Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-24 / 142. (1180.) szám
Az Illetőségi törvény e héten a parlament elé kerül fsanf-IvAny akeiéia győzött az aikotmányflsyi bizottságban Prága, június 23. Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarsága nagy izgalommal figyelte a prágai parlamenti eseményeket, amelyek előterébe, a sok obstrukció és parlamenti harc közben, nem kisebb és nem kevésbé fontos kérdés került, mint az állampolgárság és illetőség törvényes rendezése. Szent-Ivány József hónapokkal ezelőtt Dérerrel egyidejűleg benyújtott egy törvényjavaslatot az állampolgárság és illetőség rendezéséről. Amig azonban a cseh nemzeti koalició volt uralmon, nem sikerült ezt a kérdést törvényesen elintézni. A cseh koalíciós többség ugyanis vajmi keveset törődött azzal, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkón sokezer ember exisztenciája volt veszélyeztetve és sokezer ember vesztette el kenyerét állampolgárságának vitás ügye miatt. Ma végre elérkeztünk oda, hogy Szent- Ivány rozséi nagy munkával és óriási erőmegfeszitéssel a megvalósulás stádiumába juttatta az állampolgárság végleges rendezését. Megírtuk már néhány nappal ezelőtt, hogy a magyar nemzeti párt német szövetségesével és a német kercsztényszodalista párttal szövetkezve elhatározták, hogy a fedezeti javaslatokat csak azon feltétel mellett szavazzák meg, ha az állampolgársági kérdést is rendezik. Tegnap egész nap a fedezeti javaslatokról folyt a vita a képviselőházban, de szavazásra még este sem kerülhetett a sor, mivel az alkotmányjogi bizottság még nem fejezte be tárgyalásait az illetőségi és állampolgársági javaslatok fölött. A cseh nemzeti szocialista Ceské Slovo ma esti száma Írja, hogy a németek és magyarok folyton újabb és újabb diktátumokkal állottak elő, kijelentvén, hegy a cukoradóí mindaddig nem szavazzák meg, amig a németek és magyarok állampolgársági ügyét törvényesen nem rendezik. Az alkotmányjogi bizottság az illetőségi és állampolgársági javaslatot ma letárgyalta és néhány módosítással elfogadta. A módosítások egy része ellen a magyar nemzeti párt képviselői állást foglaltak és szabad kezet tartottak fenn maguknak a plénum előtt módosító javaslatok tételére.* A javaslat leszögezi azt az elvet, hogy mindazoknak, akik 1910 előtt négy esztendeig állandó lakhellyel bírtak a mai köztársaság területén levő bármely községben, tekintet nélkül arra, hogy fizettek-e adót vagy sem, joguk van a csehszlovák állampolgárságra s ezt a belügyminiszter tartozik részükre megadni, illetve elismerni. Ettől az elvtől eltérő néhány kivétel az, amelyet Szent- Ivó ’t József kifogásolt. A javaslatot holnap reggel tárgyalja a képviselőház költségveté i ív ottsága és még e hét folyamán a plénum elé kerül. A javaslat plénumbeli megszavazása óriási többséggel van biztosítva. A szenátus liaJnaBban * megszavazta a vámtárvémrt A komntsinisták obsfirukclóját Klofács lefékezte — Bevonul és kivonul a parlamenti őrség — Félnégykor ért véget az illés Törköly és Franciscy fölszólaltak a vitában Barátok nélkül (fi.) Prága, junius 23. A közelmúlt napok szokatlanul mozgalmas paflamenti eseményei elterelték a figyelmet arról a nagy háborúságról, amely a kulisszák mögött a külügyminisztérium körül folyik, jóllehet ez a kavarodás, várható következményeit tekintve, legalább is akkora jelentőséggel bir, mint a nemzetgyűlés nyilt ülésein nap-nap mellett lejátszódó botrányok. Benes ellenfelei összefoglak és a külügyminiszter fejét követelik. A cseh nemzeti szocialista párt, mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt fölszólította Benest, hogy haladéktalanul nyújtsa be lemondását. E határozat értelmi szerzője Stribrny, aki már esztendők óta várva várja az alkalmat, hogy Benest megbuktassa. Majdnem egy hét múlt el e párthatározat publikálása óta, de a külügyminiszter nem siet eleget tenni pártja kívánságának. Pedig más oldalról is megindult az attak ellene- A szociáldemokrata Právo Lidu kiadta a jelszót: „Vagy Cserny kormánya távozik, vagy pedig Benes mond le 1“ Mivel a szociáldemokraták most ellenzékben vannak, a Právo Lidunak ezt a fölszólitását egyszerű hangulatkeltésnek is lehet tekinteni, annál komolyabb azonban az agrárius- párt állásfoglalása, amely a nemzeti szocialista párt obstrukciós szereplésére hivatkozva, követeli Benes demisszióját. Aki csak fé- lig-meddig tájékozva van a cseh közélet személyi motívumairól, tudja, hogy az agráriusoknak ebben a manőverében benne van a Hodzsa Milán keze is. Ha azok a pártok, amelyeknél Benes eddig aránylag még a legtöbb megértésre talált, igy viselkednek vele szemben, elképzelhetjük, hogy mit várhat a cseh nemzeti demokratáktól és a lidákoktól, akik sohasem leplezték iránta érzett ellenszenvüket. A külügyminiszter teljesen magára maradt ebben a harcban, amelynek kimenetele egyelőre még kétséges, de amely mindennél jobban mutatja, hogy a bálványimádás kora a cseheknél is véget ért és hogy a háború utáni években szerzett olcsó babérok kedvéért az emberek nem hajlandók megbocsátani mindazokat a balfogásokat, amelyeket a hradzsini külpolitika a legutóbbi hónapokban egymásra halmozott. Mi évek óta állandóan támadjuk Benes politikáját és élesen szoktunk rávilágítani hibáira és mulasztásaira. Eddig azzal torkoltak le bennünket, hogy a mi kritikánk az állam iránt érzett állítólagos ellenszenvünkből fakad. Kétszeresen örülünk azért, hogy most már a csehek körében is derengeni kezd a belátás és felismerik, hogy Benes sem az a csalhatatlan próféta, - akinek sokáig tartották. Benes politikájának alaptétele, hogy Csehszlovákiának jóban és rosszban együtt kell mennie Franciaországgal. Azokban az időkben, amikor a franciák hatalmuk delelő jén állottak, tehát a háborút közvetlenül követő években, Prágában mindenki erre a tételre esküdött, amióta azonban Franciaország befolyása csökkenőben van és a baloldali irányzat felülkerekedése politikai, a pénzügyek fokozatos leromlása pedig anyagi tekintetben leszállította Franciaország jelentőségét, nagyon sokakban kételyek támadnak a francia—csehszlovák szövetség értéke felől. Párisban ugyan barátsággal viseltetnek Prága iránt, de mit ér ez, ha Londonban és Rómában mindinkább elhidegülnek tőle. B kellemetlen változásban Benes személyének nagy része van- Szocialista érzelmei miatt nem számíthat rokonszenvre Angliában, ahol nemcsak a konzervatívok, de a liberálisok is megengedhetetlennek tartják nagyhatalmi gesztusait. Emlékezzünk csak vissza arra az epés kritikára, amelyet Lloyd George szokott fölötte gyakorolni, vagy a Times cikkére, amely oly erélyesen leintette őt a németorosz szerződés publikálása idején történt beavatkozása miatt. Még nagyobb ellenszenvvel viseltetik iránta a fascista Olaszország. A szocialista Soukup és Pik beszédei friss olajat öntöttek a tűzre és ha B^es azt remélte, hogy egy római látogatással sikerül elsimítania az ellentéteket, nagyon csalódott, mert A szenátus tegnap délután folytatta a vámvitát, amely alkalommal Törköly József dr. a szenátorok nagy érdeklődése mellett, a kommunisták folytonos közbekiáltása közben, mondta el széles alapokon fölépített, hatalmas beszédét: Mélyen tisztelt szenátus! Henry Georg, a szabadkereskedelem apostola „Vámvédelem vagy szabadkereskedelem“ cimü munkájában felállítja azt a tételt, hogy a mezőgazdasági vámok átmeneti jogosultsága kétségbevonhatatlan akkor, amikor a termelés erőviszonyai olyanok, hogy a segítség szükséges és akkor, ha a termelés valamelyik másik ága vámmal van védve. Azt mondja ez a híres védővámellenes közgazdász, hogy ha idejük van a termelés erőviszonyainak helyreállani, akkor a vám aztán elveszti hatását. A mezőgazdasági vámok vitájában egy tétel vitán kívül áll a vámjavaslat támogatói és ellenzéke között és ez az, hogy a köztársaságban a mezőgazdasági termelés súlyos válságban van! De az meg megcáfolhatatlan tény, hogy az ipari termelés prohibitiv vámokkal van védve! Ezen két tételből helyesen Mussolini nem sietett öt meghívni Rómába, sem pedig utikisérőt küldeni melléje, amikor Géniből Olaszországon keresztül Veldesbe utazott. Csehszlovákia helyzete a kisebb hatalmak irányában is egyre kedvezőtlenebbé válik. Ha Magyarországon és Németországban a csehellenes hangulat napról-napra nő, azon senki sem fog csodálkozni, annál nagyobb baj azonban az, hogy barátai és szövetségesei is kurzust kezdenek változtatni. A kisantant legutóbbi konferenciájának előzlehet arra a következtetésre jutni, hogy a mezőgazdasági vámokra feltétlenül szükség van és azt a szabadkereskedelem hívei is kénytelenek mint palliativ eszközt jogosultnak elfogadni. A mezőgazdaság most nem rentábilis A mezőgazdaságban, a szemtermelés és a hústermelés terén egyaránt beállott az az állapot, hogy a termelés nem rentábilis, mert a termelési költségek, illetve az előállítási költségek (hozzászámítva a teherbiróképes- séget, számításba nem véve adókat és va- gyonleadásokat) oly magasak, hogy oly eladási ár, amely az előállítási árat felülhaladja, úgyszólván el sem érhető. Ha e szomorú állapotban nem jön segítség idejében, akkor ennek a következménye az lesz, hogy a mezőgazdasági termelés erősen visszafejlődik, mert a vállalkozási kedv teljesen elvész, amikor pedig a mezőgazdaság csak a maga szükségletét termeli ki, az iparnak és a népélelmezésnek úgyszólván teljes szükséglete csak a külföldről bejövő áruval elégítheti ki magát. Ezáltal nemcsak a külföldtől való óriási ményei megmutatták, hogy a szövetséges államok között minduntalan felbukkanó érdekellentétek és nézeteltérések megfosztották a szövetséget régi ütőerejétől. A lengyel államcsíny sikere oly irányzatnak adott hatalmat Varsóban, amelyről köztudomású, hogy egyáltalában nem rajong a csehekért. Amerre csak nézünk, mindenütt kudarcok érik a csehszlovák diplomáciát. Szovjetoroszország-1 tói a Vatikánig mindenütt a legnagyobb bizalmatlanság kiséri minden lépését. Benes nemcsak idehaza, de a külföldön is elveszfüggés következik be, de a mezőgazdasági termelés közteherviselési képességei is megcsökkenvén, a közgazdasági termelés egyéb ágainak a közteherviselésben való részvétele a végső határig fokozódhatEzen állapotnak állandósulása könnyen ínségre is vezethet, mert ha a külföldön rossz aratás van, hiányzik az exportra használható felesleg és ekkor nem jut elegendő külföldi éíelmicikk a köztársaságba, ami az élelmezési viszonyokban óriási zavart okoz, a kínálat csökkenése és a kereslet megnövekedése folytán, (mert hiszen a belföldi mezőgazdaság csak saját szükségletre termel), magas gabonaárakat eredményez és olcsó munkabért teremt. Ez az állapot beállhat akkor is, ha a külföldi gabonát exportáló államok életében politikai vagy gazdasági zavarok állanak elő, avagy ha háború üt ki, különösen, ha abban a köztársaság is résztvenni kényszerül. Ilyen eshetőségek jelentőségét megnövelnék azáltal, ha a belföldi mezőgazdasági termelés válságát meg nem állítjuk, de hagyjuk a romlás felé sietni, ami nagyon veszedelmes dolog. A mezőgazdasági termelés visszafejlődésének bekövetkezését nem szabad engedni, sőt ellenkezőleg az eredményes termelés, vagyis a fokozatos többtermelés érdekében mindent meg kell tenni, még áldozatok árán is, mert létre kell hozni azt az állapotot, hogy a belföldi mezőgazdasági termelés mentol nagyobb mértékben tudja kielégíteni a belföldi élelmezést. A föld eladósodott A mezőgazdasági termelés erőviszonyainak a képét megkapjuk akkor, ha konstatáljuk, hogy a békeidőkhöz viszonyítva a búza ára alacsonyabb lett, a munkabér „valamit44 emelkedett, a kamatláb tette legtöbb barátját, ellenségeinek száma ellenben nőttön-nőIly körülmények között bukása senkit sem lepne meg. Lehet, hogy az államfő segítségével ez alkalommal még sikerül kimenekülni kellemetlen helyzetéből, de egészen, bizonyos, hosy ellenfelei és irigyei nem fognak nyugodni mindaddig, amig el nem távozik oly régen elfoglalt helyéről. Egy személyi változás azonban nem oldaná meg a helyzetet, ha egyúttal rendszerváltozás nem következnék be. miBBansTmEseasssssmT^sssBm V Mai számunk 10 oldal 142. (1180) szám b Csütörtök • 1926 junius 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panskai uke negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: • •; ~ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — K:adoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOLltlrCCLl nCLpllCipjCL hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ lefon: 30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha
