Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-24 / 142. (1180.) szám
1926 junius 24, csütörtök. 3 lenti. Hát a mezőgazdasági termelés nem nemzetgazdasági munka? Hiszen a mezőgazdasági termelés nélkül nincs semmi életlehetőség s nem lehet a nemzeti életnek sem b->!d >gul- ni. Hiszen a mezőgazdasági termelés eredményességétől függ a pépélelmezós és agg, hogy tápszerbőség van-e, vagy nincs a világon. Hiszen a nemzeti mezőgazdasági termelés egy- része a világ mezőgazdasági termelésének és ha abban az eredmény folyton kisebb és kisebb a termelés visszafejlődése folytán, akkor az a világtermelés eredményében is kevesbedést jelent és igy a vámellenesek kívánságát, az olcsó gabonát és a magas munkabért, eljöttében hátráltatja, vagy hátráltathatja, avagy legalább is veszélyeztetheti. Hiszen a búza ára a világon termelt búzán,eny- nyiségtől függ, mert ha több a búza, mint amennyi a világ népeinek élelmezésére kell, ok >r eleső a búza és ezt semmiféle vám meg nem akadályozhatja é sekkor a bőség évében Smitk Ádám tanítása szerint a munkaadóknak a kezében olyan alapok vannak, amelyek nagyobbszánm munkás alkalmazását és eltartását teszik lehetővé, mint előzőleg és akkor nagy a kereslet a munkások, illetve a munkaerő után, a munkaadók túllicitálják egymást, ami a munkának mind tényleges, mind pénzbeli árát felszökteti. A mezőgazdasági ínség korában a puszta kenyérért kénytelen a munkás a maga munkáját kínálni, mert a munka utáni kereslet alaposan megcsöklcen. Az ipar függése a mezőgazdaságtól De a belföldi mezőgazdasági termelés visszafejlődése a gazdasági és nemzeti életnek a külföldtől való mind erősebb függését és a boldogulás lehetőségének csökkenését jelenti. Jaj annak az államnak, amely a mezőgazdasági termelés visszafejlődését mozdítja elő, mert ezzel megöl mindent, magát az az ipart és kereskedelmet is. (Úgy van! Úgy van!) Hiszen az ipari termelés kiterjesztésének lehetősége attól függ, hogy a mezőgazdaság a saját fogyasztási szükségletén felül termel-e, mert ebből a feleslegből él az ipar! Hiába védem tehát az ipart, ha megölöm a mezőgazdaságot, csak a haldokló ipari élet utolsó injekciójaként érvényesülhet akkor az ipari vám. A nemzeti ipar eredményes nemzeti ne- zőgazdasági termelés nélkül nem boldogulhat. S ez áll különösen a köztársaságra, amely i.ek magas ipari vámokkal védett drága áruit a külföldön értékesíteni nem lehet, mert ott olcsóbb ipari termékek vannak a piacon, a belföldi piacon nem lesz aki vásároljon, mert a népesség zömét képező földmivelő lakosságnak a mezőgazdasági válság következtében vásárlóképessége a nullán alulra süllyedt. Ha tehát nem akarják az állam gazdasági létét kockára tenni, úgy meg kell állani és abba kell hagyni azt a káros termelési, értékesítési és vámpolitikát, melyet eddig folytattak ‘s amelyért a mezőgazdasági vámellenzékben ülök fi parlament megszavazta a fedezeti javaslatokat iSövId vita a cukor- és a szeszadó fölemeléséről — A sze?z&3 jog védelme a ház előtt Prága, junius 23. A parlament mai plenáris ülése iránt az érdeklődés valamelyest lecsökkent, pedig napirendjén vagy húsz pont szerepel. Legfontosabb a fedezet: a cukor- és szeszadóról szóló kormányjavaslat fölötti vita. Napirenden szerepel még a szerzői jogról, az állattenyésztésről, az uj vállalatok adókedvezményeiről szóló javaslat, több javaslat második olvasása és néhány más apróbb jelentőségű javaslat. Az ülést háromnegyed három órakor nyitja meg Malypetr elnök. Bejelenti, hogy a cukor- és szeszadó felemeléséről szóló törvényjavaslat fölötti vitát folytatják. Harus kommunista az első szónok. Pártja becsületesen harcolt a munkásság érdekeiért — mondja —, meg akarta menteni a nyomorgókat az újabb megterheléstől. De a mai polgári pártok többsége útjába állott ennek a törekvésnek. A polgáriak győztek, azonban ez a győzelmük pyrrhusi győzelem. A kommunisták nem adják fel a küzdelmet. Tovább harcolnak, mert tudják, hogy ez a harcuk győzelemhez vezet. A javaslatokat nem fogadja el. Pólyák szlovák néppárti a szeszadó- javaslattal foglalkozik részletesen és a szesz- gazdálkodás hiányaira mutat rá. Többek között a gyümölcspálinkafőzés adókivetéseinek anomáliáit birálgatja. Szerinte ugyanis mások az előírások Morvaországban, mint Szlo- venszkón. Követeli az adóik unifikálását. Ezzel be is fejeződött a vita. Roudnicky, a cukoradójavaslat előadója, zárszavában hangsúlyozza, hogy ezeket az adóemeléseket főleg a régi nyugdíjasok fizetésének rendezésére fogják fordítani. Dietl német szociáldemokrata indítványozza, hogy térjenek a tárgy fölött napirendre. Indítványát azonban a többség elutasítja. Szavazásra kerül a sor és a polgári pártok, a német nemzetiek kivételével, a javaslatot megszavazzák. A magyar nemzeti párt és a kere-sztényszocialista párt képviselői is a javaslat mellet tszavaznak. egy része is felelős, mert részi vett a kormányzásban. A mezőgazdasági vámok legalább is ideigle nes szükségességét bizonyítja az a tény is, hogy az ipari államok, igy Németország is alkalmazták és ezáital előmozdították a kisbir- tok buldogulását, az állattenyésztés fejlődését, az állati tápszerek fogyasztását és kedvező áralakulását és az ipari fejlődés biztonságát Szükség van erre itt is, az ipar, az ipari munkásság, a kisgazda, a zsellér és mezőgazdasági munka érdekében is, mert mindezek életlehetőségének javulását idézhetik elő. Az ipari munkásság érdekét már részben érintettem akkor, amikor rámutattam arra, hogy a mezőgazdasági termelés általános fejlődésétől függ a munkabér melkedése, tehát a munkás életszínvonalának javulása és annak állandósulása. A vámtörvény és a kisgazdák A kisgazdákra nézve a vámellenzék azt vitatja, hogy a mezőgazdasági vám hátrányos. Nézzünk ennek a kérdésnek is a szemébe! Csak a törpebirtokosról, aki 2 hektár térmértéken alul levő földet bir, lehet vitatni azt, hogy nem termel piacra vihető gabonafeles- lcget! Ezek a köztársaság mezőgazdasági te- :ületének alig 6%-át bírják. A 2 hektártól 100 hektárig terjedő gazdaság a mezőgazdasági őrületnek körülbelül 80%-át képezi. 14% az őzen térmértéken felül levő úgynevezett középbirtok és a kegyelemből, vagy visszaélésből megmaradt nagybirtok. Tehát a mezőgazdasági terület circa 94% -a olyan, amely a piac számára felesleget termel. Tehát a mezőgazdasági termelőknek nagy többségét erősen érinti a mezőgazdasági vám. De a törpebirtokos egyúttal állattenyésztő is és a jövedelmét főképp a haszonállattartás adja, tehát az állatvámok az ő gazdaságának a rentabilitását is érintik! A népélelmezés mai legsúlyosabb kérdése a fehérje-kérdés. Az emberek több fehérjét fogyasztanak, mint régen és a fehérje- szükségletet nem a növényi, de inkább az állati tápszerekből szerzik be- A városokban élő lakosság, amelynek nagyrésze ipari munkásság és amely keveset mozogj az emberi szervezet által megkívánt fehérjemennyiséget usak kis térfogatban elhelyezve tudja kellőképp használni, mert csak kissulyu tápszert lúd megemészteni. Ily tápszerek csak az állattápszerek Ehetnek, tehát az, hogy "Háti A szocialisták által benyújtott határozati javaslatokat a többség elutasítja. Ezután Samek, a szeszadója vaslat előadójának zárszavai után ugyanez a többség elíogadja a szoszadójaraslatot is. Rövidített eljárással elfogadják ezután második olvasásban is mind a két javaslatot. Több kisebb jelentőségű javaslat második olvasásban való elfogadása után Pateidl dr., az alkotmányjogi bizottság előadójának beterjesztésére minden vita nélkül elfogadják a szerzői jogról szóló kormányjavaslatot első és második olvasásban. Több jelentéktelen javaslat megszavazása után az elnök bejelenti, hogy a prágai államügyészség hat cseh nemzeti szocialista és 21 kommunista nemzetgyűlési képviselő kiadatását kéri. A kikértek között szerepel Franké dr. volt miniszter, Netolicky és Landa-Stiohova asszony. Az ügyészség mind a 27 kiadatást a rendtörvény alapján kívánja, azonkívül Harus, Zeminova, Hirschl és még három más képviselővel szemben a büntető törvény- könyvbe ütköző tettlegesség rímén indít eljárást. Az elnök javasolja, hogy az ügyet a mentelmi bizottságnak adják ki, amely 24 órán belül tegyen róla véleményes jelentést. A képviselődiáz az elnök indítványát, a nemzeti szocialisták és kommunisták gyönge zajongása mellett, megszavazza. Szent-Ivány javaslata a második bizottság előtt Az elnök ezután bejelenti, hogy az alkotmányjogi bizottság elfogadta a Szení- Ivány—Dérer-féle egyesitett illetőségi és honpolgársági javaslatot g egyben indítványozza, hogy a javaslatot 24 órás tárgyalási határidővel utalják a költségvetési bizottsághoz. A többség az elnök indítványát elfogadja. Eszerint a nagyfontosságu illetőségi kérdés már holnapután, pénteken a képviselőházban tárgyalás alá kerül. Ezzel a plenáris ülés véget ért. A következő ülés holnap délután 1 órakor lesz. tápszerek mentői nagyobb mennyiségben álljanak rendelkezésre és pedig legnagyobbrészt a belföldi termelés révén, ez kell, hogy képezze a népélelmezés legfőbb gondját. Ha az extenziv külföldi mezőgazdaságok, Lengyelország stb. az olcsó termelési költséggel terheit marhát, (mert a nagy legelőterületen a marhanevelés úgyszólván semmibe se kerül) minden vám nélkül a piacra dobhatja, akkor olyan ár alakul ki, amely mélyen alul van a belföldi haszonállattenyésztés termelési költségén, sőt az is lehetséges, hogy a kínálat túlnő a szükségtelen és akkor az eladási ár annyira lesiilyedhet, hogy még a tenyésztésre fordított munka rendes bérét sem adja ki és akkor kénytelen a tenyészállattartással felhagyni a törpebirtokos, a kisgazda és min-1 den mezőgazda. Visszafejlődik az állat- tenyésztés, kevesbedik a trágyamennyiség, extenzivé lesz a mezőgazdasági termelés. De ettől eltekintve kevesebb lesz az állati tápszerek mennyisége is, mert a tejmennyiség fog a haszonállat kevesbedése és a minőség leromlása folytán csökkenni, kevesebb lesz a jó zsírtartalmú tej és vaj. De a jókvalitásu hús is kevesebb lesz. Az állati termékek messzebb vidékről való szállítása nem olyan könnyű, igy a hiány pótlása a külföldről nehéz is és drága is és jósága is ellenőrizhetetlen. Nemcsak a mezőgazda élete romlik meg tehát, de az ipari munkás és a többi foglalkozású ember is kénytelen lesz életigényeit leszállítani, mert az állati termékek megkevesbedett mennyisége nagyobb keresletet és nagy drágaságot fog előidézni és nem fog telni az erre elégséges összeg a munkabérből. A kisgazda, a zsellér, a mezőgazdasági munkás olcsó és rossz marhát fog tartani és ez neki több költséget és kisebb jövedelmet fog jelenteni, mert drága takarmányon a rosszul tejelő tehén kevés produktuma nem hoz annyi jövedelmet, hogy rá ne fizessen a tehéntartásraIlyen állapotok között már az a körülmény is elzárja a kisgazda elől a racionális gazdálkodást, hogy jövedelme sokkal csekélyebb, semhogy felszerelésének karbantartása és fejlesztése is telnék belőle. Istállót sem építhet, állatot sem tarthat eleget, mert ez reá nézve nem jövedelem, de költség. Szövetkezni sem képes, mert a szövetkezéshez félrerakott feleslegek kellenek, az alámerüléssel küzdő kisgazdának pedig nincs, amit félre tehet, mert ami még a bruttójövedelemből mint a munka ellenértéke íenma- radna, azt könyörtelenül elviszi az adó i és kamat! Az állatvámok tehát akkor is fentartan- dók még, amikor már a gabonavámokat megszüntetjük, mert erre a népélelmezés gondja erősen rákényszerit és ezen termelési ágban az áralakulást nem a világpiac szabályozza, de a belföldi viszonyok! A mezőgazdaság fejlődése a mezőgazdasági munkásnak is érdeke A szemtermelés visszafejlődése sem érdeke a kisgazdának, mert hiszen akkor kevesebb területen és rossz vetőmag mellett kevesebb lesz a jövedelem, ezzel szemben azonban még több lesz, amit a saját szükségletére a piacról kell vásárolnia. Tehát a termelés visszafejlődése megnöveli a saját szükségletére szolgáló cikkek vásárlási kényszerét és igy a mérlege erősen rosszabbodik. A mezőgazdasági munkás és zsellér feltétlen érdeke az, hogy a mezőgazdasági fejlődés haladjon, intenzivebbé legyen és ne fejlődik vissza! Hisz mig egy hektár szántó- megműveléshez extenziv gazdaságban három munkás kell, középextenziv gazdaságban 5%, cukorrépatermelő gazdaságban 16 és magas intenzivitásu gazdaságban kifejlett cukorrépatermeléssel 23! Tehát érdeke a mezőgazdasági fejlődés a mezőgazdasági munkásnak, mert a munkaalkalom-szaporodást és a munka- nélküliek számának csökkentését jelenti. Ellenben d vissz,vfejlödés a munkanélnélkiiliséget növeli, a nyomort állandósítja, a városba tódulást elősegíti és akkor a botolulás a konkurrencia révén az ipari munkásság munkabérét lenyomja, mert ez a munkában való kínálat növekedését jelenti. De a mezőgazdasági munkás munkabérét nagyrészt természetben kapja s ebből eladni- valója is van mindig és ez képezi a téli munkanélküli időben a háztarlása fedezetét, nem közömbös tehát neki az sem, hogy mennyiért adja el a megkeresett mezőgazdasági termékeket. Lesz-e a vámok miatt drágaság- ? A vámellenzék főérve az, hogy, amezőgazda- sági vám megdrág ija az élete, megdrágítja a lisztet és egyéb élet szükségleti cikkeket. Nem akarok itt bőven foglalkozni azzal, hogy tényekkel van az igazolva, hogy a búza árának nagy leromlása melleit, lehat az olcsó búza mellett a. liszt ára nem ment le és hogy az 1925—1926. évek árainak tanúsága szerint a magas búzaár mellett a liszt ugyanolyan áru volt, mint az olcsó búza mellett és amidőn rámutatok arra, hogy még 1925 tavaszán a marhahús ára 8.47, 1926 tavaszán pedig 6.10 volt, a fogyasztási forgalomban ez az ár nem csökkent és hogy mig a fötdmives maga produktumait egy év után az egy év előtti árakhoz képest 28 százalékkal olcsóbban adta el, addig a fogyasztók a mezőgazdasági termelésből eredő ezen életcikkeket csak 3 százalékkal olcsóbban vették meg: alti om, hogy a mezőgazdasági vámok vagy egyáltalában nem fognak árdrágulást előidézni., vagy fognak, akkor oly csekély lesz a drágulás, amit a fogyasztónak is meg kell áldozatként hozni a mezőgazdasági, termelés léte és haladása érdekében, mert ennek megszűnte révén az ipari termelés és a gazdasági élet tönkremenetelét és általában minden téren elviselhetetlen drágulást, elszegényedést, nélkülözést fog jelenteni. A fogyasztó esetleges áldozata tehát bőven megtérül abban, hogy megakadályozza a még nagyobb drágulást! Németország népét nem tette tönkre a mezőgazdasági vám, ellenben a mezőgazdaság fejlődését előmozdította és az élelmezési cikkek drágulását nem idézte elő. A búza ara a világpiachoz igazodik és igy a vám részére nem jelent semmit. Nem is a vám a drági ó, de drágitó a spekuláns, drágító az a hiba, hogy nincs a mezőgazdasági értékesítés kellőképp megszervezve, hogy mig az élelem a termelőtől a fogyasztóhoz jut, három, sőt több kézen is keresztülmegy, amikor a közvetítés dija is drágít mindig és hogy nagy az adó, és a tarifapolitika is helytelen. Tessék a tőzsdereformot keresztülvinni, a fedezetlen határidőüzletet megszüntetni és akkor nem lesz drágaság. Tessék a szövetkezeti értékesítést kiépíteni és tessék az iparvámokat leszállítani. Különösnek tartom itt a vámelleuzéknek az álláspontját akkor, arcúkor az ipari vámokat nem kívánja eltörölni, sőt a német szociáldemokraták szenátusi vezére egyenest védelmébe vette azokat. Hiszen az erfurti program előírja a közvetett adók és vámok eltörlését és nem tesz különbséget a vámok között. Hát csak a mezőgazdasági vám tűrhetetlen, az ipari nem? Fiala: Sohasem voltunk az ipari vámok mellett. Törköly: Tessék eltörülni, tessék beadni erre vonatkozólag javaslatot, meg fogjuk szavazni, szenátor Ur! Herz: Maguk ott vannak a kormányon. Törköly: Ezt a szenátor ur maga sem hiszi! Ha a vámvédelem megszüntetendő és a szábadkereskedelem teremtendő meg, ok-
