Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-12 / 108. (1146.) szám
1926 május 12, szerda. Budapest, május 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefoujelentése.) A fraukügy fő- tárgyalásának negyedik napján az érdeklődés mintha megcsappant volna. A világszenzációkat váró érdeklődők csalódtak reményükben, mert a tárgyalás három napja nem hozott a már eddig ismert adatokon kívül úgyszólván semmi olyan uj momentumokat, ami a szenzáció erejével hatott volna. Ezéxt ma már a külföldi újságírók egy része hiányzott is a teremből. Hazautaztak. Csak néhány francia és osztrák zsurnaliszta maradt Budapesten, akik kitartanak, mert érdekük, hogy a tárgyalásról az ő szemszögüknek megfelelő tudósítások jelenjenek meg lapjaikban. A mai tárgyalás, legalább is kezdetben, meglehetős feltűnést keltő kijelentéssel indult. Windischgraetz herceg a tárgyalás megkezdése után szóra kért engedélyt az elnöktől. Mikor Töreky tanácselnök az engedélyt megadta, a herceg felemelkedett helyéről s botjára támaszkodva, kilépett az emelvény elé, majd a következőket jelentette ki: — Véletlenül tudomásomra jutott, hogy a frankügyben szerepet játszó Schulze Artúr meghalt. Ezek után a papírbeszerzésre vonatkozó titkot nem lehet továbbra is magamban tartanom s az ügynek kideritése érdekében szükségesnek látom, hogy a tekintetes királyi törvényszék előtt erre vonatkozólag nyilatkozatot tegyek. A herceg erre kis pauzát tartott, köhögött, majd emelkedettebb hangon folytatta: — A papirost igenis Schulze Artúr, alias Werner Richárd szerezte be. Schulze a Ver- band dér deutschen Papierfabriken bizalmi embere volt s onnan szerezte meg az úgynevezett „2 C“ anyagot. Érdekes, ha a górcsővel megvizsgálják a hamis ezerfrankosok papírját és azokat a hamis 5 és 10 millió márkásokat, amelyeket a franciák a Ruhrvidéken nagy mennyiségben készítettek, akkor megállapítható, hogy ez a két anyag teljesen azonos. Hozzájárul még ehhez, hogy Schulze Artúr kénytelen volt Duishurgban a franciáknak a hamisításoknál segédkezni s ezért az anyagot nagyon jól ismerte. Én akkoriban kint jártam a Ruhrvidéken s ismertem a franciák eljárását. Itt kerültem összeköttetésbe Schulze- val, aki azután az anyagot szállította. cia bank főtisztviselőjének tudomására. Auer Pál és a francia közötti csöndes beszélgetés Kurtz Sándornak, a térképészeti intézet volt vezetőjének kihallgatásakor is tartott, aki néhány jelentékte’en megjegyzést tett csak Rába tegnapi vallomásával kapcsolatban. Ismételten hangsúlyozta, hogy ő senki felettes hatóságától az ügyre vonatkozólag semminemű parancsot nem kapott, ennélfogva ö sem adhatott senkinek ilyesfajta rendeleteket Andor: Föntartom vallomásomat. így igaz. Elnök: Mit felelt erre a herceg? Andor: Azt mondta, a miniszterelnök nem tud róla. Elnök: Az ügyészségen azt mondta, hogy a herceg azt felelte, hogy „ha Bethlen erről tudna, akkor valamennyiünket becsukatna“. Andor: Akkor ez igy igaz. Elnök: Lényeg volt-e, hogy a miniszterelnök nem tud az ügyről? Andor: Igen, a lényeg volt ez. A válasz azt tartalmazta, hogy a miniszterelnöknek nincs tudomása az akcióról. Ezután azoknak a fiatalembereknek kihallgatását kezdik meg, akik a hamis bankjegyek terjesztésében vállaltak szerepet. * Andor Endre az első, aki ezer darab hamis frankjegyet vitt annakidején Milánóba. Elmondja; hogyan került összeköttetésbe Windischgraetz herceggel, aki emlitette neki, hogy komoly irredenta célokra szüksége van m^hizhntó bpzab'as fiatalemberekre. Elnök: Hivatkozott a herceg akkor arra, hogy előkelő közfunkcionáriusok is részt- vesznek a dologban? Andor: Csak Nádosy nevét emlitette, egyebet nem. Elnök: Az ügyészségen azt mondta, hogy megkérdezte a herceget, vájjon a dolog a kormány tudtával történik-e? Elmondja ezután, hogy az volt a feladatuk, hogy sürgönyértesitésre megkezdjék a hamis bankjegyek terjesztését. A sürgönynek december 19-ike után kellett volna megjönnie Bécsből. — A frankokat nagy csomagokban kellett volna elhelyezni s úgy tudtam, hogy minden, a külföldre kiküldött fiatalember hasonló szellemű utasítást kapott. Minden városban ugyanazon napon, csaknem ugyanabban az órában kellett volna megkezdeni a hamisítványok terjesztését. Milánóban érintkezésbe léptem az ottani magyarokkal s megállapítottam, hogy csaknem kétezer magyar ember lakik ott. Gondolkodóba ejtett, hogy erre a kétezer magyarra káros lehet, ha az olaszokat a hamis frankjegyekkel félrevezetjük s ezért elhatároztam, hogy az akciót nem hajtom végre. El is égettem a nekem átadott ezer darab hamis frankot egy milánói magyar kereskedő lakásán. Elnök: ígértek önnek valamit munkájáért? Andor: A herceg annyit mondott, hogy esetleges kiadásaimat fedezni fogják, ha az útiköltség nem volna elegendő. Ezután S v e t z Tibort, W i n k 1 e r Istvánt és a többi fiatalembert hallgatták ki, akíkzt a terjesztéssel megbíztak. Jelentéktelen vallomásokat tesznek. Valamennyiek szavaiból azonban csaknem egyhangúlag kitűnik, hogy hazafias szempontból cselekedtek és a frankosok közül nem került értéke' sitésre egy darab sem, mert közben kapát tant az ügy. 01 c h v á r y Jenő és Varga Béla, a Nemzeti Szövetség volt hivatalnoka, tesznek azután vallomást, akik szintén a terjesztés gyanúja miatt vannak vád alá helyezve. Vallomásuk lényegtelen. Szörtsey Józsefet, a Nemzeti Szövetség alelnökét, szólítja ezután elő az elnök. Elnök: Megértette a vádat? Szörtsey: A vádat megértettem. Bűnössé gémét nem ismerem el Védekezésemre vonatkozólag csak egészen röviden kívánok szólni. A rendőrségen és a vizsgálóbíró előtt tett vallomásaimat fentartcm s azt megismételve kijelentem, hogy a cselekményben semmi részem nem volt. Beistne m, hogy az akció egyes részeiről tudomással bírtam, de ezekről a vallomást ezúttal is megtagadom. Elnök: Ezzel esetleg árthat magának is, az ügynek is s a magasabb szempontoknak is. Mert hisz gondolhatnak, amit akarnak, sokkal okosabb, ha mindent megmond. Szörtsey: Nem kívánok nyilatkozni, nem láttak rajtuk. Öcsémet gyakran faggattam, de ö mindig azzal hallgattatott el, hogy hazafias mozgalom érdekében dolgozik. Elnök: Nem tűnt fel önnek akkoriban, hogy ily nagy összeg van öccsénél? Mankovich: Nem. Együtt örököltünk és öcsém az ő örökrésze felett önállóan rendelkezhetett. Ez pedig fedte azt az összeget, amelyet a Tüzhelybanknál elhelyeztünk, öcsémmel különben sem voltam nagyon jó viszonyban, mert ő elhanyagolta tanu'má- nyait ós ezért feszült volt a viszony köztünk- Amikor elutazott, ugyancsak nemzeti célokra hivatkozott. Az újságokból értesültem aztán arról, hogy öcsémet baj érte. Rábához mentem, hogy érdeklődjem a dolog iránt. Azért érmen Rábához, mert öcsém elutazása előtt Rába nagyon sűrűn érintkezett öcsémmel, együtt jöttek, együtt mentek, folytonosan tárgyaltak. Később a herceghez is fölmentem, aki elmondta nekem, hogy milyen körülmények között fogták el öcsémet. Közölte azt is, hogy az akció hazafias volt s ezért kért, hogy ne ítéljem el fivéremet. — A herceget azért kerestem fel, mert öcsém iratai közt kutatva egy kis feliegvzést találtam arról, hogyha őt baj éri, keressem fel Windischgraetz herceget. A herceg Ná- dosyhoz utasítóit. Nádosv a Szabadságé r^e vitt. Ott keiíett rá várakoznom. M’kor Nádosv visszaíött. 71 mondta, ho^v egv fél óra múlva Barossnál, n postatakarékpénztár igazgatóiénál megkapom a Tüzhelybanknál letétbe helyezett ezerfrankosok kiváltásához szükséges pénzt. Fölmentem Barosshoz. 400 millió koronát kantom tőle. E*zel az összeggel kiváltottam a hamis frankokat és átadtam őket Windischgraetz hercegnek. Azért vettem fel 400 milliót a postatakarékpénztár igazgatóiéból, mert ennvire adtam váltót. A kiváltásnál maradt 70 millió koronát me^tartot^m s üzletemben felhasználtam. Töreky tanácselnök ezután félbeszakítja a kiha1 Itatást és a tárgyalás folytatását holnapra tűzi ki. Elnök: Tudott-e egyes részletekről? Szörtsey: Igen. Elnök: Tudott-e arról, hogy a hamisitványok a szövetség helyiségében voltak elhelyezve? Szörtsey: Erre nem kívánok nyilatkozni. Szörtsey az elnöknek további számos az ügyre vonatkozó kérdésére is folyton azzal I válaszol, hogy nem kiván nyilatkozni. Annyit; mond el még, hogy amikor közölte a herceg-1 gél, hogy a miniszterelnök Perényinex levelet] irt, összeült Nádosyval és Barossal s tárgyalásokat folytatták: — Az a beállítás azonban — mondja amelyről a lapokból értesültem, hogy a miniszterelnök levelét nem tartottam volna komolynak és úgy állítottam volna be, mintha az csak formalitás volna, nem felei meg a valóságnak. Erről nem tettem kijelentést. Nem is tehettem, mert . biztos tudomásom volt arról, hogy a miniszterelnöknek az egész mozgalomról sem közvetve, sem közvetlenül semmifele tudomása nincsen. Nekem őrrel v olt tudomásom, hogy a kormány semmiről sem tud. Elnök: Ezt tudta? Szörtsey: Határozottan tudtam. Még néhány lényegtelen kérdést tesz az elnök s felolvas egy-két vallomást, azután Rábát szólítja elő és szembesíti Szörtseyvel. Rába tegnapi vallomását helyesbíti s kijelenti, hogy Szörtsey csakugyan nem vett részt a Nemzeti Szövetségben a hamis ezerfrankosok szortirozásában. Vallomásának csak azt a részét tartja fenn, amelyben arról szól, hogy a mikor a Nemzeti Szövetségből elvitték a hamis bankjegyeket s azokat három csoportra osztották, ebben a munkában Szörtsey is segédkezett és az egyik koffer, amelyben a rosszul sikerült hamisitványok voltak, ott maradt a Nemzeti Szövetség helyiségeiben. Winkler Istvánt szembesíti ezután az elnök Szörtseyvel. Winkler, aki részt vett a Nemzeti Szövetségben a hamisitványok csoportosításánál, azt állítja, hogy Szörtsey, akit személyesen jól ismer, még annak a szobának a közelében sem volt soha, aaol a szortírozás történt. Windischgratzet szólítja most föl az elnök megjegyzéseinek közlésére. Windischgraetz: Annyit szeretnék megjegyezni, hogy Szörtsey valóban csak a Peré- nyi-féle levél után értesült arról, hogy a szövetség helyiségében hamisitványok vannak Tény azonban az, hogy Szörtsey a levél után csaknem mindennap felhívott engem telefonon és sürgette a hamisítványoknak a szövetség helyiségéből való eltávolítását. Elnök: Az odaszállitással hogy áll a dolog? Windischgraetz: Egy helyiséget kaptunk, amelyet hazafias célokra való hivatkozással bocsátottak rendelkezésünkre. Ez máskor is előfordult. Én mindenféle akcióban benne voltam és egy más alkalommal is megtörtént, hogy a szövetség helyiségeiben hazafias pia kálókat csoportosítottunk. Szörtseyt szemé lyesen nem ismertem addig, amig a Perényi féle levélről nem értesültem. Első alkalommal azután beszéltem vele és attól fogva Szörtsey nap-nap után sürgetett, hogy vigyük el a dolgokat onnét. Ez volt a nálam való megjelenésének közvetlen oka. Nádosy is annyit jegyez meg, hogy Szörtseyvel csak a Perényi-féle levél után találkozott először. Szörtsey abszolúte nem volt beavatva a dologbaMankovich Bélát, a Hágában letartóztatott és elitéit Mankovich György bátyját hallgatja ki ezután az elnök. Mankovich: Nem érzi magát bűnösnek. Elmondja, hogy öccse több alkalommal emlitette fel neki, hogy hazafias mozgalomban vesz részt Egy ízben azt mondotta, hogy hazafias célokért tett szolgálatai fejében 150 darab ezerfrankost kapott és azt a Tűzhely banknál helyezte el. Arra kért akkor, — mondja Mankovich — hogy mivel saját neve alatt nem plaszirozbatja az összeget a banknál, adjam aláírásomat s a cég pecsétjét. 330 milliót vettünk fel akkor a Tüzhelybanknál a 150 darab ezresért A bankban az ezreseket tüzetesen megvizsgálták, de semmi különöset Hatvan protestáns pap prédikál az utcasarkon Csikágó harca a bünhullám ellen. Newyork, május 10. A sokat emlegetett amerikai bünhullám kétségtelenül Csikágóban a legnagyobb. Annyi gyilkosság és rablás az Unió egye.len városában sem történik, mint itt. A rendőrség erőfeszítései nem járnak a kívánt eredménnyel és eddig még semmi megfelelő rendszabályt nem tudtak kitalálni. Pedig megpróbálkoztak jóegynéhány dologgal, Csikágóban találták ki, hogy a bünhullám ellen a drákói szigoruságu mozicenzura halásos ellenszere lesz és tizenkét év óta kivágnak az ott bemutatásra kerülő filmekből minden olyan jelenetet, amelyben bűn van vagy revolvert fog valakire valaki. A gyükolási és rablási percent ennek dacára egyre emelkedik. Most ismét próbálkoznak valamivel. A rendőrkapitány engedélyt adott hatvan protestáns lelkésznek, hogy uccai szónoklatokat tartsanak. Mindössze azt kötötle ki, hogy ne a forgalmi keresztezőket válasszák ki a papok. Az engedély megadását azzal indokolta, hogy minél több vallást kap a nép, annál kevesebb valószínűsége van az eltévelyedésnek. A sajtó élénken helyeselt. Nagyszerűnek találták az ideát, hogy a papok szervezett erőfeszítéssel kivonuljanak a templomból, c-bol nem keresik őket fel, az utcára, és ők keressék föl a meglevő ós leendő híveket, mint az apostolok, akik ott prédikáltak, ahol szives meghallgatásra találtak. Az ideát a lapok szerint Rév. Howard S. Williams adta. Williams lelkészt igy szokták aposztrofálni: „Az ember, akit az Isten IIerri"''e küldött." Herrin Illinois államnak egy kis, de vérszomjas városa, ahol a Ku Klux Klán és az ellentábor időről-időre összecsap és balomra lövöldözi egymást. Tizenegy hónappal ezelőtt tizenkilenc embert öltek meg és állami katonasággal állilolták helyre a rendel. Ekkor ment a városba Rév. Wüliams és párbónapi ott tartózkodásával békés, istenfélő, emberszerető árossá tette Herrint. Sajnos, Herrinek ez a T'ó híre nem tartott sokáig és ma már nem igen aposztrofálhatják Rév. Williamst a fentidézeit módon. Tizenegyhónapi nyugalom után éppen a napokban volt újabb vérfürdő Herrinben, hat halottal. Az utcai prédikáció Amerikában igen gyakori jelenség. Az Üdv Hadseregnek van a legtöbb utcai prédikátora, de van más vallásoknak is. Csikágó lehat csak nnyiban ad újat, hogy a bünhullám ellen vezett erőfeszítésként vonul ki egyszerre hatvan pap a templomból az utcára Karhatalommal nem tudják leszerelni a csikágói alvilágot. Most kenettel és áhítattal próbálkoznak. Nagyon kétséges, hogy ennek a próbálkozásnak számbavehető sikere lesz. Windischgratz a franciákat márkahamisítással vádolja A frankhamisítást bünpör negyedik napjának szenzációja — SchuBze a ru3trvítí£kc márkahamisításnál sajátította el a papírgyártás titkát — Tisztán áll a kormány szerepe — „Ha Bethlen tudna a dologról, becsukatna valamennyiünket” Itt az elnök közbeszakitja: — Ez adta talán Önnek a gondolatot, hogy idehaza is ilyen akcióra gondoljon? Windischgraetz: Méltóságos elnök ur, ezt nem mondhatom. Amikor a Ruhrvidéken jártam, láttam a franciák ottani eljárását Láttam, hogy a franciák győzelmi tobzódásukban a négereket és a vadakat zúdították a németekre s kétségtelen, hogy igen sok eszmét onnét is nyertem. A hercegnek ez a szenzációs bejelentése látható mozgást támasztott a hallgatóság soraiban és az ügyvédi padokban. Egyszerre önkéntelenül minden szem az ügyészi emelvény felé nézett, amely mellett ott ült a Ban- que de Francé képviselője, Collard Hostingue és a franciák budapesti jogi képviselőié, Auer Pál dr. Collard, aki természetesen nem értette meg Windischgraetz herceg szavait, a feléje szegzett pillantásokból csakhamar észrevette, hogy itt a franciákkal kapcsolatban valami igen fontos bejelentés történt. Odafordult a balján ülő Auer Pálhoz és a fülébe súgott valamit. Az ügyvéd azután hosszabb magyarázatba kezdett, minden bizonnyal a herceg nagyjelentőségű kijelentéseit adta a franAz ásványvizek gyöngye KOR Clmegszünteti a gyomorégést | 3
