Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-23 / 117. (1155.) szám

<926 tnUjnt 23, vasárrrap. v StAtóCAR'HIRliAjK tény, hogy a népiskolák tanítói az állammal függő viszonyba kerülvén, a magyarság ja­vára nem fejthetnek olyan munkát, amilyen tőlük intelligenciájuk folytán elvárható. A közigazgatási reform csődje nyilván­való. A közigazgatást sem gyorsabbá, sem jobbá nem tette, sem pedig olcsóbbá. Csu­pán annyit ért el, hogy a közigazgatási hiva­talok szobáit a kipróbált magyar tisztviselők­től megtisztította, az önkormányzati testüle­tekben pedig a magyar elemet az érvényesü­lés elől jól elbarrikádozta, no meg annyit, hogy a hivatalokat alaposan népszerűtlenné tette, a demokráciában való hitet pedig a szé­les néprétegekben alaposan megingatta, sőt nagyrészt kiölte. Az íttélő magyarságnak ezekután az adott helyzetben az a kötelessége, hogy a közigaz­gatási életben a kormányhatalom kíméletlen nyomása folytán szenvedett térveszteséget igyekezzen mielőbb behozni. Nagy gonddal meg erővel kell tehát belefeküdnünk a közs., járási és vármegyei képviselőtestületek mun­kájába. Kitermelt intelligenciánk érvényesü­lése, elhelyezése és megélhetése szempontjá­ból lankadatlanul kell küzdenünk a magyar­ságnak a közhivatalokban számarányának megfelelő alkalmaztatása érdekében. Kommunista pünkösd Berlinben Berlin, május 22. A' német kommunista párt a pünkösdi ünnepekre óriási kommunis­ta tüntetéseket tervez a német fővárosban. iMár eddig is nagyszámú külföldi vendég ér­kezett meg. Egy különvonat tegnap ezer sze­mélyt hozott a német vidékről, akiket tömeg­lakásokon helyeztek el, ahol a tüntetések be­fejezéséig lakni fognak. A legnagyobb nép- gyülést pünkösd vasárnap délután tartják a neukölni népparkban, ahová több százezer kommunista megjelenését várják. Az érkező vonatokat rendőrtisztviselők kisérik. Azokon az útvonalakon, amelyeken a tüntető menet végigvonul, erős rendőri kordon lesz. Beava­tott körök szerint a berlini birodalmi őrség egyetlen tagja sem megy pünkösdkor szabad­ságra, mert a hatóságok komoly incidensek­től félnek, melyeknél esetleg a katonaság is kénytelen lesz közbelépni. Újjáalakult a F. M. H. szindikátusa A Prágai Magyar Hírlap megindulás inak első pillanatától kezdve « sziorenezkói és rnszinezkói magyarság egyetemes érdekeinek szolgálatát tűzte ki céljául és mindenkor csakis élet-lialálharoukat vívó nemzeti kisebbségeink politikai, társadalmi, kulturális é* gazdasági érdekeit tartotta szem előtt. Ez a szellem hatotta át a lapot felejthetetlen emlékű volt főszerkesztőnk, Petrogalíi Oszkár éle­tében és a lap ezentúl is ebben a szellemben kíván működni. A Prágai Magyar Hírlap az egész magyarság lapja, közös tulajdona a két nagy magyar pártnak, a Magyar Nemzeti Pártnak és az Országos Keresz- tényszoeiaJista Pártnak. Ebből a megfontolásból kiindulva, a keresz­tén yszocialista párt válságának befejezése után a két párt megállapodást kötött a lap irányítására és vezetésére nézve. E megállapodás szerint a lap ügyeit intéző szindikátusban helyet foglalnak: Szent-Irány József és Szüllő Géza. mint a két párt elnökei, azután Korláth Endre, mint a ruszinszkói magyarság képviselője, továbbá Szilassy Béla dr. és Bittó Dénes, akik magukra vállalták a lap politikai irányításának nehéz munkáját, végül Tarján Ödön, mint a lap gazdasági ügyeinek intézője és Flach- barth Ernő, mint a Központi Iroda igazgatója, aki .,administraíeur délágué'Vi minőségben állandóan képviselni fogja a szindikátust Prágában. A lap po­litikai irányítására Szilassy Béla dr. és Bittó Dénes hivatott, akik a gazdasági ügyek intézőjének és az „axlininistrateur délégué*‘-nek segítségével fogják e feladatot ellátni, ök négyen együtt alkotják a szü- kebb végrehajtó bizottságot, amely rendszeresen intézi a folyó ügyeket. A megállapodás értelmében a lap főszerkesztője Daurányi László, felelős szer­kesztője pedig Forgácb Géza lesz. E megállapodás, mint a két párt között folya­matban lévő megbeszélések első értékes eredmé­nye, bizonyára nagy megelégedést fog kelteni min­denütt és hozzá fog járulni ahhoz, hogy a magyar társadalomban megerősödjék a testvéri egyetér­tésnek az az atmoszférája, amely nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy politikai céljainkhoz köze­lebb jussunk. Abd @S Krímet saját tom\ fogva tartják? A franciák ufabb előnyomulást Jelentenek Páris, május 22. Marokkói francia jelen­tések szerint a riffkabilok ellentállása óráról- órára csökken. A francia offenziva az első át­meneti sikertelenségek után diadalmasan ha­lad előre. A benszülöttek mindinkább föl- mondják Abd el Erim barátságát és megadják magukat a franciáknak. Az európai csapatok ma már kardcsapás nélkül foglalnak el nagy területeket. A Havas-ügynökség melillai i lentése szerint Abd el Krimi saját környezete fogva tartja. Szerdán kerül a Ház elé a kongnia UJabb nehézségek a fedezet miatt — A volt koaBliciós pártok elutasítják as ellenzék módosításait Prága, május 22. A szociálpolitikai bizottság letárgyalta tegnap a nép- és polgári iskolai tanítók fize­téseiről szóló törvényjavaslatot. A hét vitás paragrafus tekintetében megegyezés még nem jött létre, éppen ezért szavazás alá sem bocsátotta a szociálpolitikai bizottság elnöke. A régi koalíciós többség a tegnapi nap folyamán rendes szokásához hiven eluta­sította az összes ellenzéki javaslatokat. A szociálpolitikai bizottság legközelebbi ülését szerdán tartja, amelyen még a le nem tárgyalt paragrafusokat fogják elintézni és ekkor szavazás alá bocsátják a körorvosok fi­zetésrendezését is. Ami a kongruarendezést illeti, abban is megegyeztek félig-m eddig a volt koalíció pártjai. • A cseh Eéppárt ugyanis kezdeményező javaslatot nyújt be, amelyet a parlament szerdai plenáris ülésén be is terjesz­tenek. fölötti ösztönével megint csak kitalálta Jo- hannesz gondolatát és szólt: — Ha menyasszonyom jön, ne beszél­jünk arról, ami ma történt ... Jó? — Nem fogok egy szót se szólni, hanem elmegyünk majd holnap aibba a zongorarak­tárba, ahol Beata kiszemelte azt az amerikai zongorát, amelyet megvett volna számodra... ha . . . pénzünk lett volna . * * — No és? . . . — Most van pénzünk . . . Beátának egy szót se szólunk . . , te megveszed a zongo­rát és hazaviszed , . . — Meg akarsz alázni? — csattant föl Öle beteg embernél szokatlan hévvel. — Jó tettet hálátlansággal akarsz viszonozni? — Bocsáss meg, Öle — szólt meglepet­ten Johannesz. — Nem akartalak megbán­tani . . . Félreértés van köztünk ... Az én gondolkodásom is más, a tied is más . . . Te alamizsnát adtál nekem . . . Senki más­tól nem fogadnám el ... Te olyan nagy em­ber yagy, hogy kezedből alázatosan