közel álló Prager Pressében kommünikét tétetett közzé, amely szerint a kormány — amint azt a külügyminiszter az olasz követ tudomására hozta— a szenátus alelnökének kijelentéseit helyteleníti és sajnálkozásának ad kifejezést az esetért. Pik pilseni beszéde újabb intervencióra késztette az olasz kormányt, amely ez alkalommal állítólag azzal fenyegette meg a Hradzsint, hogy prágai követét kénytelen volna visszahívni, ha ilyen esetek a jövőben megismétlődnének. A külügyminisztérium enyhíteni próbálta a pilseni esetet és azt a választ adta az olasz kormánynak, hogy Pik nem az olasz nép, hanem csak a fascizmus módszerei ellen kelt ki. Nem tudjuk, vájjon Róma meg lesz-e elégedve ezzel a raA vámblokk lekötötte magát a szabadforgalomhoz A vámvita második napja — Dvoracsek szerint a tarifa a Magyarországgal való kereskedelmi szerződés megkötésének nem áll útjában — Schollich gyilkos kritikája az agrárreformról Prága, junius 10. A vámjavaslat vitája, amely tegnap délben óriási obstrukcióval kezdődött a szocialisták és kommunisták részéről, estefelé már rendes medrében folyt le. A vámellenes blokk tehetetlenül lármázott, de amikor a szocialisták látták a vámblokk nyugalmát, megelégedtek a puffogó hangú ellenzéki beszédek tartásával. A vita esti féltizenegyig tartott. A mai napon csak délután 6 óráig tervezik a vitát s valószínű, hogy holnap estére már szavazásra kerül a sor. De szemrehányást tesz az agráriusoknak is a földosztásért. Kétezernél több maradékbirtokot osztottak ki az agrárpárttitkárok között. Sedorják kommunista: Ne beszéljen igy, mert kidobják a koalícióból. Tománek: A gazdákat megrövidítették, honnét és miből fizessenek adót? Ha nem nyújtanak nekik védelmet, ne is várjátok azt, hogy az állampénztár megteljen. Sedorják: Hány milliót kaptak a rózsahegyi bank részére? Tománek: Egy fillért sem kaptunk mi. Kollarikné: És mennyit kaptak a mütrá- gyaalapból? Dostalek alelnök, aki közben átvette az elnöklést csenget: Csendet kérek: Tománek: Szlovenszkón lényegesen emelni lehetne a búza, rozs és árpa termelését, sőt a tengeriét is, ha a gazdák adóterheit könnyitenék. Az adóhivatal nem süt sem kenyeret, sem kalácsot, még csak knédlit sem, hanem azt mind a gazdák adják. Az áldatlan adórendszer teszi tönkre Szlovenszkó gazdaságát. Pártja a vámjavaslat mellett fog szavazni. (Taps az agráriusok és néppártiak oldalán.) iSchweichardt német szociáldemokrata másfélórás vámellenes beszéde alatt az üléste- Jrem ugyszóváp teljesen üres. „A vámtarifa nem lesz akadálya az uj szerződéseknek" A mai ülést fél tiz órakor nyitotta meg Málypetr elnök. A vámvita első szónoka Landa-Stychovi kommunista képviselőnő, aki a legsötétebb reakciós eseménynek tartja a védővámok bevezetését, mert ezzel halálos sebet ejtenek az ipari munkásokon. A munkások körében amúgy is veszedelmesen terjed a tüdő vész. A haldoklás óriási, aránylag nagyobb, mintAngliában, ahol a tű- berkulotikusok 28 százaléka hal neg, mig nálunk 42 százalék. Englis pénzügyminiszter egyik beszédében kijelentette, hogy: kevesebbet enni és többet dolgozni. Az ipari munkás nem dolgozhat többet, mint ma. A gazdák azonban kevesebb munka mellett akarják a kiszipolyozni a munkásságot. Janálik cseh néppárti (felugrik a helyéről): Hallatlan pimaszság ezt állítani. Dolgoznak-e a gyári munkások reggel 3 órától késő estig, mint mi? Landá-Stychová: A fekete-zöld reakció most megkezdte reakciós munkáját s mi kommunisták a legélesebb harcot hirdetjük a reakciós vámjavaslat ellen. (Taps a kommunistáknál.) Tománek beszéde Tománek szlovák néppárti beszéde elején rámutat arra, hogy mig az iparcikkek vámjai 10—16-szor nagyobbak, mint voltak a háború előtt, addig a gabonanemüek vámmentesek. Ez a föoka az általános drágaságnak és a mezőgazdasági válságnak. (Ellentmondások a kommunistáknál.) Ezután a szlovenszkói szőlőtermelők szomorú helyzetét ecseteli. Rámutat arra, milyen ártalmas volt az állattenyésztésre a szabad behozatal. Sok ezer szarvasmarhát hoztak be a szocialista rezsim alatt Lengyelországból s a mi gazdáink nem tudták saját tenyészállataikat eladni. A szocialista szövetkezetekuo sok milliót fizettünk importált lisztért s a szocialisták nem vásároltak a mi gazdáinknál. bulisztikus válasszal, jellemzőnek találjuk azonban, hogy a közigazgatási hatóságok Csehországban már is utasítást kaptak a legerélyesebb föllépésre, ha a jövőben antifas- cista kirohanások hangzanának el a népgyü- léseken. Úgy hírlik, hogy Benes Géniből Rómába utazik az olasz kormány kibékitése végett. Ezt a kanosszajárást ki lehetett volna kerülni, ha már régebben figyelmeztették volna a külügyi kérdésekkel foglalkozó politikusokat, hogy kissé jobban ügyeljenek a nemzetköz életben szokásos formákra. Ez a figyelmezteDvorácsek nemzeti demokrata képviselő, volt kereskedelemügyi miniszter beszédét az agráriusok is, a szocialisták is tömeges érdeklődéssel hallgatják végig. Dvorácsek elsősorban hangsúlyozta, hogy a vámjavaslat tárgyalásánál az érdekelt pártok nagyon elővigyázatosan jártak el. Különösen arra ügyeltünk — mondja — hogy az uj vámtarifa a kereskedelmi szerződések megkötésénél akadályul ne szolgálhasson. A bizottságokban tapasztaltam, hogy a vámok ellen még a kommunistáknak sincsenek elfogadható argumentumaik. Éppen ezért hibáztatom a szocialisták merev elutasító álláspontját. Trnobransky cseh nemzeti szocialista: Miért nem tárgyaltak velünk? Dvorácsek: Az én pártom kicsi, tehát döntő szava nem volt. Hangsúlyozom, hogy a behozatali tilalom sokkod károsabb, mint a fix vám. Kijelentem, hogy a vámjavaslatot támogató pártok megegyeztek a szabad kereskedelmi forgalomban mert ez előnyösebb minden behozatali tilalomnál. (Taps. Úgy van!) A mezőgazdasági vámok bevezetésével egyidejűleg mérsékeltük az ipari vámokat. A mi vámpolitikánk nem lehet szélsőséges, hanem a középuton kell haladnunk. A vámkérdés és Magyarország Egyes szocialista lapok azt írják, hogy Magyarország vámháborut üzen nekünk, mert a mi vámtarifajavaslatunk következtében — ahogy a Pester Lloyd mondja — a magyar malomipar ócskavasnak dobható el. Kijelentem, hogy mi hét évig vámmentesen engedtük be a magyarlisztet s Magyarország ez idő alatt nem kötött velünk kereskedeir tés azonban elmaradt. A magyar nemzetgyűlésen nemrég elnöki rendreutasítást kapott egy szónok, aki tűlságosan szenvedélyesen támadta Masarykot és Benest, a prágai parlamentben napirenden van a külföldi államférfiak, ■ sőt államfők becsmérlése, de az elnöknek soha nem jut az eszébe, hogy rendreuta- sitási jogával éljen. Az olaszok kemény leckéje talán észre fogja téríteni az agresszivitásukban határt nem ismerő prágai Talley- randokat és rá fogja szoktatni őket arra, hogy szordinót használjanak, valahányszor más államok vezető fért'iáiról beszélnek. szerződést. Erre a magyarok nem mutattak hajlandóságot, mert az ö kereskedelmi politikájuk azt célozza, hogy kiépítsék önálló nemzeti iparukat, hogy annak segítségével majd visszaállíthassák az ország régi integritását. Ez tűnik ki a magyar vámtarifából is. Mi nem hirdetünk vámháborut Magyarország ellen annak magas ipari védővámjai miatt, hanem kerestünk más piacot és redukáltuk ipartermelésünket. Most is hajlandók vagyunk a magyarokkal megegyezni. A vám- javaslattal nem ártani, hanem használni akarunk az államnak s ezért a javaslat mellett fogunk szavazni. Az államalkotók „ kétszínűsége*‘ Prokes cseh szociáldemokrata élesen támadja a cseh agráriusokat, hogy a koalíciós eszmét felrúgták és egyesültek a német és magyar irredentákkal. A németek nyugodtan abbahagyhatják a „Deutschland, Deutsch- land über alles" éneklését, hiszen most már együtt énekelhetik a cseh agráriusokai, hogy „Nekünk gazdáknak jól megy dolgunk". Élesen kritizálja Kramár kétszínű politikáját is, aki szerinte egyfelől a legradikálisabb cseh soviniszta és a másik oldalon a kapitalista érdekekért egyesül a németekkel és a magyarokkal. Jiracsek cseh iparospárti visszautasítja a pártja ellen intézett támadásokat. Pártja a választói előtt is vállalja a felelősséget azért, hogy most a mezőgazdák exisztenciájá- nak védelmére kelt. (Éles szóharc Najmán cseh iparospárti és Prokes szociáldemokrata között.) Nyugodt lelkiismerettel fog a vámjavaslat mellett szavazni. Lancz cseh nemzeti szoc. a vámok ellen beszél. Felolvassa, hogy milyen óriási nyereségekkel dolgoznak az agrár pénzintézetek és egyéb vállalatok. A határmenti cseh kisgazdák ezért bosszút fognak állni az agráriusé-' kon. A fixvámoknak súlyos gazdasági követ- kezméhyei lesznek s elsősorban a munkabérek emelését fogják előidézni. A gazdák helyzetén nem a fixvámokkal, hanem a spekulánsok megbüntetésével kell segíteni. A1 javaslat ellen fog szavazni. Krejcsi cseh néppárti, mint földmives ember cáfolja Lancz állításait. A kisgazdák csakis a fixvámok bevezetésétől várják sorsuk jobbrafordulását. A földmivest nem védi a nyolcórás munkaidő rendszer, sem pedig a kollektív szerződések. Munkájuk eredményét akarják értékesíteni, de ma ez lehetetlen nagy külföldi konkurencia miatt. A kisgazdák hálásak Tesznek a Mai siámunk 10 oldal V. évf. 131. (1169) szám » Péntek • 1926 junius 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: r^lr+iLni rtnnrfnnin 12, II. emelet Telefon : 30311 Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, politikai napilapja hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYl LÁSZLÓ lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha
