Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-08 / 80. (1118.) szám
1926 április 8, csütörtök. 't>r&gaí-A'\a<vV*.íp>•hiruat. 3 Haiáios húsvéti öntözködés falun Átokházán a falusi legények a kutnál ösz- szeverekodtek és késliarcot kezdtek — Egy legény halva maradt a csatatéren — 15 legény megsebesült — A P. M. H. tudósítójától — Szeged, április 7. A Szeged melletti Atokháza községben husvét hétfőjén vérbefult a hagyományos húsvéti öntözködés. Falusi szokás szerint a legények a meglocsolandó lányokat nagy diadallal vonszolták a falu közepén lévő kúthoz, ahol vödrökkel szórták rájuk a vizet. A kutnál egy 10—15 főből álló legény-csoport álldogált. A falusi legények egy másik csoportja dalolva jött a kút felé, hogy a leányokat megöntözzék. Mikor a két csoport összeért, több legény összeveszett, mire előkerültek a bicskák. rA legények két csoportra oszolva késsel és botokkal támadtak egymásra, a leányok si- kongva elmenekültek, hogy segítséget hozzanak és megakadályozzák a verekedést. A legények egymásnak rontva, többen közülük ittas állapotban, formális közelharcot vívtak, aminek eredményeként egy legény holtan maradt a verekedés színhelyén. 15 legény pedig, köztük többen súlyosan, megsebesültrAz átokházai véres húsvéti öntözködés ügyében a csendőrség megindította a nyomr ást és eddig máris több legényt letartóztatott. „A férj a kocsit húzza és a bakon a nagyságos asszony hajt“ Az elnyomott férfiak kongresszusa Becsben — .Védelem a nőkkel szemben Becs, április 7. (A P. M. H. bécsi tudósitójától.) Néhány nap előtt Bécsben megalakult az elnyomott férfiak ligája, amely céljául tűzte ki, hogy kiharcolja a férfiak jogait a nőkkel szemben. A P. M. H. bécsi tudósítója a mai postával hosszú memorandumot kapott a liga vezetőségétől, ennek ismertetése helyett azonban inkább közli az alakuló gyűlés lefolyását, mivel a szónokok beszédeiből plasztikusabban tárul elénk, hogy mit akarnak az elnyomott férfiak. „A mi célunk nem az, hogy az asszonyokat megfosszuk az őket megillető jogoktól — fejtette ki az elnök. — Amit mi akarunk, az nem egyéb, minthogy olyan jogrend alakuljon ki, amely lehetetlenné teszi, hogy a férfiakat annyi igazságtalanság érje, mint manapság. Nem törődünk a „kávéház-ircdalmá- rok“ lármájával, azokkal, akik szerint az éjjeli lokálok és a bárok típusai a normális férfiak és azt hirdetik, hogy a tisztességes családi életet élő feleségek és az utca leányai között semmi különbség nincsen. Azt a férfit, aki nem teljesiti kötelességét, sújtsa a törvény teljes szigora. Másrészt azonban nem lehet fentartani a jelenlegi állapotokat, amelyek a férsiakra csak kötelezettségeket rónak, joogk nélkül. Nem lehet tűrni azt, hogy a nők egyszerre egy csomó férfival szeretkezhetnek és azután tetszésük szerint az ötödikre, avagy tizedikre reá fogják, hogy ez a gyermekük apja. A férfiak gyakran azért nem akarnak tartásdijat fizetni, mivel nem biztosak abban, hogy valóban az ő gyermekük-e az, akiért fizetni kell. Sokan szivesen és önként fizetnének, ha bizonyos fokig biztosak volnának apaságukat illetőleg. Az elnök azután közölte, hogy egyes női szervezetek mozgalmat indítottak annak érdekében, hogy a törvénytelen gyermek apja és levált férjek ne kaphassanak külföldre szóló útleveleket. Egy másik szőnek kifejtette, hogy az osztrák börtönökben ülő férfiak javarészét feleségük juttatta a börtönbe. Nem csekély azon férfiak száma, akik feleségük miatt tébolydába kerültek. Ennek az az oka. hogy a hatóságok a nőknek mindent elhisznek, a férfiaknak semmit sem. Ez tarthatatlan állapot, hiszen a hazudozás éppen a női nem sajátságos tulajdonsága. A férfiak rabszolgaláncai valódi női és ördögi ravaszsággal vannak kovácsolva. A férj a kocsit húzza és a bakon a nagyságos asszony ül. És ha a férj nem húz szakadásig, akkor lesújt reá a paragrafusok korbácsa, hogy eláll a lélegzete. A hatásos szónoklatok után a jelenvoltak, mintegy háromszázan, megalakították az elnyomott férfiak ligáját a nőkkel szemben. ... Bécsi erkölcskép 1926-ból... Ankét a sziovenszkói szini-idénybeosztások ügyében Kassára vonatkozólag nem történt megállapodás — Pozsonyban 120 magyar előadást javasolnak Pozsony, április 7. (Saját tudósítónk telefonjelentése). A régóta húzódó szloveu- szkói színi szezón igazságos beosztása ügyében — mint azt tegnapi számunkban megírtuk — ma délelőtt az érdekelt körök képviselőinek részvételével ankét volt a pozsonyi teljhatalmú minisztérium tanácstermében. Az ankét délelőtt 10 órától délután 2 óráig tartott, és bár nem volt nyilvános, még a sajtó képviselőit sem hívták meg, annak lefolyásáról a következőket sikerült megtudnunk. Az elnöki széket részint Maule kulturre- ferens, részint Cserno dr. miniszteri titkár töltötte be. Az értekezleten jelen volt a magyar szinpártoló egyesület képviseletében Forgács Antali az egyesület elnöke és Aixinger László dr., azonkívül Faragó Ödön magyar színigazgató is. Pozsony városát Vá- mossi István dr. a magyarok, Frühwirt Samu dr. pedig a németek részéről képviselte. Kassáról egy szlovák tag vett részt az értekezleten, amelyen természetesen ott voltak a cseh érdekeltek is. A csehek képviselői eleinte ahhoz az elvhez ragaszkodtak, hogy az opera nemzetközi kulturvivmány és egyaránt hallgathatják azt a csehek, magyarok és németek. A téli szezőnnak tehát az övékének kell lenni. Forgács Antal a magyar szinpártoló egyesület felfogását adta ezután elő, amelyhez Aixinger és Faragó is hozzászóltak. Ragaszkodnak ahhoz, hogy Pozsonyban, a magyar színészek évi 120 előadást tartsanak. Hosszas eszmecsere után abban állapodtak meg, hogy az ankét javasolni fogja a miniszternek, hogy Pozsonyban a téli szezon alatt a magyar színtársulat az eddigi havonkénti négy előadás helyett hat előadást tartson, amelyből négy a városi színházban volna, kettő pedig a színházon kiviil (ez esetben vagy a Népház, vagy a Vigadó jöhetne számításba.) A nyári eddigi egy hónap helyett pedig két hónapig tartson a pozsonyi magyar színi szezón, még pedig egy teljes hónapig a Városi Színházban, a másik hónapban pedig a Ligeti Arénában. A kassai színi szezón beosztására vonatkozólag az ankét várakozó álláspontra helyezkedett. A csehek ragaszkodnak ahhoz, hogy a csehszlovák druzstvo Kassán hat hónapig játszón, és pedig október 1-étől április 15-éig. Erre vonatkozólag azonban végleges döntés még nem történt. Az értekezlet eredményéről az esti órákban hivatalos kommünikét adtak ki. A turócszentmártoni híres klauzula egy pozsonyi politikai pör tárgyalásán A Slovensky Dénnlk s Slovensky Néród szerkesztőinek sajfépöra — Mit határozott a turócszentmártoni nemzeti tanács az autonómiáról Pozsony, április 7, (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Ma délelőtt a pozsonyi szlovák és csehszlovák körök általános érdeklődése mellett kezdte tárgyalni a pozsonyi törvényszék kmet-birósága Kavecska Ferenc táblabiró elnöklésével a Husek—Koza-Mate- jov György sajtópart, amelynek során annak a kérdésnek kell tisztázódnia, hogy létezik-e a turócszentmártoni deklarációban sokat emlegetett titkos klauzula, amely a szlovákoknak tiz év múlva bekövetkezendő autonómiájáról intézkedik, A tárgyalás kilenc órakor kezdődött meg zsúfolásig megtöltött teremben. Érthető a nagy érdeklődés, amely főként a sajtó képviselőinek tömeges jelenlétében nyilvánult meg, mert hiszen a két testvérnemzet közötti kapcsolat a mai nagy politikai per tárgya: a szlováké és a csehé. Megalakul a kmet-biró- ság. Sorsolás utján Kempny Károly pozsonyi gyógyszerész, a szlovák néppárt pozsonyi szervezetének elnöke az egyik kmetbiró, a másik pedig Jurkovics Dusán, a sziovenszkói csehszlovák politikai pártok egyik vezérembere. Szavazó bírák Pasek és Necid dr.-ok. A vádlottak padján Husek Károly, a félhivatalos pozsonyi Slovensky Dennik kormánylap főszerkesztője ül, akinek ez alkalomra a tárgyalást vezető elnök külön asztalt bocsátott rendelkezésére, amelyen a védekezéséhez szükséges hatalmas iratcsomó fekszik. A panaszos Koz a-M a t e j o v György, Hlinka lapjának, a Slováknak volt felelős szerkesztője, aki jelenleg — mint ismeretes — a szlovák néppárti disszidensek lapját, a Slovensky Národot szerkeszti. A felek jogi képviselői is ott vannak. Huseket Ivánka Milán dr. védi, Kozát Neuman Tibor dr. pozsonyi ügyvéd képviseli. Az érdekes pör előzményei a következők: Hlinka András, a szlovák néppárt vezére, még 1925 elején nyílt levelet intézett a Slovákban Ramek osztrák kancellárhoz, amelyben foglalkozik az 1918 október Bl-iki turócszetmár- toni deklarációval és azt irta, hogy volt annak egy titkos klauzulája, amely szerint a szlovák nép véglegesen csak tíz év múlva dönt népszavazás utján a cse- hekhez való tartozandóságáról, illetve teljes autonómiájáról. Husek Károly, Hlinkának nagy politikai ellenfele, a Slovensky Dennikben válaszolt erre a cikkre és azt irta Hlinkáról, hogy népcsaló, a klauzula nem létezik, humbug, hazugság az egész. Koza szerkesztő védelmére kelt a Slovákban akkori vezérének, Hlinkának, akit tudvalevőleg később elhagyott, s polemizált Husekkel. Husek újból válaszolt a Slovensky Dennikben és Kozát hazugnak nevezte. Koz# erre becsületsértési pert indított Husek ellen. A port már egy ízben tárgyalták és akkor a bíróság elrendelte a valódiság bizonyítását. A folytatólagos tárgyalás folyt le ma Pozsonyban. A sziovenszkói politikai élet vezető emberei, akik a prevrat idején nagy szerepet játszottak a mai helyzet kialakulásában, csaknem valamennyien fölsorakoztak a tanuk között. Ott voltak: Hlinka András, Juriga Nándor dr. és Zoch Samu nemzetgyűlési képviselők, Stodola Emil, Kmetykó és Vojtassák püspökök, Slavik János, Jánoska dr. evangélikus püspök, Krcs- méri István szlovák író és még számosán mások. A mai tárgyaláson nagy érdeklődés mellett. elsőnek mondotta el tanúvallomását Hlinka András, aki az 1918 október 31-iki híres turócszentmártoni szlovák nemzeti tanácsi ülésen résztvett, ahol a deklarációt megfogalmazták. Az értekezleten Dula Máté, a szlovák nemzeti tanács elnöke, elnökölt. A deklaráció mellett foglalt állást Hlinka is — mint mondja — azért, mert azt hitte, hogy a cseh testvérek állni fogják szavukat; ebben azonban csalódott, bár Dula az értekezlet bankettjén kijelentette, hogy a csehek mindent meg fognak adni, amit a szlovák nép kíván. A klauzula létezéséről Jurigától szerzett tudomást, mert ő már előbb eltávozott az értekezletről. Jurigával azonban rögtön az értekezlet után beszélt és ez mondotta neki, hogy a klauzula szóbeli megállapodás volt. A második tanú Zoch Samu evangélikus püspök, nemzetgyűlési képviselő, aki a deklarációt fogalmazta. A titkos klauzuláról nem tud. Nagy érdeklődés kiséri ezután Jtiriga Nándor dr. nemzetgyűlési képviselő kihallgatását, amely itt-ott általános derültséget kelt. A klauzula nem volt tiikos — mondja — azt a nyilvánosság mellett kötöttük szóbelileg. Dérer javasolta, hogy tíz év múlva döntsenek az autonómiáról, mert most csak a magyaroktól és a kommunistáktól kell tartani és azok ellen kell védekezni. Minthogy a szlovákoknak akkor még csak alig 500 főnyi intelligens emberük volt, nem követelhették akkor még az autonómiát, amely — sajnos — a csehek szerint már létezik, de csak az atló- terhekben. (Derültség.) Ezután polemizál Husekkel, aki állandóan közbeszól. Újabb derültséget kelt Jurigának riposztja, amikor Husek közbeszólásait egyszerűen azzal vágja vissza, hogy: „Magának, mint vádlottnak, nincs joga beszélni." Még néhány kérdést intéz Jurigához Ivánka, a vádlott védője, majd Medvecky Károly bajmóci prépost tesz lényegtelen vallomást. Utána Stodola Emiit, a szlovák nemzeti párt egyik vezérpolitikusát hallgatták ki, aki szintén résztvett a turócszentmártoni értekezleten. A titkos klauzuláról nem tud, csak arról beszélgettek, hogy mi lesz tiz év múlva, azonban nem precizirozták a dolgot. Kmetykó és V o j t a s s á k püspökök következnek ezután. 1918 október 30-án ott voltak ők is Turóeszeutmártouban, de csak arról tárgyaltak, hogy a magyarokkal maradnak-e vagy a csehekkel tartanak. Végül úgy döntöttek, hogy a csehekhez csatlakoznak. A re- publikáról akkor még szó sem volt. A tárgyalást ezután félbeszakították. Szünet után Slavik Jánosnak, a jelenlegi miniszter édesatyjának, Jánoska evangélikus püspöknek, Krcsméri Istvánnak, a Slovenská Ma- tica főtitkárának és a többi tanúnak kihallgatása fog következni. Az érdekes pörben ítéletre csak ma késő este vagy holnap délelőtt kerül a sor. Tormay Cecil Irta: Fáy Ilona. 1918-ban, a nagy összeomláskor, mikor odaveszett Magyarország kéthavinadrésze s a belső állapotok miatt is kétségbeesés szálta meg a lelkeket, üldözöttség, kifosztott ság, magárahagyott- ság leüt osztályrésze a kis ország lakói legjavának, Tormay Cecil egy nagy gondolatot vetett felszínre: egyesíteni a szenvedő, reményevesztett, utat nem látó asszonyokat s hitet, bizalmat önteni beléjük, erőt sugalmazni a bekövetkező küzdelmekre. így született meg a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. Eleinte titokban folyt a szervezkedés, de Tormay Cecil fáradhatatlan agilitása ezreket és ezreket nyert meg a keresztény magyar asszonyok közül. A MANSz eleinte politikával Is foglalkozott. A Károlyi-kormány kurta a választásokat, látszólag a legszélesebb körű választói jogot adta meg, de a féktelen terror megbénította a férfiak akciószabadságát, Tormay a választói jogot nyert nők mozgósításával akarta utjátállani a föltétien bekövetkező pusztulásnak. Hogy milyen nagy hatalommá fejlődött a MANSz, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy . Károlyi maga kénytelen volt számolni vele, egyre gyanakvóbban nézte működését sőt a mozgalom vezére, Tormay Cecil ellen elfogató parancsot is adott ki Amit a nemzet jobbjai előreláttak, a forradalom a kommunizmusban robbant ki, Tormay Cecilt halálra keresték s ő bujdosni volt kénytelen. Mint halálraítélt irta meg a „Bujdosó Könyv“-et két kötetben, a forradalomnak és kommunizmusnak ezt a nagy művészettel és kérlelhetetlen igazsággal megírt dokumentumát, mely minden nyelvre lefordítva, — az angol és amerikai ülusztrálva, — az egész világon elterjedt, leplezetlenül tárja föl a proletárdiktatúrának és előkészítésének rémségeit s mely örök nevet biztosit Írójának, még ha soha egyebet nem is irt volna. A proletárdiktatúra feloszlatta az összes egyesületeket, alakulatokat. A MANSz-ot nem oszlathatta föl, mert nem tudta hol megfogni, a lelkekbe nem tudott belemarkolni a vörös ököl, a titkon szőtt szálak csak tovább szövődtek. Az asz- szonyok, kiknek a szeretet a világuk, nem tudtak hinni a gyülöleit uralmában s hittel várták a föltámadást. Mikor a proletárdiktatúra után uj élet indult, a MANSz-nak nem kellett újból megalakulnia, nem kezdte meg működését, de folytatta. Tormay Cecü ebben az uj életben emberfölöttit dolgozott, letette a legkedvesebbet, az irótollat is, mely neki annyi hervadhatatlan babért szerzett s teljesen a szervezésnek élt, az agitációnak szentelte idejét, tehetségét, energiáját. Járt városról városra, vonaton, autón, kocsin, szekéren, hitet, biztatást, reményt vive a csüggedő asszonylelkekbe. Beszédében csodálatos szuggesztiv erő van, hit és melegség a hangjában. Magának soha semmit nem kíván, csak ad, ad folyton a hitéből, lángoló sze- retetéből. Rövid idő alatt hatszázötven asszonyE1 ü d © egy 100 kát. holdas birtok A Verebély (Nyitra m) melletti Tajna-Sári községben levő Vály-féle (jelenleg a Bakó testvérek tulajdonában) 100 kát. hold kiterjedésű bírtok emeletes lakóházzal és gazdasági épületekkel A birtok 1926, október i-én. átvehető. Az egyik tulajdonos (dr. Bakó Oszkár) a birtokon tartózkodik április hó 8-ig, a vétel feltételeiről nála személyesen is lehet érdeklődni. Április hó 8-a után a tulajdonos lakhelye: Gyöngyös, Heves megye (Magyarország).
