Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-23 / 117. (1155.) szám

jjw«oiiirri»>nrr-fT—1 ■’ •

14

1626 máj}n« 28, Ta^ánwtp,

fis eSga«8S %Msm ariBÚttali

fro, ®ial|

^fiSsfva 2L288. PáflBÜíS# !?5m, WjbflSWIflJMl ®&S®* S&»

Üzenet idegenből

lek egv baróinómhős" cimü sorozatban, melyből eddig is megjelent a Nyugatban, hárem mégy kötetre való » Mtra van még mindig *«gy Öt , • i

.— Sasi €»afe «® a gyösy&rüség a napjaím- bsa. Masa «a é&etet, haattia a sft&nMi élve- b®339 « ss #«$ legszebb percei & a munkával Ítepcfidlróa8é&. Művön s*ámén& nincsen dt nagyobb pfiOtmatok, ustat amelyekben megvaló- «ltoÚnaAL ssí, sasait akart Kishon íixú fcsohófe vagymác bérűről s Mivé, t&pogaíósw, Sbteayteű*a jjwwtaaoMml urőMljuk kübé- nyáíKfli magaságból así, «R*ít Bsejtöak aut- gtmk^a®. Hagy fcfc ás nagy gyönyörűség m a Öswasks, meri l^öhbssö? Rtgyou aneasBe iko- íClt Agyasáról «*, fiered* akartadé « as, amit kiMayásstank. S gyatawBi bizony sEomoroan !á$jufct ssHysai aagyat afcartamh t milyen ÜGrps t?el££e , . . iEa a sattvésa élete, Bseérp, Ktefe&t fe*4 de gönyöxűaőg. Mi & többi trasberaök 4$v«Mto? A fása legújabban. Öriftettat határom asailyf® egyh&sgndsgiftl Sgysala ratowáa kks&ümk m> e®sbejrdt Árnál I káhont «§áfft saotatottek dl azt Igye&eaaek $dtolsi Saéas&síaa . * ,

>, ‘ egyesiáötea, csaknem öteuü teagDVt beszélt ültistha átáktesfc saosKkna. Bfiögle- tgs, «rf«, lájdúkunmn méJy lázasai csak akkor ÉnyfiűBafc meg sápadt aassikroar a művé- áttetrő1 bernit:

— íd&Gt vStadKoni, Sogy snöc «* tftet tgftai ^^éaya»«i^aéf De n művészet csak egy; Minden . » .

Pattig s® ahldrifaioa lépett. Fáradt dereid KM meghatott, gÖmjwdtea dŐM a* afe- fctaoek « egy beeséSs, tnearro nézve . , .

*w A' Mpi iff-gyar SMapnaÉ: tüSncdk ttd&ftrfl la egjefeoéd mondani Sóikat fdglalr logtaot drámáim Srfsáiyai rendsesn

öach királyai ts ráttafe, legtöbb éráanáanamk

cáymn MrcaxSm, amely Prágában Játssjé- dott &», líd^ím; 3X t»k» .te, ülásxljő is, a kg- tósgyobb elrjsgnátetS®^ beszsiSt^k Piságárdl % urnkfedfös, hogy ás urapn: soég sofc.aee(Ki ^bltam ott , t » Mw.

': ^ Pcí^^^fem Yímxmt api^t •j&rto a í»*'

w0t-^m temlwáitj'Vfis’m t gyönyörű ^■omb* q jjt '«ImsA» a'dM?Iyfű®n yaMsa l&ia l’éré'dft k- M « saa^; mk mg$ fárté&ém. fctwet ínbot PjittRGáf-.* *■-a ;

Öuhony Takács légátusa

Tffetor

rAk öií s Ideán. C2S lábát

Í6%tek, izétln msú. már igsMn nse^

raxikoztnÁSk. Á kakkkkos ésa éLhelőan pöszmö- gSfc a táayfevfe lelett, a Mwa pönkbstí asallő ompnansÉcbogtatte «. fiyhsrigot « moskátlüc óda- lábsu tJMxm Q&mjA eí^gel A nyálaslcépá M- ií&p&M te, ' :®sg; egyéb bolondságokat

WlYtéjf,

®fb» e^ío aosíogás edakiwl. :ás ajtó

blks rafk Ihjhosay .Takács. Oealrefy,

SstáSóbu gyüvet, köténye®^ fcga^s.

(~3 Éstflffl kosta, á:'ák nr! » törli meg a ba- |WBÉá.

A diák Is&ás&aáíőőUr a Möáró, kónyssere- óíai — «É81csi sxeot ▼%

Ma&yfá adjon ** Mca. Bg?5ttem, mor- Itegy íd« te 'ürtKteíE.-- Igsa?

^ I|?e- ttww S©?.et Hest^a.

?ikza§t,

P^tísamat? — BynjtJ® kareTcrs ssemeit aa ftreg Dtihony Takács, morfcogy elfeSr történt a pátecshosatíü életébe. Sít Is a tanfelt péaes bögrének köesöahotyl, ami y.gyan r^i rozsdás fíl- lénskaél egyéb páost aam, de legalább bscsilietet ■sst sokat hozott.

Ez a pátens, ölöt; tudni minden becsületes kálvinistának, amolyan istenes iráa, Patakon csi- ciüódik, nyomtatödik, csak a címzett arat ixja tel® ©aját kézzel, a legátus. Szép, ünnepi olvasmány, de egyformán mind 'és a véges oéfeása aségía csak ttm, hegy: Öscaa, megtiast^t t

HS4 ez az egy, axsi aztán igazán nem ssép ebM’ a irácba. A fissetség, Ne, do hála isten, nem i* kell rcíngyár. Először Idtapasztalödik a diák, Itítsjta miféle, millyenfejü, millyenszáju, mek- kür.mehü. Ésszal él a» ember.

így os?t e*ak hallgatnak. Meg újra. A diái: megtöri a csendet, mer lassan mégis menni kékén*: harangozés le» mingyárt a prégyikádót i» át kell lesni, a ttesteletes nréktő a nagy bibliát elvinnyí, jcőval sok sürgette. Asazongya hát:

— Szép «z idői

— Szép! — hagyja rá Duhony Takács.

Egy kis haUgstáa. Csak, mint a hnnyorgás. 0*zt memmeg:

— Eső te kéne már.

Mo« Jé a Kié, *»«* k»H a sa^? feeawéd:

de ajütthniígo.; «g?hnrc fc&agsüoeea

Mií» ő*loíio4n n*rcd m éjBisakába.

üj tteavakat kelka* mmtisni

Efeagí Acélból é# lífywszm tc^jöl,

hogy meftalálja eag«m a jsóphailaau: mögött.

Itt ékk én moat:

idegea város, — laessa kóvá^ngoSi a* átok. szélein, kóMs&fc kösíítt, hbmte b£&á utcán, idoge© sttdik, — tévedi kúbee teat-eae esek Sáradj htoáertot, M éjköséid órtto

aíjái végágjáste,

tetefaa sss^«wA, fc&kes feös®a» siwem, sssépcH sSTtsgeiaw>& & aájotena fisemieA.

Néha mt(fjdnésri még né&ásty festett emlék: .

most: kftklöan Bí&i tsotna

t&foftés íidiíh®, meri- már végre

b-amtte paptegm tecsnsshttóí messdoik:

umgmtiA m&áttstf a gai-tMd&a kivé&M esab<ts% ki bmw&üm, ttkite éjfcíl ioí-cá&m [JouL

gjíik&íí& mtifüm m elébe readelt Sfláhaazna-ii*®!®^stgania* iemettssaa: ftMzottyfotfláwdt testoto, ki kialóáeítt koressáM

sok jbí&ikiváatt,

m fciíKisy.

Leké'-kad a gyíák feje, kis gyeták, vőü Dutemy Takáta. Pár krajcárral mofusao. Nyiiaa már & pézéz, íimivel a pótenoa tkzteBáóg-váitsága követk&zEék, ée ekkei* ollyon beszélgetés kear dögyíli, ami megingsthaeea a* embert eKervelá- eébűo. Mar mikor a kainak tizet kakukk olt, *mo- lyaa hnbogdsaa, fölkapja feji! a diák:.

Nincs még ennyi! Félórát dót t-~; Ammeglehdl -- bólint as öreg. Eoass! ^ Mí3í ínéba kén® vinni, -- füá tovább a gyiék.

—í rAál MögáyoEyfflE Sok póz aa, városba vtani, alkudni, meeedaMatei, kiporoltatní. Áros as!

’A’ gyiAk dühös lett. Rá vág a ládára, arnki CKt

r-i Dds! Van pés.

' *~s Hoaí vöt sós a bUgiéí>«.. .- <— Omú&tl Nőm a pérss bögrérd bessóbsk én, hanem a bazáré, msrháré. Hoznak a mag?ác átmaeá annyit, hogy a kakukknak is jusson.

Duhony Takács szájából kikerült a pipa. Nolámo, néz;: la olyan őoső ess e gyiák. így szól ny^ronydve:

Ehsl Milyon1 kiöli, mftría komocyisteí

— Nem v&gyok éa komunieta, védők«dk Ijedte® a fto, — de ami igaz, az igaz.

Hát as bölce mondás. Aláírható. Haaonlőkép

m *«• ,, .

— Areí Iga*, m iOKk

Hát nem í^t*t s#d%r« jutni orvéi s gyi*

íikksk MíttdÖg saá« ődaHí mötasea. Bánatban etortyog a píg^ íeig iÜrstewtJeüébb a gjpfe. t~ss Hm, hm,

^ Porsoo, possaeu-.;

Tgszin, «toondbntő, bcszezantd dolog. 3& a gyük itt. Ól, várja a garast, daháicsak tudná a* ember, melyik az a letkevossbb péz, amit még

adni lehet.

EgyxészrS így gondolődík. Ylszontag a gyiák réssérő nagy a íiirelm@tlemég. Fene fösvény parasztja, várakoztassa az embert, hiába. Igyhál megint es a bessM sorjai r—! Hm, biaony, bizony.

— Persze, no, fem — lm!

Kint már csendítenek elsőra, a kisharzsng- val. Némely öreg aagyő komótosan indul, hogy öreg láhakval m étertözzöuek uíósó percenotbe. Pántlikás, varkocsoa Ijanyok az ablak előtt, meppünköstl rózsás legények. Egy lovssüu robban él as ablak alatt, Hbák gáognak. Stíép idő van.

•— Hsa, feta.-.j

Hát ebbe a pillantásé «as& S* a sssansséd Julii. * ~rd Mslijány, nagy wameivfel. Lét^SKéo is eláüott, arca kipirult.-- Mihály Mcíd, gyöjjék, ekped a Físka seomjan. lm bőg erteau. *

— Tyü, a® tetáHójéá lám, * nagy ateeeségb© mefföleikeatem, — dohogott méltaflankodva Du- hony Takács és nagy szemekkel kárhoztatta a gyiikot, akinek lelkíösmeratín fekszik most a Risks tshen életyi.

— Kimenők, gyiák ur, *~r kiáltsa vfessni as ajtóba Duhony Takács, némi örömmel mégis, mór a kellemetlen adakozást iljen jő helyt* terelte * Jttíte.

— Kimenőik, maga te gyöbet. ... -- te má

fut i« el.

líOmhán utána e diái. Moetmár asérse hagyja a just. Kiáll az istálló elé, — bent elégedetten bődül a Riflka, minthogy vizet kapott Duhony Takács kidugja fejű:

— Á kalapját él ne felejtse, követ ur.. v így elvágta a visszatérés útját.

De a diák csak állt türelmesen. Eldöntőd&, ki les® » továbbvárakozó. Laesan húzódik a cseresznyefa alá. Éppen, érik rajta a jóféle kövér gyümölcs. Utánanyul egy fürtnek. Jóesik.

~— Jó-e? — kérgyi most hátamögtttt a gazda. ►—i űhüm, — bólint vissza a diák. A mi kertünkben te van, Szombatban.

— Szombatyiba -roló kigyelmed? Ha meg nem sértem, kinek a kedves fis tetszik lennyi?

— A Boronkay tanáré.

Duhony hamis arca ráncokba gyűri-sza- h'jlja a r-vornyü ti;?'/.leletet.

— Azövóje? IIejnye, no! Mér nem mondta a fiatalúr hamarébb? No, illyel! Ismerem a kedves édesapjátj igenjóL Tavaly, tanította azt

% huta korsiactftemot, igen jő vöt hoszá, aeraigen verte, pegyig es&mfcr lói, ejnye, m, s. üa éppen... Az ünnepi kövestünk, ao, isíenélieette!

Hatalmasai rásui meg a kénét A diák szeme reménnyel csillan.

Duhony Takács &r.onban, mint s. Jó pók, fogja

az áldozatát.

i—! No, lám, a Boronkay tanár űré! Hát hogy varrnak e kedve* ssüleji? Jól? Ilvea esorosz- nyót azonban sem esznek ők se, fajgyümölcs. Öreg ülíetés.

Hirtelen Mvetyí a fajit

— Nccssk, Julte, exaí&ggy bs aénédhe, kérj papirost, hagy edok a kövei urnák ebbeő.

Fut Julié, libeg szalagos mrköüS'i utána, Hoa egy hatolmffiB papü-taiiszGyéí.

Duhony Takáws mo»t felágaakodik M tempós tépésekké saedi tele & zacskót ize* gyümölccsel Nyomja a gyfák markába, szinte csurog a piros lé a fin ujjal között

Akkor aztán szörnyű megelégedéasei szól a gazda a gyiáfchos:

.— Vigy* haza jóegésség¥<d! Marhák hogyls mamáítn én pézzel messérteayl a tekintetes jő tanár ur kedves fiacskáját?

A tekintetes Snoaka rsményiel.ea hohe^st próbál a torkán kibocsátani De akkor még meg- BEÓtei a Juli*.

— Mihály báos’ jő emhes-. Nagyon jó «a- bet. Igas^ Mihfly bá, e«ő fog még asak peav gyfirányi « gyiikí?

fartés

©isdoiáclé

slegsae kép»t %i smáxufo. ét k*

íetsassd aJőw, ngf hftjáí illta- doaa csSnoíia is aoáaíaSl ®o»- n!s és 7«ndbetarteEtt kei!. Ma a kisütött haj aélfcüi egyetlen snlkádö sara el«<fias és a hosí- gjra halat, ha niaeseB illand6bc. Oíulolálvj.., aeaü sem tudja ssé- nen saegíSsfJai.

A vassai való hajsütés ma mái idejét sndta. A Vacek- íéle speeSélía helyiségbe* Si» teljesen tökéletes, külföldi ajv. psrétassal «ls8ren<5ö. manka- eröktöí oly állaadó ondnlésSöt nyer, amely ssbdea höíjrynél hónapokig eltart. A.» áíiandó ondoláclót a, yasiütée helyett a lejnjohb vlriondoíáelÓTal hajtják végr*.

A wikAdö állandó ondolációjának ára, belföldi readíser. 4 , > £8 80.—

franeia rendssee s , s » , a s # s * n * . K8 180.—

anifol reodssOT í s ■« s N * » s * * s ;• K5 160.—

amerikai rtmdeger , ■, . . , , , , . . KA EOQ—

g

estésbí/a^rSióaisní; S rdn? s^'^jSTOtet.r^’ atTl 0 OAPID". ees.íd* V&oefcaói festenek es*el 1 t*s sícierSkai festékkel.

t haj iwdéte . , , , y « ? . Ké 300.— |

k hoesifestésfl ........ £B 100.— 1

A rottftb fe«tée tön^ötestí » bajai » o5tfc vacek sével heJjTe lehet hóra!. Osr haj átfestése „Henné"

srísro

......................... „ y E S ,-.... C8 120.—

fe

stett haj étiestéia . . . 0 . . . .... KG 50.—

Mlkádó rsadbehorását, awi«Hy«i a íegeleipinBahb arcot lehot kapni, specialisták végiik. Ara ..... K8 ti— Hajfonatok, parókák és lődrésrkenéksk a legelönyön*hb árak meilfrtt kaphatók Vaeek-nél, mert ®gy«nesen s? előállítónál cyiri áron kaphatja Óriási yálasitók, dlsr.krct fiíétküldóa a vidékre minták srerínt.

Feltűnést keltő Prágában éa egéss Enrópábao roreenyBélkttli • .

Vécék fodrásxterm® csak hölgyek rétzzém

PKAOA EL. Váolarrké Bánt. 38, Bejárat Bafa MsOett.

Csakis hölgyek résxérel — Hatvan vendég kiwolgéláeára berendesvcl — Elegáns, modem, nap! vüáijitás, tlsttaság és legnagyobb kényelem. Minden fajtában "srakember. Képsora ‘ée ölesé árak, oein drágább, mint egéa* Piágában szokásos.

Naponta <1. n. 8 órától 8-ig hangverseny.

Könyvek

Még egyszer

Darkó István regényéről

Szlov«nszík6n az őszinte és telkintetoffl- fcüuó. terátiÜLa a íhőstettok íközé taxtoaálk. De ez még nem vaku baj. A baj ott kezdődik, hogy az ilyen kidtiMt könnyen l&öértifc ée a dívó diűsétráMákiios szokott üii«k a ezofovényoa űmlengóaekoí nem hallva, azt hiszik, hogy a megbírált könyv fcewéslbbé értékes, mint • többi hlvataJbál diósért lírás. Ilyen sexre énU sokaik szemében m én rövidke fcdráMoanat DiaTkő hatván Zxwmarájáról. Több ol<kiról érkezett hozzám oly vélemény, illetve kérdés, hagy a Zúzmara valóban oly szigora bírálatot érdemelte-e. mint aandiyet a P. M. H. hasdh- jain teapett

•Meg teeS ánapáhanom, hogy Dacrkő valóban azon kész Írók közé t&rto$ik, akikre nem keJi sőt nem szabad az ittonl reíiaitiv mértékeket alkaimazmiinit, , mert megbáirjálk a%: abszolút krltdlcal szempontokat. Szóval a»ok kö- bő, aMktől má a legtöbbet követelhetjük, mert hozzá vagyunk szokva, hogy tólök mindig ttszts irodaimat kapunk Bzért volt jo- gosalt kiindulópontom, hogy Barkót ÍGWo&o- sati ksltlkaá ágényekkói és abszolút irodalmi «aísan ponto&ból értéksíjem. Mintha nem » közültkás való lenne.

Ennyiben tényleg ©Hűtött a Bajkó^ritScs

a szokásos adovsrosafeől fcönyvbkr^atoJrtől, melyekben fnindág v®n tH^b-keveeebb lcká^ patrióta hazai>o£zélé®, Dasikő tiszta irodalmi- séga esoaaban már túl van azon, hogy szlovén- sskU saét^ífeel rnérjök. Barkó még ha téved tet 'tikkor te irodstai értékűéi tud nyújtani Ezt kevesen mondhatjuk el magukról SdBH vmuztén ás RmrinűZÍkóbaii.

Barkó iíjtván a Zasmarábasa elvetőit nrfas- de© ogyneveicett Írói tríilckót. amável Ingers lőbbé, SBÓrakoztatőbbá, egyszóval: piacibbá tette volna regényét. Ez olyan Írói bátorság, ami a mi viszonylatainkban Igazéin xitka ál alig értékelhető eléggé. Megírt egy regény, amiből — hiánytól & e ver elem. Arról lehet ví- tatbosai, hogy lehetaégce-e, illetve lehet-o c regényíró szempontjából egy regényt IrnJ, amiben a szerelem nagy motorja aem mükö* dik m olvasó megiogásácra, de 6 annyit min- demesetre megmutatott, hogy lehet Mert a Zúzmara világosan mutatja, hogy az sró mit akart: bemutatni a szélsőségből aD^sősdgbe: csapongó, állandó €gyoldalu*%áfcbíMi vergődő ifjúkornak egyik oldalát, IBotve periódusát Hí^f; «sonbain az iró, aki szabadon választhatott a kSrmyébtb műnkét odó és a nehezebb, művészibb problémák között, épp a iseneleréi nélküli porí.őd'List választotta ki, ae önbi?&|- mát, a művészettel való biztos ÍAHőpásét # tisEtán a művészi megoldást néső irodalmi értékelést jelenti

írói bravúrjait többször kockáztatja siker ml: Ilyen például az álom leírása, a fíó- berttei való Mrapalövés, a Misericordáa-szoíbor szétzúzása, a Vulpea harisnyája, a kóikikadt- íejü poíoniitése, a vizsga utáni ebéd, a csibész- gyerekek párbeszéde és sok más. Merész oék tudatossággi&I mellózi például a szerelmi romantikát Meglepő biztosságu a főhős napló- töredéke. Stílusának fölényére jellemző például az & csekélység, hogy a sokat szereplő barlangról az első említés a következőleg történik: „Egy tárna környékén, a Száguldó völgyben fedezték föl Ladák a barlangot." „A" barlangot és nem „egy" barlangot A dilettáns ember „egy barlangot" irt volna és hozzá fűzne, vagy elébe tűzné egy hosszas magyarázatot, Barkó ilyen magától értetődő fölénnyel mutatja be a kis városkát is: minden már az első mondatban ismeretes és nem kerülgeti körül a fogalmait egy-egy mellékmondattal, hogy itt és itt van egy dolog, amely... Ez a stílus hosszadalmas táDíorgását eredményezné. Barkó stílusa azonban biztos, friss és egyenes járású. S ezért az írásai nemcsak értékesek, azaz érdemesek az elolvasásra, bánéin Igazán külsőleg is érdekfeszitőek.

Két dolog egészen bizonyos, — ezeket azok számára szögezzük le, akik elvárják a kritikától, hogy pontosan elskatulyázza az Írókat érdeműk szerint megfelelő helyre az olvasók agyában — először az, hogy a Zúzmara egyike azon pár szlovenszkőá magyar könyvnek, amely szélesebb nyilvánosság előtt is helyt áll magáért, másodszor pedig az, hogy ez a könyv, éppen belső finom sajátosságainál fogva, a legjobb bizonyíték amellett, hogy akik novelláskötete megjelenésekor Darkót az egyik legjobb szlovénszkői prózairónak jósolták be, nem csalódtak és nem tévedtek.

I) —5.

Mftg&iratut fceöWJí'SBss & jó, in&g&ayee vándort, ki md3MÜg-*sép, bétáira k mosollyal

kösaöcnigetatt a asemköot emímreknek.

Magaaist íemetom:

as aes&éía basáSöt,

ki urnott arccal tolta ©1 magától

a* életet Bókáig, s&ert ijedi ssemével

poklok tűsét álmodta &s eteő őesinte szóba..

Él Stearns a mgy teltette vtáa — «afirgd«ipkáa hiAmá rtkottotti etrkaíiEtdedcvttní! kaletti mtoét egy vás-w orgonák antáttüSkkel, etesd zenével, naásásiriaa volt a MréMsA lánna — mórt itt vagyek...

üj BSRVfifeRt Mísyáaeek a Jeöccan ajél, hogy T»ifik ósi«keij«É:

BBíp twmpl»u»e*, ktesSntő éneket TentfeídL

Uj sfstivxá fceüfea^k asoet

és talpai már tsmg te találtam 5ket,

eetsk k&Il*3z

hegy elbajjasaik

hfiálgatá, jáajhof

mc4*>ly«m BsáSgJS.,.

fesd MvzA

j áílaral éplféil-s^rílasyek

i ’aíszpénz cs részletfizetésre. Évenként Kí 16,000.000 \ nyeremény sorsol ász,. Rendelj a meg a sorsjegyet:

| V. Hraöanek a spoij/alia II., Václavské aám. 55.

Í bÁnküzlfitéuer,.

1, i „..„fp«vanflMam«wmra»y»azar^cy*yítettWginOTiiTTr-r.igt— e Mrt ' i "H n.raM—— HtoW1'*11 i in m

így fiatalít és szépít a

S

Corall-críiw

Corail-puder CeralIriMppan |

Fülcraiat a ő. S. R. részire:

Vörös Rák gyögyiár, Bratislava.

Szerkeszti: Szikla y F e r c n c d r. Kéziratok a szerkesztő címére: Kosico- Kassa,^Éder-utca 9. sz„ küldendők.