Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-25 / 143. (1181.) szám
Élethalálharcot vívnak a kereskedők Rimaszombatért és lövőjükért Meztelenre vetköztették és halálra ítélték a volt megye~eiE nn kereskedőit is. — Működik az adóprés. — Őszre társadalmi mozgalom i- ^ul Rimaszombat forgalmának minden emeléséért. — Ember-pluszt a városnak! Országos akció a hitelviszonyok rendezésére! 8 i>i^GAi^A<^aAR-Hnaia[> Rimaszombat, junius vége. A régi Gömör-Kishont várni egy-e volt székhelye a természeti kincsekkel bőven megáldott megye szerencsés részén feküdt: Rimaszombat városán keresztül bonyolódott le a volt Felvidék egyik legjelentősebb útvonalának forgalma. A város egyforma távolságra feks ‘Y Budapesttől és Kassától. Délnyugati irányban a keleti részek forgalma Rimaszombaton át kereste Losonc—Balassagyarmat felé a centrumot, északkelet felé pedig szintén közbeeső állomás volt a város Kassa és a Szepesség felé. Ezenkívül délkeletnek is innen kapcsolódott Tornaija— Putnokon át a Miskolcra irányuló forgalom. Mindezek tetejébe a város a Rima völgy legszerencsésebb pontján épült: ott, ahol a 200-as magassági vonal utolsó öble bezárul s a megszükölő völgy a ledombosodó Alacsony Tátra nyúlványait nyaldosta. A síkság és a hegység találkozó pontja újabb szerepet adott a városnak, melyet a megyeszékhelység egyenesen arra predesztinált, hogy gyors lendülettel kapcsolódjék bele a múlt század utolsó évtizedeinek szabadverseny-tempójába s közvetítő, kicserélő kereskedelmi gócpont legyen a négy égtáj felé, nyitott kapukkal és látogatott utakkal. A múlt mulasztásai Hogy Rimaszombat nem kapott domináló szerepelt a környék városai fölött is, annak városatyáink régebb generációja az oka: az ő maradi és szűklátókörű gondolkozásuk nem tudta megfogni a kedvező pillanatot, mikor Rimaszombat egész jövője a tanács-asztalon feküdt egy megyei térképen vonalat huzni hivatott ceruza irónjában. Ennek a ceruzának kellett meghúznia Gömör-megye déli részén át a Budapest—Ruttka—Oderbergi fővonalat Fülektől a Budapest—Miskolc—Kassai másik fővonallal Miskolcnál összekötő, nagyjelentőségű vasút irányvonalát. Mikor a fuvar-tengelyt a vasut-tengely váltotta föl, — a megyében 1871—1875-ben építették a Fülek—miskolci, a Feled-tiszolci és a Bánréve-dobsinai vonalakat „Gömörme- gyei iparvasutak“ címén, városatyáink nem látták be a másodrendű vonal óriási jelentőségét, s inkább belementek abba, hogy 12 km-es harmadrendű szárnyvonalat kapjunk Feledről az aránylag kevés kölYéggel járó, de fejlődést jelentő összekötő fővonal ide- vezetése helyett. A város fejlődésének lehetőségén azóta ólom- 6ullyal nehezedett és büntetett mindnyájunkat az ósdi apák bűne: mit ért már az országút melletti kedvező fekvés, mikor a vastengely kiszór itatta a fuvart? Az átalakulás romboló hatása a város kereskedelmére Amit elvesztettek a vámon, meg akarták nyerni a réven: centrummá fejlesztették Rimaszombatot: itt volt a vármegye, a törvényszék, egy járásbíróság, itt volt a pénzügy- igazgatóság, adóhivatal, építettek megyei köz- kórházakat, bábáképzőt és hasonló intézményeket. Egész Gömör-Kishontnak itt volt a szive: a kereskedelem virágzott, nem annyira a városban élő hivatalnokokból, de a hivatalnokok révén, aki’ hez az egész megye elvándorolt ügyesbajos dolgaival s szívesebben vásárolt a székhelyen. Az átalakulás határvárossá csonkította Rimaszombatot: két fővonalától és déli piacaitól elUJdonság! Fontos Dohányzóknak! Misepíoi Szájvíz. Dr. VVerion. Biztos szer a dohányzás leszokására. Egy üveg ára Ki 35.— (egy bura) Naponta postai szétküldés. Főlerakat: Vörös Rák gpgyíár, Bratíslava. Ügynökük kerestetnek! vágták az országhatárral: a felfelé orientálódásnak pedig elejét vették azzal a politikával, mely-ámaszombat leszerelését, decentralizálását és fejlődésének halálraitélését jelentette. A —egye székhelyt Zólyomba, a pénzügyigazgatóságot Besztercebányára vitték, Tiszolc kapta a katonai parancsnokságot, a megye helyén Rimaszombat mellett járási főnökséget állítottak fel Feled, Tornaija, Rozsnyó és Nagyrőce számára, az adóhivalt is leszerelve Rimaszombat mellett kirendeltségeket létesítettek Feleden és Tornaiján. A ledegradált és meztelenre vetkőztetett N^rosban a kereskedelem minden régi bázisát és előfeltételeit rövid pár év alatt gyökerében irtották ki a leszerelés szisz- tematikus végrehajtásával. A kereskedelem mai helyzete Felkerestük Dickmann Dezső kereskedőt, a kereskedelmi testületek elnökét, aki fontos pozíciójában közmegelégedésre hatalmas szaktudással és kezdeményező akaraterővel dolgozik s a leghivatottabbak egyike, hogy a kereskedelem itteni mai helyzetéről felvilágosítást adjon. Érdekes és szakszerű fejtegetései alapján alábbiakban foglalhatjuk össze fejtegetései lényegét, melyekből elszomorító képpel domborodik ki a rimaszombati kereskedelem haláltusája: A rimaszombati kereskedelem ma megbénítva, régi életforrásaitól elszakítva valóságos élet-halál harcot viv. Az átalakulás óta leanesték a városról a vidék forgalmát: elmaradt a Garani-völgy, a Turóc-, Murány-, Balog-völgy. Elmaradt az egész Sajó-vidék Bánrévétől, Tornalja-Rozs- nyón át Dobsináig. Rimaszombat ezekből a vidékekből élt: régi életforrásaihoz ma nem jut hozzá: halálra van Ítélve egész kereskedelme. Az adók prése alatt Amit betegség után meghagy a patika, elviszi az orvos. Ami vagyonuk a forgalom lemetszése után a kereskedőknek megmaradt — szolid, jól megalapozott üzletek voltak — azt most a finánc kéri: a dermedt embereket adóprés alá hajtják, hogy bőrük alól is aranyat sajtoljanak, a jövedelmi adók monstrum-prése alól azonban csak a rémület és az elkeseredés általános gyászdala patakzik elő. Nemrégiben, e tavasszal tartották meg az 1921—22—23. évekre visszamaradt jövedelmi adó-kivetés tárgyalásokat. Az adójavaslatok lehetetlenül és lelkiismeretlenül magas tételeket állapítottak meg. A közzététel óriási elkeseredést okozott. A nagy konster- nációban szenvedélyes álláspontot elfoglaló kereskedők hatalmas utcai demonstrációra készültek, ezt azonban rendőri letiltó határozattal megakadályozták, a demonstráció 1 órás tüntető általános üzletzárásra zsugorodott. A memorandumot is csak később tudták illetékes helyre eljuttatni. Az adókivető bizottságok összeállításánál súlyos sérelem érte a kereskedőket: a felsőbb hatóságok újból teljesen negligálták a jogos kérést, hogy a közadózók érdekében is, az igazságnak megfelően is, bizottságban nagyobb számú kereskedő és iparos foglaljon helyet, mint akik az összadózók legjelentősebb részét képezik számban és összegben. A felsőbb hatóságok mereven elutasították ezt a kérést és nem respektálták a jogos követeléseket. Elkövetett ugyan a bizottság mindent, de abnormis javaslatok élének letompitása még távolról sem jelent elfogadható megállapítást. A kereskedőkhöz mostanában kopognak be a kézbesítésekkel: a legrettentőbb posta, ami itt valaha járt. S jellemző, hogy az adózók 90 százaléka felebbezéssel él! Az iparársulat nem működhet. A másik aktuális és szőnyegen forgó probléma kereskedő és iparoos körökben az ipartársulat ügye. Mint ismeretes, az ipar- társulat megválasztását, melyen a rimaszombati érdekeltség győzött, a tiszölci érdekeltség megfelebbezte a zsupánnál, a zsupán megsemmisítette a választást, s ekkor mintegy 2 hónappal ezelőtt 1926 junius 25, péntek. a rimaszombati érdekeltség felebbezéssel élt a megsemmisítő zsupáni határozat ellen a teljhatalmú miniszternél, ahonnan két hónap óta senki sem hall semmit a felebbezés sorsáról, s igy az ipartársulat nem működhet. Pozsonyban egyszerűen ráültek a felebbezés- re; itt pedig a társulat hiánya károsan érinti a kereskedők és iparosság érdekeit. Érdekes, hogy mig a nagyobb rimaszombati érdekeltség hajlandó a barátságos kooperációra, a tiszolci érdekeltség mmdenkép politikumot akar belekeverni az ipartársulati választásba, holott a kereskedelemben a politika a legkínosabb és a legártalmasabb méreg. Sötét a jövő Az általános gazdasági válságban minden városnak nehéz helyzet jutott: de másutt van remény, hogy a középeurópai krízis elmúltával uj korszak köszönt be. Rimaszombat kereskedőin keveset fog segíteni az általános lendület: itt a helyi bajok továbbra is megmaradnak. Rimaszombat a gazdasági krízis után is csak ledegradált, megcsonkított kereskedelmü város marad: üzletekkel — vevőközönség nélkül. A jövedelmi adók behajtásától reszkető félelmet komoran festi alá a jogos pesszimizmus: a sötét jövő reménytelensége. Az elsőn még lehet segíteni: ’áljon utat, módot a kormány az adóbehajtás novelláris utón való méltányos jndezésére és szüntesse meg rendelkezésével a súlyos és fenyegető összeropp -ásf, ami az államnak sem érdeke. A bizottságokat pedig helybeli kereskedők és iparosok bevonásával tegyék munkaképesebbé: hiába a jószándék és tiszta kéz, az idegenből jött bizottsági tagoknak fogalmuk sincs az itteni speciális helyzetről. Mentsük meg a várost! A kereskedők élet-halál harcukban őszre fontos próbát terveznék: Mozgalmat indítanak a kereskedelmi tes- tlilét elnökségének égisze alatt: a mozgalom célja: valamilyen uton-módon, de mindenáron és minden eszközzel — emelni a város forgalmát! Ember-pluszt szerezni Rimaszombatnak, vásárlókat a kereskedőknek, megrendelőket az iparosoknak! Ilyen ember-pluszt jelentene az elvitt intézmények pótlása bármilyen más intézményekkel, továbbá alkalmi forgalmak teremtése, vásárok, kiállítások s hasonló tömegvon- ző alkalmak teremtésével. Ebbe a mozgalomba —• mely életrevaló gondolatot jelent — bele fog kapcsolódni a város egész társadalma. Országos mozgalom készül a Kereskedelmi Testületben. Ezenkívül az áldatlan és súlyos hátrányt jelentő hitelviszonyok rendezetlenségén is egy országos mozgalom megindításával akar segíteni a Kereskedelmi Testület lelkes elnöksége: ősszel országos mozgalmat indít a hitel- viszonyoknak békenivón történő rendezése érdekében. A zászló alá egész Szlovenszikő kereskedői és iparosai osztatlanul fognak csatlakozni, mert egyformán nyom mindenkit a hitel- viszonyok lehetetlen terhe. Ma ugyanis országszerte ki van szolgáltatva a közvetítő kereskedelem: egyrészt a termelőknek, gyárosoknak és nagykereskedőknek, másrészt a közönségnek. Hitelt kell nyújtania a fogyasztónak, ez az üzlet lényegével azonos. Hitel-bázisuk viszont nincs. A közvetítő kereskedelemnek ezzel szemben csak oly rövid és kicsiny hitelt nyújtanak, hogy ennek betartása ma még a legjobb bonitásu kereskedőnél is a lehetetlen határain jár. Az országos mozgalom célja olyan helyzet teremtése, melyben a kereskedők nem 30—60 napos, de legalább 3—4 hónapos hosz- szabb hitelt kapjanak a nagy kereskedőktől hogy forgatni tudják áruikat s eleget tehessenek idejében fizetési kötelezettségüknek. Az ipartársnlat nem működhet is mindent elkövet a gazdasági érdekvédelemben állandó permanenciában éber Kereskedelmi Testület, hogy a kulturális törekvéseket előmozdíthassa. Ezen törekvésének számos tanujelét adta a múltban s ezt akarja — elnöke szavai szerint — a jövőben is tenni, a fennálló más társadalmi keretekhez simul70 fióküzíet. 5482 — A peronoszpóra pusztít a ruszinszkói területen. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A heteken át tartó esőzések után beállott harmincöt fokos meleg következtében az eddig elfojtott peronoszpóra teljes erővel pusztítja a szőlőket. Beregszászi jelentések szerint a peronoszpóra ott a szőlők javát már leszüretelte. Hasonló jelentések érkeznek Szerednyéről, ahol a leghíresebb bortermő szőlőket is megdézsmálta ez a veszedelmes gombafaj. Az ungvári és munkácsi szőlőkben a kár állandóan növekszik. A nagy peronosz- pórapusztitás hírére a tavalyi borok árai emelkedni kezdenek és a pincékben heverő nagymennyiségű borok iránt a borpiacon fokozottabb érdeklődés mutatkozik. A borosgazdák azonban a borkereskedőkkel szemben tartókodóan viselkednek, mivel nem akadják, hogy a Ruszinszkó borvidékeit ért eme nagy csapásból származó üzleti hasznot a borspekulánsok vágják zsebre. aJSport- „ A pozsonyi kerület, az ÉSE és a Merkur-serleg Érsekújvár, junius 24. Nem egészen mindennapos affér fogja foglalkoztatni a CsAF-MLSz pozsonyi kerületének pénteki választmányi ülését A kerület ugyanis az elmúlt héten ismételten utasította az Érsekujvári Sport Egyesület elnökségét, hogy a birtokában levő Merkúr-seri eget szolgáltassa ki, mert azzal a kerület a selejtező bajnokság győztesét, a Ligeti SC-t jutalmazza meg. Az ÉSE hétfői választmányi ülésén rendkívül alapos vita tárgyává tette az ügyet. Úgy jogi, mint sportszempontból megtárgyaltál! a kérdést, végül azt az egyhangú határozatot hozta a választmány, hogy a kerületnek az utasítását nem hajthatja végre, mivel ez az utasítás ellenkezik a Merkur-serleg kiírási szabályaival és súlyosan sérti az ÉSE érdekeit. Az ügy szálai messzire nyúlnak vissza. Még 1923-ban történt, hogy az azóta megszűnt Merkúr SC serleget irt ki az összes pozsonyi csapatok számára, amelyeknek sorába kivételesen az ÉSE-t is felvették. A serlegért a kiesési rendszer szerint kellett küzdeni a csapatoknak s a vándordíj — a serleg szabályzat szerint — véglegesen annak az egyesületnek tulajdonába megy át, amely azt háromszor megnyeri. Az ÉSE éppen a Merkur-serlegért folytatott küzdelmek során tűnt ki s miután imponáló módon az összes pozsonyi egyesületeket megverte, a Merkur-serleget is megnyerte. így a serleg első védője az ÉSE lett és Moravitz dr., az SzLSz elnöke maga hozta le Érsekújvárra és adta át a győztes egyesületnek a serleget. Az időközben feloszlott Merkúr SC a serleg tulajdonjogát a CsAF-MLSz-re ruházta és a szövetség az- érsekujvári sportkörök tudomása szerint a serleget eddig még nem irta ki. Ilyen körülmények szerint az ÉSE felfogásának korrektségéhez — véleményünk szerint sző sem férhet. A Merkur-serleg vándordíj, annak jogos védelmezője az ÉSE s a serleget csak a pályán lefolytatott becsületes küzdelemben lehet, elvinni tőle. A kerület sem az ÉSE-t. sem a többi sportegyesületet idejébeh nem értesítette arról, hogy a serleget ki nem írottnak tekinti, ezért az ÉSE jogosan tartja magát a serleg tulajdonosának mindaddig, mig egy másik egyesület — szabályszerű Mirás után — el nem veszi tőle. Érsekujvári sportkörökben annál nagyobb érdeklődéssel várják a kerületi választmány pénteki határozatát, mert a kerületi előadó legutóbbi átiratában felfüggesztéssel fenyegette meg az ÉSE-t, ha péntekig nem szolgáltatja be a serleget. va. ! A halál-harc folyik. Egy bizonyos, hogy az értékes kereskedelmi osztály nem nyugszik addig, mig nyugalmát biztositó jogait tel-1 jes mértékben nem honorálják az illetékes felsőbb fórumok. Győry Dezső. Különleges verseny-kerékpárok. la^, angol és francia: Sun, Chator-Lea, Brsliant, GSricke, stb. g-yártmányo at lego csobban szállít: B. Knbrycht, Prahc-Miclüo 307. A 3. számú villamos végállomásánál. * V
