Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-09 / 106. (1144.) szám
1926 május 9, vasárnap. ^V&<ÍM-]VS ^vVm^HTT>TiAT> szelesen nem mondja meg, hogy milyen pártbeli emberek kaptak földet. A cseh néppárt most a morva maradókbirtokok felosztásának revízióját követeli, mert a maradékbirtokok kiosztásánál Morvaországban hallatlan panamákat követtek el. A földhivatal ezekre a súlyos vádakra hallgatással felel. A földhivatal átszervezésére irányuló követelést a kisebbségek csak üdvözölhetik, mert ha a földhivatalban rendet akarnak teremteni, elsősorban pontos számadást kell adniok arról, hogy évek óta milyen gazdálkodást folytattak és hogy a protekciós telepesek mennyiben segítették elő a mező- gazdasági termelést. Meg vagyunk győződve arról, hogy az eredmény a földhivatal gazdálkodásának lesújtó bírálata lesz, mert a történelmi országokban, éppen úgy, mint Szlovenszkón, olyan emberek kaptak földet, akik a mezőgazdasághoz egyáltalában nem értenek. A magyar nemzeti párti törvényhozók az agrárvámok meilett A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége szombaton közli Pozsonyból, hogy a magyar nemzeti párt szenátori és képviselői klubja csütörtökön este Prágában ülést tartott a képviselőházi klubhelyiségben. Az ülésen Szent- Ivány József nemzetgyűlési képviselő elnök behatóan ismertette az agrárvámok felvetése nyomán keletkezett politikai helyzetet és kifejtette azokat a körülményeket, amelyek megokolttá teszik, hogy a magyar nemzeti párt az agrárvámok megszavazása mellett foglaljon állást. Kijelentette, hogy a cseh agrárpárt részéről beterjesztette úgynevezett Donát-féle javaslat lényegében s azonkívül egyes részeiben szóról-szóra ugyanazt a követe’ést tartalmazza, amit a magyar nemzeti párt törvényhozói 1926 február 16-án benyújtott törvény- javaslatukban leszögezték és hogy a magyar gazdaközönség oly katasztrofális válsággal küzd, hogy annak elhárítása érdekében az agrárvédelemnek a vám javaslatban foglalt lépését a magyar gazdák érdekeit védő politikának támogatni elsőrendű kötelessége. Kifejtette, hogy az agrárvámok megszavazása a magyar érdekeknek pozitív hasznot biztosit és elérhetővé teszi azt a politikai helyzete* amely a cseh nemzeti koalíció ujraalakulásá- nak meghiúsítását és ezzel a magyarság politikai céljaihoz közeledő uj és a nemzetiségi állam jellegéből fakadó rendszernek megalapozását jelentheti. Amikor a magyar nemzeti párt ap agrárvédelemre vonatkozó javaslatot megszavazza, akkor egyrészt bizonyságát adja annak, hogy a szociális tultengéssel szemben az agrártörekvéseket és a polgári társadalom érdekeit támogatja, másrészt ez a lépése megfelel a magyar nemzeti párt megalakulásakor vallott politikai hitvallásának. A párt törvényhozói egyhangu’ag hozzájárultak Szent-Ivány József politikai állásfoglalásához. A törvényhozói klub ülése ezután elfogadta Törköly József dr. szenátor ama javaslatát, amely az 1923—24—25. évekre kivetet* és kivetendő jövedelmi adóra méltányos és igazságos kedvezményeket követel éelhatározta, hogy a javaslatot a képviselőház elé terjeszti. Foglalkozott a klubülés a junius elsején életbelépő szociális biztosítási törvénnyel is, amely elviselhetetlen terheket jelent a gazdákra és iparosokra egyaránt. A törvény életbe’éptetése ellen a polgári pártokkal közös akciót tart szükségesnek. A frankhamisiiási bünpör főtárgyalásának második napja A ma! nap a térképészeti intézet vádlottjainak klkalSgatásával telt el — Megrendítő jelenet Gerő László kihallgatásakor — Teleki Pál gróf szereke — Az összes vádlottak tagadják, hogy a kormány nevével bírták volna rá őket a hamisításra 1 K v Művészi fényképeket készít ^ Telefon: «ir||' r^T. DDtUJO I1 Telefon: 2j6i2;?s*, í*yv ILiLJ I, rRnnfl'll* 21612. s*. Budapest, május 8. (Budapesti szerkesztőségünk teleionjeleníése.) Á frankügy mai fötárgya- lása V< 10 órakor kezdődött, Kurtz Lajosnak, a Térképészeti Intézet vezetőjének kihhallgatásával. Elnök: Megértette a vádat? büaiösnok érzi magát? Kurtz: A vádat megértettem, de nem érzem magam bűnösnek. Elnök: Mondja el védekezését. Kurtz: 1924 őszén magához hivatott Hajts vezértanácsos, az intézet akkori vezetője, és előadta, hogy egy minden kétségen felül álló hazafias, közérdekű cél érdekében az intézetben hamis ezer- frankosak készülnek. Arra a kérdésemre, hogy honáét indult ki az akció, azt válaszolta, hogy feltétlenül komoly és megbízható helyről. A részletek iránt nem érdeklődtem, mert a felelősség súlya nem rajtam volt. Annyit mégis megtudtam, hogy az ügyet Windischgratz Lajos herceg finanszírozza, akit kimondottan soviniszta érzelmű férfinak ismertem és aki miniszter is volt. Ez egy időre megnyugtatott. Később azonban sokat gondolkoztam a dologról b az az elhatározás érlelődött meg bennem, hogy a hamisítást nem szabad végrehajtani, nem, mintha erkölcsi szempontból lett volna kifogásom, hanem mert nem sajátom felett kellett diszponálnom, hanem az állam tulajdona felett. Ezt az elhatározásomat Hajts tábornokkal is közöltem és Ge- rővel is. Később a herceg Hajts utján magához kéretett megbeszélésre. Ezen a megbeszélésen részt vett rajtam kívül Hajts és Gerő is. Az összes felhangzott érvekre nem emlékszem pontosan, csak annyit tudok, hogy a herceg kijelentette, hogy a kormányhoz közel álló körök ez akció iránt nemcsak szimpátiával viseltetnek, hanem támogatják is. Én mindennek ellenére kijelentettem, hogy felettes hatóságom' tudta nélkül nem vállalkozom s ezért jelentést fogok tenni. A herceg ■ erre azt válaszolta, hogy erről a feletteseknek nem szabad tudomást szerezniük, de ha garanciát akarok arra vonatkozólag, hogy a cél valóban hazafias és a közérdeket szolgálja, elvezői Nádosy országos főkapitányhoz, aki szintén tud a dologról. Nádosy nevének említésekor beláttam, hogy nincs jogom kételkedni abban, hogy az ügy országos fontosságú. Azt válaszoltam, nem bánom, hát én is csinálom. A herceget azóta nem láttam. És talán hihetetlennek látszik, de ki kell jelentenem, hogy magam soha egyetlen hamis frankjegyet sem láttam. Az intézet tisztviselőiről kijelent hetem, hogy négy évig dolgoztam velük együtt s k evés olyan emberrel találkoztam életemben, akik p.nv- nyira tisztességesek és meg bízhatók volnának, mint éppen a vádlottak padján ülő urak. ők tudták, hogy az akcióba én is be vagyok avatva s ez számukra elegendő erkölcsi garancij v üt. A felelősséget, amely ebből rám hárult, teljes egészében magamra vállalom. Elnök: Emlitettók-e ön előtt, hogy magisabb körök is tudnak az ügyről? Kurtz: Konkrét formában nem. Elnök: Előbbi vallomásában azl mondta, hegy tudomása szerint az akció mögött a kínnány áll. Kurtz: Most már határozottan emlékszem, hogy nem magáról a kormányról hanem a kormányhoz közel álló körökről beszéltek. Elnök: Windischgratz herceg beigazolta-e valamivel azt, hogy a kormányhoz közel álló körök támogatják az ügyet? Kurtz: Egyes személyek nevét felemlítette, de már nem emlékszem rá, hogy dk voltak azok. Nádosy neve azonban minden kétséget eloszlatott abban az irányban, hogy valóban komoly s nagy- fontosságú akcióról van szó. Elnök: A Térképészeti Intézetet érte-© vak*mi károsodás abból kifolyólag, hogy a munkákat ott végezték? Kurtz: Határozottan állíthatom, hogy az intézet gépeit erre a célra nem használták fel. A gépeket Windischgrátz herceg pénzén rendelték s az volt a kikötés, hogy az intézetet anyagilag nem szabad érintenie az ügynek. Az egész ügyet Gerő vezette, aki időnként jelentést tartozott tenni. Az elnök ezután felszólítja Hajts tábornokot a vallomásra vonatkozó észrevételeinek meglétr>- lére. Hajts kijelenti, hogy minden ugv történt, ahogy azt Kurtz élőadta. Elnök (Hajtshoz): Van tudomása arról, hogy Nádosyn kivül más magas személyek nevét is felemlítették? Hajts: Arra már most nem emlékszem biztosan. Windischgratz herceg is megerősíti Kurtz vallomását Ezután Gerő Lászlónak, a térképészeti intézet műszaki vezetőjének kihallgatása következik. Nem ismeri el bűnösségét. Majd igy folytatja: 1923-ban magához hivatott Hajts tábornok, az intézet akkori vezetője és közölte velem, hogy a térképészeti intézetben nagy- fontosságú hazafias akciót fognak kezdeni s megkérdezett engem, magyarságomra hivatkozva, hogy kész vagyok-e hazámért mindent megtenni. Én természetesen igennel válaszoltam. Hajts akkor még hozzáfűzte, hogy titokban kell az egész ügyet tartani s arról még barátaim és családom előtt sem szabad említést tennem Közölte velem, hogy idegen állam pénzének előállításáról van szó. Hajtsot korrekt gondcl- kozásu, hazafias embernek ismertem, hitelt adtam szavainak és kötelességemnek tartottam parancsait teljesiteni. Körülbelül egy héttel ezután Teleki gróf hivatott magához sürgős ügyben. A gróf azelőtt is összeköttetésben állott az intézettel mint geográfus. Elmentem hozzá. Teleki közölte velem, hoay nagyszabású hazafias akció keretén belül reprodukciós munkálatokról van szó, amelyeknek részleteit Windischgratz hercerjtöl tudom meg. Kért, hogy mint szakember a herceget technikai kérdésekben tájékoztassam. A gróf akkor megemlitette, hogy az ügyben egy német ember is dolgozott s éppen ennek a munkáját kellene fölülvizsgálnom. Elnök: Megmondta Önnek Teleki Pál gróf konkrét formában, hogy miről van szó? Gerő: Minden kétséget kizáróan, megmondotta Teleki Pál gróf egy további beszélgetés során, hogy francia ezerfrankosok előállításáról van szó, amelyekre a tervek már meg vannak. Elnök: Teleki gróf megmondta-e önnek, hogy milyen értelemben adjon véleményt? Adott-e instrukciókat arra vonatkozólag, hogy lehetőleg olyan véleményezést nyújtson, a melyből az akciónak keresztülvihetetlen volta tűnjék ki? Gerő: Teleki Pál gróf arra kért engem, hogy teljesen objektív véleményt adjak. Beszélgetésünk közben odaérkezett Nádosy is. akivel együtt elmentünk Windischgrátz herceghez. A herceg közölte velem, hogy hazafias mozgalom keretében ezerfrankosok előállítására reprodukciós kísérletek történtek, amelyekhez bizonyos Schulze nevű német szakember készítette a terveket. KöHségve- tést is készített és a herceg arra kért, hogy bíráljam azt felül, mert horribilis összeérni van szó, továbbá győződjem meg arról, hogy Schulze szaktudása megfelelő-e. Schulzét Hajts hozzájárulásával bevezettem a térképészeti intézetbe. Említést tett u^vanis valamilyen kövekről, amelyekkel bizonyos munkát végez, de további érdeklődésemre kitérő választ adott A köveket nem is láttam. Windischgrátz hercegnek később kijelentettem, hogy mint szakember abszurdumnak tartom litográfiái utón való előáhitásá* minek, ami typografiai utón készült. herceg akceptálta is. A kövekről később nem esett már sző. Schulze kísérletezett az 1000 frankosok címlapján lévő két angvai utó"-"5 sával, a többi részt ugyanis lekaparták a műszerészek, mert nem tudták, miről va^ =”0 Gépei nem voltak, csak apróbb eszközei. Vi- rágh és Parragh segítettek neki. Parragh tőle sajátította el a viznyomáshoz szüséges ismp. reteket. Készített néhány nagyítást az ezerfrankosokról, amelyeket később felhas’^H-v Schulze fantasztikus tervekről beszélt, hatalmas intézetet, akart — is belátta, hogy tervét itt meg nem valósíthatja, ezért pár heti. itt ar'*-ködös után elkedvetlenedve eltávozott. Többé nem is értekeztem vele. Nagyfebetségü einl érnék tartottam, kitűnő reprodukáló fény kérésznek. Schulze mur.Rájáról referáltam rJ * Jekinek és a hercegnek 1? Szakvéleményem abban csúcsosodott ki, hegy Schulze költségvetése óriási, de a hivatalos intézet rendelkezésre bocsátása által ezek a kfiHe/* gek redukálódnak. A h rceg akkor nem vájj , rc-H semmit. Ne',A< * bét múlva véletlenül találkoztam Teleki Fá1 gróffal az iparművészeti múzeumban ■> azt mondta nekeni hogy egyelőre várjunk. Elnök: Előbb? •üpknh sei szerint Teleki Fá1 gróf utasitá't ad/.t önnek, !«ngj az akció- tan többet ne vegyen ió,n. Gerő: Ezt rumi tette. mik.-r égé alkalommal újból találk ? Jam vele, akk-u azt mondotta, hogy a d >1 tárgyt: lati. Nagy -n ideges lehettem, amiko ezt a vall-mád let- lem. Windischg átz her:e,vte5i. •‘íszlotesen kis fejlettem véleményemet j Számításba ce'tem, ha a térképészeit in- ! tézetet vonnák be a raw/iVíatokba, konliléiül 8 milliárd koronát le'ncme törölni a Schulze által felállított költs égvet ósb ’. Windischgraetz herceg később újból hivatott, kijelentette előttem, hogy már semmiféle akadály sem áll az akció útjában, kezdjük meg a dolgot. A beszélgetésnél Nádosy is jelen volt, aki ehhez azt a megjegyzést tette, hogy fontos állami érdek szolgálatáról van szó- Én közöltem akkor a herceggel, hogy csak parancsnokom utasítására fogok engedelmeskedni. Másnap jelentést tettein Hajts tábornoknak, aki azt mondotta, hogy a munkát meg kell csinálnom. Telekivel az ügyben többé nem tárgyaltam: Elnök: Ön tehát Windischgraetz és Nádosy rábeszélésére kezdte meg a munkát? Gerő: Nem, hanem parancsnokom egyenes utasítására. Hajts tábornok állította ki számomra a nyílt parancsot németországi utamhoz. Mielőtt tanulmányútra elutaztam volna, Hajts tábornok jelenlétemben felhivatta Scharf Nándort és azt mondotta neki, hogy nagyon bizalmas természetű munkára ad parancsot, amelyet a haza érdekében végre kell hajtanom. Közvetlen ezután történt elutazásom. A költségeket Windischgraetz fedezte, bár én az utat szolgálati útnak tekintettem. Hiszen 90 százalékban az intézet számára és csak 10 százalékban dolgoztam az akció javára. Tanulmányomat különösen Kölnben és környékén kezdtem meg, ahol megismerkedtem a papírgyártással. A papir előállítása olyan egyszerű, hogy szakember rövidesen megtanulhatja. Nehezebb dolog azonban az anyag beszerzése, mert a francia bankjegyekben olyan anyag is van, amelyet csak a francia gyarmatokból lehet megszerezni. Ra- mingyökerckből készül ez az anyag és lehetővé teszi a selymes papiros elöálli- ! tását. — Egy másik kölni utam alkalmával ott találkoztam Windischgraetz herceg titkárával, Rába Dezsővel, aki a környéken papirost vásárolt. A hozott anyag azonban nem felelt meg. Második kölni utazásom alkalmával az enyvezést tanulmányoztam, de kevés sikerrel. A németek ugyanis nagyon bizalmatlanok voltak s mindenféle eljárást titokban tartottak. A kérdést végül is a herceg oldotta meg azzal, hogy jelezte, hogy birtokában van valami papirkészitő eljárásnak. Akkor arra következtettem, hogy csak Schultze 3 w y/ ABBAZfiA | Gyermeküdülő Dr, HORVATI S Vilii! Plfín A főútvonal közvetlen közelében, ^ V ^ gyönyörű fekvésű nagy park kö- ^5 é zepén. 3 éven felüli gyermekek kiséret nélkül is. x' N A ABBAZIA PENSIO SAN REMO a központban. 5324 Nyugodt millió, pormentes fekvés, balkonos, tengerre néző szobák. Kitűnő magyar polgári konyha. Árak: Teljes pensio 25 lírától. Fürdési évad május 1-től. Az ásványvizek gyöngye KORYTNICA.^^TSlff
