Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-07 / 104. (1142.) szám

2 ■iPiasiíaiíA^AfiifeaR'HílMigR 1926 május 7, péntek. Az egységes agrárfront a szenátusban megszavazta az agráriusuk sürgííssági indítványát A voEt koalíció pártjai egymás ellen vonulnak fel — Izgalmas jelenetek a szenátus Illésén A német parlamenti szövetség és az agrárvámok Prága, május 6. A német parlamenti szövetség elnöksége tegnap este ülést tartott, amelynek eredmé­nyéről hivatalos kommünikét adott Isi- A né­met parlamenti szövetség vezetőségének az a nézete, hogy a mezőgazdasági vámokat azok­nak gazdasági jellege következtében nem le­het a szövetség kérdésévé tenni. A döntés következtében minden párt szabad kezet kapott, hogy a vámjavaslattal szemben milyen állást fog­laljon el A német-magyar szövetség egy­hangúlag a gabonavámok melleit foglalt állást. A keresztényszocialisták törvény­hozóik egyéni belátására bízták, hogy a vámok mellett szavazzanak-e, vagy pedig tartózkodjanak a szavazástól ­A német nemzeti párt elvben a vámok mellett van, de nemzetpolitikai szempontok miatt nem szavaz a cseh .pártokkal. Ez a párt különben is kívül esik a német parlamenti szövetségen. A német nemzeti szocialisták vi­szont pártprogramjuk alapján állva nem sza­vazhatnak az agrárvámok mellett. A német politikai táborban különben erős mozgalom indult az irányban, hogy a pártok a pozitív munka terére lépjenek és különösen a német nemzeti pártban küzd két nézet egy­mással. Az egyik irányzat továbbra is a negáció mellett akar kitartani, a másik pedig arra törekszik, hogy a német parlamenti szö­vetségbe lépjen. Parlamenti körökben nem tartják ki. jártnak azt sem, hogy a német nemzeti párt­ban szakadás áll be. Schollich képviselővel az élén körülbelül hat képviselő mereven elutasít minden pozitív politikai s parlamentáris mun­kát, viszont a többiek, Brunár szenátorral az élükön helyeslik a német páriamenti szövetség programját és hajlandók még pártszakadás árán is a né­met parlamenti szövetséggel égyütthaladni. r Felhívás aj falak ossághoz! A választók név­jegyzékét júniusban ismét köaréimlére teszik M. SA városokban a házak 'kapui1 alatti és a választási ar ódában, a vidéken pedig a községi elöljáróság ^helyiségében. Minthogy a' válásától jog igazolásá­hoz az illetőségi bizonyitványnak és a betfeleoitó- üapnak alőmutaitása szükséges, föihiyjuk már mos­tan azok figyelmét, akiknek neve a , legutóbbi al-' fikciómmal kimaradt a névjegyzékből, hogy hata- fdéktaltanul szerezzék be ezeket az okmányokat. A közönség tájékoztatására közödjtiik, hogy választói 'joga van minden csehszlovák állampolgárnak, aki öl-tik életévót 1926 december 314g betölti és leg­alább 3 hónap óta (tehát legalább 1926 március fr5-dke óta) lakik a községben. Mindenkinek köte­lessége előre gondoskodni arról, hogy neve ki ne maradjon a választók névjegyzékéből. A szükséges pelviiágositásokkal készséggel szolgál Pozsonyban az országos kereszténysrocáialista párt központja, jyidéken pedig a pártszervezetek (a kerületi és (helyi titkárok). Az országos keresztényszociaiista j>árt központja (Pozsony, Hosszu-utea 23. II.). Prága, május 6. üteg nem látott élénk képe volt a szená­tus mai ülésének. Az érdeklődés központjá­ban az agráriusok sürgősségi indítványa ál­lott. Emellett a napirend többi pontja telje­sen eltörpült. A szenátus mai ülésén meg­ismétlődött a gazdasági bizottságban történt eset, azaz a mezőgazdaság érdekeit védelmező pártok nemzetiségre való különbség nél­kül egységesen léptek fel a szocialista blokk és a kommunisták ellen. Ami eddig csak a bizottságokban történt meg, az megvalósult most a plénumban is, azaz a volt koalíció pártjai felbomlottak és egymás ellen szavaztak. A mai ülést Klofács elnök háromnegyed tiz órakor nyitotta meg. A tárgysorozat első két pontján Csehszlovákiának Ausztriával. Olaszországgal, Lengyelországgal, Romániá­val és Jugoszláviával való megegyezése sze­repelt, amelyet a régi osztrák nyugdíjasok ügyében kötött meg 1922 április 6-án Rómá­ban és 1926 november 30-án Becsben, A tör­vényjavaslatot, amelyet a képviselöház már hónapokkal ezelőtt elfogadott, a szenátus többsége vita nélkül ugyancsak elfogadta. A tárgysorozat következő pontja sürgős­ségi indítvány volt, amelyet az agrárérdeke­ket védelmező pártok nyújtottak be s mely­ben javasolták, hogy Donát vámvédelmi ja­vaslatát a házszabályok 55. §-a értelmé­ben rövidített eljárással tárgyalják le. A sürgősségi indítványt K r o j h e r cseh agrárius szenátor indokolta meg. Beszédét ezzel kezdte: A sürgős indítványra azért volt szükség, mert Donát kinyomtatott javaslatát az elnök­ség & bizottságnak nem osztotta ki ide­jében, amivel az volt a célja, hogy nem akarta a javaslatot letárgyaltatok D u n d r cseh szociáldemokrata: A költ- ségv^ésú bizottságot már egybehívták, igy tehát a sürgősségnek nincsen helye. Krojher: A bizottságot a többség akaratából és a cseh nemzet nevében kellett összehívni. Erre óriási lárma támad. A szociáldemo­kraták és kommunisták a miniszteri padsorok elé sietnek és tiltakoznak Krojher kijelentése ellen. Skálák kommunista:'A cseh nép nevében a német polgáriakkal akarják kierőszakolni a védővámokat. Habrmán cseh szociáldemokrata: A legerélyesebben tiltakozunk az ellen, hogy a cseh nép nevében beszéljen. Az elnök állandóan csenget s Krojher szavai elvesznek a lármában. Touzil kommunista: Megalakult a uópszipolyozók többsége. Krojher: A vámvédelmekre mező­gazdaságunk érdekében föltétlenül szükség van. A mai helyzet tarthatatlan és ha ez igy megy tovább, a mezőgazdasági krízis államkrizissé válhat. Skálák: Szégyelje magát, hogy pap létére ilyen javaslatot támogat. Krojher: Nem szégyenlem magam, mert mint agrárpárti a nép érdekeit védel­mezem. Erre újabb fülsiketítő lárma támad. A német agráriusok közül Luksch polemizál a német szociáldemokratákkal s ezeket kiáltja: — Mi az exisztenoiáukat védelmez­zük, ne törődjetek velünk, mi sem fogunk veletek törődni. Krojher: Megígérem, hogy visszavon­juk a javaslatot, ha a szocialisták és kommu­nisták megengedik, hogy fogyasztási szövet­kezeteik könyveit megvizsgálhassuk és meg­állapíthassuk, milyen nagy nyereséggel dol­goznak. Skálák: Mutassák meg az agrárszö­vetkezetek betétkönyveit. Maga is milliomos. Krojher: Nekem vagyonúm nincsen. A szocialisták és kommunisták azzal akarják lehetetlenné tenni a vámvédelmet, hogy folytonosan azt kiabálják, hogy a fix gabona­vámok révén a liszt ára emelkedni és az élelmiszerek is drágulni fognak. Ez azonban egyáltalában nem felel meg a valóságnak. Kijelentem, hogy továbbra is összefogunk és minden eszközzel harcolunk a fix gabona- vámok mellett, (óriási taps az agráriusok oldalán.) Erre Brabec áléinak, aki közben át­vette az elnöklést Klofácstól, szavazás alá bocsátja a sürgősségi indítványt. Az indítvány mellett szavaztak a cseh agráriusok, a cseh néppártiak, a nemzeti demokraták, a cseh iparospártiak, . a szlovák néppártiak, a német agráriusok, a magyar nemzeti pártiak, a német ipa­rospártiak, a német keresztényszocialis- ták részéről Böhmel és Stolberg szená­torok. Az indítvány ellen szavaztak a cseh nemzeti szocialisták, a cseh és né­met szociáldemokraták s a kommunisták. A szavazástól tartózkodtak: a német nemzetiek, a német nemzeti szocialisták, a magyar keresztény szocialisták és a német keresztényszocialisták közül Hil- genreiner és Ledebour szenátorok. A kommunisták és a szocialisták nagy lár­mával követelik a szavazatok összeszámlálá- sájt. Brabec alelnök fölkéri a szavazat­szedőke*, hogy a szavazatokat számlálják össze. Közben a cseh agrárpárt klubtitkára ugyancsak számolja a szavazatokat, amiért Havlena cseh szociáldemokrata magából kikelve kiabálja: Mi az, maga is szenátor? Milyen jogon számlálja a szavazatokat? Hal­latlan, hogy egy párttitkár beleavatkozzék ilyen dolgokba! P ó la eh német szociáldemokrata: Ez disznóság! Krousky szenátor, szenátusi rendező azonnal felszólította a párttitkárt, hogy az üléstermet hagyja el. Ezután Brabec alelnök óriási lárma közepette kihirdeti a szavazás eredményét, a sürgősségi indítvány mellett szavazott 74 szenátor, ellene pedig 57 szenátor. A szavazás eredményét az agráriusok nagy tapssal fogadták, viszont a szocialisták és ke amunisták nagy „Fuj!“-kiáltásokkal vála­szoltak. Az elnök óriási lárma közben be­rekeszti az ülést s bejelenti, hogy a szenátus következő ülése május 18-án délután* 3 óra­kor lesz. A belga frank esése kormányválságot okozott Brüsszel, május 6. Jansen pénzügyminiszter ma délelőtt beadta lemondását. Mivel tegnap a bel­ügyminiszter mondott le, valószínű, hogy a minisz­terelnök kénytelen lesz az egész kabinet lemondá­sát benyújtani. A kormánykrizis a belga frank hir­telen esésére vezethető vissza. Tegnap az angol font 148-ról hirtelen 168-ra ugTOt*, azaz a belga frank szinte katasztrofális mértékben zuhant. Ily nagy­arányú árfolyamú gr ásókra csak a központi hatal­mak inflációja alatt volt példa. A. belga frank ma már alacsonyabban áll, mint a csehszlovák korona. Igazságügyi kérdések a magyar parlamentben Budapest, május 6. (Búdapesti szerkesztősé­günk telefon jelentőse.) A nemzetgyűlés mai ülésén az igazságügyi tárca költségvetését tárgyaltaik. Fá­bián Bála demokrata képviselő szóvá tette a bírák fizetését, kijelentvén, hogy a bóráknak oly fizetést kell biztosítaná, amiből meg tudnak élni. Szóvá tette a kormányzósértési pörök nagy számát is. Utána az igazságügyminiszter szólalt fői A kormány minden igyekezetével azon van — mon­dotta —, hogy a bórák fizetésének kérdését megfe­lelő módon megoldják. Nem tartja szerencsésnek a koTTOányzósértésj pörök nagy számát s mindenkép­pen azon lesz, hogy számukat csökkentse, Az ig&zságügymfeiazter beszéde utea elfogad­ták az igazságügyi tárca költségvetését ée a keres­kedelmi tárca költségvetésének tárgyalására tértek át, amelyet Hermann Miksa előadó ismertetett. Három miniszterelnökjelölt Varsóban Varsó, május 6- A köztársaság elnöke meg­bízta a lemondott Skraynski-kormánvt, hogy az ál- lamügyeket ideiglenesen tovább vezesse. Az ,mök tegnap órák hosszat tárgyalt a pártokkal: Vitessal, a piaszt-néppárt vezetőjével, Chaoinaikvel, a ke­resztény demokraták elnökével, valamint Dombskti- val, a szejm alelnökiével. Általában e három politi­kus valamelyikében látják a jövő miniszterelnökét. ISTENEK HARCA FANTASZTIKUS REGÉNY Irta: LÁZÁR ISTVÁN • = (5) — Ali.ce? — Igen — tárta ki a lelkét. Arcvonásai szinte kiridegedtek, fagyos nyugalom ömlött el apró termetén, csak az ajka rezzent egyet. — Szeretem — jelentette ki határo­zottan. — Le-he-tet-len ... — Miért? — Mert ... — Hogy japán vagyok? A tudós felócsudott. — Isten ments! Talán csak nem gondol­ja, hogy ember és ember között ilyen meg­különböztetést vonok ... Pláne, ha önről van szó! De mégis. . . . — Értem — bólintott Mutsuhito Dsain keserű mosollyal. A tudós ránézett s valami részvét tükrö­ződött az arcán. - ■•••-­— Szeretném, ha valóban megértene .,. A kijelentése csakugyan meglepett, de hi­szen apa vagyok és ez a pillanat ... Alice egyetlen leányom ... Mi az ön szándéka, mister Mutsuhito Dsain? A japán szeme nedvesen ragyogott. — Szeretném megkérni a lady kezét... Hosszú csönd. A lombikok mintha hall­gatódznának. A professzor lehajtotta ősz fe­jét s mélyen elgondolkozott. Aztán a szemüvegét az orrára illesztette lassan. \ — Mister,, nekem nincs kifogásom az ön személye ellen, sőt megkülönböztetett nagy­rabecsüléssel adózom az ön kivételes talen­tumának, de a lányom . . . Vájjon kiváltot­ta-e ön az ő leikéből azt a mélyebb szimpá­tiát, mely komoly alapját képezhetné a szán­dékának? — Nem tudom. Brinkley maga elé nézett. — Leányom tizennyolc éves, vagyona nem sok, mindössze csak félmillió dollár ... Mutsuhito Dsaiu tiltakozó mozdulatot tett, de a tudós intett, hogy hallgassa végig, s ugyanazzal a hangemelkedéssel folytatta: — . . . tizennyolc éves és félmillió dol­lár . . . Anyja nincs, apja én vagyok. Mű­veltsége az átlagosnál jóval magasabb, igé­nyei szerények, szereti a zenét és a költé­szetet, alaptermészete romantikus, de az amerikai leányok életfelfogását is belénevel- tem. őszinte és hűséges természetű, de néha meggondolatlan, gunyoros, szókimondó és lobbanékony. Sportot üz, főzni jól főz s ha kell, a saját ruháját is csinosan megvarrja. Mister, én a magam részéről önt szivesen lá­tom, de ebben a kérdésben önkényesen nem dönthetek. Valamelyik napon látogasson meg és beszéljen vele, ami illő és természe­tes is, hiszen ő fog férjhez menni és nem én. IV. — A parkban vannak — jelentette az inas. Brinkley professzor villakertje olyan volt, mint valami virágba borult erdő. Mada­rak csattogtak a fán. A sétautat nyitó rózsa­fák szegélyezték s édes illatukkal telesóhaj- tozták a levegőt. Az inas előrement, hogy a vendéget bejelentse. Mutsuhito Dsain elfo­gódva követte, lépte alatt alig nyisszant a fe­hér kavics. Ma dől el . . . Összeszorátotta sápadt ajkát s feltörő só­haját elnyomta. Visszaidézte , emlékezetébe a beszélgetést, amikor Brinkley előtt megnyi­latkozott, látta maga előtt a professzor meg­döbbent arcát, zavarát, aggodalmát, komoly hangja még a füléiben csengett, amint né­hány őszinte mondattal megrajzolta leánya természetét. Akkor — tán udvariasságból — azt mondta, hogy nincs kifogása az ő szemé­lye ellen ... de vájjon most hogyan fogad­ja? Vájjon beszélt-e a lányával? Kétségek gyötörték Mutsuhito Dsaint, aztán az agyát valami tompa bágyadtság lepte meg. ügy érezte, mintha az álmok kertjében bódorogina. De ott jön már Brinkley profesz- szor! Előbukkan a fák közül s lassan köze­leg. Kopasz fején megbicsaklik a napsugár és szétfolyik a halántékán, mint a lecsurranó méz; igen, Brinkley professzor is csak álom­béli kép, hiszen a mozdulata és a mosolya, ahogy int, olyan lassú és gépies . . . — Örülök -- nyújtotta kezét —, vártam. Meleg, szive® kézszoritására Mutsuhito Dsain fólocsudott s kérdően nézett a profesz- szerra. Brinkley megértette a tekintetét. — A lányommal még nem beszélhettem ebben a dologban, de úgy gondoltam, uem is szólok neki, nehogy befolyásoljam .szabad el­határozásában. Ha majd hozzám fordul és megkérdez, meg lehet győződve, hogy az ön pártján leszek miss Bettsyvel, a lányom néni- kéjével együtt, aki önt nagyrabecsüli. A rózsalugasok felé haladtak csendesen. Az öreg tudós jóákaratuan figyelmeztette tanítványát: — Jő lett volna, ha néhányszor eljön és alkalmat keres a közeledésre. Alice jól tud­ja, hogy ön kicsoda, amennyiben teljesen el­fogadja az ön felől való véleményemet, de vannak más egyéb szempontok is, amiket a nő sohasem hagy figyelmen kívül, amikor efajta kérdésben döntenie kell. ön jószivü, nemes érzésű ember, én tudom, de ő a saját lelki prizmáján keresztül még nem látja ezt. Azt tanácsolnám önnek, ne hamarkodjuk el a dolgot; szivesen látom házamnál, foglalkoz­zék a lányommal, talán akkor ... Szembefordult Mutsuhito Dsainnal és arckifejezésén aggodalom tükröződött. — Meg kell mondanom önnek, hogy Overton több ízben meglátogatta házamat s miss Bettsy felügyelete mellett Alice-szal melegebben foglalkozott, ügy vettem észre, hogy Overton személye jó hatást keltett. Overton is igen kiváló tudós, 5 is kedves ta­nítványom, éppen ez az egyik oka, hogy leá­nyomnak a választásban teljesen szabad ke­zet biztositok ... A japán megdöbbent. — Overton ... — motyogta félhangosan. Brinkley Mutsuhito Beáin vigasztalására sietett. — Overtonuak megvan az az előnye, hogy fehér ember. De higyje el, a nők im­presszionisták és kiszámíthatatlanok a szere­lemben. Ezenkívül úgy neveltem a lányomat, hogy a szellemi és a lelki értékeket minde­nek fölé helyezi. Overton jelenleg is itt van.., A japán összerezzent, aztán a földet néz­te,. mintha megkövült volna. Amikor fölemel­te sápadt fejét, arcán komoly elszántság szí­ne ződött. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents