Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)

1926-05-16 / 111. (1149.) szám

1926 május 16, vasárnap. Ma íép életbe az uj menetrend Prága, május 15. A mai napon a CsSD összes vonalain életbe­lép a nyári menetrend. Az uj menetrend lénye­gesebb változásokat nem hoz, csupán az idény fürdő vonatokat állította be, miáltal a távolsági forgalomban az érkezés és indulás ideje némely gyorsvonatnál pár perccel eltolódott. — A nyári menetrendből a Prágát és Szlovenszkót érdeklő fontosabb részt az alábbiakban adjuk. PRÁGA—ODERBERG—KASSA—JASIN A. A 6. számú gyorsvonat indul Prága, Wilson páhjaudvárról 7.25 órakor. — Oderberg érk. 13.58, ind. 14.12. — Zsolna érk. 16.08, ind. 16.28. — Poprádfelka érk. 19.23. — Kassa érk. 21.40, ind. 21.55. — Királyháza érk. 2.02. — A 2. számú gyorsvonat Prága, Wilson pályaudvarról indul 21.00 órakor. — Oderberg érk. 3.16, ind. 3.40. — Zsolna érk. 5.42, ind. 5.47. — Poprádfelka érk. 8.48. — Kassa érk. 10.55, ind. 11.18. — Sátoralja­újhely érk. 12.54, ind. 12.56 (Budapestre érk. 7.00). — Királyháza érk. 15.29, ind. 16.56. — Jasina érk. 20.40. — A 108. számú gyorsvonat Prága, Wilson pályaudvarról indul 22.15. — Oderberg érk. 4.57, ind. 5.25. — Zsolna érk. 12.36, ind. 13.13. — Poprádfelka érk. 11.08. — Kassa érk. 13.30. —* A 6. számú gyorsvonathoz Karlsbadból 0.32, Franzensbadból 22.59 órakor van csatlakozás. JASINA—KASSA—ODERBERG—PRÁGA. A 5. számú gyorsvonat Királyházáról indul з. 02 órakor (Budapest érk. 12.00). — Kassa érlc. 7.05, ind. 7.30. — Poprádfelka 10.02. — Zsolna érk. 13.00, ind. 13.20. — Oderberg érk. 15.16, ind. 15.31. — Prága, Wilson p. u. érk. 22.05 (Franzes- bad érk. 5.21, Karlsbad 9.20). — A 1. számú gyorsvonat Jasináról ind. 10.00 órakor — Király­háza érk. 12.27, ind. 12.52 (Budapestre érk. 21.50). — Kassa érk. 17.00, indul 17.35. — Po­prádfelka érk. 20.10. — Zsolna érk. 23.06, ind. 23.14. — Oderberg érk. 1.12, ind. 1.27. — Prága, Wilson p. u. érk. 8.00 (Karlsbad érk. 12.40). PRÁGA—BR ÜNN—POZSON Y—SZOB— b BUDAPEST. A 16. számú gyorsvonat Prága, Wilson pálya­udvarról indul 8.00 órakor. — Brünn érk. 12.31, ind. 12.48. — Pozsony érk. 15.28, ind. 15.45. — Szob érk. 18.18. — Budapest nyug. p. érk. 20.15. A 12. számú gyorsvonat Prága, Masaryk pálya­udvarról indul 15.50 órakor. — Brünn érk. 20.19, ind. 20.27. — Pozsonyba érk. 23.00 órakor. (Ér­sekújvár sz. v. 1.46.) — A 64. sz. gyorsvonat Prága, Masaryk pályaudvarról indul 21.20. — Brünn érk. 1.48, ind. 1.56. — Pozsonyba érk. 4.26, ind. 4.36. — Érsekújvárra érk. 5.56. — Budapest, keleti pályaudvar érk. 9.25 órakor. BUDAPEST—SZOB—POZSONY—BBÜNN— PRÁGA. A 15. szám-u gyorsvonat Budapest, nyug. p. и. indul 9.05. — Szob érk. 10.55, ind. 11.10. — Pozsony érk. 3.30, ind. 13.47. — Brünn érk. 16.32, ind. 16.52. — Prága, Masaryk p. u. érk. 21.28 órakor, ind. 22.05 (Karlsbad érk. 3.31, Franzens- bad 7.02). — A 13. számú gyorsvonat Pozsonyból indul 23.25. — Brünn érk. 2.51, ind. 3.01. — Prága, Wilson érk. 7.35 (ind. 8.34, Karlsbad érk. 12.40, Franzensbad 15.55). — A 63. számú gyors­vonat Budapest, keleti pályaudvarról indul 20.00. — Érsekújvár érk. 23.43. — Pozsony érk. 1.05, ind. 1.20. — Brünn érk. 3.58, ind. 4.06. — Prága, Masaryk p. u. érk. 8.27 (ind. 8.55, Karlsbad érk. 12.55, Franzensbad 15.55). PRÁGA—POZSONY—RUTTKA—PELSŐC. A 108. számú gyorsvonat Prágából (Wilson p. u.) indul 22.15. — Ruttkára érk. 8.14, ind. 8.20. Zólyom érk. 10.30. — Losonc érk. 11.22. — Fülek érk. 11.38, ind. 11.44. — Feled 12.14 (Rimaszom­bat 12.54). — Pelsőc 13.21. — A 96. számú gyors­vonat 7.25 órakor indul Prága, Wilson p. u. és 12.15 órakor Pozsonyból. — Ruttka érk. 16.53, ind. 17.07. — Zólyom érk. 19.23. — Losonc 20.23. — Fülek 20.41. — Feled 21.33 (Rimaszombat 22.08). — Pelsőc 22.53. PELSŐC—RUTTKA—POZSONY—PRÁGA. A 95. számú gyorsvonat Pelsőcröl indul 5.53 (Rimaszombatból ind. 6.15). — Feled érk. 8.01, ind. 8.18. — Losonc érk. 8.31. — Zólyom érk. 9.53. — Ruttka érk. 12.10. — Pozsony érk. 17.01. — Prága, Wilson érk. 22.05. — A 107. gyorsvonat Pelsőcröl indul 16.12 (Rimaszombatból csatlako­zás 15.30). — Feled érk. 17.18. — Fülek érk. 17.53. — Losonc érk. 18.17. — Zólyom érk. 19.29. — Ruttka érk. 21.44, ind. 21.57. — Pozsony érk. 5.02. — Prága, Wilson p. u. érk. 7.35. KASSA—MISKOLC—BUDAPEST. Kassáról gyorsvonat indul 15.25. — Poprád- felkáról csatlakozik 11.20. — Hidasnémeti 16.43. — Miskolc érk. 17.57, ind. 18.17. — Budapest, kel. p. u. érk. 21.50. — Budapestről gyorsvonat indul 7.00. — Miskolc érk. 10.25, ind 10.45. — Hidas­németi érk. 12.06. — Kassa érk. 13.17 (Poprád­felka érk. 19.12). FÜLEK—SALGÓTARJÁN—BUDAPEST. Fülekről gyorsvonat indul 12.30. — Somoskő- ujfalu érk. 12.49, ind. 14.00. — Hatvan érk. 15.40. — Budapest, keleti p. u. érk. 17.10. — Budapes', kel. p. gyorsvonat indul 13,50. — Hatvan érk. 15.23. — Somoskőújfalu érk. 16.46, ind. 17.16. — Fülekre érk. 17.29. „ _____—— --------­KA SSA—ZSOLNA—POZSONY—BECS. Kassáról gyorsvonat indul 7.30. — Zsolna érk. 13.15, Pozsony érk. 17.01. — Becs érk. 18.55. — Kassáról gyorsvonat indul 21.00. — Zsolna érk. 4.35. — Pozsony érk. 8.84. — Bécs érk. 10.20. — Bécsből gyorsvonat indul 18.47. — Pozsony érk. 21.45. — Zsolna érk. 1.56. — Kassa érk. 9.17. — Bécsből gyorsvonat indul 10.10. — Pozsony érk. 12.15. — Zsolna érk. 16.12. — Kassa érk. 21.40. Aki csehszlovák állampolgárnak vallja magát, azt nem lehet törölni a választók névjegyzékéből A választási bíróság ítélete a komáromi választói névjegyzékek ügyében — Saját tudósitónktól. — Komárom, május 15. Olvasóink emlékezhetnek azokra a haj­szákra, amelyeket a csehszlovák pártok min­den félévben indítottak Komáromban a ma­gyar őslakos választópolgároknak a választók névjegyzékéből való kihagyása érdekében. A hajsza különösen nagy erővel lángolt fel ak­kor, amikor a közigazgatási bíróság meg­hozta ismeretes állampolgársági döntvényét. A csehszlovák pártok százával akarták kibagyatni a magyar választókat a vá­lasztási névjegyzékekből az ürügy alatt, hogy nincs állampolgárságuk. A közigazgatási hatóságok a döntvény alapján szintén ezt az álláspontot támogat­ták. A járási felszólamlási bizottság legutóbbi ülésen ismét közel 200 magyar választónak törlésére tett két munkás javaslatot, egy elő­kelő cseh állami főtisztviselő utasítására. A felszólamlási bizottság azonban akkor Alapy Gyula dr. okfejtését fogadva el, nem törölte ezeket a választói névjegy­zékből, ami ellen a csehszlovák pártok felebbezéssel éltek a választási bírósághoz, amelynek dön­tése most érkezett le. Az ítélet elutasítja a cseh pártok íeleb- bozését és kimondja, hogy ezek a válasz­tók bénnhagyandók a névjegyzékben- Nagyon érdekes a választási bíróságnak a megokolása, amely azt az elvet állapítja meg, hogy aki csehszlovák állampolgárnak vallja magát, azt törölni nem lehet csak akkor, ha az idegenek nyilvántartásában van felvéve. Igen fontos a választási bíróság döntésé­nek az a része is, hogy ezeknél a kifogások­nál annak kell bizonyítani, aki a kifogást be­adta. Ugyanis igen könnyen megtörténhetnék az is, hogy ősrégi családok tagjai ellen be­adott kifogásoknak is helyt adhatnának, ha azoknak véletlenül nem volna illetőségi bizo­nyítvány, még pedig legfrissebb kiadásban a birtokában. Reméljük azonban, hogy ez a határozat véget vet a komáromi és másutt is űzött ille­tőségi hajszáknak és a magyaroknak a vá­lasztói jogtól való jogtalan elütésének. A csehszlovákiai magyar írók pünkösdje Trencsénteplic fürdőn Pünkösd vasárnapján megalakítják az irók szövetségét és megbeszélik nyolc év óta mcgviíatlan problémáikat — A P. M. H. munkatársától Megunta már a P. M. H., hogy a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának legutóbb Prá­gáiban tartott ülésén Győry Dezső indítványára el­határozták, hogy a szindikátus alosztályaként meg­szervezik a Csehszlovákiában élő magyar írókat s a szervezkedéssel előmozdítják az itt élő magyar Írótársadalom érdekeit. A szindikátus a szervez­kedést rábízta az Írókra s tizenkét írót kért fel a szervezkedés vezetésére. A szindikátus a sajtó ut­ján felkérte Darkó István, Földes Sándor, Győry Dezső, Kaczér Illés, Mécs László, Neubauer Pál, Se- besi Ernő, Simándy Pál, Spxtzer Ferenc, Szik- lay Ferenc, Szvatkó Pál és Tamás Mihály hókat, hogy a szervezkedést kezdj éle meg és a szindikátusban is helyet foglaló írókból egy öttagú előkészítő bizottságot küldött ki. Az előkészítő bizottság munkájának eredmé­nyeként az Írószövetség alakulása már most pün­kösdkor fog megtörténni. Az előkészítő bizottság elhatározta, hogy a szindikátus által felkért hói bizottságot az első összejövetel alkalmával az Írókkal történő megál­lapodás szerint egy 29—25 tagú bizottsággá alakítják, amely a szervezkedés magját fogja képezni s ebben az irók által megválasztandó bizottságban helyet foglalnak mindazok, akiket eddigi működésük feljogosít az Írótársadalom bizalmára, politikai, osztály-, vallási és világnézeti tekintet nélkül. Ez a bizottság fog dönteni a továbbiakról és ez fogja kezébe venni az egész szervezkedésit. Az előkészítő bizottság máris bdztositoitta a szervezke­dés t echnikai előf éltét eleit s ezúton tudat ja az írókkal, hogy május 23-án, pünkösd vasárnapján délután 3 órakor Treueséntepiic fürdőn megtartják a.z írószövetség alakulását, amelyre az írókat ez­úton hívja meg az előkészítő bizottság. A megalakulás előtt a kiegészített bizottság ülésezik. A megalakulás után az összes megjelen­tek bevonásával Írói konferenciát tartanak, ame­lyen az itt élő írótársadalom aktuális problémáit beszélik meg. Trencsénteplic fürdő igazgatósága a legmesz- ■szebbmenő jóindulattal fogadta az előkészítő bi­zottság érdeklődését s így a legszívesebb fogadta- itásra lehetnek elkészülve a gyűlés résztvevői. A magyar irók pünkösdje komoly eseménye lesz kulturéletünknek. Az irók körében a szervezkedés erős vissz­hangra talált és általános helyesléssel találkozott, mert mindenki meg van győződve a politikamentes szervezkedés jelentőségéről és szükségéről, amely legelsősorban az kék gazdasági érdekvédelmét .szolgálja. Mi sem bizonyltja jobban az irőszervezkedés jelent őségét, mint az a körülmény, hogy tudomá­sunk szerint a csehszlovák irók egyesülete és a csehszlová­kiai német irók szövetsége kiküldöttekkel fog­ják magukat képviseltetni a trencsénteplici gyűlésen. Az előkészítő bizottság ma, vasárnap, Pozsony­ban ülést tart, amelyen a trencsénteplici összejö­vetel részleteit beszélik meg. Az irók körében máris megnyilvánuló érdek­lődés előre is biztosítja a szervezkedés teljes si­kerét. Alapítva 1796. Alapítva 1796, Horn Lajos utóda, Banská Bystrica Szlovenszkó legrégibb és legmoder­nebbül b erendezett k51par gyártelepe Márvány-FUabástrom ernyők és csillárok, egyszerű, sima, valamint művészies szobrász díszítésekkel ellátva, selyem zsinór felszereléssel, nyugodt fényhatásuk folytán a Jelen­kor legelegánsabb és leg­előkelőbb világitól. Kérjen árjegyzéket Köffirészelcs, • csiszolás fényezés, bomoksngárvésés yUlanyeröveL Művészies kivitelű síremlékek útszéli keresztek, kőszobrok minden könemben. Bútormárványlapok. Kapcsoló táblák. Iparművészeti munkák : irószerkészletek, őratokok, hamutartók, szobor állványok stb. márványból. Kérjen árajánlatot. A sziovsiiszkdi bírósági járások uj beosztása V. A rózsahegyi törvényszék területén A bírósági járások régi beosztásukban meg­maradnák a következő járási székhelyekkel: Ró­zsahegy, Alsókübiin, Liptóujvár, Liptószentoiklós, Műrésztó és Trsztena. VI. A trencséni törvényszék területén 1. Trencséni járás. Az eddigi járás összes köz­ségeihez hozzácsatolták a következőket: Jólak, Trencséntepla, Trencsénteplic és NagysziMás az eddigi iJilavaii járásból, valamint Kulcsos, Libocs- udvard, Nemsó, Felsőszernye és Bánzabos a puhőd járásból. 2. Bánóéi járás. Az eddigi járás összes közsé­geihez hozzácsatolták a következőket: Kis- és Nagyvendég, Uiülés, Libáka, Pohába, Sissó, Ara­nyosé a régi nagyiapolcsányi járásból. 3. Csaeai járás. Az eddigi járás összes közsé­gei változatlanul megmaradtak. 4. Illavai járás. Az eddigi járás összes közsé­gei, kivéve: Jólak, Trencséntepla, Trencsénteplic, Nagyszifelás, Alsókocskóc és Lejtős. 5. Vágujiielyi járás. Az eddigi járás összes községei, kivéve: Krakovány, Éles, Vágőr, Csip­kés, Yágterbete és Verbov. 6. Pöstyéni járás. (Uj járás.) Banka, Vágbori, Vágdebrőd, Alsó- és Felsőduhovány, Ducó, Viítenc, Hufcaíalva, Kiiesény, Koeuránv, Nagykosztolány, Aisólopassó, Lancsár, Moraván, Nizsna, Kis- és Nagygyörviste, Postyén, Besenyőpetőfalva, Alsó- radós, Rákfalra, Vágszakaly, Cseteröc, Kismikos- falva, Jókő és Kiskoszíclány a régi galgóci járás­ból, továbbá Krakovány, Éles, Vágőr, Csipkés, Vágíerbetc és Verbov a régi vágujhelyi járásból. 7. Vágbesaíareei járás. Az eddigi járás összes községei, kivéve: Felső- és Alsómélyesd, Rabé, Felső- és Alsóricsó, Almásfalu, Marsóíalva, Pász- torzávod, Szurkos, Ricsóváralja, Peredmér, Szulyó- váralja, Biccseszabadi és Juhászi. Hozzácsatolt köz­jség: Lejtős, az illával járásból. «5TTr»r.Ei Zárnom ■ -i A mikádó tönkreteszi a Ik&jipari Nemrégen még hatalmasan virágzott Csehszlovákiában is a hajipar, amely a mun­kások százait foglalkoztatta. A hajanyag gyári feldolgozása a múlt évben még 5 hatalmas gyártelepnek adott munkát, amelyek ma már a Vacek-féle hajgyár kivételével, amely Chras- tiban Chrudim mellett dolgozik, a haj ipar ha­nyatlása következtében kénytelenek voltak üzemeiket teljesen beszüntetni. A Vacek gyár, mint a csehországi utolsó hajgyár ma még dol­gozik ugyan, de 150 munkás helyett csak 30-at foglalkoztat. A hajipar ezen rohamos hanyatlásának egyedüli oka a modern hajviselet, a mikádó, amely a hamishaj hordását feleslegessé teszi, így a mikádó divatja megölte világszerte a vi­rágzó hajipart, amely nemrégen még százezer munkásnak adott kenyeret. A mikádó divat nemcsak a köztársaság hajiparát sújtotta, ha­nem az egész világét, elsősorban Kináét, ame.; a hajiparnak az anyaországa volt. Pár évtizeddel ezelőtt Kína egész Amerikát és Európát ellátta hajgyárímányokkal és meg­számlálhatatlan milliót keresett a hajhálókkal. Angliában és Franciaországban is tönkretette a hajipart a mikádó, csak Németország képez kivételt, ahol a hosszú haj még mindig divat, ha ugyan nemsokára itt is nem fészkeli be magát a rövidhaj divatja. Hiszen már a len­gyel zsidóság ifjú nemzedéke is mikádőt hord és félredobta a parókát, amelyek nélkül pedig anyáik elképzelhetetlenek voltak. A hajipar ezen válságának következmé­nyei most rapidül mutatkoznak. Nálunk is, de a külföldön is egymásután zárják he a hajgyá­rakat. A hajkereskedelem elhalt és a haj ára napróhnapra esik. Ez az általános válság, amely százezer belföldi munkást fosztott meg a köztársaság legszegényebb vidékén észak Cseh-Morvaországban az existenciájától, nagy problémája közgazdasági életünknek, mert semmi kilátás sincs a helyzet javulására. A rövid hajviselet uralja az egész világot. A régi hajgyárak tulajdonosai kénytelenek gyáraikat vagy bezárni, vagy más üzemre átalakítani. Csak a Vacek-féle gyár képez kivételt, mely felismerve a változott viszonyokat, áru­sító helyeit fodrásztermekké alakította át. Prága városa ma azzal dicsekedhetik, hogy olyan népszerű és pompás fodrászszalon egész Európában nincsen, mint a Vacek-féle női fodrászterem. Egy híres prágai fodrászmester kijelentette, hogy a Vacek-féle női fodrász termekhez hasonló tökéletes vállalatot még Párásban is hiába keresnének. Vacek mester rövidesen amerikai Egye­sült Államokba megy, hogy az amerikai mil­liós városokban tanulmányozza a haj ipar vál­ságát és a fodrászszakmáiban szerzendő hatal­mas tapasztalataival visszatérve, a köztársa- I ságba, uj irányt adj^n a fodrásziparnak. 6 5115

Next

/
Thumbnails
Contents