Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-09 / 106. (1144.) szám

6

'’TOjBCGAI'/VVMVVa'E* -HIÚT

1926 május 9, vasárnap.

Beszélteiéi egy francia áliamférfiuval locarno csődjéről

A német—orosz szerződés lehetetlenné teszi az európai békét — Locarno: az évszázados angol politika következménye — Pesszimizmus Franciaországban

Páris, május- 8

Az orosz—német szerződés francia politikai körökben megdöbbentő hatást gyakorolt. Hivatalos nyilatkozat ugyan még a francia álláspontról nem hangzott el, azonban a parlamentben és pártkörökben igen pesszi- misztikusan Ítélték meg az uj szerződés aláírásával előállott helyzetet, amely nemcsak a locarnói szerződés, hanem az egész népszövetség alapépítményét is megrázhatja. Albert Milhaud, a történelem tanára, képviselő és a francia külügyi bizottság alelnöke, a francia álláspontra vonatkozólag az alábbi érdekes nyilatkozatot tette az Önök tudósítójának:

— Az uj orosz—német szerződés véleményem szerint betűiben és szellemében is ellenkezik a locarnói gondolattal, Hogy a locarnói szerződésnek mi a jelentősége Franciaországot illetőleg, erre nézve utalok a francia parlamentben a szerződés ratifikálásakor kifejtett felfogásomra.

— Gyakran beszélnek a diplomácia titkairól. Pedig véleményem szerint a nagy diplomáciai műhelyeknek, akár a Foreign Office, akár más nagyhatalom külügyminisztériumáról legyen szó, nincsenek is tulajdonképpeni titkai. Történelmi analógiák végtelen sora bizonyítja, hogy ezen úgynevezett titkok nem mások, mint az országok hagyományos életbevágó érdekeinek a megvédése. A mai Anglia külügyi politikája például ugyanaz, ami volt Disraelié, Palmerstoné, ugyanaz, ami volt Pitté, Oraniai Vilmosé, Cromwellé, Erzsébet királynőé. Ez a flegmatikus Anglia ugyanolyan nyugtalansággal keresi mo^t, mint akár a 18. vagy 17. században, hogy milyen veszély fenyegeti a kontinens felől.

— Austern Chamberlain, amikor szemére hányták, hogy a locarnói szerződésben Anglia Don Quijotte szerepére vállalkozott, egy igen érdekes beszédben tett vallomást az antrol politika eme régi hagyományairól.

— Emberemlékezet óta — mondotta — nagyjából az angol külügyminiszter s a britt politikának alapelve az volt, hogy egyetlen olyan hatalomnak sem szabad a csatorna kikötőihez nyúlni, amelyiknek Európában túlsúlya van.

— Azonban a háborús tudományok fejlődése a szárazföldet sokkal közelebb hozta Angliához, úgy hogy a csatorna a hatalmas britt flotta ellenére sem védelmezi Angliát abban a mértékben, mint azelőtt- Éppen ezért életbevágó angol érdek, hogy Európának ezen a nyugati részén megakadályozzák a háború kitörését, mert ezen a területen a háború ellenállhatatlanul magával sodorná Angliát is.

— Mondanom sem kell, hogy Franciaországnak is ugyanez a vitális érdeke. Miután tehát igy a locarnói szerződést aláiró két legfontosabb nagyhatalom vitális érdeke fűződik a szerződés megtartásához, véleményem szerint a locarnói szerződés az európai diplomácia egészséges és maradandó alkotásának tekinthető.

— Legalább is, ami a nyugati határokat illeti. Erre vonatkozólag Anglia garanciája Franciaország szemében valóban komoly biztosíték.

— Azonban már a legutóbbi parlamenti beszédemben felhívtam a figyelmet arra, hogy a locarnói szerződésnek két teljesen különböző része van és maga a szer ződés csak abban az esetben válhat maradandó alkotássá, ha e két részt, vagyis a rajnai pártok és a keleti határok biztosítását összhangba sikerül hozni.

— A német—orosz szerződés pedig a locarnói szerződésnek ezt a második részét

teszi teljesen illuzórikussá.

— A szerződés határozott ellentétben áll a locarnói szerződéssel és különösen a nép szövetségi paktum 16. pontjával. Ez a pont tudvalevőleg a népszövetség tagjainak kötelességévé teszi, hogy a békét veszélyeztető hatalmak ellen együttesen járjanak el. Már pedig, amikor Németország és Oroszország kölcsönösen semlegességet fogadnak egymásnak konfliktus esetében, Németország eleve kivonja maeát a népszövetségi tagság kötelezettsége alóL

— Ezzel a szerződéssel Németország széttépte a locarnói paktumot.

— Nem tudom, vájjon helyes volt-e a népszövetség politikája, amikor Németországot mindenáron be akarta csatolni, mig Oroszországot a népszövetségen ki- vül hagyta. Nyilván helyesebb lett volna először Oroszországgal tárgyalni, mert meggyőződésem, hogyha Oroszország már tagja lett volna a népszövetségnek, úgy Németország automatikusan

csatlakozott volna hozzá.

Amint a fenti nyilatkozat is mutatja, a franciák, ugylátszik, jogi vitát akarnak provokálni arra vonatkozólag, hogy a német- orosz szerződés nincs-e ellentétben a népszövetség és Locarno kötelezettségeivel. Az angol és francia külügyminisztérium kozott erre vonatkozólag eszmecsere is indult meg. Az

nek, tehát a provokált támadásnak a feltételén alapszik. Azonkívül a németek szerint ez a szerződés éppen oly kevéssé áll ellentétben a népszövetség szellemével, mint akár az újabban megkötött lengyel—román vagy a kisantantszerződések.

El lehet tehát készülni hosszú jogi vitákra, amelyek a mindenkori diplomáciai helyzethez fognak alkalmazkodni.

— Nyugodtan bizhatjuk az egyes államok jogtudósaira, hogy saját államuknak a helyzetét a legvilágosabban igazolni fogják. Valóság az, hogy a franciák ebben az újabb német—orosz szerződésben fontos diplomáciai előkészületét látják annak a támadásnak, amelyet Németország a keleti határok és Lengyelország ellen tervez.

Megkezdődött

Ruszinszkő hivatalos elcsehesitése

Űrigcár, május 7.

(Ruszinszkói szerkesztőségünktől). A ruszin- szkói cseh és szlovák elemi és középiskolák tanerői nem tartván alkalmasnak az őslakos tanítókkal egy táborba való tömörülést, már hónapokkal ezelőtt kiváltak a ruszinszkói általános tanító egyesületből és külön egyesületbe tömörültek.

A különválásnak messzemenő kultúrpolitikai céljai vannak s éppen ezért a cseh tanítók május másodikén Ungvárvn tartott nagygyűlése első lépését jelenti annak a cseh nemzeti missziónak, amely Ruszinszkő elcsehesitését tűzte ki .céljául.

A csehszlovák nemzeti politika az elliemzet- lenitési törekvések szolgálatába a régi módszereket állította. Ezek a telepítések, a bennszülöttek iskoláinak és egyéb tanintézeteinek visszafejlesztése vagy beszüntetése és a gyarmattartók kultúrájának minden eszközzel való istápolása és terjesztése, ha feli, akár oktrojjal is.

Ruszinszkő hivatalos elcsehesitése magasabb politikai célt szolgál, az elcseheütés előharcosái tehát mindenkinél nagyobb figyelmet és támogatást igényelnek. Ennek tulajdonítható, hogy a gyűlésen maga az alkormányzó is megjelent és azt maga a ruszinszkói tanügyi referátus, Sírnék dr. nyitotta meg.

Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a cseh kormánynak Ruszinszkő egész kulturális helyzetéből egyedül a cseh tanügy helyzete a legfontosabb. Ezt Perina tanfelügyelő „a csehszlovák iskolák célja Podkarpatska Rusban“ című felolvasásában nagyszerűen kidomborította. A jelenlévő cseh tanítókat csak örömmel tölthette el nemzeti missziójuknak ily nagy fontossága, amelyet már a gyűlést megelőző szülői értekezlet is kidomborított, mikor határozatikig kimondotta: követeli a kormánytól, hogy a közoktatásügyi minisztérium egész Ruszinszkő területén állítson fel cseh-, illetve szlovák iskolákat, ahol csak a törvényben előirt tankötelesek minimumát össze tudja a hatóság toborozni.

A cseh kultúra terjeszkedése különben eddig is igen szép eredményeket mutat, amennyiben sikerült már eddig is huszonhat cseh iskolát felállítani Ruszinszkő területén, anélkül, hogy ebbe

Ruszinszkő valamely törvényhozójának beleszólása lehetett volna.

A szülők újabb követelése tervszerű előretörést jelent ezen a téren, amely ellen nincs védekezési mód, bár a cseh iskolák szaporításával az őslakók iskolái szűnnek meg és az őslakók gyermekei maradnak iskola nélkül, illetve kényszerülnek cseh vagy szlovák iskolába járni

A cseh tanügyi politikának eme akciójára vonatkozólag lapunk ruszinszkói szerkesztősége mégkérdezett egy nagy tekintélyű ruszin politikust, aki a következőket mondotta:

— A tünet egészen gyarmati politikára vall Ugyanakkor, amikor a ruszinok, de meg a magyarok is az iskoláztatásnak mesterségesen előidézett nehézségeivel küzdenek, a csehszlovák kormány a mi terhűnkre és kárunkra cseh iskolákat és internátusokat állíttat fel.

— Ez az iskolapolitika nyilvánvalóan törvénytelen, amennyiben nemcsak a saint-germaini szerződéssel, de az alkotmánytörvénnyel is ellenkezik, mert az iskolaügy Ruszinszkónak kétségtelen autonóm joga.

— A mai cseh kulturális invázió ismét csak azt bizonyltja, hogy a csehszlovák kormánynak esze-ágában sincsen a Ruszinszkóval szemben vállalt kötelezettségének eleget tenni.

— Az edaigi huszonhat iskola felállítása is huszonhat törvénybe ütköző cselekedet, mert Ru- szinszkó autonóm jogának figyelmen kívül hagyásával sikerült 26 olyan iskolát létesíteni, amelynek csak igen csekély számú cseh növendékei vannak a többit az őslakók gyermekeiből szedték össze — bizony sokszor nem a legudvariasabb formák között.

Mi ugyan sohasem fogunk abba beleegyezni, hogy a cseh Skolská Matica akár kormány-szubvencióból, akár más módon, nélkülünk itt iskola- politikát folytasson. A cseh tanítók letelepítése is beleegyezésünk, sőt egyenes tiltakozásunk dacára történt és történik ma is. Nincs törvényes eszközünk arra, hogy Ruszinszkő elcsehesitését megakadályozzuk! Ruszin politikusain^: nagy része a husosfazék mellett ül és tűrni kénytelen, hogy a kormány végleg kihúzza alólunk a talajt és elnemzetlenitsen ...

Adóstatárium Ipoiynyéken

Az adóhátralékosok marháit akarták elvezetni — Az ökörhajcsárok megijedtek és az egész végrehajtó bizottság elhagyta Nyéket — Senkinek bántódása nem esett, de mégis hatóság elleni erőszak büntette miatt folyt az eljárás tizenegy békés polgár ellen A komáromi törvényszék bizonyítékok hiánya miatt felmentő Ítéletet hozott

Komárom, május 8.

Mikor az adólavina elöntötte Szlovenszkót, Ipolynyék községben is voltak hátralékosok, akik nem tudták megfizetni a megnövekedett adókat. De ezeken kívül a fináncok bizonyos bortermés eltitkolása miatt is rajtaütöttek a falun és

tetemes bírságokat zúdított a bortermelőkre az Ipolysági pénzügyigazgatás.

A község lakosai fizettek volna, ha lett volna miből, mert jól tudják, hogy az adóhátralék egy tálból eszik a gazdával. A múlt év utolsó hónapjában, december 12-én szomorú társaság haladt Ipolynyék község felé. Az állami adóvégrehajtó,

egy adótiszt, két csendőr és két marhahajcsár. Ez a két utóbbi a társaság céljait is körvonalazta. Végrehajtani jöttek Ipolynyékre.

A dolog simán kezdődött: az első háznál lefoglaltak egy marhát, azután mentek a másik házhoz, ott is elölről kezdték, meg a harmadiknál is. A kiváncsiak serege egyre növekedett és asszonyok, gyerekek lepték körül a végrehajtót munkája közben. Már a falu derekán 40—50 főnyi tömeg is volt az udvarokban, bár a csendőrök oszlásra hívták fel őket, de kíváncsiságból kitartottak, hány marhát visznek el Nyékről és hány gazdának akad meg ezzel a foglalkozása.

Imitt-amott egy-egy hang hallatszott a töAlapitra 17%.

Alapítva 17%.

Horn Lajos utóda, Banská Bystrica

Szlovenszkó legrégibb és legmodernebbfii b erendezett kSipar gyértelepe

Márvány-Rlabástrom ernyők és csillárok, egyszerű, sima, valamint művészies szobrász díszítésekkel ellátva, selyem zsinór felszereléssel, nyugodt fényhatásuk folytán a jelenkor legelegánsabb és legelőkelőbb világitól.

SÍ 12

Kérjen árjegyzéket

Kölfirészelés, • csiszolás fényezés, homokangárrésés villsnyerSral.

Művészies kivitelű síremlékek útszéli keresztek, kőszobrok minden könemben.

Bútormárványlapok.

Kapcsoló táblák.

Iparművészeti munkák: irószerkészletek, óratokok, hamutartók, szobor állványok stb. márványból.

Kérjen árajánlatot

megből a hajcsárok ellen, akiket azért szidtak, mert ilyen mesterséget vállaltak és igy akarnak kenyeret keresni. A két hajcsár nem volt bátor ember és odahuzódtak a csendőrök mellé kijelentve, hogy itt nem biztos az életük, ők távoznak. Erre

az adóvégrehajtó, adótiszt és a csendőrök is

eltávoztak Nyékről,

ahol nem történt semmi sem, egy ujjal sem bántottak senkit, egy rossz szót sem szóltak a hatóság embereinek.

Mindazonáltal a csendőrök, akik borzasztóan begyulladtak, tizenegy békés polgár ellen, akik a végrehajtás nézői voltak,

hatóság elleni erőszak címén tettek feljelentést

és ezt a bűnügyet tárgyalta a komáromi törvényszéknek Soós Imre dr. ítélőtáblái bíró elnöklete alatt működő tanácsa.

Vádlottak voltak Kelemen Ármin,' Lukács Sándor, Kelemen József, Gyurász Sándor, Pete- zsü Ferenc, Homola József, Medve Lajos, Gregor István, Major János, Matzner Sándor mészáros és Reichel Kálmán, a keresztényszocialista páiT titkára. ,

Az elnök felolvasta a vádiratot és egyenkint kihallgatja őket.

Kelemen Ármin gazda egyszerűen és világosan elmondja, hogy esze-ágában sem volt zenebonát csinálni. Könyörögni akartam a végrehajtó urnák, ne vigye el az utolsó borjucskámat, adja elő meggyőzően a vádlott.

A másik is, Lukács Sándor:

— Könyörögni mentem a két ökröcskékért, ne bántsák szegényeket, mivel dolgozom azok nélkül?

Foglalják le a bort a pincében, hiszen azért ment a végrehajtás Medve Lajosnak egyetlen tinócskája volt lefoglalva, azonnal' pénzt hajtott fel a faluban, hogy kifizesse az elmaradt hátralékot.

A vádlottak elmondják, hogy mindenki félt a faluban, hogy a marháját elveszik, a legtöbbje ott sem volt a csoportosulásban.

Matzner Sándor mészáros bevallja, hogy ott volt, mint szemlélő, de nem volt ott semmi zendülés, mindenki a barmát féltette. A csendőröket senki sem bántotta, sem az adóhivatalnokokat, •*

Ugyanezt erősiti meg Reichel Kálmán is, aki ott volt a tömegben és kérte a bírót, hogy eszközöljön ki valamelyes halasztást a hájtcalékosok részére. A nép teljesen meg volt riadva, mikor a hajcsárokat meglátta. Csak két vagy három napi halasztást kért, akkor lett volna vásár a szomszédban és az emberek pénzhez jutottak volna.. Érdekes, hogy a csendőr őt hívta fel a tömeg feloszlatására, ennek nem tehetett eleget, mert ez nem az ő dolga volt.

A félénk hajcsárok Rongyik Pál és Rozevák János hajcsárok nem teszik a bátor ember benyomását. Elmondják, hogy őket a tömegben szidták:

— Nem szégyellitek magatokat igy keresni a kenyereteket!

Valaki azt is mondta, hogy belemártják őket a Garamba. Megijedtek és odaizentek a csendőröknek, hogy félnek és hazamennek.

Azt is elismerik, hogy az emberéknél sem fegyver, sem husáng nem volt. A tanuk senkit sem tudnak felismerni, hogy ki fenyegette őket.

Vallach látván végrehajtó és Stoucha Ferenc adótiszt sem tesznek terhelő vallomást a vádlottakra, sőt megerősítik azok előadását. Novák Ferenc és Vanek Béla csendőrök nem tudnak magyarul és nem értették meg, mit beszélt a nép, csak egy szó ütötte meg a fülüket: rablóbanda. Nem tudják, kire vonatkozott.

Segély Sándor községi bíró nem jelent meg a tárgyaláson, bár vallomásában azt igazolta, hogy a nép semmiféle erőszakosságot nem követett el, csak a két ökörhajcsár előadásából értesültek a csendőrök, hogy őket meg akarják verni.

A perbeszédek

Molnár Jenő dr. közvádló bűnösnek kéri kimondani a vádlottakat a rendtörvényben körülirt bűntettben, esetleg közcsend elleni kihágásban.

Ghyczy János dr. védőügyvéd szépen felépített beszédben cáfolta meg a vádnak minden állítását. Egyetlen tanú se migazolta, hogy erőszak történt volna, a csendőröket senki sem bántotta, a végrehajtót sem. Hogy a hajcsárokkal nem bánt a nép finoman, azt meg lehet érteni, de ezeket sem bántalmazta senki. Ezek sem igazolták azt, hogy

mivel is történt tulajdonkeppen a hatóság elleni erőszak.

A csendőrök által hangoztatott „"ablőbanda" kifejezés a hajcsárokra vonatkozott, de azok nem hatósági személyek.

Felmentő ítélet

A törvényszék ítélete a vádlottakat felmenti a hatóság elleni erőszak vádja alól, mert nem látja bizonyítottnak azt, hogy a vádlottak a végrehajtást megakadályozni akarták volna. Segély Sándor község bíró vallomása szerint a csendőrök csak a hajcsárok előadására alapították a vádat. Nincs bizonyítva, hogy a csoport azért gyűlt volna össze, hogy ott erőszakot alkalmazzon a hatóság emberei ellen. Egy-egy ember nyilatkozata nem tekintendő a tömeg akaratának és azért egy csoport felelőssé nem tehető.

Nem állapítható meg a közcsend elleni kihágás sem, mert a tömeg ezt cl nem követheti, csak egyének. Erre pedig szintén nincsen bizonyítók.

Az államügyész felebbez az ítélet ellen. December 11. és 15. napjain, tehát a sikertelen végrehajtás után harmadnap

fél század csendőr jelent meg Ipolynyék községben és a megriasztott nép fizetett. Vanek csendőrőrmestert az eset után azonnal áthelyezték más őrsre, mert a feljelentést ő tette, hogy milyen alappal, afelett Ítélkezett a törvényszék. r

angolok azonban mérséklik a jogi érveket, mert ugylátszik, hogy jogi érvek az államok érdekei szerint változtathatók. Mert valóban ellentétben áll-e a 16. pont a német—orosz szerződés nyilvánosságra hozott szövegével? E szöveg szerint a német—orosz szerződés csak arra az esetre áll fenn, ha valamelyik államot nem provokált támadás éri. A németek szerint azonban ez nem lehet ellentétben a népszövetséggel, hiszen az egész népszövetségi gondolat a béke megszegésé-