Prágai Magyar Hirlap, 1926. május (5. évfolyam, 100-122 / 1138-1160. szám)
1926-05-16 / 111. (1149.) szám
1926 május 16, vasárnap. Amundsenről még semmi hír Sew.vork, május 15. Szombat reggel két óráig (newyorki időszámítás) egyetlen hir sem érkezett a Norgéről. Az első jelentések, amelyek Amundsen léghajójának nemei kikötéséről szóltak. tévedé- sen alapultak. A seatlei leadóállomás, amelyből e hirok állítólag kiindultak, ma megcáfolja azt, hogy egyáltalán jelentette volna a léghajó megér kezesét. Amundsen amerikai barátai azt hiszik, hogy a Norgo Waienwright eszkimó-faluban szállott le, ahonnét Amundsen 1922-ben sarki repülését tervezte s ahol még ma is nagy beuzinraktárak vannak. A New York Timesben Heinen kapitány, a híres német Zeppelin-vezető, hosszabb cikkben foglalkozik a Norge konstrukciójával. Kijelenti, bog}' bi zik a Nobile léghajójában. Hétfőig nem kell aggódni a Norgo miatt, mert a viharok kikerülése végett a léghajó valószínűleg tovább repült dél felé. A léghajónak elég benzin áll rendelkezésére, hogy hat napig a levegőben maradjon. Eryzel ellentétben Fokker igen szkeptikus s kijelenti, hogy a Norgéí össze sem lehet hasonlitaui egy modern rendszerű, szilárd léghajóval. Ha a sarkvidéken k omoly viharokba került, akkor Amundsen sorsa meg van pecsételve. Oslo, május 15. A norvég sajtó közli, hogy Byrd kapitány Fokkcr-gépén Alaszkába akar röpülni, hogy felkutassa a Norge hollétét. A német gazdák szövetség © ellenzékben marad Az agrárvámok valorizálása megosztotta a várafavaslat többségét — Az csoport a hatszoros, a másik a vegyes koefílclons^ vsSorlzáiás mellett — A várakérctés&era mérkőző pártcsoportok erőviszonyai Az agrártermékek békebeli vámjának hatszoros valorizációja, amint ezt a cseh agrárpárt javasolta, a nemzetgyűlésen uj komplikációkat idézett elő, mert az ajánlott uj vámkoefficiensnek eddig sem a szenátusban, sem a képviselőházban nincs meg a szükséges többsége. A vámkérdés tekintetében ez alapon három csoport alakult ki a képviselő- házbanA hatszoros valorizáció mellett foglal állást: a cseh agrárius párt, a németgazdák szövetsége, a német iparospárt, a magyar nemzeti párt és ide vehetjük még a szlovák néppártot is. Ennek a csoportnak a képviselőházban 93 szavazata van. Ezzel szemben áll egy másik csoport, amely elvben a fix gabonavámok mellett van, de a valorizáció kérdését az egyes, agrártermékeknél külön-küiön akarja szabályozni- Ehhez a csoporthoz tartoznak A Bund dér Landwirte mai politikája csakis ellenzéki lehet A német gazdák szövetsége rendkívüli országos pártnapot tartott, amelyen az egyes törvényhozók részletes jelentést tettek a politikai, gazdasági és pénzügyi helyzetről. A referátumok után a párt a következő határozatot hozta: A pártnap köszönettel tudomásul veszi és helyesli szenátorainak és képviselőinek magatartását a vámkérdésben s magáévá teszi a párt parlamenti klubjának 1926 március 3-iki határozatát. Ezen határozatával a párt nemzeti és kulturális Rákóczi városa a Nagyságos Fejedelem emlékének A srlovenszkói és rusxinszkői magyarság nagy ünnepe — A magyarság; vezérei Kassán — Grosschmid Géza szenátor ünnepi beszéde — Blanár Béla dr. Rákóczi két kassai útjáról a cseh néppártiak, nemzeti demokraták, cseh iparospártiak, német keresztény- szocialisták és efelé hajolnak bizonyos mértekben a cseh nemzeti szocialisták is. Végül a teljes elutasítás álláspontját foglalja el a vámjavaslattal szemben a harmadik csoport, amelyet a cseh és német szociáldemokraták, a kommunisták, a német nemzetiek, a német nemzeti szocialisták és a magyar keresztényszocialisták alkotnak. A szavazati arány tehát jelenleg a következő: 93 szavazat a hatszoros vámkoefficiens mellett, 71 a különböző valorizáció mellett és 106 szavazat egyáltalában az agrárvámok ellen. Ebben a csoportosításban nem szerepelnek a cseh nemzeti szocialisták, akik a kompromisszum alapján valószínűleg a második csoport javára billentik a mérleget. téren hü maradt eredeti programjához. A Bund dér Landwirte politikája a mai adott viszonyok mellett csakis ellenzéki lehet. Útban a tarifákompromisssum A vámkérdés tekintetében már megkezdődtek a cseh pártok között az egyezkedő tárgyalások- A kormány a kérdésben a jövő hét folyamán elsősorban a volt koalíciós pártokkal veszi föl a tárgyalásokat. AZ IDŐ SODRÁBAN Irta: Schöpflin Aladár. Byrd kapitány megjárta repülőgépével az északi sarkot s mire e cikkem Prágába ér, akikorra már talán Amundsen is visszatér a Spi-tzibergáikra azzal a jelentéssel, hogy látta azt, amit eleven emberek közül csalk Peary látott. Az egész müveit emberiség úgy figyel ezekre az utóikra, mint elsőrendű nagy szenzációkra. Egy évszázados küzdelem ér el uj étoppjóhoz. A müvek ember nyugtalan elméje nem tud leszámolni azzal, hogy legyenek a földnek olyan pontjai, amelyeket nem ismer s amelyek megközelithetetlenek számára, a 15. századi nagy felfedezések óta szakadatlan az erőfeszítés a Föld teljes és pontos megismerésére. A harc először a nagy tengeri kereskedelmi utakért folyt, az embereket elsősorban Kedet-India mesés gazdagsága csábította, amely kincseivel gazdagságot és dicsőséget ígért a gazdagságra és dicsőségre mindenek felett szomjazó európai embernek, — ez a csalogató kilátás vezette Cofambust a nyugatim]iái szigetelvre, Vasco da Goinál a Jóreinénység fokához és azon túlra. A nagy felfedezők nyomában jöttek aztán a hódítók és kizsákmányolók, bevonták az európai gazdasági élet szövevényébe Indiát, Amerikát, az újonnan felfedezett Ausztráliát a maga szigettengeréveü, Afrika addig ismeretlen részelt, amelyeknek kákutatása a 19. század nagy eredményei közé tartozik. A század végére már a Föld térképén nem volt ismeretlenséget jelentő fekete fölt — csalk a két torok, az Arktúsz és Antarktisz, meredt a maga jégfalaival mint egy kérdőjel az emberek elé. A feleletet hiába kereste mér- hetetleíu küzdelmek és szenvedések közt századok óta felfedező expedícióik végeérhetetlen sora, hiába pusztult el Scott a déli sarkvidéken, a hő, jég és fagy ellenállott, az ember minden kísérletének- Annak az elemnek kellett járhatóvá válni, amely a legkevesebb ellenállást tanusitja: a levegőnek. A feleletre a repülőgép vezet rá s a mi nemzedéküniknelk, amely a levegőt meghódította, Jutott a szerencse, hogy a kérdésre, amelyet évszázadok óta kiában adtak fefl, megtalálja a feleleiét. I>e hát miért olyan fontos ez a fedelet, hogy 'érdemes voüt annyi munkát, pénzt, tudást, pazarolni megtalálására. A sarkvidék nem kínál gazdasági hasznokat. Nincs vegetációja, amely valami olyannal kecsegtetne, mint a trópusok erdei és síkjai, nincsenek arany-, szén-, vagy petroJeumbá- nyái s ha vodnámk is, akkor sem lehetne őket ká- wlkná>CTt, nincs lakossága, amelyet a fehér ember Igájába foghatna és kizsákmányolhatna. Mit keres az ember a sarkvidék sivatag jegén? Van valakinek valami haszna belőle, hogyha felfedezi és megközelíthetővé teszi? Az érdekes a dologban éppen az, hogy nincs. Meglehet, hogy ha ismerni fogják, alaposan kikutatták, évtizedefcszámna nem fog ott megfordulni eenká. Amint megismertük, nem lesz ott semmi 'keresnivalónk. De addig, amíg nem ismerjük, mindig izgatni fog és vonzani fogja magához aa embereket. Nem lehet abba belenyugodni, hogy a házamnak legyen egy zuga, amelyet nem ismerek. Egyes ember mondhatja, hogy mi közöm a sarkvidékhez, de az emberiség ismerni akarja minden zugát a maga házának, ennek a kerek földnek, omelyeo lakik. Sajátságos dolog, hogy az ember szabadulná akar Miki életének egyik legbecsesebb erejétől, a fantáziától. Legalább is nem nyugszik bele. hogy a dolgokat asak fantáziával ismerje, pori hiv ismereteket kiiván róla szerezni. A fantázia gyönyörködtet, magával ragad, de nem elégít ki. Előtte jár az ismeretnek, de nem pótolja, mert nem lehet bízni az igazságában. Az eddigi kutatások alapján meglehetős pontossággal meg tudjuk állapítani, mi van a sarkvidéken, az ottani lehetőségeket könnyű elképzelni és mégis, szükségét érezzük az au topsz iának, annak, hogy a saját szemünkkel lássuk, mi van ott. A képzeletben s a hipotézisben nagyon sokszor csalódtunk már, nem tudunk neki hinni. De van még egy ennél érdekesebb lélektani szempont is. Éppen azért vonzó és izgató a sarkvidék felfedezése, mert nem jár haszonnal. Amik az embert legjobban vonzzák és gyönyörködtetik, azok a szép dolgok. Ezekben jut a tudomány, sőt a praktikus élet is a művészet magaslatára, amelyet az élet legnagyobb magaslatának érzünk. Az emberi élét becsét nem a puszta létfentartás adja meg, nem a szükséges és hasznos dolgokban találjuk az életörömöt, hanem a fölöslegesekben, a luxus lehetőségében, annak a tudatnak az élvezésében, hogy életünk fen tartásán kívül jut ©Tőnk és módunk olyan dolgokra is, amelyekbe nem elegyedik bele az érdek. Az északi sarkot persze akikor is kikutatnék, ha aranybányák volnának rajta, de igy, hogy semmi hasznunk nincs belőle, szebbnek érezzük az egész dolgot. Magyar, román, angol stb. utlevélrizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró ntlevcleinek meghosszabbítását t. előfizetőink cs olvasóink részero a rendes költségek megtérítése ellonébcn készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. Kassa, május 15. A kassai magyarság pénteken este egy szívvel, egy lélekkel áldozott a Nagyságos Fejedelem, 11. Rákóczi Ferenc emlékének. Az a történelmi jelentőség, amely Rákóczi egyéniségéből, mártirsorsából kiárad, ezen a napon ledöntötte a válaszfalakat, megszüntette a különbségeket; együtt ünnepeltünk valameny- nyien, akik magyarok vagyunk. Kassa város magyar társadalma tegnap este Rákóczi emlékének áldozott. Joggal mondhatjuk azonban, hogy ez az ünnepség országos jelentőségű volt, amelyen megjelentek a messze távolról is Szlovenszkó és Ru- szinszkó összmagyarságának. kiküldöttei. A város közönsége átérezte, mivel tartozik tradícióinak, Kassa hírnevének s zsúfolásig megtöltötte a Városi Színházat, hogy méltó ünnep keretébeu rójja le kegyeletét a kassai dóm kriptájában porladó Nagyságos Fejedelemnek. Ott is volt Kassa társadalmi életének minden számottevő tagja vallásfelekezeti és osztályhelyzeti különbség nélkül. Mindenki, aki érezte magyarságát és a magyarság eme világ- jelentőségű hérosza iránt való kötelességét. A magyar politikai elet vezéremberei közül ott láttuk Szent-Ivány József, Kolota János dr., Füssy Kálmán és Koriáik Endre dr. magyar nemzeti párti, Szüllő Géza dr., Jablo- niczky János dr. és F.edor Miklós országos ke- resztényszocialistapárti nemzetgyűlési képviselőket, Rickter János, Egry Ferenc és Törköly József dr. magyar nemzeti párti, valamint Grosschmid Géza dr. keresztényszocia- listapárii szenátorokat. Az ünnepséget a magyar nemzeti párt és az országos keresztényszocialista párt kultur- szakosztályai együttesen rendezték a Kassai Kazinczy-Társaság és a Kassai Zenekedvelők Dalegyletének önzetlen közreműködésével. A magyar 'színtársulat tagjainak részvételét — sajnos — a hatóságok megakadályozták. Azzal fenyegették meg ugyanis Faragó Ödön színigazgatót, ha társulatának bármely tagja is közreműködne ezen a — szerintük — irredenta ünnepségen, ugv a minisztérium megvonná a magyar színtársulattól a játszási koncessziót. Emiatt az ünnepség tervezett programja némi változást szenvedett. Az emlékünnepet a Kassai Zenekedvelők Dalegyletének férfikara nyitotta niég Rákó- \ czi-korabeü knmedálok oléneklésével. Az 1 énekkar Sím kő Gusztáv karnagy' vezetései mellett tökéletesen interpretálta a kuruckor szülte édes-bús, majd szilajul felcsattanó melódiákat; a kuruckor levegőjébe ringatta az ünneplő közönség lelkét s ezzel megalapozta az estély ünnepi hangulatát. A KZD férfikarának dicsórése felesleges; a kassai közönség tisztában van azzal a ténnyel, hogy a dalegylet minden szereplése alkalmával, karnagyának mesteri vezetése mellett, a legmüvészibbet nyújtja. Grosschmid szenátor ünnepi beszedő A zugó tapssal kisért énekszám után Grosschmid Géza dr. országos keresztényszo- cialistapárti szenátor ült a felolvasó asztalhoz s mondotta el ünnepi beszédét. Pompásan összefoglalva fejtegette Rákóczi fejedelmünk messze tündöklő jelentőségét, különösen a fejedelem önvallomásainak gondos felhasználásával. A magyar nemzet évezredes történetén végighúzódik Ady örökszép versének meioen- tója: „A Duna partján sosem élteik boldog, erős, kacagó népek ...“ Ez a tragikum, amely annyira karakté* risztikimia a Duna medencéjébe csöppent magyarságnak, különösen kiütközött a kuruckor küzdelmeiben. Az ország felszabadult ugyan a török hódoltság alól, de a császári ház abszolutizmusa alá került. Bécsben hódított tartománynak tekintik Magyarországot, hol csak hadd érvényesüljön a fegyver joga a „rebellis" lakosokkal szemben. Az ország újjászervezésével Kollouics érseket bízták meg, aki az abszolút császárság eszméjét akarta meg- valósitaui s a magyarságot régi tradícióitól megfosztani. Reformjai mind a magyarság ellen irányultak. Az adók elviselhetetlenek voltak s behajtásukról könyörtelenül gondoskodtak. Az állapotok természetesen valóságos káosszá formálták a másfélszázados török uralom pusztításaitól alig-alig feleszmélt nemzetet. Itt is, ott is felütötte fejét a forrongás. De nemcsak az országban, Európa területén is harci zaj csattogott. A spanyol örökösödési háború kitörése megadta a kedvező pillanatot. 1703 május 22-én Beregszászon néhány szegény ember kibontotta Rákóczi selyemzászlaját. Véres, sötét események vetették előre árnyékukat. Bécs cselszövése fogságba vetette a fejedelmet, de barátai segítségével sikerült megszabadulnia s Lengyelországba menekült. Itt érte őt a zászlóbontás híre s Rákóczi önzetlenül, nem egyéni súlyának emelésére, hanem országának, nemzetének felszabadításáért élére állt a mozgalomnak, mert „recrudescunt vulnera inclytae gentis Iiun- garae“ (fölfakadnak a nemes magyar nemzet sebei). A nép nagy lelkesedéssel fogadta. A mozgalomból szabadságharc lett és a helyi jelentőségű küzdelem európai jelentőségű politikai tényezővé nőtte ki magát. Változó sikerrel folyt a harc. A sikerek Rákóczi személyi kiválóságaiban rejlettek, erkölcsi főn?égének eredményei. A túlerő azonban győzött s a Fejedelem újból menekülni kényszerült. Ezt a sikertelenséget kritika tárgyává tették s tehették is, de a nép átfogó, széles tömegében élő, a Nagyságos Fejedelem önzetlenségét és forró hazaszeretetét glóriázó dicséret elnémít minden kritikát. Erkölcsi emelkedettsége meg valóságos szentté avatta őt. Ez nyilvánult meg abban a spontán, ünnepi kegyeletzarándoklatban, amikor az egész nemzet utolsó útjára kísérte a Fejedelmet régi fejedelmi székvárosába, Kassára. A nemes szivét tartalmazó urna elveszett ugyan, de szive itt él valamennyiünk lelkében, akik magyarul érzünk, szelleme élő valóság a magyarság szivében. Grosschmid maradandó hatású beszédét hatalmas taps kis érte. A lelkes ünneplés még akkor is tartott, amikor Sziklay Ferenc dr. ez ünnepre szerzett alkalmi ódáját mondotta el. A gyönyörű költemény minden szava a szivekbe markolt és tomboló ünneplést váltott ki. Az ódát ..Magyar Vasárnap" cimü mellékletünkben teljes egészében közöljük. Blanár Béla — Rákóczi két kassai útjáról Blanár Béla dr., a magyar nemzeti párt elnöke, Kassa város volt polgármestere, lépett ezután az előadóasztaíhoz. Blanár dr. tagja volt annak a bizottságnak, amely 1906- ban hazahoz alt a a Nagyságos Fejedelem hamvait.. Értékes előadásában Rákóczi két kassai útjáról mondott el reminiszcenciákat. (A ká<r,ai tfk'i yi* 'mt-wz^kodáza miaU fudósUóvl jnvii-.téiual torábői nem kaphajvik ■m,,j > ^ HOTEL QUISiSAHS Pensio rendszer! Kérjen"””*! JfLewl ||,M Ég H MJ| £•"■ g lg? jWk, jSUS Fürdési idény május 1-tő! — A főszezonra | | H SPi & ital U** fos* sis (juiius-áug'usztus) ajánlatos szobákat már most öfOSöCKlUSL B TCCMSP' £ tongepparlén a nagy fürdővel szemben megrendelni • - Eloidényben leszállított árak r r | 5
