Prágai Magyar Hirlap, 1926. június (5. évfolyam, 123-146 / 1161-1184. szám)
1926-06-02 / 124. (1162.) szám
4 ^RKGAIt/VlACí^AR-HIRLAS 1926 junius 2, szerda. Polliit as obstrukció a vámlavaslat ellen Nifsc^ S&n&Qr beszéde a gazdasági bizottságban — Egész éjjel 14 főnyi parlamenti őrosztag állott készenlétben — Kramár, Stanek és Tomasek éjjeli tárgyalása eredménytelen Prága, junius 1. Tegnap este két bizottsági ülés volt a képviselőházban- A gazdasági bizottság folytatta a vámjavaslati vitát, a költségvetési bizottság pedig a kerületi orvosok fizetésjavaslatát tárgyalta. A képviselőházban igen nyomott a hangulat, mert a szocialista blokk a gazdasági bizottságban továbbra is folytatja obstrukció- ját a vámjavaslat ellen. A költségvetési bizottság ülése nem tartott sokáig. Bradác elnöknek a szemére vetették a szocialisták, hogy napirendre tűzte a vámvédelmi javaslatot is. Ez szerintük ellenkezik az ügyviteli szabályzattal. Zapotockv kommunista javasolta, hogy a vámjavaslatot vegyék le a napirendről. Bradác elnök kijelentette, hogy a vámjavaslatot teljesen jóhiszeműen tűzte ki a napirendre, mert azt hitte, hogy a gazdasági bizottság még idejében letárgyalja azt. Ezután tárgyalták a kerületi orvosok fizetési javaslatát. A javaslatot rövid vita után elfogadták. A vita folyamán Zoch dr. püspök, az agrárpárt képviselője rámutatott arra, hogy Szlovenszkón teljesen elhanyagolják az egészségügyi szolgálatot. Schiessel miniszter mint az egészségügyi minisztérium vezetője azonnal válaszolt Zoch képviselőnek s kijelenti, hogy Szlovenszkón a kerületi körorvosi állásokat csak orvoshiány miatt nem töltik be. Burivál a vasúti orvosok elbocsátására nézve kért felvilágositást a minisztertől. Schiessel miniszter kijelentette, hogy a vasut- ügyi minisztérium a saját hatáskörében intézi el ezt a kérdést és tabula rasá-t akar csinálni, de értesülése szerint úgyszólván minden vasúti orvost vissza fog venni. Ezután elfogadták az orvosok fizetési javaslatát teljes egészében és plénumi előadónak Matousek dr. képviselőt választották meg. Ezzel a költségvetési bizottság ülése véget ért. A gazdasági bizottság hat órakor kezdte ülését. A szocialista kisebbség eredetileg tiltakozó nyilatkozatot akart leadni, de azután elállt ettől a tervtől, úgy hogy a vitát folytatták. Az elnök szónok Koudelka szociáldemokrata volt, aki követelte, hogy a földmivelés- ügyi és kereskedelemügyi miniszterek a gyűlésen a fix gabonavámok fontos kérdéséről nyilatkozzanak. Tomanek szlovák néppárti hangsúlyozza, hogy az agrárvámok előnyeit, amelyeket Za- dina előadó még a múlt héten adatokkal bizonyított, elismeri, de viszont a munkásság érdekeit is szem előtt kell tartani. Javasolja, hogy a takarmány vámját ne stabilizálják. A javaslattal nincsen teljes egészében megelégedve. Hodina német agrárius a pártja ellen intézett sajtótámadásokra válaszolva kijelentette, hogy a német agrárpárt nem riad vissza a támadásoktól, hanem teljesiteni fogja választóival szemben vállalt kötelezettségét. A német gazdák három év óta 5 milliárd- dal adósodtak el. Kifogásolja, hogy a javaslatból a lentermékek védelme hiányzik. Pártja a javaslat mellett fog szavazni. Patzel német nemzeti szocialista, továbbá Matzner német nemzeti párti, Bólén kommunista, Leiben német nemzeti szocialista a javaslat ellen szólal fel. Hajnali félhárom órakor került sorra Nitsch Andor magyar nemzetipárti képviselő. Nitsch Andor beszéde Nitsch beszédét azzal kezdi, hogy az elmúlt hét esztendő semmit sem hozott a mező- gazdaságnak. A koalició mindéin eszközzel az: i. volt, hogy a mezőgazdaságra minél több és több terhet rójon. Szlovenszkón ma nem azt kérdik, hogy drága-e a kenyér, hanem az a főkivánság, hogy legyen kenyér. Mint agrárius állitja, hogy nekünk agrárvámokra tulajdonképpen nincs szükségünk, hanem szüntessék meg az ipari vámokat, adják vissza Szlovenszkónak az elpusztított ipart, mérsékeljék Szlovenszkóból a fuvartételeket, vezessenek be rendszeres és méltányos adópolitikát és adjanak a mezőgazdáknak és iparosoknak olcsó hitelt. A valóság azonban más. A nagyipar vámmal veszi körül magát, a mezőgazdasági szükségletek többnyire kartellek kezében vannak s igy óriási módon drágák, a mezőgazdasági terményeket meg — hála a republika nagy földrajzi terjedésének és a fuvartételek óriási magas voltának — egyáltalában értékesíteni nem lehet. Példákkal illusztrálja a helyzetet Kelet- szlovenszkón, ahol a háború elölt virágzó ip ,* volt. Ezt következetesen tönkretették és ezen ipar tönkretétele által az ottani termelő elvesztette a fogyasztót. A mező- gazdasági vám csak egy nagyon kis része annak, amit mi a mezőgazdaság részére követelünk. De látva népünk nagy nyomorát, meg kell ragadnunk mindent, ami ezt a nyomort enyhítheti és ezen ok késztetett bennünket arra, hogy az agrárvámok mellett foglaljunk állást, de tovább is fentartjuk követeléseinket a leghatározottabban mindenre, ami a mezőgazdaság érdekeit szolgálja és követeljük, hogy amit a modern nyugati államok a mezőgazdasági termelés fokozására már rég törvényileg biztosítottak, az itt is megtörténjék. Nitsch Andor rendkívül hatásos beszéde után az elnök a bizottság ülését félbeszakította s folytatását ma, kedd délelőtt tiz órára tűzte ki. Éjjeli béketárgyalások Az éjjeli vita folyamán olyan izzó volt a hangulat, hogy a vámblokk részéről szükségesnek tartották a nemzeti demokraták vezérét, Kra- márt és a republikánuspárt klubelnökét, Staneket éjnek idején sürgősen a képviselőházba hivatni. A szociáldemokrata párt bizottsági tagjai egész éjjel permanenciában voltak s az ob- strukciót Tomasek klubelnök irányította a klubhelyiségből. Kramár, Stanek és Tomasek Érsekújvár, junius 1. Érsekújvár a kuruc-korszak tradícióinak városa Nyugatszlovenszkón, éppenugy, mint Kassa K e 1 etszlov enszkón. Számtalan csata viharzott a vár körül, amelynek birtoklása rendkívül fontos volt, mert Érsekújvár kulcsa a Gararn és Zsitva vidékének. Hányszor lövették falait a kuruc és labanc hadak felváltva, hány kemény tusát vivtak körülötte Vak Bottyán apó vitézei a vértesekkel. „A Nagyságos Fejedelem maga is megszálla" Érsekújvár falai között. A kuruc tradíciók szellemében ünnepelte meg vasárnapon Érsekújvár egész magyarsága Rákóczi Ferenc emlékét, olyan szeretettel, olyan kegyelettel, amilyen csak a fejedelem legkedveltebb végvárában élhet a hűséges magyar lelkekben. Vasárnap este az „Arany Oroszlán" hatalmas terme zsúfolásig megtelt, dísze®, ünneplő közönséggel. Nemcsak Érsekújvár magyarságának minden jelentősebb tényezőjét láttuk az ünnepségen, hanem széles környékről is egybegyűltek a lelkes magyarérzelmüek, hogy megjelenésükkel hódoljanak a Nagyságos Fejedelem emlékének. Eljött a falvak népe is, az ünneplők sorában nagyon sok magyarruhás falusi gazdát, fejkendős egyszerű ruháju magyar gazdasszonyt láttunk. Udvard és Tárd osk edd községek küldött- ségileg képviseltették magukat. A gyönyörűen sikerült ünnepség az egyetemes magyarság ünnepe volt. A nagy fejedelem szellemének - hatására leomlottak a politikai, társadalmi, felekezeti válaszfalak, együtt volt lélekben mindenki, akiben magyar szív dobog. A két nagy magyar politikai párt, az országos keresztényszocialista párt Is a magyar nemzeti párt együttesen rendezték a maradandó értékű ünnepélyt. Szüllő Géza dr. beszéde Szüllő Géza dr., az országos kér esz tény szocialista párt elnöke a következő gyönyörű beszéddel nyitotta meg az estet: Csodálatos faj a mienk. Nincsen faj, amely nagyobb kegyelettel áldozna elhunyt nagy fiainak, nincsen faj, amely szebben tudna meghalni egy gondolatért, mint a mienk, és sajnos nincsen faj, amely jobban tépné és marná életében nagy fiait, mint a mienk, hogy aztán, mikor a nagy hallali elhallatszott, akkor égig lobogó máglyát gyújtson az elhunyt emléke fölé. Következménye ez annak, hogy mindenki érzi magában a tulajdonságot, hogy ő jobban tudná szeretete tárgyának: fajának életét vezetni, mint a másik, vagy következménye ez annak, hogy az ősturáni lélek nem tudja elviselni a civilizációt, ami annyit jelent, mint: fegyelem, és nem inkorporál mást, csak a kultúrát, ami annyi, mint: a nyugalom. Ha végiglapozom Magyarország históriáját, — és ezt most gyakran teszem, nem azért, hogy tűnődjem, nem azért hogy elmerengjek a múltak dicsőségén, de hogy keressem az okát betegségünknek — akkor azt látom mindig és mindenben, hogy egész sorsunk egy hosszú folytonos láncolata a meg nem értésből származott haláloknak és a mi fajtánk életéről is el lehet mondani tárgyalásai azonban nem vezettek eredményre. A szocialisták bejelentették, hogy taktikájukat a költségvetési bizottságban és plénum- ban is folyatni fogják. A mai vita A mai ülésen Johanis szociáldemokrata a kommunisták és németek hangos szekun- dálása mellett erélyesen tiltakozott az elnökség azon intézkedése ellen, hogy a gazdasági bizottság tegnap éjjeli ülése alatt a parlamenti őrségből tizennégy embert állandó készenlétben tartottak. Az elnökség ezen eljárását provokációnak minősiti. Reflektál Nitsch Andor tegnapi beszédére, de argumentum híjában mindössze azt tudja a szemére vetni, hogy Nitsch félmagyar. Ha a cseh polgárpártok azt hiszik, hogy a gazdasági kérdéseket német-cseh többséggel, a nemzeti államot érintő javaslatokat pedig a cseh szocialista pártokra számitó cseh többséggel intézik el, úgy a tűzzel játszanak. Mint hü republikánus figyelmezteti .őket, jól fontolják meg, hogy az államot a jövőben is német-cseh többséggel akarják-e kormányozni. Pártja csak akkor egyezne bele a vámok bevezetésébe, ha egyidejűleg az általános jövedelemminimumot is biztosítják. Indítványozza, hogy a javaslatot adják ki egy szü- kebbkörü bizottságnak, melyben valamennyi párt képviselve lesz. Az elnök kijelenti, hogy az indítványt a vita befejezésekor szavazás alá fogja bocsátani. f Kaderka agrár képviselő polemizál Jo- hanisszal és súlyos kritika alá veszi közélelmezési miniszter korában tanúsított álláspontját. Dubicky cseh agrár Kudelka szociáldemokrata képviselő fejére olvassa rá annak egy régebbi nyilatkozatát, melyben az agrárvámok mellett kardoskodott. Klumecky 2 óráig tartó hosszú obstruk- ciós beszédet mond. azt, ami Batthyány Lajos mauzóleumára van rávésve: „Nagy küzdés volt egész élte, sokak által félreértve, de olyan 6zent volt halála, életét megmagyarázza. Én nem tudom, hogy azt, ahogy mi most élünk, életünk-e nekünk, vagy már halálunk-e nekünk, de miután meg nem értenek ben- nünpet, s ha a versben közölt igazság igaz, akkor még élünk, mert meg nem ért bennünket senki. Sokszor eltűnődöm azon, hogy miért. Nem vétettünk soha tudatosan senkinek. Szavunkat becsületesen betartottak mindig, nem takarékoskodtunk a vérünkkel soha és mégis egyedül állunk mi egy nagy pusztaságban, egy elhagyatott romba- dőlt templom, amelybe ünnepi harangkongás helyett csak néha-néha zug be a szél. A magyarok egyik legnagyobb költője mondja: „Az nem lehet, hogy annyi ész és oly szent akarat hiába sorva- dozzanak egy átok súlya alatt," — és mi mégis sorvadunk és én folyton keresem, hogy miért. Itt van előttünk Rákóczinak a példája, aki a legbecsületesebben igyekezett eleget tenni királya iránti kötelességének és népe iránti kötelességének. Feláldozott érte mindent: vagyont, családi tűzhelyet, az élet minden örömét, azután összetört szárnyakkal és mindenkitől elhagyatva meghalt, és még az emlékét is beszennyezték és csak 200 év múlva tudta arannyal fényessé tenni a késő, őt megértő, akkor még boldog és dicsőséges nemzet. A sors véletlenségéből nekem az ittlevő fajtánk politikai vezetésében bizonyos rész jutott. És én felelőséggel tartozom azért, hogy megtegyek mindent, ami tőlem telik, hogy véremet, fajomat, nemzetemet megerősitsem. Semmi sem erősít úgy meg, mint a múlt gyökerében való bizakodás mellett a jövendő boldogulásba vetett remény és az az elszántság, hogy hibáinkat kiküszöbölve, magunkat erőssé és edzetté fogjuk tenni. Ennek a jövő nagyságunknak alapja tehát egyrészt az, hogy múltúnk szép hőseinek kultuszát el ne felejtsük, másik feladatunk az, hogy megjavulva, magunkba szállva, hibáink kiküszöbölését megmunkáljuk. Legyünk egy nemzet, amely nemcsak meghalni, de élni is tud, legyünk egy nemzet, melynek nagyjai olyan erősek, önzetlenek, áldozatkészek, vagyont is feláldozni tudók, mint Rákóczi volt és legyen a nép továbbra is olyan hazafias, mint Rákóczi idejében, amikor együtt ömlött erre az anyaföldre, amelyből mi is támadtunk, vére a magyarnak, németnek, tótnak, ruszinnak, — az a vér mind piros volt, egyenlő volt és olyan piros volt, mint a felkelő napot jelentő sugaras biborfelhők, és tanítson meg ez bennünket arra, hogy a vér által összeforrottan nincs különbség köztünk. Áldozzunk Rákóczi emlékének. Várjuk a felkelő napsugárnak pirosságát, amelyben felragyog Rákóczi jelmondata: pro libertate. Szüllő Géza dr. beszédét áhitatos csendben halgatta végig az ünneplő közönség, s a csöndes meghatottság a beszéd végén viharos tapsban szabadult fel. A közönség percekig lelkesen él- jenzett. A megnyitó beszéd után felcsendültek az édesbus kuruc nóták. Hegedűn és tárogatón zokoRákóczi-emlékünnep Ersekujvárott A nemzeti párt és a keresztényszocialista párt együtt ünnepelték a Nagyságos Fejedelem emlékét — Szüllő Géza dr. beszéde — A P. M. H. alkalmi tudósítójától —i gott a „Nagy Bercsényi Miklós", Krasznahorká büszke vára", majd a kedves, vidámütemü „Csínom Palkó, csínom Jankó" derítette fel a sziveket. Torna István muzslai katholikus lelkész, a kiváló iró lépett ezután emelvényre és költői sZárnyalásu beszédben rajzolta meg a magyar tragédiát. „A magyar nép keresztet hordozó népe Európának. Aki keresztet hord, annak hajlott a válla, redős az arca, verejtékes a teste. A lába sebzett, ruhája tépett. De azért a magyar nép szivére öleli a keresztet, hordta és hordja, mert ez a kereszt az ő tragédiás sorsa". Könnyek szöktek a hallgatóság szemébe, mig Torna István végigvezetett a magyar kálvárián. S amikor beszédét ezekkel a fenkölt szavakkal fejezte be: „elveszteni mindent, de megtartani a magyar jogot, mert ez az élet és ez a feltámadás!", egyetlen szivdobbanás volt a terem százak keblében, egyetlen könnyfelhő volt, ami az összesek szeméből szakadt le. A mély hatást keltett ünnepi beszéd után Schneider Ede tökéletes átérzióssel és sok drámai erővel szavalta el a „Rákóczi búcsúja" cimii kuruc népballadát. A közönség hatalmas tapssal jutalmazta az értékes szavalatot. Tomecz Juliska urleány Farkas Imrének „Czinka Panna" cimü melodrámáját adta elő igaz átérzéssel, rendkívül finoman és kedvesen, meglepő művészi készséggel. Szűnni nem akaró tapsok jutalmazták. Jaksics József Liszt Ferenc XV-ik rapszódiáját játszotta olyan elmélyült művészettel és brilliáns technikával, hogy a hallgatóságot teljesen elkápráztatta. Jaksics József művészete túlnőtt a kisvárosi kereteken s méltó arra, hogy nagyvárosok pódiumain érvényesüljön. Az ünnepséget Holota János dr. nemzeti párti képviselőnek, az érsekujvári magyarság közszeretetben álló vezérének beszéde zárta be. Beszélt a város nagy történelmi múltjáról, arról a dicsőséges és fájdalmas korszakról, amikor a Nagyságos Fejedelem kedves városában a magyar ajkak ezt a fohászt rebegték: „Vég-ujvár Ősvára, Magyarok bástyája, Kurucok dicsősége, Bár álgyu zendüljön, Falad ne rendüljön Erős színekkel rajzolta meg Holota dr. Érsekújvár városának történeti szerepét a Rákóczi- korszakban. Felvonultatta Vak Bottyán apónak hőstetteit, Ocskay Lászlónak, a „tűz fejedelmének'" diadalmas csatáit, majd Gálád árulásait, szörnyű szégyenségét, amely az újvári piac vesztőhelyén érte, beszédének végén pedig megható szavakkal szólott a rodostói exiliumról, ahová Rákóczit hűséges lélekkel, alázatos önfeláldozással sok érsekujvári szép és jó vitéze követte. Végeztül a magyarság nevében fogadalmat tett Rákóczi emlékének, aki bálványa és vezére volt kortársainak, vezérünk és bálványunk nekünk is, erős, szent fogadást, hogy „megszentelt emlékét tiszteletben tartjuk, s miként ő is meghozta a legnagyobb áldozatot népéért, mi is meghozunk minden áldozatot". Holota János dr. lendületes, szép beszéde méltó befejezése volt a gyönyörű ünnepségnek, mely feledhetetlen benyomással volt az egybe- gyült magyar tömegekre. Leszerelték és múzeumba helyezték a bártfafürdői Erzsébet-szobsrot Bártíafürdő, junius 1. (Saját tudósitónktól.) Huszonhárom évvel ezelőtt a régi Magyarország társadalmi egyesületeinek részvételével óriási ünnepségek között leplezték le Bártfafürdőn Erzsébet volt magyar királyné szobrát. A szobrot, amelyet Donáth, a kiváló magyar szobrászművész készített, a Hotel Slavia (régi Deák-szálloda) előtti, csodálatosan szép sétányon állították fel, miután a volt királyné annak idején a Deák-szálló egyik első emeleti apartmánjában lakott és egyik legkedvencebb helye a szálloda előtti virágos sétány volt. A szobrot, amely a királynét ülőhelyzetben, királynői diaöémmal fején ábrázolja, az államalakulat után is a helyén hagyták, csupán a szobor felső részét takarták le. * Nemrég Bártfa város tanácsa úgy intézkedett, hogy a szobrot végleg eltávolíttatja a Slavia-hotel előtti sétányról és a bártfai városi múzeumba helyezteti. Péntek este hét órakor munkások jelentek meg a szobornál és a város több funkcionáriusának jelenlétében a szobrot leszerelték, kocsira rakták és beszállították Bártfára. A szobornak csupán a márványtalapzata maradt meg a helyén. BRUSNO FÜRDŐ <a szlovák tCarSebadJ (Szlovenszkó, zupa Zvolcn, vasútállomás Brusno—Sv. Ondvcj.l 3 Óla bersós fórrá*. Szénsavas fBráSk. Hf- degvizgyógylntézet. Rádiumban jaiőag vas- láp (mór) fürdők. Kitűnő gyógyeredmények: rbeurnn, bént ..ltunk és anyagcsere zavaroknál. Női bajok kezelése mórf {Erdőknél, Év d junius 1-étöl—szeptember 3'-á3g Első osztályú penzió (négyszeri étkezéssel) 30 korosa. Szobák 5—15 koronáig. Prospektust szívesen küld a fürdői gaz*.* tőség. «
