Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-08 / 128. (1166.) szám
1936 június 8, kedd. 5 A véreskezü Reinitz bűntársai a kassai esküdtszék előtt Nagy érdeklődés mellett vette kezdetét a világraszóló biinpör kassai vonatkozásainak tárgyalása — Reinitz Jakabot nem kisérték át — Bodnár e miatt először nem akart vallani, de később elmondta szomorú ifjúkorának, majd háború utáni nyomorúságainak történetét — Hogyan csábitotta Reinitz a bűnre? Kassa, junius 7. A P. M. H. kiküldött munkatársának telefonjeletése Ma kezdte meg a kassai törvényszék esktidt- bitóeága a világszerte hírhedtté vált Reinitz Jakab Szlovenezkóra elágazó bünpörének tárgyalását. A törvényszék előtt vádlottakként Reinitz két bűntársa: Bodnár György többszörösen ro- vöttnVültu kőműves és ennék sógora, Demjáno- vid Ferenc volt gázgyári munkás állanák, akiket az ügyészség négyrendbeli rablógyilkossággal vádol, amelyet a vádlottak Reinitz Jakab felhajtására követtek el. Már reggel hét órakór nagy sürgés-forgás volt észlelhető a kassai törvényszék épülete körül, amelyre most húzzák fel a harmadik emeletet. A közönség érdeklődése igen nagy és már napok óta tömegével ostromolták a kiváncsiak Mladek irodaigazgatőt, hogy jegyhez jussanak. A törvényszék azonban csak 58 jegyet adott ki 'és ebből is nyolcat A rendőrségnek, mert a terem befogadóképessége igeit kicsiny. Még vidékről is jönnek hallgatók, a közönség jobban tódul ide, mint egy premierre. Bevonulnak a vádlottak Fél kilenc órákor a törvényszéki szolga három nagy és kisebb, papírral burkolt Csomagban behozza a bűnjeleket és egy ládában sáros, rongyos ruhamaradványokat és a bünjelhálmazt az elnöki emelvény alatt a földre helyezi le* A terem bejárójánál két rendőr áll őrt és csak szigorú igazolás után böcsátja be a hallgató: k hallgatóságon feszült izgatottság vesz erőt, amikor öt perccel kilenc előtt megnyílik áz ajtó és egy fegyót vezetésével belép a terembe a pör fővádlottja, Bodnár György. Sárga ruhában van, az arcszine a börtönben pergámenszerti sápadtságot vett magára és egybeolvadni látszik a ruha színével. Révetegen néz körül a teremben, majd az elnöki emelvény előtti első padra ül le. Lás- ean-la&san erőt vesz magán, ajka szélére gyenge mosoly húzódik, körülnéz a teremben és köszön a hallgatóság soraiban Ülő ismerőseinek. Feje egészen megkopaszodott és teljesen Ősz bajuszát angolosra nyírta. Valóságos Lombrősó-fej és egész külseje az alkoholista típusát mutatja. Utána DemjánovicBot vezeti be egy fégyőr. A bűntárs egész jó benyomást tesz, vadonatúj kék ruha van rajta, arca borotvált és hosszú barnásba hajló haját hátrafésülve viseli. Gallérján (széles Petőfi-nyakkendő terpeszkedik. Mereven néz maga elé és félszegen leül Bodnár mellé a padra. Megalakul az esküdtszék Kilenc órakor megjelennek a behívott esküdtek és utána bevonul Laczkó Gyula dr. tanácselnök vezetésével a törvényszék a terembe. A tanáéi tagjai Vajda és Vonáoeek bírák, jegyzőkönyvvezető Szilvay dr. törvényszéki jegyző. A vádat. Martinék dr. főáiláihügyész képviseli, a vádlottak közül Bodnárt Friedl&ndeo* Mór dr. és Déffljanoviosot Kemenczky Kálmán dr. ügyvédek védik. Az esküdtszék megalakítása után az elnök bejelenti, hogy Stuohlik Jarosláv dr- elmekőrhází igazgató, mint törvényszéki orvos részt fog venni á tárgyaláson. Á sorsolás folyamán vád és védelem a zsidó vallásu esküdtekét és a nőket visz- szauf ásították, A formalitások elintézésé háromnegyed tiz órakor ért véget. Ekkor Bodnár felállt és szót kért. Bejelentette, hogy mindaddig, míg Reinitz nem tesz jelen a tárgyalásán, addig nem hajlandó Semmiféle kérdésre feleletet adni és vallani sem főff: Felolvassák a vádiratot Az elnök ezután felolvasta a vádiratot, mely teljes részletéséggei ismerteti azokat áz adatokat, amelyeket a „Prágai Magyar Hifláp“ már közölt. A vádirat abból indul ki, hogy 1921—1922 végéig egymásután tűnték el Romániából és Ru- ezinözkóból jómódú kereskedőkakiknek többé flém sikerült nyomukra akadni. így 1Ö21. augusztusában eltűnt Szatmárról Leíehtér Salamon szabómester és vele együtt nyoma veszett a nála volt 1000 dollárnak. A másik eltűntnek,^ Lebuvics Salamon szatmári kereskedőnek 62.ooó cseh korona VOÍt a birtokában, amikor 1922. februárjában nyoma veszett. A harmadik eltűntnek. Szmuk Hermann viski-i kereskedőnek, — 6Ö.ÖÖ0 cseh korona volt nála —. 1922. május hármadi- kán veszett nyoma. A negyedik az eltűntek sorában NusSbecher Károly szatmári kereskedő, aki 1922. augusztus 6-án tutit el a nála volt 70.ÓÖÓ koronával együtt. A gyanús eltűnések közötti összefüggésre Gross Hermahn nagybányai kereskedőnek 1924- ben történt meggyilkolása vezette rá a nyomozó hatóságokat. Ebben az ügyben Reinitz Jakabot, akiről megállapítást hyert, hogy részese volt a meggyilkolásnak és az áldozat kirablásának, a román igazságügyi hatóságok életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Pongrácz Gusztáv kassai rendörianácsos legfőbb érdeme, hogy a bonyolult összes részleteit, amelyben benne volt Reinitz kese is, teljes egészében sikeriiti megvilágítani. A vádirat ezután elmondja, hogy amikor a kassai nyomozás megindult ét Pongrácz tanácsos utasítására Reinitz fényképét a mozikban bemutatták, jelentkezett két tanú, Kreeztyák Bertalan és Virág Gyula kassai lakosok, akik elmondották, hogy Bodnárt, akit személyesen ismernek, gyakran látták egy szakállas zsidó társaságában, akiben a moziban látott képen felismerték azt az embert, akivel Bodnárt, együtt látták. A megindult nyomozás további során Bodnár eleinte tagadta a tanuk adatait, de utóbb töredelmes vallomást tett, sőt elmondta azt is, hogy a gyilkosságokat, amelyekre Reinitz beszélte rá, sógorával, Demjánovics Ferenccel együtt követte el. Demjánovics, akit szintén letartóztattak, ugyancsak beismerte a vádiratban terhére rótt bűncselekményeket. Az első semmiség! panasz A vádirat ismertetése után Fríedláödór Mór dr., Bodnár védője, azt a kérésit terjesztette elő, hogy tegyenek újabb lépéseket Reinitz Kassára való átkisérésére és kihallgatására és hogy addig függesszék fel a tárgyalást. Bodnár csatlakozik védője kéréséhez és ismételten kijelenti, hogy nem fog vallani, amíg Reinitzet Kassára nem hozzák. Hasonló előterjesztést tett Demjánovics védője is, aki szükségesnek tartja a vádlottaknak Reinitzzél való szembesítését. Az elnök bemutatja a román igazságügyi minisztérium átiratát, amelyben közli, hogy a kassai törvényszék által már korábban előterjesztett kérelméről dönteni fog. A törvényszék ezután elutasította úgy a védők) mint Bodnár előterjesztését, ami ellen a védők sem- miségi panaszt jelentettek be. Bodnár kihallgatása Bodnár György kihallgatásánál elmondja, hogy 57 éves kacsai kömives, Széles vonásokban elmondja ifjúsága történetét. Tipikus szegénysoréban élő család rajzát tárja fel a bíróság előtt, Apja cipészmester volt Kassán, anyja elmegyógyintéietben halt meg. Még négy testvére volt, akik közül egy fivére és egy nővére meghalt. Rossz szlováksággal, kassai tájszóláseal beszél, közben mondókáját magyar szavakkal keveri. Jobb kezét az arcán tartja, baljával állandóan gesztikulál. Felpanaszolja 9zomoru gyermekkorát. Kévés jóban volt része. Négy elemit és két polgárit végzett, Áz iskolában Ütötték* verték. Csak verekedésekre és cigarettázá- sokra efnlékézik tanuló éveiből, Azután asztalosinas lett, majd felszabadulva, besorozták katonának. Itt is sok baja volt. Pesten szolgált, ahol éppen trachomajárvány volt. ö is megkapta a trachomát. Bevitték a kórházba, de Ő tiltakozott a kórházi ápolás ellen és vagy húszszor jelentkezett raportra, hogy engedjék ki. Az orvai eit megtagadta, mifa 6 tettleg inzultálta. Becsukták az Őrültek közé, Itt megverte társait, mire külön zárkát kapott, majd kilökték. Kiszabadulása után kőmives lesz. Bajárja a volt monarchia egész területét. Pesti, nagyváradi, szegedi, szeraje- vói, debreceni, bródyi, kassai építkezéseknél dolgozik, sokszor van alkalmazásban a szerencsi cukorgyárnál. Többizbeit leesett az építkezési állványokról és súlyos sérüléseket szenvedett, sokszor a fejéit is. Később Kassán lesz kőművesmester és elveszi Takács Lujza dohánygyári munkásnőt. Házasélete boldogtalan. Mindössze bárom hónapig élnek együtt, A félesége nem szereti, nem főz, nem ad neki vacsorát, rosszul bánik vele. Egyszer dühében megveri, mire a? asszony otthagyja, elköltözik tőle és visszamegy a szüleihez, Az asszony még a névét viseli, de énnek dacéra, egyre kapja a híreket Bodnár, hogy az asszony megcsalja. Katonákkal látják kószálni. A barátjai hécceíik emiatt Bodnárt, aki elhatározza, hogy leszámol az asszonnyal. Megvárja a szüléi lakása előtt, Az asz- szódy kijön égy barátnőjével. Bodnár köszön neki', de az asszony nem is fogadja. — Azonnal hazajöszí — förmed rá Bodnár és alaposan lesziaja. Az asszony ridegen elutasítja. Bodnárt elönti a düh és egy élesre fent konyhakéssel háromszor meg- szurta. Mindahárom szúrás halálos sebet ejtett. Az asszony elvérzett. A törvényszék ötévi fegyházra ítélte, amit a Kúria 7 évre emelt tel. Büntetését a lipőtvári fegyintézetben töltötté le. Kiszabadulása uttui újra kőniüve«mestef- séggel foglalkozott, Elvette Réniényár Máriát, akivel boldog házaséletét él, öt. gyermeké él, a hatodik meghalt. A feleségé mindig góndját viselte, hü hozzá. A háborúban mint őrszolgálatos katona vett részt, a leszerelés után pedig a polgárőrségnél teljesített szolgálatot és ebből tartotta fenn családját. A csehszlovák csapatok bevonulása után minden jövedelmét elveszti. Nagy a muiikakiány. A felesége 35 korona havi nyugdijat kap, ő pedig hathetenként 65 korona munkanélküli segélyhez jut, Egyre nagyobb nyomorba jut a családjával együtt. Elkeseredésében elhatározza, hogy kiirtja családját, azután végez magával is. Feleségének megmondja a tervét, mire az asszony igyekszik őt megnyugtatni és azt mondja, hogy inkább minden második nap krumplit észnek, csak ezt ne tegye. Azzal próbálkoznak, hogy a gyakorlótéren gyümölcsöt árulnak a katonáknak. Ebben sincs szerencséjük, A gyümölcs elrothad, gyerekei ezzel a rothadt gyümölccsel táplálkoznak. Rettenetes anyagi gondjai vannak ebben az időben. Szomorúan iilt a háza előtt. Ekkor egy idegen, zsidó kinézésű ember járt arra, aki megkérdezte tőle, nem látott-e arrafelé egy tehenet. Hívta is, hogy jöjjön vele, segítsen neki a tehenét megtalálni, akkor kap néhány koronát. A tehenet nem találták meg, de a zsidó adott neki 20 koronát. Másnap ugyanott megjelent a zsidó és elmondta, hogy megtalálta a tehenet. Beszélgetés közben azt mondta neki, hogy építkezni készül és munkát Ígért. Bodnár ennek nagyon megörült. Három nap múlva a munkanélküli könyvével a városházára megy, útközben találkozik Reinitz- caí, aki elmondta, hogy anyag hiánya miatt nem tud építkezni. Ezután Reinitzcal négyszer is találkozott, egyszer Reinitz maga kereste fel és ki: itteniek a gyakorlótérre sétálni, ahol hosszasán beszélgettek. Beszélgetés közben Reinitz azt hangoztatta, hogy a harctéren egy csomó ártatlan embert öltek meg, a front mögött pedig gazember zsidók sok pénzt kerestek. Ezekért igazán nem volna kár. Ki kellene őket csalni egy alkalmas helyre, ott végezni velük és elszedni tőlük a pénzt. Ebből a pénzből azután a családja megélhetne. Bodnár visszaborzadt. — Ilyet én nem tudok csinálni! — mondja Reiiiitznek, aki erre két-három- napi gondolkodási időt adott neki, majd újból felkereste. — Ilyesmire egyedül nem merek vállalkozni — válaszolta Reinitz újabb sürgetéseire. — Hát nincs-e valakije, akivel együtt végrehajthatná? — kérdezte Reinitz. — Legfeljebb a sógoromnak szólhatok róla — felelte Bodnár. Tényleg el is mondta a dolgot Demjano- vicsnak, aki beszélni akart Reinitzcal. Tényleg tárgyalt is vele Reinitz. Ezeken a tárgyalásokon ő nem vett részt, de jelén volt. Utánuk ment. A megbeszélések a Rákóczi-köruti volt sporttelepen folytak le. A beszélgetés után Reinitz azt mondta, hogy most megmutatja azt a helyet, ahol a kiszemelt zsidókkal végezni lehet. Ki is mentek u Csetcmeljíhez, de a közelben rendőrőrsaemet láttak, akitől megijedtek. Azt hitték, hogy talán a hatóságok tudomást szereztek a tervükről, inkább visszafordultak. Egymással azonban megállapodtak abban, hogy nem fogják végrehajtaná a gaztettet. Reinitz az állomáson adott nekik randevút. El ia mentek oda, de azzal az elhatározással, hogy nem fognák mutatkozni. Úgy gondolták ugyanis, hogy ha Reinitz nem fogja őkét látni, azt fogja hinni, hogy jelentést tettek a rendőrségen. Ettől megijed, inkább eltűnik é« neon zaklatja őket többet. Rei- nitz azonban észrevette őket. Intelt is nékik. Ök azonban úgy tettek, mintha nem látták volna. Rei* nitz kíséretében még egy zsidó ember volt. Másnap reggel Rednitr megjeleni Bodnár lak 6- , fián s szemrehányást tett neki, hogy máért léptek meg, hiszen kitűnő áldozatot hozott, akivel nagyon könnyen végezhettek volna. Rávette Bodnárt, hogy másnap reggel legyenek újból az állomáson, hoz egy újabb zsidót., akit el kell tenni láb alól. Másnap valóban kiint is voltak. Reinitz fizetett nekik egy félliter erős pálinkát, amit egyszerre felhajtottak. Azután négyen: Reinitz, a két cinkos és Leichter Salamon, az áldozatjelölt, felültek a villamosra s kiutaztak a Csermelybe. A vízőr házikójánál megállapodtak. Reánitz az.t hazudta az áldozatnak, hogy ide fog jönni Lebovits, a — fiktív — márkakereskedő, aki az ökröket át fogja venni. Bodnárt és Demjanoviceot úgy mutatta, he, mint Lehovics hajcsárait. Erre újabb félliter erős pálinkát vett Reinitz, amivel az idegent is megkínálta. Olyan erős vek ez a szesz, amilyet még soha nem ittak. ívás után tovább haladtak a búvóhely felé. Ifi az idegen á pálinka hatása alatt lefeküdt s csakhamar horkolni kezdetit. Reinitz ekkor intett nekik, hogy cselekedjenek, Az első percben megborzadtak, de Reinitz újabb intésére odasujtott. Amikor Bodnár ideér vallomásában, összeres- kad, visszahanyaltlik padjára « ott nyöszörgi: — Remi te hatása alatt voltam. Nem én vagyok a bűnös, hanem Reinitz! Elnök ezután tiz percre felfüggeszti a tárgya* Iáét. Szünet után Bodnár tovább folytatja vallomását, — Addig intett Reinitz, ntig végre is lesújtottam az idegenre a széké re ével — mondja , de nem tudom, hogy-hol találtaim el. Demjánovics az áldozat kezét fogta, Reinitz pedig a torkát fojtogatta. Ezután Reinitz kiürítette az áldozat zsebeit. Nekem ólak 170 koronát adott. A dollárokat és lejeket Demjanoviísnak adta, aki azokat egy káásai bankban váltotta be. Másnap Reinitz hozott a feleségemnek vagy 1500 koronái, pedig előzőleg 170 ezer koronát ígért. Feleségéin meg is kérdezte tőlem, hogy bonnit van a pénz. Csak annyit válaszoltam, hogy ilyet ne kérdezz tőlem! Déli félegjf Órákor fejeződött he Bodnár kihallgatása, amely után az elnök délutáni 3 órára felfüggesztette a tárgyalást. Demjánovics vall A délután 3 órakor újból megnyitott tárgyaláson Laézkő Gyula dr. tanácselnök DemjahöViéSOt Szólítja fel vallómést'ételfé. — Bűnösnek érzi magát? Demjánovics: Nem érzem magam bűnösnek. Ezután Szlovákul akadozol tan I dadogva elmondja mindazt, amit a gyilkosságról tud: — Életemben először vagyok bíróság előtt. — kezdi, — Amire emlékszem, mindent Őszintén él fogok mondani. 1920-ban történt, — a napra már ném emlékszem, — amikor egyszer feljött hozzám sógorom. Bodnár elmondta nekem, hogy megismerkedett egjr zsidó emberrel, akit át kell vezetnünk a határon, mert (ellenekét akar áthajtani. Ezért az litért ezer koronát fizol. Nem lehel -- Válaszoltam én nem ismerem a határi és különbén sincl határ-igazolványom. Néhány náp múlva Újból eljött Bodnár. Á zsidóról beszélt. Nemcsak állatok áthajfinn A "TI A HOTEL QUISISANA Pensio rendszer! Kerjen ff ■ IIATCI ertcy Fürdési idény május 1-től - A ffezezonra i , wSBK$ B \m I Kb Ip Eb mm El ImI (julius-angnsztus) ajánlatos szobákat mér most • tengerparton a nagy fürdővel nemben megrendelői * - Előidényben leBzéllitott érák i í------------------------- — - ■ y - . —— __________. . _.. _ __ , _______ ■ _________ ■ - •• - —— - - —síim ■■■■un >■■■■■■. r* lá sáróí van sző — ttíólidta ín óét. —, annak ki em bemék sok péuae váü, megölhetjük az erdőben és el vehetjük minden pénzét, Nem akartam még tenni. 5gy-két hét múlva a gyámba igyekeztem réggel munkába. Félnyolc óra leheléit. Bodnár* a Légió- aáriuldéren várt Vám. Megint szóba ereszkedett velem, Nem akartam ugyan vele letérni a főutca* rőt, de ő magával vont. Lementünk a Harang-utca sarkára, hogy ott megmutassa nékem a zsidói, aki- föl szó volt s akivel tárgyalnunk kell. A Harang- iitcában van egy koeoáma. Amikor odaértünk, sószóróm all mondta, nézzek be az ablakon, otl ül a Zsidó. Benéztem. Alacsony, fekeleszakáilas zsidó ember tilt ölt, apró, sötét szemével erősen ráülni eredt. t vSolisem láttám ilyen szemeket, rtrm tudtam a sZértte hatása alól kivonni tüftgam. Bodnár bement hozzá. Üiabh egy bét múlva iftA-
