Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-07 / 104. (1142.) szám

-htrmr 3 1926 májas 7, péntek. Beriíni mozaik II. Berlin, május eleje. Kutya-demonstráció Sebői annyi kutya, mini itt Berlinben, ölebek, páncserek, farkaskutyáik, karcsú vadászebek, dober- mannok tarkítják a berlini utcák amugyis élénk és nyugtalan képét. A kutya a divathölgynél szalon- luxustárgy és hozzátartozik a térdenfelüli szoknyá­hoz, a mélyen kivágott selyemblúzhoz, meg az autó újabban színesen buja tapétájához. Kispolgárnál a kutya nélkülözhetetlen családtag, lakásőrző és gyerekek játszótársa. És ezt a berlini „életszükség­letet" nagy veszedelem fenyegeti: a városi tanács egyszerre a tizenötszörösére emelte fel a máris ma­gas kutyaadót. Lett nagy felzúdulás, protestálás, ellenakció, de a városi tanács nem engedett, viszont a berliniek nem akarták és nem tudták megfizetni a fölemelt adót. Erre százával engedték el a kutyá­kat, egész kutya-invázió lepte el Berlin utcáit és a Grunewald erdőit, de ez se lágyította meg a tanács kőkemény szivét. Most aztán az utolsó eszközhöz nyúltak a kétségbeesett berliniek: harmincezer ko­moly családapa vonult fel harmincezer kutyával és három óra hosszat vonultak fel a belváros utcáin csendben, szó!1',n komolysággal. Azaz, hogy csak a férfiak voltak csendben, a kutyák annál nagyobb Bajt csaptak, vonítottak, üvöltöttek, mintha tudták volna, hogy az exiszrtenoiájukról van szó. És ez az eredeti, sajátságos tüntetés használt. A magisztrá­tus összeült és elhatározta, hogy ebben az évben nem lépteti életbe az uj ebadőt. Azóta nincs kóbor •kutya Berlinben. A népszerű Hindenborg Mikor Ebért volt a köztársasági elnök, a néme­tek rossz néven vették tőle, hogy nem reprezentálja kellőleg a német birodalom jelentőségét. Kínos ér- teéssél tárgyalták például a lapok, hogy mert az új­évi fogadáskor nem fogadta disaszázad a külföldi diplomatákat, azért , a londoni és párisi német kö­vetek előtt sem prezentálták ott a fegyvert. Hin- denburg elnöksége óta ez megváltozott. Már az a külsőség is mutatja a változást, hogy az elnöki pa­lota minden kapujánál két roham-sisakos katona áll őrt. Vállratett fegyverrel, mintha odacövekelték volna őket. Mióta Hindenburg a hadúr, azóta a régi fegyelem és a régi szellem vonult bp a Reichs- wehr-be, ezért a diszőrség mozdulatlan szobor- Bzerüsége. Hindenburg népszerűsége határtalan. A berli­niek is rajongó szeretettel csüngnek a tannenbergi hősön és magas, imponáló alakja bárhol jelenik meg, lelkes ünneplés középpontja. Az autóját ilyen alkalmakkor valóságos virágeső lepi el és nőik, fér­fiak szinte az extázás pároxizmusában tolonganak a rendőri kordom mögött, ha ugyan kibírják. Mért majdnem mindig áttörik a kordont, hogy az elnök közelébe férhessenek. És minden este hat órakor ugyanannak a színjátéknak a színhelye a W Éheim- strasse, ahol az elnök palotája van. Ebben az idő­ben kocsizák ugyanis ki az elnök katonás pontos­sággal. Ilyenkor százakra menő tömeg várja Hin- denburgot, élteti, üdvözli, hoch-olja, amíg csak a kocsi el nem tűnik a Linden sarkán, ahol azonban már újabb tömeg óvódója várja. Azt hiszem, a né­metek nemzeti szerencsétlenségnek éreznék, ha a tábornagy a volt uralkodó családok vagyonának kérdése miatt — mint újsághírek állítják — tény­leg lemondana. Revü-láz Párásnak volt Grand-Guignol-ja, Berlinnek „Bierkabaret“-ja. A régi jó világban a berlini öreg, száraz, humorbalan, de va-skos és egyértelmű vicce­ken mulatott, miközben lenyelt esténként vagy tíz krigli sört. Akinek nagyobb igénye volt, az elment a variétébe, vagy egy úgynevezett „Weinkabaret"- ba, ahol a szellemi koszt ugyan nem volt sakkal ni- vósabb, de a rossz, pancsolt bor annál drágább. Ezek a lokálok már régem eltűntek. Az ősberlini­nek nincsen pénze szórakozásra, legfeljebb, ha szombat este, vagy vasárnap mehet el a régi Bier- kabaret-ek ma még élő maradványaiba. Ott aztán néhány hazafias kupié mellett kesereg el a drága­ságon, a rossz életen, a magas lakbéren és a „szo­cialista wirt3chaft“-on. Az úgynevezett mondain- világnak, a Kurfünstendaimm és vidékének más, iz- gatóbb szórakozásra van szüksége. A női test szép­sége, csak halványan, gyengén markirozott mezte­lensége az a pólus, amely ezt a világot vonzza. És a revük azok, amelyek a szórakozásnak ezt az idő­szerű fajtáját nyújtják. Százával vonulnak fel a 6zinpadon egy lazám összetákolt cselekmény kísére­tében, de annál szirupom-pá-sabb, vakítóbb képeikben a válogatott szépségű revü-lányok. Feléjük ujong esténként a parkett szmokingos és a galériák utcai- ruhás publikuma, meg a sok hölgy, akik kivágott- ságban bizony alig maradnak mögötte a színpadon mozgó szereplőknek. É3 mert Berlinről, mert né­metekről van szó, azért nem fajulhat és nem fajul el ez a mezítelenség úgy, mint Párisban. És ezért van minden revünek egy résez, amely nacionalista- hazafias húrokat penget, ezért nem képzelhető el jazz-bandos és káprázatos kiállítása revü a gárda, vagy egy ismertnevü ezred egyenruháinak, vagy valamely katonai parádénak a felvonulása és ka­tonai induló nélkül. Ilyenkor a közönség feláll, eszeveszettül tapsol és uiráztat, a zenekarral együtt énekli az indulót, rendszerint a Fridericus-Rex- marsot és jobban uiong, mint mikor a szód nők a manóik majdnem télies, de mégis decems meztelen­ségükben mutogatják magukat. A revü idegen im­port Berlinb°u, de mégis németté vált, mint ahogy a németek mindent, amit idegenből vesznek át, a maguk formájára idomítanak. u. r. Harminchárom százalékkal drágítják a vasúti jegyeket A vasutügyl miniszter nyilatkozata — A szeméiytarifát csak a szokolista kongresszus után emelik Prága, május 6. Riha dr. vasutügyi miniszter olyértelraü nyilatkozatot tett a Národni Politika munkatársa előtt, hogy a vasúti személytarifa fölemelése már befejezett tény. A vasutügyi minisztérium kénytelen ehhez a megoldáshoz folyamodni, ha a saját erejé­ből akarja a befektetéshez szükséges eszközöket előteremteni. A személytarifa húsz­százalékos emelése, amilyenről eddig beszéltek, nem lesz elegendő, hanem kerek har­minchárom százalékos emelésre van szükség. Ez a drágítás a legközelebbi jövőben hatály­ba lép, azonban mindenesetre csak a szokolkongresszns után. A Lutfier-kormány lemondás előtt A lobogórendelet belpolitikai válságot Idézett elő Berlin, május 6. Jelentettük, hogy a lobogórendelet, amely külföldi viszonylatok­ban a régi fekete-fehér-piros zászló haszná­latát is megengedi, komoly belpolitikai vál­ságot idézett elő Németországban. A kom­munisták a birodalmi gyűlés legközelebbi ülésén bizalmatlansági indítványt tesznek, amelynek napirendre tűzését ugyan a ház elutasítja, de legközelebb már maguk a szo­ciáldemokraták interpellálják meg a rende­letet. Ez esetben a centrum és a demokra­ták tegnapi határozatuk értelmében tartóz­kodni fognak a szavazástól, úgy hogy a szo­ciáldemokraták meg a kommunisták, akik mellé a német fajvédők is csatlakoznak, le­szavazzák a pusztán a nemzeti pártra és a néppártra támaszkodó Lutber-kormányt. A Lutbor-Stresemann-kormány lemon­dása w pillanatnyi helyzet számításba^ vételével tehát elkerülhetetlennek lát­szik. Egyetlen mai lap sem lát kiutat. A kabinetkrizis következményei belátha- tatlanok, mert valószínű, hogy a régóta készülődő nemzeti szervezetek a pilla­natnyi zavaros helyzetet ki fogják hasz­nálni céljaik elérésére. Tegnap a köztársasági elemek Berlinben óriási méretű tüntetést rendeztek, amely igen harciasán folyt le. Pánikhangulat Franciaországban a katasztrofális frankbessz miatt Páris, május 6. Az érdeklődés középpontjában a hihetetlenül erős frankbessz áll. Az angol sztrájkról érkezett hírek teljesen háttérbe szorulnak. A nyugtalanság egyes helyeken pánikszerű kifejezést öltött. A sajtó óriási izgalommal várja a minisztertanács mai ülésének eredményeit. Peret pénzügyminiszter rendkívül szigorú rendszabályokat szándékozik életbeléptetni. Lehetséges, hogy az ostromállapot kihirdetésére is sor kerül. Ma már hivatalos helyekről is elismerik, hogy a frank katasztrofális esése a nagy angliai frankeladásokra vezethető vissza. A hangulat tehát elsősorban Nagybritannia ellen fordul s egyes jelentések szerint a tömeg ma már tüntetést is akart rendezni az angol nagykövetség előtt. A sajtó nyugalomra szólítja föl a közönséget. Általában úgy tekintik Londont, mint a francia valuta rossz szellemét, de figyelmeztetnek arra, hogy az angliai frankkészletek sem kifogyhatatlanok s amint egyszer megszűnik a bessz, jöhet az ellenakció, amely épp úgy letöri az angol frankspekulánsokat, mint letörte két év előtt az osztrákokat. Más jelentések szerint a frankellenes manőver közponja Amsterdamban van. Jugoszláv-magyar közeledés Nlncsics külügyminiszter Budapestre készül — Bethlen Belgrádban visszaadja a látogatást Budapest, május 6. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés tegnap esti ülésén Bethlen István gróf mi­niszterelnök Beck Lajos nemzetgyűlési képvi­selő interpellációjára adott válaszában vázol­ta Magyarország viszonyát a szomszédos ál­lamokhoz. Kijelentette, hogy a kormány cél­ja a szomszédos államokkal való barátságos jóviszony megteremtése. Genfben való tartóz­kodása alkalmával alkalma volt Nincsics ju­goszláv külügyminiszterrel hosszabb beszél­getést folytatni, amiből örömmel állapította meg, hogy Jugoszláviában is megvan a jószándék a két állam közti ellentétek mielőbbi kikü­szöbölésére. A magyar miniszterelnök tegnap esti par­lamenti beszédével kapcsolatban a belgrádi félhivatalos Vreme jelentős cikket közül, amely szerinte perspektívát nyújt az utódálla­mok jövő politikai orientálódására. A Vreme cikke ugyanis beszámol arról, hogy Nincsics jugoszláv külügyminiszter a kö­zel jövőben Bécsbe utazik és onnan való visszajönetelekor Budapesten is kiszáll, ahol egy napot fog tölteni. Ez a nap, amelyet Jugoszlávia külügymi­nisztere a magyar fővárosban fog tölteni, nagy külpolitikai esemény, mert ez lesz az első eset, hogy az utódállamok egyik külügyminisztere hivatalos látoga­tást tesz a magyar kormánynál. Ez a demonstráció talán még sokkal fon­tosabb annál, amit Nincsics ez egy nap alatt Budapesten végezni fog. A világlapok is nagy eseményként kom­mentálják a hirt és visszaidézik azt a genfi jelenetet, amikor Bethlen István gróf magyar miniszterelnök a tanácskozások után hossza­san, barátságosan beszélgetett Nincsics jugo­szláv külügyminiszterrel. Ebből főként a ju­goszláv sajtó a magyar-jugoszláv közeledés lehetőségét olvasta ki. A két ország között különben is számos egyezség jött már eddig létre. Mint azt a mi­niszterelnök a nemzetgyűlésen tegnap is be­jelentette, megállapodás történt már a két ál­lam között az utlvélegyezményre vonatkozó­lag; az ármentesitő társulatok ügyeire vonat­kozó egyezményekben, a Ferenc-csatorna hasz­nálatára és az utak közös használatára, a ket­tős megadóztatása, a határforgalcmra és a be­tegek kölcsönös ellátására vonatkozó egyez­ményekben. Ezeket az egyezményeket a két állam megbízottai már alá is Írták. Ezenkívül megállapodás történt a kölcsönös kiadatásra, a polgári jogsegélyre vonatkozó egyezmények­ben és a vámegyezményben, amiket Nincsics budapesti tartózkodása alatt fognak aláírni. Nagyrészt megegyeztek már a tartozásokra és követelésekre vonatkozó egyezményben, a magánbiztositótársaságok ügyében és a fo­golycsere kérdésében is. Hamarosan el fogják intézni a nyugdíja­soknak, a gyámpénztárnak, a határ által átszelt törvényhatóságok javainak, a fel­szabadult letéteknek és az állampolgárság­nak kérdését is. Nincsics látogatása után megkezdik a vasúti tarifáiig egyezményre, a vasúti for­galom ujrafelvételére, az állategészségügyre, a légiforgalomra és a határállomásokra vonat­kozó tárgyalásokat is. Hasonlóan igen kedve­ző mederben folynak a kereskedelmi tárgya­lások is, amelyekről a P. M. H. már több Íz­ben is megemlékezett A jugoszláv külügyminisztert igen mele­gen és ünnepélyesen fogják Budapesten fogadni. Bethlen gróf miniszter elnök ebé­det fog adni tiszteletére. Az egész sajtó nagyjelentőségű esemény­nek jelzi ezt* a látogatást s egyes lapok azt a kombinációt is hozzáfűzik, hogy nemsokára ezután Bethlen István gróf miniszterelnök is el fog látogatni Belgrádba. Gyilkosság a szüreti táncmulatságon „Jaj! megszűrtök!“ — A legény virtus áldó- m * ata Szűrte, május 6. Szűrte község fiatalsága bált rendezett a Klein-féle korcsmában. A hangulat percről- percre emelkedett Már jól bennjártak az éj­szakában, mikor egyszerre koromsötétség tá­madt A mulatozók egyike botjával leverte a korcsma lámpáját. A hirtelen támadt sötétség tetszett a fiatalságnak. Heccnek vették a dolgot és innen is, onnan csókok cuppanása szaladt a vidám kacagásokba. A következő pillanatban azon­ban elhalt minden kacaj. Velőtrázó kiáltás verte fel a korcsmát: „Jajjl megszurtak/“ Pár pillanatig dermedten állott a tánco- lók tömege. Amikor magukhoz tértek e^ső meglepetésükből s világosságot gyújtottak, borzalmas látvány tárult a szemük elé: a korcsma piszkos padlóján vértócsában feküdt, eszméletlenül Radda Ferenc szürtei legény. Az ungvári kórházban azonnal műtét alá vették, de életbenmaradásához kevés a re­mény. Az eljárás az ismeretlen gyilkos kinyo­mozására megindult Igló keresztényszocialista pártja a város autonómiájáért Igló, május 6. Sekács János dr. liptószentmiklósi zsupán 1925 március 19-én minden alap nélkül felosz­latta Igló városának a forradalom óta első ízben alkotmányosan megválasztott képvise­lőtestületét s a város ügyeinek intézésével előbb Holy Vencel városi mérnököt, majd en-^ nek lemondása után Magát János állcmásfő- nököt bízta meg biztosi minőségben. Az országos keresztényszocialista párt ig- lői helyi szervezete annak idején a legerélye­sebben tiltakozott a zsupánnak a sokat han­goztatott demokráciával merőben ellentétben álló ezen intézkedése ellen és jcggal hárította a zsupánra mindazt a felelősséget, amelyet Igló város anyagi romlásáért vállalnia fog kelleni. Az országos keresztényszocialista párt iglói helyi szervezetének elnöke, Teschler An­tal dr. a megyei képviselőtestületi üléseken ismételten szóvá tette Igló város alkotmány- ellenes igazgatását és ismételten sürgette a községi választások mielőbbi kiírását. A zsupán a választások kiírását állandóan azzal a különös indokkal tagadta meg, hogy meg akarja kímélni Igló várcs közönségét az esetleges kettős választási izgalmaktól. Hogy azonban a felelősséget különösen a város fá­jának bérbeadása körül magáról elhárítsa és hogy a demokrácia elvének legalább látszólag eleget tegyen 1926 április 15-én a városi biz­tos mellé egy úgynevezett közigazgatási bi­zottságot nevezett ki a város gazdasági ügyei­nek intézésére. Minthogy a zsupán ezen újabb intézke­dése épp úgy ellentétben áll a demokrácia elveivel, mint a városi biztos kinevezése s mi­vel könnyen azt a látszatot keltheti, hogy a ■helyi pártok megkérdezésével és hozzájárulá­sával történt ezen közigazgatási biottságnak a kinevezése, az országos keresztényszocialis­ta párt iglói helyi szervezete legutóbbi választ­mányi ü’ésén a zsupán ezen intézkedésével szemben újból állást foglalt és egyhangúan el­határozta, hogy a közigazgatási bizottság ki­nevezése ellen a legerélyesebb tiltakozását jelenti be és megmarad továbbra is azon ál­láspontja mellett, amelyet a képviselőtestü­let feloszlatása és a városi biztos kinevezése alkalmával ez ügyben e’foglalt s az őslakosság nevében követeli és mindent el fog követni, hogy ez az állapot mielőbb megszűnjön s Ig- ló városának ügyeit a város lakossága áTal választott képviselőtestület intézze és hogy e célból a községi választások mielőbb kiíras­sanak s addigra is úgy a zsupánt, mint a ki­nevezést elfogadó közigazgatási bizottsági ta­gokat fogja fe’előssé tenni a várost érhető minden kárért. — Megszökött budapesti bankbizomá­nyos. • Budapesti 6zerkesztősé<nink jelenti telefonon: Germanus Dezső budaoesti b*rk- bizományos ellen 220 feljelentés érkezett kü­lönböző Sikkasztások és csalások miatt. Ger­manus azzal csalogatta magához a hiszékeny embereket, hogv pénzükre kilencszázalékos kamatot fizet. Hymódon csaknem két mil- liárddal károsította nme üzW<Vmt. Germa­nus tegnap nyomtalanul eltűnt Budaörsről. A rendőrség köröző levelet bocsátott ki ellene.

Next

/
Thumbnails
Contents