Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-02 / 77. (1115.) szám
v évf 77 szám e Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke : Független politikai napilap A. _ FeleUi főszerkesztő:DZURANÍ’I LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Radics István lemondott Vele együtt az összes horvát miniszterek — Ismét teljes erővel fellobbant a horvát-szerb ellentét BeBgrád, április 1. Paslcs és Radics között a régi ellentét nemcsak hogy felujult, de a legvégsőkig fokozódott, Radics ugyanis makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy a szkupstinát április 8.-ára hívják egybe és azzal fenyegetőzött, hogy ha ez meg nem történik, úgy a kormány valamennyi horvát tagja beadja lemondását. Belgrád, április 1. A mai minisztertanácson Pasics bejelentette, hogy nem teljesítheti Radics kívánságát, mire Radics és a többi horvát miniszter benyújtották a miniszterelnöknek írásbeli lemondásukat Politikai körök véleménye szerint Radics István e lépésével kérdésessé vált a szerb radikálisok s a horvát parasztpárt között tavaly kötött megegyezés. Radics ismét ellenzékbe megy s a horvát nép valószínűleg újra fölveszi az ádáz harcot a belgrádi centralista kormány ellen. A horvátok és szerbek megegyezése áldatlannak bizonyult, egyáltalán nem vezetett eredményre s legföijebbRadics István vesztett népszerűségéből elsietett behódolása miatt. Hogy most szakított Pasiccsal, azt nem annyira az idézett formai ellentét, mint inkább a horvát nép nagyfokú eiegedetlensége okozta. Radics érezte, I.ogy ha nem akarja eljátszani honfitársai megyét, úgy a helye az ellenzékben és a decentralizáció mellett van.-Elfogadták a nagy francia szanálási tervet A végeredmény: 236 szavazat Briand mellett, 159 ellene — Befejeződött a hónapokig tartó vita — Szabadságon a kamara Nagypéntek Irta Richter János szenátor Évekkel ezelőtt történt, hogy Huys;mans híres iíó résztvett egy katolikus nagypénteki gyászistentiszteleten. A gyászliturgia fenséges szépsége oly hatást gyakorolt reá, hogy lelkében megrázkódva hagyta el a templomot — és nem kételkedett többé. Forró könnyek tokiltak a szemébe, érezvén eddigi életének ürességét és bűnös voltát s a kereszt leleplezésénél megnyilatkozott előtte a megmérhetetlen isteni szeretet teljes fenségében s igy szólt önmagához: nem vagy méltó Isten nevét nyelvedre venni. S valóban, aki csak egyszer résztvett szt. János passiójának drámai előadásán, aki szivét kinyitja az imádásra méltó krisztusi királyság előtt, aki teljesen átérezni és átélni tudja azt a nagy ellentétet, mely a fenséges isteni nyugalom s a zabolátlan emberi aljasság és gyülölség között megnyilatkozik, az némán leborul a nagypénteki misztérium nagysága előtt. A nagypénteki liturgia központjában áll a keresztleleplezés. Lassan, részletekben hull le a fátyol a keresztről, — lassan, de meg- cáfolhatlanul a mi vétkünk is. Drámai erővel nem lehet jobban fokozni az isteni szeretet és emberi gyarlóság leleplezését. „Én népem, én nemzetem, mit vétettem neked, felelj nekem!“ Csodálatosan kivezettelek Egyiptomból, — s te keresztet készítettél megmentednek. A tengert nyitottam számodra, — s te lándzsával nyitottad ki szivemet. Mannával tápláltalak, királyi jogart adtam kezedbe, felmagasztaltalak és te, — és te . . .? Ha ennek a leleplezésnek a láttára sem törik össze az önző farizeizmus kőszive, mely a vétkességet mindig másban és sohasem önmagában keresi, akkor odaláncolva maradt örökké a reménytvesztett együgyüség sziklájához. Csak a belátó, csak a jóakaratu szivbe vésődik be mélyen a nagypénteki szózat. íme a kereszt, amelyen a világ üdvössége füg-' gött! Jöjjetek, imádjuk! . Mily fenségesen gyönyörű e leleplezett kereszt! Hogy tündöklik az Ur lehajtott arcán az átszellemült fájdalom szépsége! Fájdalom, szenvedés, nyomor mélyen be van szántva a mai emberiség arcába, de hiányzik belőle az átszellemültség azon nyugodt és egyenes vonása, mely az első nagypénteken minden idők számára megnyilatkozott a Golgothán. A mai emberiség egy nagy része az anyagelvüségnek hódolva azt hiszi, hogy az emberi természet önmagától jó, nincs szüksége megváltásra. Keresi az „Uebermeu- schet“ s mindinkább távolodik Krisztus fenséges alakjától. A keresztről hallani sem akar, ez legfeljebb: Judaeis quidem scanda- lum, gentibus autem stultitia. Földi paradicsomot akar magának építeni, az igazság, szépség és boldogító jóság országát, — de kereszt nélkül! Azután jönnek a világkatasztrófák, a világháborúk, a világforradalmak és teljesedésbe megy a nagy Schiller szava: Nichts Heiliges gibt's mehr; Es lösen sich allé Rande frammer Scheu Dér gute raumt den Platz dem Bősen Und allé Laster werden frei. A legsötétebb barbarizmusba, sőt kannibalizmusba suiyedt a mai emberiség. A hitetlenek megriadva csodálkoznak, a hivő keresztény ember megérti ezt is, hisz közel kétezer év története tanítja arra, hogy ha magát a Szentet, az Igazságot, a Jóságot keresztre feszítették, más nem várható most sem olyan emberektől, kik csak magukban bíznak s nem hisznek a megváltás szükséges voltában. A Golgotha napnál fényesebben rámutat Páris, április 1. Tegnap egész nap tartott a francia kamarában a pénzügyi vita. Már a délelőtti órákban látható volt, hogy a kormány helyzete tetemesen megerősödött és Peret szanálási tervének elfogadása nem ütközik nagyobb akadályba. A kormány helyzetét az is elősegítette, hogy az angol font reggel 141.80-nal nyitott a párisi tőzsdén, azaz olyan magasan, mint eddig még soha. A tőzsde katasztrofális hangulata, a közvélemény nyomása és Briand ügyes sajtóhadjárata kellőiképpen előkészítették a talajt. A szocialisták elhatározták, hogy tartózkodnak a szavazástól, ami rendkívül kedvező volt a kormányra nézve, mert elutasító állásfoglalásuk esetén aligha alakulhatott volna meg a szükséges kormánytöbbség. Délelőtt 315 szavazattal 250-nel szemben elfogadták a polgári adókat, pedig ezen cikkely volt. egyike azoknak, amelyek a legnagyobb ellentéteket váltották ki. az Igazság, a Jóság kegyetlen sorsára a meg nem váltott emberiség részéről: elítéltetik, keresztre feszittetik. A tudósok elítélik a Megváltót, mint eretneket, bolondot vagy rajongót; a politikai hatóság mint rendbontót; a mob, a tömeg pedig örül, sőt — a közismert demagóg szólamok, főleg pedig az ezüst csengésétől elkábitva — szinte mámoros extázisbán üvölti: feszítsd meg! Barabbást bocsásd el — s kéjelegve működésbe hozza a kínzó eszközöket . . . A Golgotha egyszersmind az emberiség tragédiájának csúcspontja s megváltásának kiindulópontja. eMgérteti a gyarló, a gyenge emberrel a keresztnek, a szenvedésnek, a fájdalomnak mélységes piszochológiáját, hatalmas tisztitó és megváltó erejét. Amint az Ur Jézus kinteljes halálával megváltotta az emberiséget, úgy az egyes ember is csak a legnagyobb önfeláldozás árán viheti elébbre embertársainak az igazi boldogságra törekvő haladását. Ebben az áldozatban — hála a Golgotha áldásainak — egy mindent megújító hatalmas erő rejlik, mely felülmúl minden természetes erőt. Csodás dolgokat produkál az emberi elme s az általa vezetett természeti erők, de a szegény nyomorult embert a leiki depresz- szióktól kimenteni, a sors kegyetlen csapásai Délután kisebb visszaesést mutatott a petróleum be- és kivitele körül támadt harc. Margi- ne szocialista képviselő a radikális szocialisták nevében egy kiegészítő ajánlatot nyújtott be a nyers petróleum ki- és bevitelének állami ellenőrzés alá helyezéséről. Ámbár a kormány nem azonosította magát ezzel a szocialista ajánlattal, a ház 287 szavazattal 2S0-al szemben mégis elfogadta. Egy pillanatig ugv tűnt föl, hogy a kormány helyzete a kudarc következtében megingott, de Briand, aki nagyon jól tudta, hogy a petróleum körül folytatott harc csak epizód lehet, nem kötötte össze a bizalmi ajánlattal ezt a petroleumszavazast s a kormány inkább elfogadta a szocialista kiegészítő ajánlatot, csakhogy a további pontok tárgyalásához foghasson. A vita tetőpontját az éjjeli ülés alatt érte el. A tegnapi ülés egyike volt a francia parlamentarizmus leghosszabb üléseinek. A tegszivének sebeire balzsamot önteni s midőn lelkének utolsó reménysugara már-már kialszik, őt újabb hősies küzdelmekre serkenteni: ez csak az igazi „Krisztuskövetők“ szabadalma, kik maguk is képesek a legnagyobb önfeláldozásra. Jól mondja Goethe: Wer nie sein Brot mit Tranen áss, Wer nie die kuimmervollen Nachte Auf seinem Bette weinend sas, Dér kenut Euoh nicht, ihr himmláschen Machte. Erről meggyőződve irta a híres berlini filozófus Paulsen Ethikájának első kötetében e sokat mondó szavakat: „Azon nagy igazságé között, melyeket a kereszténység vésett be leikeinkbe, egyike a legfontosabbaknak: az ártatlan, az igazságos önkéntes önfeláldozása árán él a világ. A legmélyebb történet- filozófiai igazság: A nemzetek abból élnek, hogy legjobbjai, legönzetlenebbjei, legerősebbjei és legtisztábbjai önmagukat áldozatul odavetik. Az emberiség legfőbb javait ezek szerezték meg és el nem ismerés, megvetés, kiközösítés és halál lett jutalmuk s osztályrészük. Magyar testvéreim! Ezeréves múltúnk: Golgotha, jelenünk és jövőnk: Golgotha. Legyetek erősek: per crucem ad lucem! napi egész napi tárgyalás után egész éjjel cgyüttmaradtak a képviselők s az ülés csak reggel 9 óra 30 perckor ért véget. A megfeszített munka nem volt eredménytelen, mert a kamara a reggeli órákban 236 szavazattal 159- cel szemben, 200 szavazattól tartózkodás mellett, elfogadta a pénzügyi javaslat egész komplexumát. Ezzel a Herriot-kormány bukása óta tartó nagy pénzügyi harc, amelyben Caillaux, Painlevé, Loucheur, Doumer pénzügyminiszterek elvéreztek, befejeződött. Csak Raoul Peret és Aristide Briand ügyességének volt köszönhető, hogy a szocialisták és a jobboldali ellenzék gyakran kicsinyes ellenzékisége dacára, mégis megmentették a helyzetet. A sjató szerint a kormány igen ügyesen használta ki az utóbbi napok közgazdasági életének óriási depresszióját és — érvelve a frank újabb katasztrofális leromlásával — szinte ultimátumszerű hangon erőszakolta ki a zsákutcába került képviselők beleegyezését. Mindennek dacára megállapítható, hogy a kormány győzelmét csakis a szocialistáknak a szavazástól való tartózkodása tette lehetővé. Az a 236 szavazat, amelyet Briand kapott, igen kis hányada esak a francia kamarának s ha a 200 szocialistát hozzászámítjuk a 159 ellenzékihez, akkor ez a 359 Briand-ellenes képviselő bármikor megmutatja, hogy milyen relatív volt a győzelem. A legnehezebb pont, amint ismeretes, a pénzügyi terv 53. cikkelye volt, amely a forgalmi adó növesztéséről szól és amelyhez a kormány sorsát kötötte. A hajnali órákban 227 szavazattal 103-mal szemben, 250 szavazattól való tartózkodás mellett, ezt az ajánlatot is elfogadták. A pénzügyi javaslatot azonnal a szenátus pénzügyi bizottsága elé terjesztették. A szenátus fővitája holnap kezdődik. Beavatott körök valószínűnek veszik, hogy az ottani harc rövid lesz s legfeljebb a kamara radikális szocialista képviselőinek , kiegészítő ajánlata, amely a p etroleumrnonopő 1 iumról szól, fog nehézségeket okozni a többnyire jobboldali és szabadkereskedelmi állásponton lévő szenátorok előtt. Ha ezt a javaslatot nem fogadják el a szenátusban, akkor az egész pénzügyi javaslat ismét a kamara elé kerül. Minden jel arra mutat, hogy a szenátus szombatig akadály nélkül elfogadja a kamara megállapodásait s a két ház a hosszú, áldatlan vita után megkezdheti jól megérdemelt rövid húsvéti szünetét. Husvételőtti szélcsend a belpolitikában Prága, április 1. Parlamenti tudósítónk jelenti: A képviselőim elnöksége a kormány beleegyezésével április közepére szándékszik egybehívni a házat. A kormány reméli, hogy a plenáris ülés összehívásáig a sürgős késekben, elsősorban a tisztviselők fizetésrendezése ügyében megegyeznek a volt koalíciós pártok. Cseh politikai körökben op- timisztikusan ítélik meg a politikai helyzetet és számolnak már azzal az eshetőséggel, hegy a üsikv-S—. .aslat is 30-ig törve.. rőre lép. A ^epviselőház szociálpolitikai bizottsága már a jövő héten összeül és az eddigi diszpozíciók szerint három ülés alatt letárgyalja az ominózus tisztviselő- javaslatot. A mai nappal megkezdődik a teljes politikai szünet, amely a köztársaságban már több éve szokásban van. A kormány és a pártok semmiféle tanácskozásokat nem folytatnak. A komoly és beható munka közvetlenül husvét után újra kezdetét veszi s tulajdonképpen csak a jövő hét folyamán fog eldőlni, hogy Cserny miniszterelnök meg- szerzi-e az egyes kérdések letárgyalásához a szükséges parlamenti többséget. között a kétségbeesésből felemelni, sajgó
