Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-09 / 106. (1144.) szám

'Pít&OAl*/* lA^AR-HIRIiAK 1926 május 9, vasárnap. lehetett a szakértő ebben az ügyben, mert tudtam, hogy ő teljeseu tisztában van a pa­piros előállításának technikájával is. Elnök: Járt Ön Münchenben is? Gerö: Igen. Az intézet céljaira gépeket szereztem be. A müncheni térképészeti inté­zettel összeköttetésben azonban nem állot­tam. A gépek beszerzésére azért volt szükség, mert a térképészeti intézet nem volt berendezve typograiiai munkákra. A gépeket azonban nem aus intézet pénzéből rendelték és az a kikötés is volt, hogy a közben felmerülő napi költségek fe­dezésének ^kompenzációjaképpen a gépeket a herceg az intézetnek engedi át. Az akció pénzügyi faktora ugyanis a herceg volt. Ő adott pénzt, ha szükség volt rá, vele kellett elszámolnom sőt még követelésem is van tőle, mert a sajátomból is ad­tam. A gyártási munka 1925. januárjában kezdő­dött. Az embereket, akik a, munkálatokban se- gédkestek, részint Hajts tábornok válasz- tolla ki, részint pedig én szólítottam föl a munka elvégzésére. Parragh, Virágb és Kis Lajos az én csoportomba tartoztak. Megemlítettem előttük, hogy szigorúan bizalmas a munka, hazafias célok ériekében. Scharf a retusálási munkákat, Virágli a reproduk­ciós munkálatokat, Kis pedig, a cinkográfiai dol­gokat intézte, Parragh szerelési munkát végzett. Mikor Kurtz átvette az intézet vezetését, el­mondtam a hercegnek, hogy rendelkezése nél­kül nem folytathatom a munkát. Windischgraetz herceg jelenlétemben hosszabb beszélgetés után megállapodott Kurzzal, hogy a munkát folytat­nunk kell olyan mértékben, ahogyan Hajts vál­lalta. Elnök: Említést tett akkor Windischgraetz Lajos herceg magasabb körökről? Gerö: Hogy Kurlzot mivel szerelte le a her­ceg, arra nem emlékszem. Az ügy politikai vonat­kozású része különben sem érdekel. Neveket előttem nem említettek, csak Nádosy nevét hal­lottam, aki elég garancia volt, Ezután megfeszí­tett munkával dolgoztam 1925. szeptember köze­péig, arakor jelentést tettem Windischgraetznek a munka befejezéséről. Hamisítványok engem nem elégítettek ki, de a herceg meg volt velük elégedve. Összesen vagy 26.000 darab készült el. A munkában segédkézé tisztviselők havi 4 millió pótlékot kaptak, én magam azon­ban semmit sem kaptam. Hazafias ak­cióért soha el nem fogadtam volna sem­mi jutalmat. Mikor ideér vollomásábaa, hangja megtörik, könny futja he szemét és könnyezve folytatja: — így történt, hogy másfél évi munka alatt minden mellékkeresetemtől elestem *.. meg- csuklik hangja s tovább nem bír beszélni. Elnök, aki szintén láthatóan megrendülve hallgatja Gerőt, kisegíti: és egészségét is tönkre­tette. Gerö (néhány percnyi csönd után): A munka elvégzése után Parraghot biztam meg, hogy a kliséket megsemmisítse, nehogy valaki visszaélhessen velük. Ezután szembesítik Gerőt Nádosyval és Windischgraetzzel, akiknek nincs vallomá­sához semmi észrevételük. Hajts tábornok azonban vitatja Gerő vallomásának azt a ré­szét, hogy ő adott volna parancsot a mun­kára. Gerö szemébe mondja Hajtsnak: Szolga* lati parancsról volt szó, mert ha nem kaptam volna parancsot, rögtön láttam volna, hogy valami nincs rendjén. Kurírnak a vallomáshoz nincsen meg­jegyzése­A tárgyalást ezután rövid időre félbesza­kítják. Ezatatt behozzák a bűnjeleket. A pa- pircsomagok közül néhány ezerfrankos csú­csa látszik ki. A csomagok tetején hatalmas kőlap fekszik: az egyik a sokat emlegetett kőklisé. Ezután sorban kihallgatja az elnök Vi- rágh Jánost, Parragh Ferencet, Haála Józse­fet, Spanring Lászlót, Velősi Bélát, Kiss Lajost, Scharf Nándort és Ágoston Árpádot. Valamennyien a térképészeti intézet alkal­mazottai. Legnagyobbrészt technikai részle­tekről vallatja őket az elnök, a frankhamisí­tás körülményeiről. Egybehangzóan azt vall­ják, hogy Gerő hazafias célok emlegetésével nyerte meg őket a közreműködésre. Az elnök valamennyit megkérdezi, hogy Gerö említette-e előttük, hogy ma­gasabb körök tudomással bírnak a do­logról és szólt-e arról, hogy a kormány vagy a miniszterelnök tudtával történik az egész ügy? Valamennyi a leghatáro­zottabban kijelentik, hogy csak Nádosy nevét említette fel előttük Gerö. Főként Virágh Jánost faggatja erre vo­natkozólag az elnök, mert Virágh a nyomo­zás során kijelentette, hogy úgy emlékszik, hogy hallotta a miniszterelnök nevét is. Virágh: Lehet, hogy akkor az újságok­ban olvastam erről. Letartóztatásom előtt exaltált állapotban voltam, mert életemben soha büntetve nem voltam s amikor letar­tóztattak, azt sem tudtam, mivel védekez­zem. Elnök: Szóval a miniszterelnök nevét nem említette Gerő? Virágb : Nem. Elnök: A kormány nevét hallotta? Virágh: Nem. Elnök: Kinek a nevét említette Gerő? Virágh: Csak Nádosyét, Ezután a mai tárgyalást berekesztették. A tárgyalást hétfőn délelőtt folytatják. Utazás a sztrájkoló Londonba Anglia önblokádja. — Londoni élmények a nagy sztrájk harmadik napján. — A Prágai Magyar Hirlap eredeti levele — London, május 8. léhát all rightl Több világból megbízást kaptam, hogy utazzam Londonba, nézzek kö­rül s élményeimről számoljak be a nagykö­zönségnek- Beszállok a hálókocsiba s máris érezhető a sztrájk hatása- Csak négyen vál­lalkozunk az útra, megváltott hely ürese® maradt. Az elllenőr savanyú arcot vág, a sztrájk közvetlenül érinti Őt is. A Vlissinganíól Folkcsioneba menő hajón mindössze 21 utas van, hollandok, angolok, németek. $ ez az egyetlen csatornahajó, amely a tegnapi napon a kontinensről kifu­tott Anglia leli Huszonegy utas a csatornán egy napon a vi­lágkereskedelem s világforgalom központja felé. A folkestonei ellenhajo, amely tegnap­előtt 3 órát késett, tegnap délelőtt helyett délután négy órakor hagyta el a kikötőt. Nem könnyű dolog az utasokat Londonból FoJk.es- tónéba szállítani. Most már csak egy-két esa- tornahajón s repülőgépeken lehet Angliát el­hagyni. A kanálison azonnal észrevehető a for­galom csökkenése: az angol zászló hiányzik. A háború óta ezen a hajókorzón még nem volt ilyen csendes a hajózás. Rosszat jelentő ködfelhőből emelkedik ki a doveri kréta­part. A kijáratnál benézünk a kikötő meden­céjébe, mindenütt halálos csönd. Nem tudom fejből, hogy mennyi kívülről behozott éle­lemre van szüksége Angliának, de ezt hi­szem, élelmezésének háromnegyedét kül­földről fedezi. Ezenkívül nyersanyagszükség­letének 100 százalékát a külföld adja. Ha a sztrájk egyáltalán keresztülvihető — úgy i nagy szerencsétlenség elsősorban a sztrájk után fog bekövetkezni, mert az erős hitelkorlátozások miatt az angol gazdasági élet nem dolgozott készletekre. Szigorú útlevélvizsgálat Amit Angliában hét év óta nem tapasz­taltunk, az most megtörtént. Folkestoneban mind a huszonegyünket szigorú vizsgálat alá vetettek. Kérdéseket kell kiáliand s felele­teket adni. Minden udvariasságon és szeretet- reméltóságon áttör a fellobbant háborús pszichózis. Azt a kérdést intézték hozzám, hogy nem a „Vorwárts“-nek dolgozom-e? „TERRAZZO" Márványmozaiklap - mükö és cementárugyár Schmidl és Nagy Lucenec. ▼ Gyárt: Egy- és többszínű márvány­mozaiklapokat és cement­lapokat, mükőlépcsőket, sír­köveket és szegélyűét, már- ványzuzalékot többféle szín­ben, márványkőport és márványlisztet. Utánam egy vörös packumpartos kelet­európai került sorra, akinek Rotterdamban kiállított angol vízuma van, de ő nem oda il­letékes, Az útlevél ellenőrzésének vezetője megfema m egyik tisztviselőt; „Beszéljen, vele behatóan. Biztosan oroszul beszél.'* Ne® láttam, hogy a vörös szakállas bejött volna Angliában — a bolsevizmus az angol sztrájkmoz­galmak mellett áll s Anglia pedig őrködik a bolsevizmussal szemben. Folkestoneban egy autóbusz s egy teher­autó áll készen. Tíz éra helyett éjjel leszünk Londonban, A? első pillantás a sztrájkoló Angliára nem árul el semmi különöset. A grófságoknak sok omnibusza van, Ként pedig csendes kerti tartomány, cstakne® teljesen ipar nélkül. London munkásnegyedében. Megérkezünk London külső kerületébe. Itt már megváltozik a kép. Kent-Boadban, Allesantban és Castleben süni, óriási e®bér- töm egek tolonganak az utcán. Füstös mun­kásnegyedek ezek és sztrájkolók állanak itt és zsebre dugott kézzel várnak. A tömeg na­gyon nyugodt, szinte szótalan. — De mire várnak ezek? Miért állanak itt leányok s vad fiatalemberek gyapjuszvetterben s kis sap­kával a fejükön, olyan elemek, amelyek kü­lönben nem sokat dolgoznak? Ha kritiku­sai. ~ napok jönnek, akkor ezek a nowdiesk csúnya szcénákat idéznek elő. Az egyik utca­sarkon egy fiatal legény öklével az autónkba csap. Rendőrség sehol, s nem is fog mutat­kozni, mig a tömeg néma 6 mozdulatlan. London centrumában már látunk néhány vörös omnibuszt. De a Trafalgar Square és a Strand már kihaltak. Az emberek fáradtak a napi eseményektől s csendesen pihennek otthonukban. * A hotel halijában jazzband. De senki sincs estélyi öltözetben. (Az angol tudniillik minden nyilvános helyen estélyi öltözetben jelenik meg.) Az emberek fáradtan, törő­dötten ülnek szanaszét. Hová is menjenek? Tegnapelőtt este az összes színházak bezár­tak. A hallban egy tábla van Makasztva, ame­lyen egy kis hektografált lapon a „Strand Gazette“ a legfrissebb rádiójelentéseket köz­li. A rádiónak most igen nagy ázsiója van s akinek idáig nem volt rádióapparátusa, most hirtelen beszerzett. London valamennyi rádióiizletét ki­árusították. Az utcai kereskedelemnek diadala most egy gyufasjkatulya nagyságú rádiókészülék, mely­nek darabját shillingjével vesztegetik. A hir- éhség leírhatatlan. A hivatalos szükséglap­nak a „British Gazette“-nek s a két oldalas „Times“-nek, meg a Daily Mail elavult párisi kiadásainak igen jó árfolyamuk van, 2—6 pencét fizetnek pusztán azért, hogy néhány percig átnézhessék a lapot s azután vissza­adják boldog tulajdonosának. A rádió azonban mégsem pótol mindent. A világkereskedelem szive, ahová minden fö- ütőér egybeszalad, a City ma szinte hírek nélkül áll, tehát nem tud orientálódni, Ebbőf a csendből gzármazhatik a legnagyobb vesze­delem Angsára. Ha az ember legalább va­lamit megtudhatna! Az éjszaka hivatalos rá- dióhirei tudatják, hogy keleti Londonban egy teherautót baleset ért, 30 utasát kórházba vitték. Az autó lezuhant, vagy pedig — leta­szították? A londoni Themze-alagutbar s fenn Newcastleban heves verekedés volt a rend­őrség s a sztrájkolók között. Közelebbit nem tudnak. Az emberek vállat vonnak. Nem tud senki megbízhatót. A legközelebbi fizetési nap. Ebben a pillanatban a Strandon egy rik­kancs szalad végig. Mindenki kirohant: újság! újság! A fiúnak egész halom van a hóna alatt 8 hangosan kiabálja: „British Worker“. A kormány szükséglapjával szemben a szak- szervezetek edlenlapot adtak ki, ennek első számával szaladnak most végig az utcákon. Nos ebben a lapban valóban semmi sincs, csak felhívás, csak propaganda. A fiú az uj- ságéhség ellenére sem tud túladni az újsá­gokon. Az éjjeli sétálók mind némán, de kedvetlenül fordulnak el a sztrájklaptól. Az angol lakosság nem szimpatizál a sztrájkkal, de éppen olyan kevéssé a szén- bárókkal. Azonkívül — ez a sztrájk idáig még nagyon kevéssé fordul a publikum ellen. Világosság és gáz, van, az élelmiszereket át- boosátják, az árak egyelőre nagyon lassan émelkednek és ennek ellenére — a sztrájkoló munkással szemben ne® csupán a technika küzd, m adtő s a repülőgép helyettesíti a vas­utasokat, a rádió a szedőket, a petróleum és ólaj detronizálták a bányászokat. A szén már régóta hé® koronaékszere a nemzetgazda­ságnak- De mindennél veszélyesebb a sztráj­koló munkásra a legközelebbi fizetési nap. Ekkor kezdődik meg a bolsevikieknek igazi munkája, akiknek kimondott célja a szakszervezetek szétugrasztósa. De számításuk hamis. Ha a sztrájk talán vad és véres jelenetek után összeomlik, ak­kor Anglia a bolsevizmussal fizetteti meg a számlát. Kauder G. Enyhült a magyarországi pénzpiac. Budapesti szerkesztőségünk jeleníti telefonon: Megemlékez­tünk már arról, hogy a magyar pénzpiacon május első napjai óta lényeges enyhülés tapasztalható. A bankok ugyani# belátva a-z első negyedévi mér­legeikből, hogy a szigorú hitelpolitika következ­tében kamatjövedelmük a minimumra csökkent, könnyítéseket beitek a hiteligénylések kielégitésé- néü. Hozzájárul a feszült helyzet enyhítéséhez a most kifizetésre kerülő osztalékok által felidézett ■forgalom is, amelynek következtében milliárd ok folynak vissza a bankok kasszáiba. Külföldről szin­tén bőségesen ajánlanak pénzt, még pedig olcsó, hat-hét százalékos kamatoztatás mellett. „Iza" Szépségápolás „!za“ Az „JZA“ tavaszi tanácsai. Ajánlom a nagyrabecsiilt hölgyeimnek a komoly arcápolást Szeplő elleni garnitúra 37.— Mitesszer és pattanás elleni garnitúra 37.— Hajápoló garnitúra 47.— Szemápoló garnitúra 37.— Mindennapi toilette arcápoló garnitúra 47.— Vörös orr s vörös arcerek el!, garn. 37.— Hajtalanitó garnitúra 37.— Kebelápoló és fejlesztő garnitúra 77.— Libabőr elleni garnitúra 40.— Monoton petyhüdt arcbőr ell. garnitúra 37.— Bőrujitó garn. (Iza-rekordszerek) 80.— Újdonság: IZA-féle szénsavas arcfürdő és arcgőz­fürdő zsíros és lyukacsos arcuak részére. Szakszerű és alapos kioktatás­Egy garnitúra 25-szöri arcápoláshoz ele­gendő, ára 37 korona. Orr- és ujjformálók, valamint homlok-, nyakránc stb. sijnitó bandageok, a legjobb ti- pusuak, állandóan raktáron. A fenti garnitúrák a legkiválóbb szerek­ből vannak összeállítva. Tessék pontosan körülírni az arcát s bár­milyen arctisztátalanság ellen küldök megfele­lő garnitúrát, pontos használati utasítással, postán, utánvét mellett. A köteles diszkréció miatt leverésünk és küldeményeink cégjelzéstelenek. Naponta postai szétküldés „Iza*’ kozmetikai intézet Bratislava, Stcfauik-ut 19. fi. Szlovenszkó legnagyobb üveg- és porceliániizlete Pausz T. Koilce, Fö-utca 19. sz. (Telefon 33.) 5300 A Rosenthal és Meissen porcellángyárak vezérképviselete.

Next

/
Thumbnails
Contents