Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)

1926-06-19 / 138. (1176.) szám

1926 junius 19, szombat. v ^\xtjOürt riiKiiAk; AÁ Egy gömörmegyei mintagazdaság sikere Újítások a börzéiéi Rákosy-gazdaságban — Saját tudósítónktól — Rozsnyó, junius. A mai súlyos közgazdasági helyzet a legjob­ban kezelt birtok rentabilitását is próbára teszi, a legtapasztaltabb és legk őröltek intőbb gazdái is fokozott éberségre és arra kényszeríti, hogy magát minden válsággal szemben felvértezni igyekez­zék. A földbirtokreform pedig Damokles-kardja- ként függ a gonddal amúgy is túlterhelt fejek fölött. Messze vidéken ismert kiváló tudásu és párat­lan sokoldaluságu szakemberünk Rákosy Lajos nagybirtokos, likőrgyáros, akinek legmodernebbül berendezett gazdasága szintén számolni kénytelen az idők súlyával s mikor a fáradhatatlan szakem­ber sok tanulmány és kisérletezés után újítá­sokat vezet be birtokán, ezek által nemcsak a leg­jobb, s legmodernebb eredményeket akarja ma­gáévá tenni, de különösen a földbirtokreform várható következményeit is jóeleve ellensúlyozni kívánja. Gazdálkodását tehát oly irányba tereli, hogy ezt a gazdasági krízist, — melynek folyamán speciálisan a mi vidékünkön a szlovenszkói mező- gazdasági szeszgyárak kontingensének leépítése is nagy szerepet fog játszani, — áthidalja, illetve kibírja és produktivitásában, a munka-alkalmak­ban ne essék vissza. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a gazdaságot még intenzivebbé teszi, hogy az esetleg redukált területen a maximumot produ­kálhassa. Egyik ide irányuló újítása lesz a „Siló", a zöld takarmány konzerválásának legmodernebb el­járásmódja, mi által a takarmány tápértékéből nem vészit és hivatva lesz pótolni az erősen redukált szesz-kontingens miatt előállott moslék­hiányt. Másik újítás a trágya-telep építése, szintén a legújabb kísérletek eredményei alapján, olyan be­rendezéssel, amely lehetővé teszi a trágya legér­tékesebb elemeinek, főként a nitrogénnek töké­letesebb megőrzését és kihasználását, valamint a trágya anyagbeli egyöntetűségét. Tudvalevő, hogy a mai közönséges trágyakezelésnél a nitro­génben 60—70 százalékos veszteségek állnak elő. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a nor­mális, megszokott jó trágyakezeléssel egy darab számos marha után, chilisalétrom árba átszámít­va, ez a veszteség évenként mintegy 150 koronát tesz ki, ami a Rákosy gazdaságnál mintegy 150 darab számos marha után 22.500 korona évi vesz­teséget jelent. . A modern trágyatelep felállításá­éval tehát ugyanilyen értéket képviselő műtrágya takarítható meg évente. .... A Rákosy gazdaság — alapos előtanulmányok után — ez idén bevezeti a gépfejést is, villamos motorral hajtott, legújabb rendszerű fejögépekkel. A gépfejésnek a kézi fejőssel szemben többféle előnye van, úgy a fogyasztó közönség, mint a tehenészet szempontjából. A kézi fejésnél a leg- pedánsabb kezelés mellett is elkerülhetlen a tej inficiálása. A tejet nyílt edénybe fejik, igy az istálló levegőjével érintkezik, az is óvhatlan, hogy a tehén alatt tartott fejőrocskába a tehénről apró szőr-részek, piszok, felhám, stb. bele ne kerüljenek s ha ezek a szűrés által ismét el lesznek is tá- volitva, de a tejet már inficiálták. Ezzel szemben a fejőgéppel kifejt tej az istálló levegőjével egy­általán nem érintkezik, mert a fejés teljesen zárt edényben történik és a tej igy kerül szétosztásra egy külön helyiségben. Külföldön, pl. Hollandiá­ban már be vannak vezetve az u. n. minősített te­jek, mint a csecsemő-tej, a betegek, szanatóri­umok, kórházak részére szállított tejek, ilyenekké pedig kizárólag géppel fejt tejet engednek minő­síteni és forgalomba hozni. A tehenek szempontjából a gépfejés nagy előnye, hogy a fejés mindég egyenletes, azon­kívül, tekintve hogy a fejőgép teljesen a borjuk szopását utánozza, az elválasztás után a fejésre való áttérés a tehénnek nem kellemetlen és igy tejveszteség nincs. A Rákosy uradalom tehenei különben a leg­pontosabban anyakönyvezve vannak, (az istálló­ban is mindegyiknek a jászolánál fejtábla, a pró- bafejések, takarmányozás stb. adataival) — alkal­mam volt ezekbe az anyakönyvekbe betekinteni: egy-egy tehén-életpálya minden jelentős adata olyan tüzetességgel és lelkiismeretességgel van ott bevezetve, hogy akármelyik anyakönyvi hiva­talnak is dicséretére válnék. Némelyiknek olyan terebélyés családfája van, mint legalább is egy Habsburg-oldalági főhercegnek ... Rákosy Lajos pedig, a fáradhatatlan gazda, — alig vezette be ezeket az újításokat, máris továb­biakkal foglalkozik, rentabilitási számításokat végez, hasábokon át kalkulál, összegez, statisztikát készít, az eredményeket grafikonokon szemlélteti s dacára, hogy utolsónak teszi be az iroda ajtaját, — mikor alkalmazottai' már mind távoztak, — reggelre mégis egy kész uj tervrajzzal, vagy ki­mutatással nyit be. Valóban imponáló munkát végez. S azok akik vele, mellette dolgoznak, rabjai ugyanennek a láznak, ugyanerre az amerikai ütemre végeznek min­dent az ő irányítása mellett. Nem csoda, hogy a szeszgyár, a likőrgyár, a tehenészet, az egész gaz­daság látványosság számba megy s minden gazda, aki erre jár,, önmaga ellen vét, ha elmulasztja, hogy részese legyen ennek a látványnak, amely­ből — a szakember számára becses tanulságokon kívül — valami egyetemes érték is sugárzik: a munka győzhetetlenségének hite s maga a munka, a tudás, az akarat győzelme. >—yk— A prágai magyar-csehszlovák kereske­delmi kamara a kereskedelempolitikai hely­zetről. A kamara a jövő héten elnöki ülést tart, amelyen az agrárvámok létesítette kereskedelempolitikai helyzetet fogják meg­vitatni, különös tekintettel Magyarországra. A kamara eddigi titkárát, KlumpaT dr.-t, a szociális biztositó intézet központi igazgató­jává nevezték ki és helyébe Kruis dr.-t fog­ják kinevezni. Vámázsió Olaszországban. Rómáiból jelentik: A pénzügyminiszter a vámforgalomra junius 20-iki hatállyal az aránylikát 518 papdrliréban állapította meg. A müselyemipajT egész termelését az 1925. évre körülbelül 95 millió kilogramra becsülik. Mi­vel az utóbbi évben Olaszországban, Angliában, Németországban, Amerikában és Japánban uj mü- eeüyemgyárakat létesítettek, 1926-ra a termelés erős fejlődésével szám ólnak. Az egész termelés­ből Anglia 16, Olaszország 6 és Franciaország 12 %-ot fogyasztott. A mezőgazdasági gépek kivitelének veszélyez­tetése. A mezőgazdasági gépipar az utóbbi időben arról panaszkodik, hogy az eddigi külföldi leadási piacokon véd vámtörekvések észlelhetők, amelyek, ha megvalósulnak, úgy a kivitelt, mint a belföldi üzemeli foglalkoztatását erősen veszélyeztetnék, ha idejekorán kötött kereskedelmi szerződésekkel nem sikerül jelentékeny vámcsökkentéseket elér­ni. Folyó év első hónapjaiban az üzemek foglal­koztatása « Lidové Noviny jelentése szerint kielé­gítő volt, azonban többnyire tavalyi rendelésekről volt szó. Az idei rendelések egyelőre gyengék. Hivatalos jelentés a vetés állásáról ju- nins elsején. A hivatalos jelentés lényegében a következőt mondja: A rozs részben, az árpa általában igen jő, úgyszintén a zab. A nedves tavasz a mákra is jó hatással van és igen jő máktermés várható. A takarmányok jól fejlődtek, hasonlóképpen a legelőik, azok kivételével, amelyek az árvíztől szenvedtek. Eszerint a szénatermés is jó lesz. A cukor­répa fejlődése is kielégítő, úgyszintén a do­hányé és tengerié. A gabona- és lisztbehozatal. A Tribuna jelentése szerint az importőrök az utóbbi időkben 5000 vagon gabona és liszt behozata­lára kértek behozatali engedélyt hetenkint, de a behozatalt csak a normális határok kö­zött engedték meg, azaz 2500 vagont havon­ként. A Duna-bizottság Pozsonyban marad. A nemzetközi Duna-bizottság, melynek ülései tegnap kezdődtek Pozsonyban, a következő államokat foglalja magában: Ausztria, Bulgá­ria, Franciaország, Anglia, Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia. Ma már bizo­nyos, hogy a Duna-bizottság székhelye a kö­vetkező öt évben Pozsony lesz. Adótárgyalások Csehszlovákia és Ausz­tria között. Az utóbbi napokban a Prágában időző osztrák kereskedelmi delegáció a cseh­szlovák pénzügyminisztériummal a két álla­mot közösen érdeklő adókérdésekről tár­gyalt. A megbeszéléseket folytatni fogják. A tárgyalásnak az a főanyaga, hogy a két állam adókérdéseiben közös jogi segítséget nyújt­son egymásnak. Azonkívül azt célozzák a tár­gyalások, hogy az osztrák aranymérlegek és a Csehszlovákiában bevezetendő stabili­zációs mérlegek között bizonyos egyensúlyt létesítsenek, mert a két ország egyes ipari vállalatainak kölcsönös érdekeltségeik van­nak a két országban. A prágai tanácskozások utolsó pontját a kettős megadóztatások csök­kentése képezte olyan cégeknél, amelyeknek gyára az egyik országban van, mig a gyár adminisztrációja vagy eladási szervezete a másik országban működik. A szolyvai kereskedők monstr egy ülése az adó­zási rendszer ellen. Szolyvai tudósítónk jelenti: Vasárnap délelőtt Szolyva és vidéke kereskedői nagygyűlésre jöttek össze. Az értekezleten megvi­tatták azt a lehetetlen gazdasági helyzetet, amely Ruszinszkó kereskedelmét és iparát a legrövidebb időn belül a teljes csőd szélére juttatja és amely­nek főokozója az adóteher és annak behajtási módja. Tiltakoztak, hogy a pénzügyigazgatóság a régebbi évek forgalmát veszi az adókivetésnél még ma is alapul, akkor, amikor ma, már csaknem tel­jesen két esztendeje, hogy Szolyva nem gyáripari központ. Elhatározták, hogy a hó végén küldöttsé­get meresztenek Ungvánra Kugler vezérpénziigy- igazgatóhoz. Feltárják előtte sérelmeiket, ismerte­tik panaszaikat, és kérni fogják a vezérpénzügy- i'gazgaitóságnak nehéz helyzetük iránt való megér­tését és kérni fogják, hogy amennyiben módjában állana, legyen támogatójuk abban is, hogy a még múlt év nyarán a zsupanátusna beterjesztett ipar- társulati alapszabályukat kaphassák már vissza. Mert e nélkül csaknem teljesen tehetetlenül álla­nak. Különben ugyanakkor a zsupanátusra is ki­küldik a bizottságot az alapszabályok jóváhagyá­sának kisürgetésére. Adókedvezmények az uj ipari vállalatok számára. Megbízható helyről ázt az értesü­lést kapjuk, hogy a pénzügyminisztérium törvényjavaslaton dolgozik, mely adóked­vezményeket biztosítana ama uj ipartelepek számára, melyek alakulása közgazdasági je­lentőséggel birnak. E törvényjavaslat 1907. évi III. számú magyar törvényt veszi alapul és igyekszik a történelmi országokra is ki­terjeszteni. Ez a magyar törvény tudvalévőén az uj ipartelepek számára kedvezményeket biztosit. A törvényjavaslat lehetővé fogja tenni, hogy amaz iparágak számára, amelyek Csehszlovákiában nincsenek bevezetve, to­vábbá olyan üzemek számára, amelyek fe­leslegeseknek bizonyulnak és most termelé­süket a szükségletnek megfelelően akarják átszervezni, támogatást nyújtson. A törvény- javaslat 5 évi adókedvezményt kiván bizto­sítani az uj vállalatok számára, feltétlenül kívánja azonban azt, hogy az iparvállalatok osztaléka 4—6 százaléknál nagyobb nem le­het. A Kassai Jelzálogbank felszámolása. Po­zsonyból jelentik: A Kassai Jelzálogbank közgyűlése elhatározta a bank felszámolását. Felszólították a bank hitelezőit, hogy igé­nyeiket jelentsék be. A felszámolásnak be kellett következnie, mert összesen 10.5 mil­lió korona veszteséget mutattak ki. A rész­vénytőke 2 millió korona és a tartalékalap 1.1 millió. A könyvbetétesek követelései egy- magukban 12 millió koronára rúgnak és eh­hez még a négy millió koronát kitevő folyó- számlakövetelések járulnak. A bank aktíváit 13 millió koronára teszik. Az intézet 1874 óta áll fenn. A Zsolnai Hitelbank r.-t. az elmúlt üz­letévre 50.626 korona tiszta nyereséget mu­tat ki. Medióra 222 millióval csökkent a bank­jegyforgalom. A jegybank junius második hetére kiadott jelentése szerint a bankjegy- forgalom 222 millióval csökkent, azaz újra 6548 millió koronára esett- A tavalyi évvel szemben ebben az időpontban 547 millió ko­ronával kisebb a bankjegyforgalom. Megint a zsirókonto befizetések csökkentették a bankjegyforgalmat. A. zsirókontók medióra 127 millió koronával 1253 millió koronára emelkedtek, tehát majdnem kétszer nagyob­bak, mint tavaly (650 millió). A jegybankkal szemben támasztott kölcsönkövetelések cse­kélyek voltak. A yáltőeszkompt 10.7 millió­val 102 millióra csökkent. A devizakészlet 20 millióval csökképt, ami arra mutat, hogy az árukivitel gyengült. A vagyonleadási net- tobefizetések 4825 millió köt-opát tesznek ki. A bonok honorálására eddig 109 millió ko­ronát tartalékoltak.; Az .érCfédezet a múlt hét­hez hasonlóan 75.3 százalék. A Brünni Gépgyár kötvényeit átvevő szindikátus nem jön létre. Bécsből jelentik: Most már biztosra yéhető, hogy a Brünni Gépgyár kötelezvényeit átvevő szindikátus nem jön létre. A Lissmann & Co newyorki bankháznak egy ilyen szindikátus létesítésé­re irányuló törekvéséi teljesen meghiúsul­tak, még pedig elsősorban a Landerbank pá­risi központjának magatártása miatt, amely nem akarta a Brünni Gépgyár kötelezvényei­nek esetleges rizikóját magára vállalni. így tehát a bankháznak nem marad más hátra, mint a segélyakciót saját számlájára és ve­szélyére folytatni. Ebben az akcióban való- szinüleg a Böhmische Eskompte-bank és Creditanstalt, valamint a Niederösterreichi- sche Eskompte-Gesellschaft fosna támogatni, mert hiszen az amerikai piacon nemcsak a Brünni Gépgyár, hanem az Alpine kötelez­vényeiről is szó van. A kötelezvények ameri­kai hatása eddig nem olyan nagy, mint ami­lyennek hitték. A piacra dobott kötelezvénye­ket a Lissmann Bankház 20 százalékos érték­ben fogadta el. Osztrák gabonanagykereskedök és a magyar— csehszlovák esetleges vámháboru. A Národmi Listy erről a .következőket Írja: Ausztria élénk figye­lemmel kíséri azokat az eseményeket, amelyek az agrárvámok következtében felszínre kerültek, ter­mészetesen elsősorban a Magyarországgal kapcso­latosakat, de a csehszlovák—lengyel és csehszlo­vák—osztrák kereskedelmi viszony alakulását is feszülten figyelik. Az osztrák gabonanagykereske- dők azzal számolnak, hogy a keletkezőben lévő vámháboruból hasznot húzhatnak. Azt hiszik, hogy az autonóm gabonavámok miatt Magyarország ga­bonáját és lisztjét Csehszlovákiába semmiképpen sem fogja tudni exportálni, úgy, hogy a bécsi ga- bonanagykereskedők abban a helyzetben lesznek, hogy a magyar gabonát ők exportálhatják Cseh­szlovákiába. A bécsi Stunde jelentése szerint egyes osztrák nagykereskedők Magyarországon már most nagy gabonabevásárlásokat eszközöltek és Cseh­szlovákiába való visszexporbtal számolnak. Erre mutat, hogy a magyar határon expoziiturákat áiEi- tanalk fel, amelyek feladata lenne ezt a visszexpor- tot lebonyolítani. A lap jelentése szerint a „Wie­ner Getreide A.-G." és a „Continental Export A.­G.“ megtették a legnagyobb előkészületeket ezen üzlet lebonyolítására. A nagy cégek egyébként ar­ra is törekednek, hogy a viisszexp ontot Olaszor­szágra is kiterjesszék. A magyar nagykereskedők emiatt fel vannak háborodva és a budapesti ke­reskedelmi kamaránál tiltakoztak ezen eljárás ellen. Tekintve, hogy Csehszlovákiába az import a származási bizonyítvány felmutatásához van kötve, nem nagyon hihető, hogy az osztrák keres­kedőknek sikerülni fog a direkt forgalom megke- rrülésóvel az üzletnek ezt az ágát meghonosítani. A Pozsonyi Magnezitipar r.-t. az elmúlt üzletévre 2,838.639 korona tiszta nyereséget mutat ki. Elhatározták, hogy 12%-os osztalé­kot fizetnek, azaz 24 koronát. Csökkent a nagykereskedelmi index — drágább a megélhetés. Az állami statisztikai hivatal a háború előtti idővel való viszony­ban (1914 julius = 100) 926 számmal álla­pítja meg a nagykereskedelmi indexet (má­jus elsején 928). A két ponttal való esés fő­ként a komlóárak esésével magyarázható. A komló indexe 327 ponttal esett. A többi 69 árufaj árnivója május hónappal szemben 0.3%-íkal emelkedett. Élelmiszerek 4%-kal drágultak, növényi élelmiszerek 2.7%-kai. Egyes élelmiszerek csoportja 0.4%-kai ol­csóbbodott és az ipari termékek, a textilter­mékek 2.6%-kai és egyes szövetek 1.4%-kai. Ásványok nem nagyon változtak (+0.1%). A legnagyobb emelkedéseket mutatják: ürü- hus 22.1, borjúhús 13.3, széna 11.8, rozs 10.9, búza 4.7, szalma 5.3%. Olcsóbbodtak: nyers­bőr 9.9, vaj 8.9, táblaüveg 7.5, kidolgozott bőr 7.1%-kai. + A prágai állatván áron 527 sertést hajtatlak fed és pedig (koronában): 164 belföldi sertést, el­adatlan; 143 lengyel sertést 10.75—11.25 ; 45 ma­gyar bakonyi sertést 10.30—10.75 és 177 délszláv hízósertést 9—10.15. Az irányzat lanyha. + A bradlordi gyapjú piacon az irányzat szi­lárd volt, az üzlet azonban igen szűk keretek kö­zött mozgott- A fonalárak a vevőknek kedveztek. — A havrei gyapjupiacon junius, julius és augusz­tusi árut 20.50-med, szeptemberit és októberit 20.40-nel jegyeztek. + Üzletteleu a prágai értéktőzsde. A hétvégi üzlet minimális volt. A spekuláció arra való te­kintettel, hogy a pénzügyminisztérium uj rendsza­bályokat akar foganatosítani, tartózkodó volt. A bécsi tőzsdéről érkező jelentések sem élénkítették a vásárlási kedvet. Dacára a kulissz és a korlát stagnálásának, az értékek nagyjában megtartották a nívót. Tőzsdezárlat nyugodt volt. A forgalom cse­kély volt és a korlátban egyes papírokat nem je­gyeztek. Mások végig megtartották az árfolyam- nívót. ÁrfolyamdiffeTenciák alig áHtak be. Vasér- t-éfcek közül egyedül a Mewa zárult 5 koronás nye­reséggel. Bankrészvények lanyhák voltak. A be­fektetési piacon nagyobb kínálat nyomta a nivót. Az ex diapiac szilárd volt. Márka- és iramkpriori tá­sok gyöngültek. A devizapiac nem volt egységes. A frankegységek közül Brüsszel 2? Páris 2.625 K-t vesztett, Zürich 0.625 K-val javult, Varsói kifize­tés 2.50 K-t vesztett. + A prágai terménytőzsdén ma az egész or­szágiból érkező árvíz okozta károk hírére tartóz­kodó hangulat uralkodott. A piac azonban barát­ságos hangulatot mutatott. Búza tartott, rozs szi­lárd és 2—3 koronával drágább. Árpa üzdettelen, zab szilárdan tartott, tengeri keddtől változatlan. Egyéb áruban nem történt változás. + A cukorpiac nyugodt volt. Nyersáru Aussig loko és kikötő 145. + A prágai húspiac mai irányzata közepes volt. Eladásra került: 92 darab birka 9—12.50, 539 borjú 7—11 (kiv. 11.50, néhány 12), 137 lengyel borjú 6.50—10, 6375 kg. szalonna 13—14, 626 hazai sertés 13—15 (kiv. 15.5, helyb. vágás 14.50—15.50), 400 lengyelországi vágású 9—14, 100 jugoszláviai, sertés 10—12.50, 114 jugoszláv házó 11.50—13, 40 román 12—12.75, 10 negyed fagyasztott marhahús hátulja 9—10, 597 negyed hazai marha (ökör eleje 9—11.50, hátulja 10—14, bika 9—10.50, tehén eleje 6—10, hátulja 8—11, t'inó és üsző egy évig 7—10, kényszervágás 4—6)? 12 negyed lengyelországi marha eleje 9, hátulja 11. + A prágai lóvásárra (a letnai stadionban) ma 199 lovat hajtottak föl és pedig 3' csikót, 122 mént és 74 kancát.. Irányzat közepes volt. + Lanyha a budapesti értéktőzsde. Hét vége és kedvezőtlen bécsi hírek nyomasztólag hatottak. A spekuláció nagyobb eladásokat eszközölt, ami a piaci helyzetet némileg élénkítette. A legtöbb pia­con azonban az árfolyamok lemorzsolódtak. Ma­gyar Nemzeti Bank 40, Magyar Cukor 5000 K-t vesztett. A kulisszban is hanyatlottak az értékek, de általában csak 1—2%-os csökkenést mutattak. A forgalom tőzsdezárlatig nyugodt és csekélymé- retü volt. Egyes, a CsTK-ban nem jegyzett érté­kek közül a Mofctár 153, Pestszentlőrinci 27.50, Részvénysör 630 és Féltén 945 ezer magyar koro­na árfolyamot ért el.- ■ + A mai budapesti gabonatőzsde — ottani szerkesztőségünk telefönjeléntése szerint — csen­desebb volt. A következő árakat jegyezték: Tisza- v-idéki búza 450, egyéb 442.50. rozs 232.50, pest- vidéki 235, takarmányárpa 255, zab 280, tengeri 235 ezer magyar korona. + Gyenge irányzatú a bécsi értéktőzsde. Heti zárlat, valamiint az A.- E. G. mérlege a tőzsdén tar­tózkodó hangulatot idéztek elő. Csak egyes érté­kek javultak. Poldi prágai vásárlás folytán szilárd volt. Járadékpapirok megtartották árfolyamaikat. Áprilisi járadék javult. A. E. G. és Siemens a tőzsde további folyamán javult, mig Alpine, Kó- burg és Semperit estek: A korlát üzlettelen volt és sok értéket nem jegyeztek. + Élénk a berlini értéktőzsde. Tekintettel arra, hogy a kormányválságtól függő nyugodtabb frankiejlŐd-ésben a tőzsde nem akar biznd, az üzlet újra igen élénk volt és ezért a auekuládó nagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents