Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-19 / 138. (1176.) szám

kell állapítanunk, hogy a törvényjavaslat in­tézkedései nem a demokratizmus szereteté- ből fakadnak, hanem egyes csoportok érde­keit vannak hivatva alátámasztani. Ezt pedig nem szabad megengednünk, mert egy ország törvényeinek az a hivatása, hogy az ország összes polgárainak érde­két védje és nem pedig az, hogy egy je­lenleg hatalmon levő érdekcsoport kierő­szakolt előjogait a jövőre is körülbástyáz­za és biztosítsa. SZOCIÁLIS ÜGYEK A bányamunkások szociális biztosítása. A köz­munkaügyi 'minisztérium uj tervezetet dolgozott ki, amely szerint a bányatársládák szorosabb együtt­működést nyernének a szociális biztosítással. E tervezet szerint csakis olyan bányamunka soknak volna aggkomi ellátásra igényük, akik legalább 30 éve társláda-tagok és az 55-ik évet meghaladták, vagy pedig a 60-ik évet haladták meg és legalább 15 éve társláda-tagok. A textilipari bérharc végleges megoldást nyert. A műit héten a kommunista munkásság képviselői is aláírták a drágasági pótlékről szóló egyezményt, úgy, hogy ezzel a bérmozgialom vég­legesen befejezettnek tekinthető. Azon hírek, hogy a segélyt csak azoknak a munkásoknak fizetik ki, akik az egyezményt aláirt szervezetekbe tartoz­nak, helytelen, mert azt mindenféle szervezethez tartozóknak, sőt a szervezetekhez nem tartozóknak is ki fogják fizetni. A kőbányaiminkás&k sztrájkmozgalma. A kő­bányai munkások bénmozgalima mindjobban kiéle­sedik. A hliuszkói Matui-oégméd a munkásság sztrájkba lépett. Miután a kőbányák helyzete min­dig rosszabbodik, igy a munkaadók kénytelenek a munkások követeléseivel szemben elutasító állás­pontra helyezkedni. Ezért nincs kizárva, hogy a sztrájkmozgalom mindnagyobb méreteket fog öl­teni. Az uj kollektív szerződés megkötésére nincs egyelőre kilátás. KÜLÖNFÉLÉK Nemzetközi munkaadókongresszus Prá­gában. A hágai nemzetközi gyári munkaadó szervezet minden évben más helyen tart kongresszust. Ezidén Prágában tartják ezt. A bőrgyárak érdekképviseletének át­szervezése. A csehszlovák gyáriparosok köz­ponti szövetségének bőripari szakosztálya ülést tartott, melyen elhatározta, hogy egy uj önálló alakulást létesít a „Bőrgyárak szövet­sége" név alatt- Ezen uj alakulás szoros együttműködésben marad a gyáriparosok központi szövetségével és hatásköre kiterjed az egész köztársaságra, helyi és szakmasze­rinti tagozódással. A vezetőség marad az ed­digi. — Nem egészen világos előttünk, hogy mi szükség van ezen önálló szerv megalakí­tására akkor, amikor úgy a vezetőség sze­mélyei, mint a vezetés iránya az eddigi ma­rad. Nagy külföldi malátarendelések. A cseh­szlovák exportőröknek sikerült mintegy 20 millió korona értékű malátarendelést bizto­sítani maguknak Svájcba és Olaszországba. Könnyítések a nyomtatványoknál- A postaügyi minisztérium legutóbb kiadott ren­deletével a nyomtatványok szállításánál a kö­vetkező enyhítéseket, engedélyezte: a telefon­szám helyesbítését, a cimkeretes nyomtatvá­nyoknál a cim utólagos melléklését, a válasz­lapok melléklését, a szokásos nyilvántartó la­pocskák felragasztását és ezen pótlások is­métlésének melléklését a megváltoztatandó nyomtatványokkal egy csomagban, amennyi­ben ezen helyesbítés nem több öt szónál. A postaügyi könyvek cseh nyelven. Eddig a távirdai kézikönyvek csupán német nyelven voltak meg. Most a postaügyi minisztériumban külön bi­zottságot állítottak fel, amely ezen kézikönyveket cseh nyelvre fogja lefordítani. Ugyanezen bizott­ság uj távirdarendet és előírásokat is ki fog dol­gozni, amelyeket november 1-ón akarnak életbe- léptetni. Ezenkívül a bizottság a nemzetközi táv- irdai szabályok cseh szövegét is elkészíti. A bizott­ság elnöke Kucsera dr. miniszteri tanácsos, tagjai e postaügyi minisztérium, a postaigazgatóság és a prágai központi távirdahivatail egy-egy képvise­lője. A csomagolás súlya 5 kg.-ig. Az 5 kilogramos postacsomagoknál az embalagera engedélyezendő súlytöbblet iránti kérelmét a kereskedőknek a postaügyi minisztérium azzal az indokolással ta­gadta meg, hogy ez a nemzetközi forgalomban ne­hézségeket okozna, de ugyancsak a sérült csoma­gokért fizetendő kártérítés kiszabását is megnehe­zítené. Most a kereskedők azt a pótjavaslatot adták be a postaügyi m'iniiszt'ériumhoz, hogy ezen súly­többletet csakis a belföldi forgalomban engedé­lyezzék, de kártérítés esetén, úgy, mint eddig is volt, ez a súly nem lenne figyelembeveendő.. I>rágul az ólom Amerikában. Newyorkből je­lentik: Az „American smolting and refiining Com- pagnie" a nagy európai ólom vásárlásokra való te­kintettel újabb 15 ponttal emelte fel az ólom árát, még pedig 8.30 centre fontonként. A szlovák pénzintézetek által magyar vállalatoknak nyújtott hitelek ellen. Az alábbi liir eredetét, azt hisszük, nem kell nagyon keresni. — Szlovák ipari körök (?) tanács­kozást folytatnak aziránt, hogy a mértékadó köröknél kieszközöljék a szlovák pénzintéze­tek hitelműveleteinek felügyelet alá való he­lyezését. A két legutóbbi magyarországi nagy Állami szállítások. Pályázatot hirdetnek: A pastaügyi minisztérium porcellánszigetelőkre és telefoni elszerelésekre. Ajánlatok julius 15-ig. — A postaügyi minisztérium zinnelt vasdrótra, julius 22. — A pozsonyi munkaügyi referátus kézimun­kákra, julius 8. — A brünni politikai tartományi főnökség bútorra és motorgenerátorra, julius 1. — Prága—Dél, államvasutak igazgatósága hidépités- bez szükséges vasrészekre, julius 2. — A prágai politikád tartományfőnökség központi fűtés beren­dezésére a schlani postaépületben, julius 1. — Zó­lyom nagymegye vasbetouhid építésére, julius 24. — Prága—Dél államvasutak igazgatósága zkra-, ólom és autómon szállítására. És pedig 20.000 kg. zinn, 20.000 kg. ólom és 40.000 kg. antimon. Julius 1. — A nemzetvédelmi minisztérium 125 ciszterna repülőgépmotor céljaira szolgáló benzinre. Aug. 20. — A munkaügyi minisztérium a Mármaros— szolotvini állami sóbányákon elektromos központ építésére. Junius 21. — A nemzetvédelmi minisz­térium sebészi műszerek és orvosi kellékekre. Jú­nius 28. — A prágai divfizióprovianitmagazin 35.000 normál jutazsákra. — A pozsonyi közimun­kaügyi minisztérium: Javorinán a vámhivatal ég a határmenti pénzügyőrség kombinált épületének építésére, julius 10. — Kosolnai viziiszövet­A borok származási helyének megjelölése és annak védelme. Az a hir terjedt el, hogy e kérdés szabályozása bef ejezett dolog, pedig az még csupán jámbor óhaj ma. A csehszlovák bortermelők köz­ponti szövetsége ebben az ügyben javaslatot tett az érdekelt minisztériumnak oly értelemben, hogy a csehországi és morvaországi borok közül a ne­vesebbeket származási helyük szerint jelöljék meg, ez a megjelölés védve legyen s más vidék által ne legyen használható. Ugyanez a javaslat a szloven- szkói és ruszinszkói borokról azt mondja, hogy miután nálunk még az 1908. évi idevonatkozó tör­vény érvényben van és ez teljesen megfelelő, en­nek érvénye továbbra is meghagyandó. A mi bo­raink régi idő óta híresek voltak külföldöm, is s ezt a szigorú intézkedéseknek köszönhették, amelyek védték azt, hogy a termővidék nevét más vidék borára nem alkalmazhatták. Viszont minden jobb bortermő vidék a maga 'borára lévén büszke, min­dent elkövetett, hogy annak minőségét emelje s ebben az állam is segített neki. Ma azonban az ál­lam segítségére nem számíthatunk. A szlovenszkói és ruszinszkói bortermelés majdnem tisztán a ma­gyar vidéken van s igy a kormánynak nem fő a feje, ha az' visszafejlődik. Nem látja be, hogy ami­kor a magyart agyonüti, önmaga alatt vágja a fát, mert az államnak egy természeti kincsét és jöve­delemforrását teszi vele tönkre, ami később meg­bosszulja magát. Nagyon rövidlátó politika. Szük­séges volna, hogy a bortermelők központi szövet­sége által javasolt törvényes intézkedések mellett a bortermelés fejlesztéséről i® gondoskodjék az állam. A vesszőbehozatalt Magyarországról oly mó­don megnehezítették, hogy alig hozható be nemes vessző onnét, pedig általában elismert legjobb bor­termelő vidék. Inkább gondoskodni kellene álla­milag a kellő vesszőanyag rendelkezésre való bo- csájtásárőL Ugyancsak szükségesnek látszanék a belföldi bor erősebb védelme a borbehozatali vá­mok által, ami a belföldi termelőknek jövedelmet jelentene s igy beruházásokra serkentené őket, vi­szont nem okozna nagy drágulást s akkor sem el­sőrangú élelmicikkekben, a bor pedig elbírja, ha valamivel drágább is lesz az ára. Törvényjavaslat a volt osztrák, magyar és osztrák-magyar kincstárral szemben fenn­álló követelések elutasításáról. A csehszlo­vák kormány törvényjavaslatot nyújtott be, amely általánosságban kimondja, hogy a csehszlovák állam nem kötelezhető olyan követelések megtérítésére, melyek a volt Ausztria-Magyarország és az osztrák-magyar monarchia kormányai vagy azok közegei ál­tal eszközölt megállapodásokból származnak. Az 1919. évi julius 23-iki 4140. számú tör­vény moratóriumot állapított meg mindazon követelésekre, melyek 1918 október 28-ika előttről a monarchia vagy ennek bármely állama kincstárával szemben fennálltak. Idő­közben kialakult azon felfogás, hogy ezen követeléseket nem egyetemesen fogják lik­vidálni, hanem territoriálisán. A békeszer­ződés szerint a csehszlovák állam csakis az ott felsorolt régebbi keletű követelések elis­merésére van kötelezve, mint amilyent a já- radékpapirok, bonok, kötelezvények, beru- zási értékek és pénzjegyek. A javaslat sze­rint a fel nem sorolt egyéb eredetű kötele­zettségekért a csehszlovák állam nem felel, így tehát nem felelős nemcsak az elődálla­csődnél ugyanis kiderült, hogy azoknál a magyar cégeknél szlovák pénzintézetek is erősen érdekelve voltak, pedig ugyanezen pénzintézetek a legtöbb esetben elzárkóznak a szlovák gyárosok hiteligényeinek kielégíté­se elől, mert Magyarországon jobb kamato­zást érnek el. — Nagyon is érezhető ebből a hírből, hogy a mértékadó körök még jobban rá óhajtják kezüket tenni a még megmaradt néhány szlovák pénzintézetre. És mindez a nagy liberalizmus nevében. Arról azonban mélységesen hallgat a hir, hogy a szlovák bankok mit vesztettek szlovák gründolóso- kon. — Kassai áll. gyermekmenhely: tűzifa szállítására, julius 15. — Községi elöljáróság Homonua: a Ho- monma-patak szabályozására, juuáus 22. — Katonai építkezési igazgatóság: fedőanyagok javításának eszközlésére a kassai Stefanik-kaszóimya főépüle­ténél és a kassai kis tüzérkaszárnya törzsépületé­nél, junius 30. összeköttetést keres egy koppenhágai oég cu­kor, liszt, aszalt gyümölcs és egyéib életairiikíkiber- melőkkel. (9658.) Különfélék: A Ijübljani VI. nemzetközi minta- vásárt 1926 junius 26—julius 5. tartják meg. A mintavásár látogatásához szükséges igazolványok az összes jugoszláviai konzulátusoknál, illetőleg a mintavásár irodájában szerezhetők meg 30 dinár ellenében. Az igazolványok a következő kedvez­ményekre jogosítanak: Jugoszláviában, Csehszlová­kiában és Magyarországban 50%, Olaszországban 30%, Ausztriában 25%. A vizűm dija 20 dinár. Kö­zelebbi információkat az összes jugoszláviai kon­zulátusok ég a mintavásár irodája készséggel nyújtanak. (9761.) — VI. nemzetközi keleti vásár Lwow-Uemberg, Jagiellonská 1. (VI. Internationale Ostmesse in Lemberg) 1926 szeptember 5—15. lesz megtartva. (9980.) Bővebb föüvilágosdtást az idézett számra való hivatkozással a kassai kereskedelmi és iparkamara nyújt. mohnak a békeszerződésben fel nem sorolt kötelezettségeiért, hanem olyanokért sem, amelyek nem szerződésből, hanem a régi kormányok egyéb ténykedéséből erednek, tehát kártérítési igényért sem. A békeszer­ződés határozmányai nem eléggé világosak s igy ismételten támasztottak igényt hasonló követelések alapján a csehszlovák állammal szemben s a bíróság nem talált elég alapot ezek elutasítására. A javaslat kimondja, hogy ezen törvény érvénybelépte előtt megindított ilyen követelésekből származó perek terheit minden fél a magáéból viseli. Az 1919. évi julius 23-iki törvény érvényét veszti s ugyan­úgy az esetleg ilyen követelések alapján a csehszlovák állammal szemben nyert kielé­gítési címek is elvesztik érvényességüket. Az 1919. évi törvény ugyanis főleg azért kellett, hogy a csehszlovák államot hasonló perekből — legalább is ideiglenesen, igy mondja az indokolás — megvédje. A javaslat kimondja, hogy a hadiszállításokra vonatkozó törvényt ezen törvény nem érinti s igy az változatlanul érvényben marad. Építőmesteri cim kőmivesmesterek szá­mára. A múlt hó végén nagy tanácskozás volt a kereskedelemügyi minisztériumban az építő- és kőmivesmesterek képviselői között. A tanácskozás annak megállapítását célozta, hogy amig az uj törvény, mely már csak épí­tőmestereket ismer, életbe nem lép, milyen módon lehet a kőmivesmesterhől építőmes­ter. A megbeszélés eredményét javaslatba foglalták, mely szerint az eddigi kőmives- mestereknek egy különbözeti vizsgát kell tenniök azon tárgyakból, melyeket az építő­mesteri képesítésnél megkívánnak, de a kő- mivesmesterinél nem. Azon kőmivesmeste­rek, akik ezen vizsgát nem akarják, vagy nem tudják letenni, szintén megkaphatják az építőmester címet, ha egy vegyesbizottság az utóbbi 10—15 évi munkájuk vizsgálata alap­ján ezen címre őket méltóknak találja és az engedély megadását a kereskedelemügyi mi­niszternek javasolja. A javaslatot beterjesz­tették a kereskedelemügyi minisztériumhoz. A csődök szigorúbb kezeléséért. A ke­reskedelmi és iparkamarák központjához memorandumot adtak be a kereskedők, melyben azon óhajuknak adnak kifejezést, hogy a központ hasson oda, hogy a csődökre vonatkozó rendelkezéseket szigorítsák. A ki­egyezési kvótát legalább 50 százalékra kí­vánják felemelni, mert az eddigi alacsony határt a kétes elemek a tisztességes kereske­dők megkárosítására használják fel. Törvény a részletfizetési üzletekről. Az automobilkereskedők a kormányhoz azon kérelemmel járultak, hogy a részletüzletek­ről mielőbb törvényt készítsen elő, mert az eddigi érvényben levő inkább a vevőt, mint a szállítót védi, ami a maga idején megfelelő volt, azonban ma kedvező alkalmat ad azon egyéneknek, akik eleve a nemfizetés szándé­kával vásárolnak, hogy kötelezettségeik alul kibújhassanak. így a Nyugateurópában elter­jedt részletfizetési rendszer abszolúte lehe­tetlenné válik. Azt kívánják, hogy az uj tör­vény a szállítót legalább is úgy védje, mint a fogyasztót. A nemzetközi kereskedelmi kamara. Nemrég tartott előadást a nemzetgazdasági társulatban Kiluimper dr. a nemzetközi kereskedelmi kamará­ról. Előadás álban kifejtette, hogy a háború utáni idők egyik jellemző mozzanata a minden téren való szervezkedés, mert ennek fontossága mind­inkább előtérbe nyomul. A nemzetközi kereskedel­mi kamara tulajdonképpen az egész föld érdek­szervezeteinek egyesítése, tehát nemzetközi szö­vetsége a kereskedelmi és iparkamaráiknak, bank- szövetségeknek stb. Azonban éppen úgy lehet tagja magáncég is, mint a testületek. Az egyes országok­ból való tagok nemzeti bizottságokban tömörül­nek. A bizottság titkára közvetíti aztán az ország­ból előkerült ügyeket a Páriában székelő vezér- titkársággal. Az alakuló kongresszust 1920-<ban Pá­riában tartották meg. Az első rendes közgyűlés 1921-ben Londoniban, a második 1923-ban Rómá­ban, a harmadik 1925-ben Brüsszeliben volt. A nemzetközi kereskedelmi kamarának ma 600 tes­tületi tagja van, 170 magáncég csatlakozott hozzá­juk és a kamarának 39 államban van nemzeti vá­lasztmánya. Feladata, hogy a pénzügyi, ipari, for­galmi és kereskedelmi körök érdekeit minden nemzetközi vonatkozásban, úgy a kereskedelmi­ben, mint a gazdaságiiban képviselje és az egyes államok viszonylatainak javulásán és nagy nem­zetközi gazdasági problémák megoldásán dol­gozzék. Uj cukorgyár alapítása Magyarországon. Bu­dapestről jelentik: A délmagyar répatermelők uj, saját cukorgyárat akarnak alapítani, amely az © területen termelt cukorrépa legnagyobb részét fel­dolgozná. A tárgyalások ez irányban már megin­dultak és a gyáralapítóé tervét Szeged városa is erősen támogatja. Az iskolai könyvtárak revíziója. Miután az iskolai könyvtárakban még mindig talál­hatók olyan könyvek, melyek irányuk folytán nem felelnek meg a modern pedagógia alap­elveinek és a jelenlegi polgári nevelés cél­jaival nem egyeztethetők össze, a legközeleb­bi időben ezen meg nem felelő könyvek ki- selejtezése céljából újból át fogják vizsgálni az iskolai könyvtárakat. Eddig a prágai hir. Magyarra lefordítva ez annyit jelent, hogy miután itt-ott még mindig maradt meg egy- egy magyar könyv, amelyben esetleg hazafi- ságról, erkölcsről, Istenről, sőt talán — oh, borzalom! — a királyról, Kossuthról is szó lehet. Ezeket egyszer már kiirtották, de ha talán mégis megmaradt volna olyan, hegy a magyar könyveknek teljesen nyoma vesz- szen és joggal lehessen Prágában mondani, hogy a magyar irodalom nem létezik, hisz nincs egy magyar könyv. Azt hittük, hogy már vége azon időknek, amikor nagy vagyo­nokat érő könyvtárakat dobtak az utcára a sárba vagy a tüzbe, hogy fel ne szedegessük csak azért, mert magyar nyelven voltak Írva. A magyarországi Hangya a fejlődés utján. Bu­dapestről jelentik: A Hangyaszövetkezet az elmúlt napokban tartotta közgyűlését, amelyen Zichy Aladár gróf elnökölt. Dömötör László ügyvezető igazgató ismertette az uj felértékelési munkálato­kat és javasolta, hogy a rendes üzletrészeiket 10 pengőben, az alapítványi üzletrészeket 100 pengő­ben állapítsák meg. A közgyűlés igy határozott. Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója, beszá­molt a Hangya helyzetéről és rámutatott arra, hogy a Hangya mily kedvezően élte át a magyarországi gazdasági válságot s hogy államihitelt nem vett igénybe. 1913-ban 2,200.000 aranykorona volt a' Hangya alaptőkéje, ma 3,300.000 aranykorona. A látens tartalékok a békebelieknek nyolcszorosára emelkedtek. A múlt üzletév áruforgalma 719.893 millió koronára rúgott, az előző év 548.025 millió koronájával szemben. A magyar földmivelőnép hiteligénye tekintélyes résziét a Hangyaszövetke­zetek elégítették ki, ami a hatalmas gazdasági fej­lődés bizonyítéka. A szövetkezetek összlét'száma az év végén 1937 volt. A „prágai sonka" és „piheni sör" megjelölés védelme. Olyan, hírek terjedtek el, hogy a „prágai sonka" elnevezés védelme céljából értekezlet lesz. Amint értesülünk, ezt az értekezletet nem fogják megtartani, miutón a prágai és a vidéki sonka- gyárosok között semmiféle megegyezés nem jött létre. A vidékiek azt állítják, hogy a „prágai son­ka" megjelölés a sonka minőségét és fajtáját jelzi és a saját gyártmányaikra is vigan használják, fő­leg az exportnál, mert az már külföldön is meg­szokott megjelölése a sonka kikészítésének és semmi összefüggésben nincs annak származási he­lyével. A „pilsená sör" elnevezésnek védelme kü­lönösen Németországban fog erős nehézségekbe üt­közni, mert ott minden világos sört pilisem sörnek hívnak és úgy a fogyasztók, mint a sörgyárosok ezt a megjelölést használják. VÁMÜGYEK Ideiglenesen megszüntetik a francia Bsztvá­mokat. Párásból jelentik: A kamara mai ülésén egyhangúlag egy törvényjavaslatot fogadott el, amely julius végéig a belföldi sütödék számára importált lisztre a kivetett vámot megszünteti. A sütödéknek szabadságukban lesz, hogy a belföldi lisztet külföldi fajtákkal 'keverhessék. A gyapjúszövetek bevitelét Angliába egyelőre nem nehezítik meg. A csehszlovák exportőrök félve emlegették, hogy Anglia rövidesen a gyapjú­szövetekre védővámot vet ki. Amint most értesü­lünk, ez a veszély egyelőre nem fenyegeti a cseh gyapjuszövetkivitelt, mert. az angol posztógyárak ugyan rajta vannak, hogy a védővámot ott is be­hozzák, azonban az angol kormány nem találja ért eléggé indokoltnak, mert a francia árut kivéve, a többi ország ipara nem sokkal olcsóbb az angolnál s igy versenye nem okoz veszteséget a belföldi iparnak. A francia áruk csak a frank esése folytán jelentenek érzékeny versenyt s igy az ellen eset­leg védekezni fog Anglia, de a védővámok általá­nos behozataláról ezidőszerint még nincs szó. A csehszlovák—osztrák vámszerződés revízió­jának tárgyalása megkezdődött. Bécsben junius 7-én kezdődtek a csehszlovák—osztrák kereskedel­mi szerződések revíziójára vonatkozó tárgyalások, amelyeiknek első része a legsürgősebb kérdésekre szorítkozik, mint például arra, hogy Ausztria fél­mentessék a mai oukorbehozaitali vámok magassá­gának fentartási kötelezettsége alól. A többi ke­vésbé sürgős kérdések egy később megtartandó tárgyalás anyagát fogják képezni. kezet számára szabályozó munkálatokra, junius 26. UJ TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK 10 ________________________________________ 1926 junius 19, swnnbat. KÖ Z SZÁLLÍTÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents