Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-02 / 77. (1115.) szám
2 Fegyelmi eijárás Komárom vezetősége ellene költségvetés késedelmes elkészítése miatt A komáromi járási bizottság viharos ülése Komárom, április 1. (Saját tudósítónktól.) Március 31-én tartotta a komáromi járási bizottság rendes havi ülését Fodor Adolf dr. járási főnök helyettes elnöklete, alatt A ma megtartott ülés már előre mozgalmasabbnak ígérkezett, szerepelvén tárgysorozatán Komárom város 1928. és 1924. évi zárszámadása ' is. Bejelentést tett az elnök a Délszlovenszkói Villamosmüveken résztvevő járási községek által jegyzett összegekről. A bejelentés szerint Örs- ujfalu 32 000, Aranyos 46.000, Guta 192.000, Komárom város 500.000, Ekel 32.000, Nagymegyer 05.000, Izsap 25.000, Nemesócsa 90.000, Turisza- ! állas-Szilas 5000 koronával vesznek ré.-zt az alapításban. Jóváhagyta a bizottság Keszegialva község, Guta iskola építési költségelőiráa za s több község alkalmazottai fizetés javítása ügyében no zott határozatait. Komárom város 1923. és 1924. évi zárószámadásainak előterjesztése után Mészáros Károly (magyar nemzeti párt) rámutat arra. hogy oly nagy fontoságu ügyet, mint egy 4 millió koronát meghaladó összegű zárszámadást nem lehet aktaszerüleg elintézni. Egyébként is o városi gazdálkodás oly siralmas düa- í pótban van, hogy a két esztendei, sár- számadásokból kimutatott több, mint egy millió korona számolási deficit okait a. bizottságnak szorgosabban kell megvizsgálnia. Javasolja, hogy küldessék ki egy háromtagú bizottság, amely a zárszámadásokat tüzetesen átvizsgálja, összehasonlítja, a, megfelelő költségelőirányzattal, s jelenlést tesz a legközelebbi bizottsági ülésen. Mohicsy János dr. (magyar nemzeti párt) sóvá feszi a város gazdálkodását. Lehetetlenség a járási bizottságnak betekintést nyerni a város gazdálkodásába, s nem élhet a járási bizottság a felügyelet jogával, ha a város költségvetééseit éves késedelemmel terjesztik be, zárszámadásaival pedig évekig vár. Többször volt kénytelen szóvá tenni a város vezetőségének ezt a helytelen eljárását, és különösen tekintettel arra, hogy a város adósságai egyre c-sak szaporodnak, egyszer már hatékonyabb rendszabályokat tart, szükségesnek életbeléptéim. Javaslatot tesz arra, hogy a zárszámadások és költségvetések késedelmes beterjesztése miatt fegyelmi eljárás indittassék a város vezetője, és fő- ] számvevője ellen- ) A javaslatot egyhangúlag fogadta el a bizottság, s . . a város két évi záröszdmadásdi tudomásul nem vette, attól a jóváhagyást megtagadta. Hasonlóan éles bírálatot váltott ki a város ideiglenes alkalmazottainak a városi nyugdíj intézetbe felvételéről hozott városi közgyűlési határozat. Prausz E. járási előadó szerint a határozat már helytelen indokai miatt sem hagyható jóvá, mert nyugdíjra csak a szervezett állásban levő tisztviselők és alkalmazottak tarthatnak igényt. Mészáros Károly bizottsági tag méltányolja ugyan a város határozatából kiviláglő szociális gondolkodást, de lehetetlennek tartja, hogy a város ismét uj terheket vehessen magára. Javasolja, hogy a V>A«Vaü-HIRT*at> járási bizotság vegye le egyelőre napirendjéről a kérdést és várja be, mig a város elkészíti az uj szervezeti szabályrendeletét. Mohácsy János biz. tag hem akarja elutasítani a kérelmezőket, de ebben a kérdésben is a város javát kívánja szolgálni akkor, amikor az előtte szóló felfogásához csatlakozik, hogy a nyugdíjintézetbe való felvétel és a szervezeti szabályzat egyidejűleg tétessék tárgyalás anyagává. A bizottság Mészáros Károly biz. tag javaslatát 1 szavazat ellenében elfogadta. Fodor Adolf dr. jár. főnök h. elnök sürgősségi indítványt tesz, Guta községben 9 uj iskolahelyiség építése tárgyában. A bizottság, tekintettel arra, hogy- a község még ma is pótadó nélkül tud gazdálkodni, a lakoság számára tehát különleges újabb terhet nem jelent az építkezés, s főleg mert népmüvelődósi célt szolgál a község határozata, egyhangúlag hagyta jóvá a beterjesztett közgyűlési határozatot. Több tárgy nem lévén, az ülést elnök berekesztette. A lengyel-csehszlovák konfliktus Nagy felháborodás Varsóban — A földmivelésügyi miniszter engedményeket tesz a sertésszállitás ügyében Prága, április 1. Napok óta foglalkoztatja a közvéleményt a lengyel-csehszlovák viszonyt súlyosan .érintő átszállítási tilalom, amellyel a prágai kormány a lengyel szarvasmarhák és sertések kivitelét jóformán, lehetetlenné tette. Ausztriában, főleg Bécs- ben nagy fölzúdulásra adott okot, hogy bizonyos csehszlovák retorziós intézkedések miatt a bécsi piac elesik az olcsó hústól és a nép ismét tetemesen nagyobb összeget kénytelen fizetni a zsírért. De az ausztriai fölzúdulás korántsem akkora, mint amilyen Varsóban támadt a csehszlovák intézkedések hallatára. Kiernik dr., lengyel földmivelésügyi miniszter, tegnap fogadta a varsói sajtó képviselőit és éles hangon kikelt a csehszlovák átszállítási tilalom ellen. Megemlítette, hogy Hodzsa dr. volt csehszlovák földmivelésügyi miniszter állandóan a lehető legkedvezőbben intézkedett a lengyel földmivelésügyet súlyosa érdeklő sertéskivitel megkönnyitéséről s a legújabb ellenintézkedés csak az uj kormány machinációja. Lengyelországot fölöttébb meglepte ez a tilalom, mert a január elsején megkezdett lengyel-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások éppen befejezés előtt állottak, amikor ez a hirtelen rosszakaratú lépés jött s a megegyezést újból lehetetlenné tette. A továbbiakban a miniszter egyenesen barátságtalan cselekedetnek minősítette Prága eljárását s kilátásba helyezte Lasocki lengyel követ intervencióját. A sertéskivitel tranzitforgalmának elzárása kihatással lesz Skrzvnski lengyel miniszterelnök tervezett prágai látogatására is, mert ha nem sikerül megegyezni, a lengyel miniszterelnök semmiesetre sem jön el a csehszlovák fővárosba. Bécs, április 1. Ramek dr. prágai tartózkodása alatt tanácskozott Benes dr. külügyminiszterrel a lengyel sertések átszállításának ügyéről is, Benes kijelentette, hogy a tilalom nem jelent harci rendszabályokat Lengyelország ellen, csupán állategészségügyi szempontból történi Hivatalos csehszlovák körök ugyanakkor úgy nyilatkoztak, hogy a tilalmi rendelet kezelésénél a legmesszebbmenő tekintettel lesznek az osztrák igényekre s lehetővé teszik az olcsó sertéshús Ausztriába szállítását. A prágai földmivelésügyi minisztérium is kijelentette, hogy kellően indokolt esetekben hajlandó a tilalmat egyes részleteiben megszüntetni. Bechyne a koalíció bukásának okairól Lehullott a lepel a Svehla-kormány végsó napjainak kulisszatitkairól Prága, április í. Bechyne volt miniszter a Nova Svoboda mai számában beszámol missziójáról, amelyet mint miniszterelnökhelyettes vállalt és cáfolja azokat az állításokat, hogy ő okpzta a koalíciós kormány bukását. Bechyne az akkori tárgyalások alkalmával voleinénynyilváni- tásra szólította föl a koalíció pártjait. A szociáldemokraták kijelentették, hegy támogatni fogják továbbra is a koalíciós kormányt, akár Svehla, akár más pelitik is lesz az élén. A vámkérdést azonban eliutézoltnek tekintik a múlt évi kisérő vámok kormányrendeletével. A fix vámokat határozottan elutasítják és azt a kormány, amely ezt rendeleti utón be akarja vezetni, másnap a parlamentben leszavazzák. A fizetési törvényt szükségesnek tartják, de az ő módosításaikkal. Nem fogadhatják el a cukoradót, ha azzal a cukor ára emelkedne. A lelkészek fizetésemlését gyáltalában szóba sm engedhetik hozni. A cseh nemzeti szocialisták hasonló feleletet adtak. A néppárt a fix gabonavámok mellett volt anélkül azonban, hogy annak azonnali bevezetését kérte volna. A tisztviselő javaslatot viszont csakis a kongnia ^rendezésével egyidejűleg akarta elfogadni. április 2, péntek Az agráriusok, akiknek nevében Svehla tárgyalt, azt felelték, hogy akarjuk a koalíciót, a tisztviselő javaslatot, a cukora.íó felemelését, még hogyha a cukor forgalmi ára magasabb is lesz, a kongruan rendezését az állami tisztviselők fizetésrendezésével egyidejűleg és föltétlenül a fix gabonavámokat, amelynek elhalasztását legfeljebb három hétre engedik meg. Bechyne képviselő ezekhez megjegyzi: Én úgy láttam ebből, hogy az agrárpárt vámultimátumot terjesztett elő. Mások talán ezt nem úgy veszik. Előttem világos volt, hogy ha az agrárpárt követelése szerint a fix gabonavámok rendeleti utón három héten belül megvalósulnak, akkor a szociáldemokraták a kormányt megbuktatják. Vitás volt a tisztviselőjavaslat is, a lelkészek fizetésének rendezése miatt. S végül nem volt megegyezés a pártok között a cukoradó kérdésében sem. Ilyen körülmények között nem voltam hajlandó a kormány vezetésére, mire Svehla és elhatározta, hogy lemond. Bechyne szerint tehát ezek a dolgok okozták a koalíciós kormány bukását Ruszinszkó diktátora Prágában Prága, április 1. Cserny miniszterelnök táviratilag magához kérette Rozsypal ruszin- szkói alkormányzót, hogy a ruszinszkói helyzetről jelentést tegyen neki. A félhivatalos Prager Presse hangsúlyozza, hogy a hivatal- nckkormány nem szándékozik a jelenlegi ru- szinszkói rezsimet megváltoztatni. A magyar népszövetségi liga évi közgyűlése A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga 1926. évi április hó 11-én (vasárnap) délelőtt 11 órakor Losoncon a Füleki-ut 12. szám alatt tartja rendes évi közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó; 2. Szüllö Géza dr. díszeim^ beszéde; 3. Beszámoló á Liga multévi működéséről; tartja Flachbarth Ernő dr. ügyvezető alelnök; 4. Előterjesztés a helyiszervezetek megalakítása -gyében; 5. Pénztári jelentés; 6. Esetleges indítványok. Húsvéti illatszer [feyf COTILLŐN XLa ÍJ) erősen parfümirorott, bármely illatban mindenütt kapható. Újdonság! Újdonság! dtolillon Főéi árusítóhely: „Siren" Praha-Vinohrady 1662. A lábadozó*) Mi történt velem? Ki telte rajtam e rontást? Hisz’ töméntelen Asszonyt csókoltam én, Ki pusztított El engemet rohnnvást? Mi bús titok Emészt? Ki mart belém? Hol az ököl, Mely rést ütött és vert utat? És senkitől Sem félt és most sután Sorvad feléd: Nyitott tenyér és ki benne kutat Halál jelét Láthatja ott csupán. Jgézet-é? RettendÖ, ronda rontás. Mondd: nézed-é, Hogy talpraállok én? Tavasz lehe Uj erő, uj forrongás, Tavasz fele Tán arra járok én. Hol gyöngyvirág Csilingel jószágot, S gondolni rád *■ Nem enged istenem. Könnyes szemem. A Nap forrón ragyog. És kérdezem: „Mi történt itt velem?1' György Ferenc. • Mutató a „Férfisírás“ rimü, készülő ~cr- seskötetböl. Himek örök tánca Irta: Szombathy Viktor. A levegő is tele volt a boldogság illatával. A fáik örömmel legyezgették az illatot és leveleik között széles foltokban csillogott a nap sárgája. A patakokban friss viz folydo- gáit s a mezőn szerteszét izzó pipacsok és fehér margaréták dugták ki fejüket a zöld fü- rengetegből. Mindenütt széles vidámság zengett. A nagy világünnep pirosbetüs napja következett el: a Férfiak meghódolása a Női Nagyság előtt. Nagy, nagy ünnep volt. A rengeteg füves térséget fák szegélyezik.., mint tánctermet a girlandok. Láthatatlan zenekarok hangja surrant a fák mögül s a mezőség közepén óriási lombsátor emelkedett. A férfiak ekörül csoportosultak. Vig zaj- gásuk felverte a méltóságos nyugalmat. Az ünnepi szónok a lombsátor tránusának lépcsőz etér e állott. Harsányan vitte szét a szél a hangját.. — Férfiak! íme, meghajlunk a Női Fenség előtt, tisztelettel borulunk le a nők előtt s örökérvényűen fogadjuk el uralmukat! — Minden dicsőség a Nőké! Minden szépség a Nőké! Minden jóság az övék, minden kiváltság az övék. íme törvényt mondtam. Senki sem szólt ellene. Boldogan fogadták el a kinyilatkoztatást. — Megvédjük őket. Minden tüskét eltüntetünk lábaik elől, mindent, mindent nekik adunk, hogy imádhassuk őket., örökös az ő uralmuk és jaj annak, aki a törvényt meg! fczegb .. w ...■ ___________. Mo st egy másik kiáltotta a törvényt: — Nem bántjuk őket. Hatalmasokká te- szük őket. Minden kívánságukat teljesíteni kell! Eddig szólt a törvény. Senki sem akart törvényszegő lenni: először találkoztak a férfiak egy véleményen. S ekkor, a boldogság parokszizmusában a főtörvénymondó megrántotta a sátorfüggöny zsinórját. — Evőé! — kiáltotta egyhanggal a világ férfiainak összessége. A sátor emelvényén ült a Nők jelképében az Egy Nő. A világszép, világjó, világ- bölcs nő. Egyparancsra hajolt meg mindenki, önkényesen, magukszán tából helyezték a férfiak talapzatra a női jogot s tették meg Őket a föld birtokosaivá. A nők először riadtan, gyanakodóan védekeztek, azonban hamar beletalálták magukat a legjobb szerepbe és magátólértedődő- nek vették az örök törvényt, amit mai nap iktattak a férfiak szivébe az Egy Nő előtt, aki minden lányok és minden asszonyok megtestesítője volt A lombsátrak mögül lassú, halk zene hullámzott lágyan. Először finoman, harmonikus akkordok legyezgették az ünneplők fülét. Később vadabb, indulatosabb, emberibb lett az étben zene. A férfiak mosolygása nevetéssé szélesült. Vidám táncmozdulatok ringatták testüket. Ide-oda lépdegéltek, összefogózva járták a lassú táncot az Egy Nő előtt. A főtörvénymondó méltöságosan járta k- ii és ingerlőén tette csípőre a kezét. A zene, hogy erősbödőtt, ők is hevesebb mozdulatokkal, vadabb ritmussal dobálták lábaikat. ^ A főtörvénymondó feljebb került egy lépcsővel és belenézett az Egy Nő szemébe. — Vén kujon! — rikkantotta el magát egy messzebb táncoló legény. De ez nem hallgatott oda. Egyre hevesebb lett a zene és a férfiak kitágult orreim- pával, piros arccal legyezték maguk előtt a melegséget s az izzadságot. A főtörvénymondó már egészen ott állt az Egy Nő mellett, aki szelíden mosolygott rá s gyanútlan szeméből határtalan, bizalom sugárzott ki: — Táncolni, ha jönne! — könyörgött a főtörvénymondó s negédes mozdulattal intett az Egy Nőnek, aki engedelmesen állott föl s méltóságteljesen lépkedett lefelé a lépr v. A férfiak táncostömege .w.. . hold g k ...i-ásba harsogta szét jókedvét. Még vadabb lendületté csavarták testüket s csattogtak a tenyerek a nagy vig&ágban. — A mi nagy királynőnk leszállóit a nép közé! — kiáltották boldogan s magukféledten. Vad, kaotikus iramodás kezdődött. A főtörvénymondó vigyázva karolta át az Egy Nőt s finom táncot kezdett a zene ritmusára. A nő engedelmesen járta vele a táncot. De a zene egyre szilajabb lett. A férfiak gyűrűt szorítottak a táncoló párok közé. Izzadságuk gőzölve párázótt testükről, hajuk csapzottan verte a váilukaf. Egy vörösképü fickó volt végre a legmerészebb: Én isi —- kiáltotta s elpenderitette a főtörvénymondót az Egy Nő mellől. Alig valaki szörnyedt csak el. Fejüket elborította a vér s mindegyik közel akart férkőzni az Eszményhez. — Én is! Én is! — ordítozták.
