Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-19 / 138. (1176.) szám
1926 junius 19, szombat. •A\\cfe®-HTRTiAI> A tanítók fizetésrendezése A tanítók fizetésrendezési javaslata csonka, mert nem gondoskodik az állam mostohagyermekeinek fizetéséről, sem az 1919—274. számú úgynevezett paritásos törvénynek — mely a történelmi országok tanítóinak fizetését rendezte — a szlovenszkói és ruszinszkói felekezeti és községi tanítókra való kiterjesztéséről, B azért a magyar felekezeti és községi fanirók és tanítói nyugdíjasok aránytalanul rosszabb helyzetben vannak, mint állami kollégáik. Egy és ugyanazon munkáért más mértékkel mér a kormány az állam és mással a felekezeti, illetve községi tanítóknak és tanítói nyugdija soknak. Pedig ez utóbbiak ugyanazt a nyugdíj járulékot fizetik, mint állami kollégáik, nyugdijuk azonban mégis ötször kisebb a máz okénál. A felekezeti és községi tanítók évek óta emberfeletti küzdelmet folytatnak egyenjogúsításuk érdekében, annál elszomorítóbb tehát, hogy a kuliura eme becsületes munkásaival szemben a jelen törvényjavaslat is oly mostohán bánik. Követeljük, hogy a magyar felekezeti és községi tanítók részére ugyanolyan mértékkel mérjenek, amilyennel mérnek az államiaknak. Az állami iskolákon működő felekezeti vallásta nitókat a törvényjavaslat megkülönbözteti javadalmazás szempontjából a töbiektől, s őket inferioris helyzetbe juttatja. Az iskolaügyi minisztérium gyakorlata eddig az volt az állami iskola vallásoktatóival szemben, hogy a vallásoktatási órák számát a minimumra redukálta oly módon, hogy több osztály tanulóit összevonta, hogy ez iltal megtakarítást érjen el. A hitoktató azonban az eddigi 800 korona havi óradija helyett ez intézkedés folytán csak 40 koronát kap. A nyugdíj kérdés rendezetlensége Reánk, magyarokra, azonban a legfájóbb oldal mindkét fizetésrendezési javaslatban a nyugdijkérdés mellőzése. Érthetetlen az a mentalitás, amellyel ezt a kérdést a jelen javaslat megalkotásánál kezelték. Amig a tényleg szolgáló tisztviselőknek az uj fizetési osztályokba való átvezetésénél ultrahumánus álláspontra helyezkedik a kormány, amikor kimondja, hogy minden alkalmazott oly módon vezetendő át az uj fizetési osztályokba, illetve fokozatokba, hogy megkaphassa azt a fizetést, amelyet elért volna az uj fizetési szisztéma szerint, ha kezdettől fogva eszerint szolgált volna, továbbá a törvény 215. §-a biztosítja a ténylegesen szolgáló alkalmazottak részére a jelen törvény szerint rendezett fizetés és nyugdijszabá- lyok által megszabott nyugdijilletményeket, addig kategórikusan kizárja ebből mindazon nyugdíjasokat, akik eme törvényjavaslat életbelépése előtt léptek nyugdíjba. Tehát más szóval, a jelenleg ténylegesen szolgálóknak mindent, a régi nyugdíjasoknak semmit. Ezen embertelen szakasz kihagyását j.vaslom, mert azt jelenti tulajdonképpen, hogy a régi nyugdíjasok maradjanak továbbra is a mostani nyomorult állapotban A kormány képviselője a szoc. politikai bizottság tárgyalásán kijelentette ugyan, hogy egy általános nyugdíjtörvény javaslata most van munkában és belátható időn belül a parlament elé kerül. A kormány képviselőjének eme kijelentése nem nyugtat meg engem, nem pedig azért, mert a jelenleg állásban levő alkalmazottaknak, akiknek ma 95 százaléka az államalkotó fajhoz tartozókból áll, csengő pénzzel fizet a kormány, addig a szegény nyomorban fetrengő magyar nyugdíjasoknak ismét csak színes ígéretekkel áll elő. Én elválaszthatatlannak tarlom a tisztviselő- javaslatot a régi nyugdíjasok illetményrendezésétől, annál is inkább, mert az 1924. évi 287. és 310. számú törvények nincsenek még mai napig sem végrehajtva, holott a nemzetgyűlés ezek fedezetéről annak idején gondoskodott. Hasztalan hoztak már vagy 12 törvényt a nyugdíjasokról az utóbbi hat esztendő alatt, ha azok végrehajtásáról nem gondoskodnak. A jelen javaslat volt az utolsó reménység s íme * a magyar nyugdíjasokat ismét kisem- mizték. Ez azt jelenti, hogy csak tengődjön tovább a magyar tanító özvegye havi 30 koronás éhbéren, a megyei főtisztviselő özvegye pedig havi 200 koronás illetményen. Micsoda szociális elv az, amely azt vallja, hogy a cseh hivatalszolga 1000 koronát kapjon akkor, amikor ezzel szemben a magyar hivatalszolga havi 100 koronás nyugdíjon tengődik. A kis Magyarország^ 90.000 menekült magyar nyugdíjasnak 125 millió aranykoronát fizetett ki eddig az utódállamok számlájára, amelyből jó nagy rész esik Csehszlovákiára s dacára annak, hogy a magyar állam a legsúlyosabb pénzügyi helyzetben volt és van, az emberiség eme szerencsétlenéit nem hagyta éhenhalni. Nálunk a régi nyugdíjasokat rendelet kötelezi arra, hogy bevallják mellékjövedelmüket, hogy ha azzal együtt eléri a nyugdíj a törvényben előirt határt, akkor a nyugdijának megfelelő részét visszatartják. Jól vigyáz tehát a kormány arra, hogy a nyugdíjas ne tudjon megélni s mindent megtesz ennek érdekében. Követeljük, hogy a kormány az általános nyugdíjtörvényt haladéktalanul terjessze be, amelyben a volt magyar állami, vasút, posta és vármegyei nyugdíjasok, továbbá községi jegyzők és tanítók és mindezek hátramaradottjainak nyugdiját a jelenlegi tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban megszabott határozmányok szerint egyen jogosítsák, hogy ne legyen különbség régi és uj nyugdíjas között. A törvényjavaslatokat, mint szükséges rosszakat, elfogadom. A magyar nemzet párt képviselőinek nevében a következő nvilatknzntnt teszem: A részletes vita befejezése után negyven perces szünetet rendelt el Dostalek alelnök, majd Slavicsek alelnök vezetésével megkezdődött a szavazás, amely a kora reggeli órákig tartott. Szavazás közben Slavicsek szociáldemokratapárti alelnök téves megállapítása miatt heves incidens támadt a cseh iparospárt és a szociáldemokraták között. Mlcsoch volt miniszter majdnem a tettlegességig összekapott Gersl szociáldemokrata képviselővel, majd az iparospárt tüntetőleg kivonult. Hodzsa közbenjárására azonban az incidens hamarosan elsimult. A kormány által beterjesztett és a bizotftisztviselőjavaslat mellett szavaztak a következő pártok: a cseh és szlovák néppártiak, a cseh agráriusok, nemzeti demokraták, nemzeti szocialisták, cseh szociáldemokraták, cseh iparospártiak, a német keresztényszocialisták, a Bund dér Landwirte, a magyar nemzeti párt, a német iparospárt, az országos keresztényszocialista párt és a ruszin Kurtyák János. A javaslat ellen szavaztak a kommunisták, a német szociáldemokraták, német nemzetiek és német nemzeti szocialisták. Az első nagy csata tehát befejeződött s az állami tisztviselők végre megkapják az évek óta ígért fizetésrendezést. A kongrua vitája a mai ülésen A mai plenárís ülés iránt a kongrua miatt ismét óriási érdeklődés mutatkozott. Malypetr elnök teljesen berekedt, ezért nem tudja az ülést vezetni. Helyette Dostalek alelnök nyitja meg negyed négykor az ülést. Bejelenti, hogy az elhunyt Hillebrandt német szociáldemokrata képviselő helyébe Stanek Vencel kerül, aki a fogadalmat leteszi. „ Bejelenti még, hogy a tárgysorozat első pontját a kongruajavaslat képezi. A ház többsége elveti Zeminová halasztó indítványát. Nősek előadó nyugodtan, a képviselők teljes csöndje mellett terjeszti elő a költségvetési bizottság referátumát. Micsura cseh néppárti képviselő, a szociálpolitikai bizottság előadója lép ezután a szónoki tribünre. Óriási lárma fogadja. A kommunisták a miniszteri padsor elé vonulnak s fülsiketítő lármába kezdenek. A nagy lármában Micsura rövid jelentését egyáltalában nem lehet érteni. A kommunisták most uj attrakcióval szolgálnak. Hatalmas plakátokat szögeznek botjaikra és a teremben magasan tartva miniatűr fölvonulást rendeznek. A színes, képekkel illusztrált plakátokon különböző felírások: £1 a vámokkal! Le a drágasággal! Kobozzák el a siberek vagyonát! Csukjátok be az uzsorásokat! Egy másik plakáton pocakos férfi képe, alatta pedig ez a fölirás: A tanácsos ur: 78.000 korona. Mellette két sovány kis hivatalnokleány, ezzel a felírással: 6000 korona. A plakát másik oldalán egy barát képe látható és ez a felírás: Egy fillért sem a papoknak! A padsorok között hordják körül ezeket a tüntető táblákat, kiviszik a miniszteri padsor elé, néhány percig ott állnak és kiabálnak, majd visszatérnek padjaikba. Ott a botokat a plakátokkal padjaikhoz szögezik. A tüntető táblák igy maradnak az egész ülés folyama alatt. A vita első szónoka Patzel német nemzeti szocialista. A kis eklézsiák papjainak sorsán segiteni kell. (Patzel további beszéde alatt Rypar cseh néppárti és Feierfeil német keresztényszocialista papképviselők az elnökkel tárgyalnak.) Zeminová közbekiált: Az elnök a klérus védelme alatt! Angyalok védik az elnököt. (Derültség és taps.) Slavik csehszlovák agrárius régi módszeréhez híven beszédének legnagyobb részét arra használja fel, hogy Magyarországot támadja. Követeli, hogy a cseh tisztviselők tanuljanak meg szlovákul. (Taps az agráriusok és szlovák néppártiak között.) Sodorják, polemizál Koczor képviselőnek egy régebbi parlamenti beszédével. Spatny cseh nemzeti szocialista ideges hangon foglalkozik a Ceské Slovo mai száménak elkobzásával. Bejelenti, hogy pártja a legélesebb harcot fogja vivni Róma ellen. Jugoszlávia is vámháborura készül Csehszlovákia ellen Belgrád, junius 18. Jugoszláv mezőgazdasági és exportkörökben elterjedt hírek szerint az SHS királyság illetékes tényezői is prohibiciónak fogják fel a csehszlovák minimális vámokat és komolyan foglalkoznak a tervvel, hogy a csehszlovák gabonavámok életbeléptetése után megvonják a csehszlovák termékekre nyújtott legnagyobb kedvezményt, sőt, mig az eddigi vámok mellett a csehszlovák áruk még mindig találnak elhelyezést a jugoszláv piacon, az uj vámtarifa esetén a jugoszláv kormány a cseh árukkal szemben büntető vámokat szándékozik életbeléptetni. Veldesben megegyeztek a kisantant népszövetségi képviseletéről A JugoszBáv király betegsége miatt nem Jöhetett a konferenciára London, junius 18. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője a következőkben ösz- szegezi a veldesi konferencia eredményét: A kisantant tanácskozott a népszövetségi tanácstagságról s követeli, hogy a nem állandó kisantant tanácstagság állandósittassék. A tanácstagságot ne egy állam kapja meg, hanem viselje azt felváltva a kisantant három állama. A feltétel csak az, hogy a tanácsban mindig legyen a kisantantnak egy tagja. A konferencia továbbá elhatározta, hogy ki foglalja el ősszel Csehszlovákia helyét a nép- szövetségi tanácsban. Ezenkívül a biztonsági kérdésről és a leszerelésről is tárgyaltak* A kisantant támogatja Franciaország álláspontját, mely szerint leszerelésről addig szó sem lehet, amig Oroszország nem szerel le s amíg Anglia nem szolgáltat kellő támogatást a kontinens államainak. Ezenkívül számos paktum megkötését jelentették be az egyes külügyminiszterek. Megtárgyalták a szerb- olasz, a francia—román és az olasz—francia szövetségeket. Csehszlovákia nyomatékosan követelte, hogy a románok és a jugoszlávok kössenek egy-cgy paktumot Franciaországgal. Az általános balkáni és dunai paktum problémáját ismét megvizsgálták s e kérdésben örvendetes megegyezésre jutottak. Veldes, junius 18. Mária királyné tegnap ideérkezett s a kisantant külügyminisztereinek tiszteletére ünnepi vacsorát adott. Belgrádi jelentés szerint Sándor király köny- nyebben megbetegedett s ezért nem jöhetett a külügyminiszterek konferenciájára. Ma délben kezdték meg a sajtókonferenciát, amelynek tartama megrövidül s a külügyminiszterek értekezlete is szombaton véget ér. A suhanó frankot nem segíti meg a külföld A reménytelen gazdasági helyzet komoly nehézségeket gördít a francia kormányalakítás elé — Herriot nem működik együtt Poincaréval Páris, junius 18. Briand életének tizedik kormányát nem tudja a várt könnyedséggel megalakítani. Az eredeti terv, amely a nemzeti koncentrációt akarta létrehozni, ma már meghiúsultnak tekinthető. Poincaré minden közeledése dacára szó sem lehet arról, hogy Herriot és a Ruhrmegszállás vezére egy kabinetben találkozzanak. Briand ma délelőtt elsőnek Poincarét fogadta, akivel állítólag hozzávetőlegesen meg is egyezett, de Herriot egy délelőtti nyilatkozata ismét megsemmisítette a kibontakozás lehetőségét. A radikálisok vezére ugyanis nyomatékosan kijelentette, hogy elveti a nemzeti koncentráció eszméjét és semmi esetre sem adja nevét a megalakítandó koncentrációs kormányhoz. Briand minden ügyessége nem volt elég a baloldali León Blum és a jobboldali Louis Martin megnyeréséhez. Tegnap este négy szocialista vezér jelent meg Briandnál s nyiltan kijelentették, hogy pártjuk a nemzeti egység kabinetjében nem vehet részt s csak időnkénti támogatásokról biztosíthatják Briandot. E támogatás fokmérője mindig a pénzügyi program lesz. A szocialisták e nyilatkozatán kivül tulajdonképpen nem is történt mis a tegnapi napon. Briand ezután a pozitív munkához fogott. Ez a munka Herriot kijelentéseitől függött, amelyekben, mint ismeretes, a radikálisok vezére elutasította a Poincaréval való együttműködést. ; Hiába helyezi Páris politikai közvéleménye határtalan bizalmát Briandba, nem valószínű, hogy a végtelenül ü'jyes politikusnak sikerülni fog a francia politika két nagy antipolusát egyetlen kormányban egyesíteni. A ma reggeli sajtó egy része jelenti, hogy Poincaré tegnap elvileg már igent mondott Briandnak és elfogadta a pénzügyminiszteri tárcát, de a radikálisok nem tették lehetővé kormánybalépését. Ha a Braind-Herriot- Poincaré kormánya nem jön létre, úgy Briand ismét csak a régi formákkal kísérletezhet, vagy pedig visszaadja megbízatását. Ezt az utóbbit várja a baloldal s a baloldali sajtó ma reggel a tize dili Briand-kormányt már születése előtt elparentálja. Az Ere Nouvelle szerint Herriotnak van meg egyedül a szükséges tekintélye az uj kormány megteremtéséhez, minden más alakulat ellentmondást és iróniát ébreszt a népben. Páris közvéleménye mindenesetre nagy érdeklődéssel várja Briand ma déli nyilatkozatát, mellyel megtörténik a döntés. A francia kormány súlyos krízise magától értetődőleg nem használ a franknak. A bessz ugyan egy pillanatig szünetel, mindenki óvatosan várja, hogy mi történik a párisi kamarában, de a külföldről érkezett jelentések egyhangúan hangoztatják, hogy a francia valuta nagyon beteg, s kétséges, vájjon e betegségen lehet-e segiteni. A leglényegesebb jelentések persze Amerikából érkeznek, mert 3 Pártunk követeli, hogy az összes elbocsátott közalkalmazottaknak és nyugdíjasnak ügye rendeztessék és nyomora enyhittessék. Kötelességünknek tartjuk a jelenlegi politikai helyzetet elsősorban az elbocsátott közalkalmazottak és nyugdíjasok érdekében felhasználni. E tekintetben biztosítékokat szereztünk a nyomorban sínylődök ügyének rendezésére és felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy mi egyetlen alkalmat sem fogunk elmulasztani a magyar nemzeti kisebbség és általában a szlovenszkói és ruszinszkói őslakosság életérdekeinek nemcsak demonstratív, hanem gyakorlati szolgálatára. Szavazás resfzelisf ságok által elfogadott és módosított hárma; Az ásványvizek gyöngye KORYTNICA
