Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-20 / 139. (1177.) szám
A kisantant külügyminiszterei az európai nagy politikáról A verdesi konferencia eretíeíiényei — Harag©2tElJák a kisantant egységét — au népszövetség krízise — Balkán-szövetség és a Magyarországgal való kapcsolatok A torzszülőtt válsága A két napig tartó veldesi konferencia befejeződött és szombat délelőtt a külügyminiszterek fogadták a sajtó képviselőit és kollektív interjúkat adtak az európai politika összes felmerült kérdéseiről. Ezeknek az interjúknak elsősorban demonstrativ jelentőségük van, mert valamennyiben kihangsu- lyozódik az a megállapitás, hogy a kisantant államai között minden kérdésben teljes az egytértés és ezzel a kategorikus kijelentéssel akarják a külügyminiszterek legyöngiteni a kisanatant konferenciájával kapcsolatban a világsajtóban felmerült azon kireket, hogy a kisantant tulajdonképpeni értelmét elvesztette, Csehszlovákia izolálódott és a balkáni politikában Jugoszlávia és Románia között komoly ellentétek merültek fel. A külügyminiszterek valahogy a munka- megosztás alapján nyilatkoztait, Benes inkább egyéniségének megfelelőleg, a nagy európai politika kontúrjait rajzolta fel, román és jugoszláv kollégái viszont az őket közelebbről érdeklő kérdésekkel, különösen a Balkán-problémával foglalkoztak. A Balkánon mindinkább az olasz befolyás kerekedik felül és Benes megállapítja, hogy a kisantantnak viszonya Franciaországgal és Olaszországgal szemben a tradicionális, mig azonban Franciaországra egy-két mondatot szentel, addig már az Olaszországgal való kapcsolatokat behatóan fejtegeti és ez is amellett bizonyít, hogy Olaszország Balkán-politikája súlyos helyzetet teremtett a kisantanton belül. A román külügyminiszter körvonalazta is Romániának egyre fejlődő és szilárd kapcsolatait Olaszországgal és kissé pesszimisztikusan nyilatkozott a balkáni szövetség lehetőségéről, amely addig nem valósulhat meg, mig a függő kérdéseket, elsősorban a jugoszláv—görög ellentétet el nem intézik. Ezzel szemben Nincsics kijelenti, hogy Jugoszlávia és Görögország viszonya a legszivélyesebb, ay ellentétek nem is politikai, hanem csak technikai természetűek. Ilyen egybevetésben tanulságosak a veldesi konferencia után elhangzott nyilatkozatok, amelyek a diplomácia sima köntörfalazásaival leplezik a dolgok igazi értelmét, de aki érti ezt a különös nyelvet, könnyen levonhatja következtetéseit < és megalkothatja ítéletét. Egy pontban nagyon érdekes Benes nyilatkozata. A népszövetségnek ez az öncsinálta totumfactuma, aki mindig nagy optimizmussal nézte ezt az intézményt, most pesszi- misztikusan és nyíltan a népszövetség akut kríziséről beszél. Reméli ugyan, hogy ez a krízis a közel jövőben megszűnik, de ennek a reménynek nincs semmi pozitiv alapja. Nem vagyunk a népszövetségi eszmének az ellenségei, de amíg ez az intézmény csak a győzőknek szövetkezése, amig elkeseredett népek milliói jogaikat nem tudják érvényesíteni a népszövetség hatalmasan kiépített szervezeteinél, addig mi a népszövetséget nem tartjuk életképes intézménynek és krízisét nem akutnak, hanem idültnek minősítjük. A győzők és semlegesek táborában is rájöttek már erre egyes józan koponyák. A múltkoriban egy nagyon szellemes aperszü hangzott el Géniben. Az illető befolyásos nemzetközi diplomata kijelentette, hogy tisztában van azzal, hogy torzszülöttet hoztak létre. De ha már ebből a szörnyszülöttből nem tudnak egészséges embert nevelni, arra törekednek, hogy legalább széplelkü legyen. Európa vérben és nyomorúságban fetrengő népeinek azonban nem széplelküségre, hanem gyökeres és radikális segítségre van szükségük. A nemzetközi politika irányitói végzetesen lassúak és végzetesen sokat hibáznak. A katasztrófa veszedelme ott lebeg Európa horizontján és nem tudni, melyik pillanatban csap le. Veldes, junius 19. Benes szombaton délelőtt együttes M'ha'llga.táson fogadta az újságírókat. Interjúját azokkal a szavakkal kezdte, hogy kész minden kérdésre nyíltan megfelelni, de fentartja magának azt a jogot, hogy mint aktív miniszter, bizonyos kérdésekre ne feleljen. (Igen eredeti reservatio mentális. Szerk.) Azután a konferenciáról igy nyilatkozott: — A konferencia eredményeivel igen meg vagyok elégedve. Ami a tanácskozásainkat illeti, elsősorban hangsúlyozom a Csehszlovákia és Románia s a Románia— Jugoszlávia közti szerződések meghosszabbításának ratifikálását. Ez a legjobb cáfolata azoknak a híreszteléseknek, amelyek szokás szerint mostani konferenciánk alkalmával az ellenséges sajtóban újból jelentkeztek. A szerződések megújítása bizonyítja, hogy a kisantant az európai politikának Locarno szellemében jelentős tényezője. Ez további lépés a középeurópai összes államok konszolidálására és együttműködésére. A népszövetség krízise — Ami a népszövetségi tárgyalásokat illeti, mindhárman megegyezünk nemcsak a bennünket érdeklő kérdésekben, hanem az Európára vonatkozó összes kérdésekben. Ez különösen ma nagyon jelentős momentum, amikor a népszövetség krízist él át. —Hangsúlyozom, hogy egyetlen kérdésben sem merült fel véleménykülönbség, ellenkezőleg mindent spontán fogadtunk el. Mindazokat az eshetőségeket megtárgyaltuk, amelyek felszínre kerülhetnek s mindegyikben preciziroztuk álláspontunkat. — Nem szabad titkolnunk, hogy a népszövetségben krízis van s nem lehet előre megjósolni, hogyan íejlődnek az események. Remélem, hogy a népszövetség összes kérdéseit a szeptemberi ülésszak rendezni fogja s Németország belépésével szemben nem merülnek fel újabb nehézségek. Brazília és Spanyolország magatartása megnehezítette a helyzetet. A népszövetségi tanács reformjának kérdését még nem szabályozták s erről Géniben legközelebb tárgyalni kell. Az orosz kérdés — Az orosz kérdésben e a német—orosz szerződés ügyéiben fentartottuk a kisantant régi álláspontját, hogy a kisantant mindegyik államának szabad keze van. A német—orosz szerződésről Genfbe német magyarázat érkezett, amelyből látható, hogy ez a szerződés a népszövetség elveivel nincs összeütközésben, tehát a kisantantnak nincs ellenvetése a szerződéssel szemben. Csehszlovákia és Magyarország viszonya A magyar kérdésre vonatkozólag Benes kijelentette, hogy a bankjegyhamisitás ügyét Genfben rendezték. Csehszlovákiának Magyarországgal való kapcsolatai nem rosszak. A csehszlovák parlamentbe nkijelentette, hogy Csehszlovákia minden pillanatban kész M agyar őrs zággal Locarno szellemében paktumtárgyalásokat kezdeni. Csehszlovákia reméli, hogy a Magyarországgal való kapcsolatok konszolidálódni fognak. — Franciaországgal s Olaszországgal szemben a kisantant folytatja hagyományos politikáját s az Olaszországgal való együttműködésre törekszik. Lengyelországgal szemben is a régi politika marad életben, hogy a két államcsoportot érdeklő kérdésekben együttesen lépnek fel. A csehszlovák—lengyel véglegesen stabilizálódott, az összes kérdéseket arbitrázsszeraődésekkel intézték el, úgy, hogy nem merülhet fel ellentét. — A kisantant gazdasági politikája ama irányul, hogy Közép eu.rópa államainak gazdasági kap csőlátót kiépítse. A román nyilatkozat Miíilineu román külügyminiszter különösen Bulgáriának népszövetségi kölcsönével foglalkozott. A kisantant nem' fordul a kölcsön ellen, ha humánus célokra akarják felhasználni, de meg fogja akadályozni, hogy Bulgária politikai célokra kapjon kölcsönt. A Magyarországgal való kapcsolatokat jóknak mondja. Különösen kiemeli kormányának Itáliával való kapcsolatait. A német—orosz szerződés jó példa a Balkán-államoknak, de a Balkán-szövetség létrejötte előtt még sok kérdést kell Szüllő Géza dr., az ország keresztény- szocialista párt elnöke pénteken este 6 órakor érkezett meg a párisi expresszel Prágába és szombaton már résztvett a parlament ülésén. Munkatársunk a parlamenti klubhelyiségben kereste fel Szüllő Géza dr.-t, hogy az illetőségi kérdésre vonatkozólag információt szerezzen. Szüllő dr. a következőkben volt szives bennünket tájékoztatni: — A genfi tárgyalásról futólagosán már tájékoztattam a Prágai Magyar Hírlap utján Szlovenszkó és Ruszinszkó magyarságát. Ma a két magyar párt képviselőinek és szenátorainak, amely két pártnak együttes működését szeretném állandósítani, megtettem jelentésemet. — A punctum saliens az illetőségi kérdésnél az, hogy az 1910 előtt szerzett hallgatólagos illetőség érvényes-e, vagy nem? Miután a békeszerződések szerint és az alkotmánytörvény szerint is, Szlovenszkó és Ruszinszkó területén az illetőségre vonatkozólag a magyar közjog és közigazgatási jog van érvényben és a magyar közjog az illetőség hallgatólagos megszerzését elismeri, ennek következtében álláspontunk az, hogy a csehszlovák kormányzat intézkedése és a bíróság azon döntése, amely a hallgatólagos illetőséget el nem ismeri, törvény- sértő. Teljesen jogtalanul történt, ha valaki ezen törvénysértés következtében illetőségét és állampolgárságát elvesztette és ez a jogsérelem feltétlenül reparálan- dó. Meg kell adni annak a lehetőségét, hogy az, akivel ilyen jogtalanság történt, követelhesse, hogy joga visszaadassék és szenvedett hátrányai kárpótoltassanak. — Hogy ez a mi álláspontunk jogüag mennyire korrekt, igazolja az, hogy a csehszlovák kormányzat is belátta és a népszövetségnek jelentette, hogy ezt a jogsérelmet ki fogja küszöbölni és még május elején kiosztott hasonló tartalmú javaslatokat, mint aminők most kerülnek a csehszlovák parlament plénuma elé és egyszersmind szétosztotta az április 30-án kiadott 30.200 számú rendeletét. Az a cselekedete a kormánynak, hogy bizoj nyos módosításokat hajlandó végrehajtani, bizonyos lépés előre, de nem érinti panaszunk lényegét. Pro futuro intézkedik, de pro praeterito nem, vagyis ott nincs megoldás, hogy azok, akiket már kiutasítottak, akik nyugdijukat elvesztették, akiket állásukból elrendezni, elsősorban a jugoszláv—görög megegyezést kell létrehozni. A jugoszláv nyilatkozat Nincsics nyilatkozatának különösen fontos része volt a kisantantnak Itáliáboz való viszonya. A kisantantnak s Itáliának Közép- európában azonos céljaik vannak, politikát irányuk semmiben sem ellentmondó s minden kérdésben állandóan előzetes megegye-* zés jön létre. A Görögországgal szabályozandó kérdések nem politikai, hanem technikai természetűek. Jugoszlávia is mindent elkövet a Magyarországgal való jóviszony megteremtésére, bár nem titkolja, hogy a frankhamisítás Magyarország nemzetközi presztízsét nagyon gyöngítette. Veldes, junius 19. Miután Benes megnyugtató híreket kapott a csehszlovák belpolitikai helyzetről, résztvesz a királynő fogadódélutánján és hétfőn reggel érkezik i Prágába. bocsátottak azért, megvonták tőlük az illetőséget és ezzel a honpolgári jogot, hogy ezek automatikusan visszakaphassák illetőségüket és honosságukat, hogy igy azután joggal bírva, az állammal szemben jogalapon tudjanak fellépni és igényeik kielégítését követelhessék. A most tervezett Dérer-féle megoldási mód enyhülés, de nem megoldás, mert azt a lehetőséget megadja a már 1910 óta ittlevőkuek, hogy kérhetik, hogy őket ezen tény alapján illetőségi joggal ruházzák fel, de jogilag nem köteles az állam illetőségüket megadni. Ez a megoldási mód csali könyebőséget teremt, de nem jogalapot, ezért különösen a múltat illetőleg a döntést a mi panaszunk értelmében a nemzetközi támogatás igénybevételével keli követelnünk. A magyar nemzeti párt és az orsz. keresztényszocialista párt közös klubüiése Prága, junius 19. A magyar nemzeti párt és az országos keresz- tényszoeialista párt parlamenti klubjai ma együttes ülést tartottak, amelyen Szüllő Géza dr., az országos kérész bén yszocia lista párt elnöke beszámolt legutóbbi genfi útjáról és különösen az illetőségi ügyben a népszövetség előtt tett lépéseiről. Az értekezlet helyeslőén tudomásul vette Szüllő Géza beszámolását és köszönetét szavazott neki a külföldön kifejtett fáradhatatlan működéséért és fölkérte, hogy a jövőben is képviselje kisebbségünk érdekeit a nemzetközi fórumok előtt. Jövő héten tárgyalja a plémsm az illetőségi kérdést Prága, junius 19. A nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának albizottsága tegnap letárgyalta a Dérer-féle állampolgársági és a Szent-Ivány által benyújtott illetőségi javaslatot. A két javaslatot most már hétfői ülésén az alkotmányjogi bizottság is letárgyalja s igy azok a legközelebbi plenáris ülés napirendjére kerülnek. A magyar nemzeti pártot mindkét bizottságban Szent-Ivány József képviselte. Az illetőségi kérdés a nemzetközi fórumokon Sz&Elő Qéza nyilatkozata a nagy probléma teljes megoldásának módjáról Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlöVenSzkÓi és TUSZÍnSzkÓi ellenzéki D ártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice negyedévre 76, havonta 26Kő; külföldre: r 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, politikai napilapja hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Tehavonta 34 Kő. Egyes szám ára 1 '20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ Iefon:30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha Mai Hámunk 16 oldal