elfoga­dom, szégyenérzés és titkos gyűlölet nélkül... — ó te bolond Johannesz! — nevetett Öle. — Én nem alázlak meg, ón . . . irigyel­lek! * Néhány hónap múlva a zenemükereske- dések kirakatai az egész világon teljes átala­kuláson mentek keresztül. Mindenütt Johan- nesz müvei pompáztak. Az ötszáz arany bá­mulatos rövid idő alatt, mint valami mese­beli kincs, hihetetlenül megsokszorozódott. Johannesz szédült, reszketett: megindult fe­léje az az ellenállhatatlan aranyfolyam, mely a szerencsés és nagyteheteégü emberek elég­tétele és egyszersmind ereje is. — Divatos komponista lett Johanneszből —- mondta Beata, az Öle menyasszonya és a hangjából kicsinylése alig észrevehető és mégis bántó züngóje hallatszott ki. — Ne bántsd Johanneszt — mondta Öle — mert megérdemli sikereit. Néha azt hi­szem, hogy mindaz, amit én gondoltam el magamban, de amit betegségem és egyéb körülmények miatt nem tudtam papirra vet­ni, Johanneszben éled föl és túl fog élni en­gem. Ne nyúlj ehhez a barátsághoz, Beata, ez az én tiszta örömöm, amelyhez eddig nem fért semmi kétség, gyanú. Johannesz érezte, hogy tartozók valami­vel Ólénak és elkezdett kiadatlan kéziratai­val házalni. De Öle ideje még nem jött el. A kiadók elismerték, hogy Öle nagy költő, na­gyobb költő, mint ahogy az emberek sejtik, de hiába, senki se kiváncsi müveire, amelye­ket csak talán a jövő század fog megérteni. Johannesz még az erőszaktól se riadt vissza. Most már csak úgy engedélyezte a kiadóknak müvei kiadását, ha ráadásul Öle egyik müvét is megveszik és kinyomatják. Öle néhány műve igy megjelent, a kritika elragadtatással irt róluk, aztán vége, pont... Ezek a kikényszeritett kiadások okozták Öle életének utolsó fénypontjait, örömeit, ő ma­ga nem is sejtette, hogy Johannesz milyen eszközöket alkalmazott érdekében. És egyszer eljött a nap, amikor Öle fogyó élete már utolsót lobogott. Haldoklása A javaslat alapvonásaiban már elkészült és nemcsak az alsó katolikus klérus fizetésren­dezésére terjed ki, hanem az összes, az állam által elismert felekezetek lelkészeire. Félhi­vatalos körökben remélik, hogy ez a javaslat 168 szavazattöbbséget fog elérni a parlamentben és pedig 31-et a cseh néppárt, 23-at a szlovák néppárt, 13-at a német keresztónyszocialisták, 4-et a magyar kcresztényszocialisták, 46-ot a cseh agráriusok, 24-et a német-magyar parlamenti szövetség, 14-et a nemzeti de­mokraták és 13 szavazatot a cseh iparos­párt részéről. Az állami tisztviselők fdzetésrendezésé- nek fedezeti javaslatait illetőleg újból nehéz­ségok merültek fel, mert a szociáldemokraták elhatározták, hogy semmi szin alatt nem engedik meg a cukoradó fölemelését. A parlament utolsó plenáris ülése nyolcnapi hírét Johannesz akkor kapta meg, amikor maga vezényelte egyik operájának diadal­mas bemutatóját. Az opera első felvonása le­zajlott, a közönség áradó szeretete szinte lo­bogott Johannesz felé, aki a karmesteri pul­pitusról köszönte meg a tapsokat. Hirtelen csöndet kért és szólt: — Most értesülök, hogy Öle barátom ha­lálán van. Bocsássanak meg nekem, de oda kell sietnem halálos ágyához. A karmesteri pálcát átadom a színház kiváló karmesteré­nek, aki különben is betanitotta az operát. Johannesz egyenesen Öléhez sietett, hogy utoljára még megölelhesse. A haldokló ágya fejénél ott zokogott menyasszonya, Bea­ta. Johannesz megcsókolta Ólét és anélkül, hogy egy szót szólt volna, leült a zongorához és elkezdte játszani Öle legutolsó szerzemé­nyét. A haldokló arcán, amely pergament- szerüen áttetsző volt, magasztos és boldog mosoly ült. Mikor a játéknak vége volt, Öle magához intette Johanneszt. — Boldog vagyok — suttogta egyre gyengülő hangon Öle —, nekünk sikerült megmentenünk azt, ami a földön a legrit-. kább dolog és néha majdnem a lehetetlen­séggel határos: szent barátságunk végig tisz­ta és töretlen maradt. Megcsókolták egymást és ekkor a hal­dokló bágyadt, erőtlen kezével magához in- j tette menyasszonyát. Megfogta Beata kezét, j aki nem tudta, mit akar Öle és beletette, va- j lósággal belegyönaögzö^ Joliapnesz kezébe.. Szavak bugyborékoltak föl torján, de már'* ajka tulgyönge volt . . . csak töredezett , , .----------------------—--------------v hat áridőt engedélyezett a bizottságnak a fede­zeti javaslatok letárgyalására, de úgy látszik, hogy szerdán kénytelenek lesznek ezt a határ­időt újabb nyolc nappal meghosszabbítani, mert a javaslatok részére a csehpolitikai tá­borban nincsen még biztosítva a szükséges többség. Árvíz alatt a volgamenti német szovjetköztársaság Moszkva, május 22. A Volga-vidék egyes területein az árvíz fenyegető méreteket öit. Különösen a volgamenti németek szovjet­köztársaságát érte óriási elemi csapás. Pok- rovszk, az autonóm német terület fővárosa, viz alatt áll s 12.000 ember hajlaktétálán. A volganémetek kormánya nem rendelkezik elég anyagi erővel az árvíz puszii fásainak leküzdésére, igy Szaratovból a moszkvai köz­ponti kormány hajókon nagymennyiségű mentési anyagot küldött számukra. Sztrájkolnak a párisi magyar munkálok Páris, május 22. A párisi fémmunkások sztrájkja naról-napra nagyobb arányokat ölt. Különösen a Renault autógyárat érinti erősen a sztrájk. Itt már körülbelül 30.000 munkás sztrájkol, akik között igen sok a magyar és a csehszlovák állampolgár. majdnem artikulálatlan hangok törtek elő rajta: — Sze — réssé — tek egv — mást! — Lehunyta szemét és nemsokára szép csöndesen, .szinte vívódás nélkül örökre el­aludt. Johannesz és Beata. egymásra néztek ... és egyszerre kitalálták Öle gondolatát. Öle átadta Johannesz oltalmazó kezébe Beata sorsát, mert egymásnak szánta őket. Beata még mindig idegenül nézett Jo- hanneszre. Johannesz megfogta a nő kezét, szemébe nézett és szólt: — Öle utolsó akarata világos . . . Azt akarja, hogy feleségül vegyem magát, Beata. Ez az én akaratom is . . . Csak az ön bele­egyezése hiányzik . . . Beata fölzokogott és ráborult a holttestre. — Várjon . . . hiszen még el se búcsúz­hattam tőle ... a mindenkinél nagyobbtól... Körülbelül ekkor ért véget az operában Johannesz müvének bemutatója, mely véges­végig a legnagyobb siker falatrengető taps- jelei közt zajjott le. És a íratott mégis ^győzte | ABBAZIA | | Gyermekű® Dr. UORVAT f í Via Flóra gygpyoru fekv^sii- ncgy nqyk ttor d zepén. 3 éven felüli gyermekekKiséret nélkül is. >A------—"■ ■■ ■■■■! u-iiMi 'íjj !!■ —rura I 3 AB BAZIA PENSIO SAN REMO a központban. ______ 5334 Nyugodt milliő, pormentes fekvés, balkonos, tengerre néző szobák. Kitűnő magyar polgári konyha. Árak: Telje* pensio 25 lírától. Fürdési évad május 1-től. Az ásványvizek gyöngye KOR /TNICIU megszünteti a gyomorégést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents