Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-08 / 80. (1118.) szám
4 1926 április 8, csütörtök. ............................ ■liimPiBBimZBrjC sz ervezőiéi alakított meg, — és ami több ennél, — hozott egy akaratra. A MANSz a kommunizmus bukása utón teljesen megszűnt politikával foglalkozni Eg.sTÓszi a lelkekben ápolja a régi ideálokat, a nemzed gondolatot és a vallásosságot, másrészt, kulturális és karitatív munkát fejt ki. Házi ipari tanfolyamokat rendez. Százhar- ^ minc szövőtelepe annyi vásznat, szőttest készített, ; hogy befogná az ország határút. A szovődék jövedelmét szegény gyerekek felruházására fordítják 1 1825 karácsonyán több mint egy milliárdot osztott ' szét a MANSz. Vannak falvak, hol vándorkosá- 1 rakat létesítettek szülő anyák számára. Másutt i szegényeknek népkonyhát tart fenn. Uj házhelyeseknek anyagot oszt ki az építkezéshez. Az alföldi tanyákon könyveket oszt szét annak a kui- ^ turéhes, de minden kultúrától a távolságánál elzárt értékes pusztai népnek. Alapítványt gyűjt szegény tanulók könyvvel való ellátására. Se szeri, se száma az újabb és újabb eszméknek, uj <> működési ágaknak, a kulturális és karitatív élet hiányai pótlásának a vidéken éppen úgy, mint a fővárosban. A legnagyszerűbb mégis, amit a MANSz a t tanulóifjúságért tesz, az éhezve tanuló ifjúságért, * a nemzet reménységéért. A Horthy Kollégium** (egyetemi ifjúsági otthon) gondozása a MANSz- ra van bízva. Ebben a vidéki városok é3 falvak asszonyai egy-egy szobát alapítottak s az ebben ^ lakó ifjúságot az alapító MANSz látja el élelem- s mel é9 minden szükségessel, még tandíjjal is! A MANSz tartja fenn a Kollégium menzáját, 700 r ifjú számára s varrodát is rendezett be, hol a ta- j. Dűlők ruháit kijavítják. A MANSz gondoskodik a „Sarolta Leányotthonról** is, mely női egyetemi t hallgatóknak van berendezve. a A MANSz-t a magyar női lélek felháborodása ], hozta létre egy a magyarsághoz méltatlan törté- r nelnii kilengés ellen s az ezáltal okozott sebeket s igyekszik gyógyítani. Ebből kifolyólag semmi kül- a földi alakulattól nem vett mintát A külföldi női p szervezeteknek mindenütt van valamelyes femi- 1 ni«ta törekvésük. A MANSz-nak nem célja az b asszonyoknak mostani helyzetéből való kiemelő- i, se. a családba akarja belevinni a kultúrái, az egy- D máson segiteni akarást, s a keresztény ^nemzeti p gondolatot. A MANSz nem tartozik semmiféle D politikai pártkoz, nem kért mandátumot magának p a nemzetgyűlésbe sem „ott van képviselője min- p den otthonban, ahol magyar anya Van!** — g Természetes, hogy a MANSz kifejezett é3 p rendíthetetlen nemzeti és keresztény irányú mű- {, ködösét nem nézik jó szemmel azok, akik az or- p szagot az októberi forradalom révén a komtóuniz- t musba hajszolták s igyekeznek-eszközöket nem p válogatva — gáncsot vetni neki, szétrombolni őt. g Ezért igyekezték mindenek előtt Tormay Cecilt E megrágalmazni, sárbarántaní e igy az ország, kü- v Ionosén az asszonytársadalom előtt diszkreditálni. Nem sikerűit, mert azok vezérükbe vetett bitét és bizalmát, akik látták, mit tett, mit fáradt az ügy 1 'érdekében, fütetlen vonatokon utazva, esőben, hóban, nyitott szekéren kooeizva, hogy vitte nekik a hitet, bíztatást, hogy váltoía valóra a legnehezebb terveket, — semmiféle rágalom meg nem ingathatja. A MANSz tavaly tavaszi nagy gyűlése mutatta meg a működésnek eredményét. Sok ezer ' MANSz tag gyűlt össze az uj városháza nagytermében, sok ezren azonban az utcán szorultak, meTt nem fértek el a teremben. És egymás mel- lett ültek a polgármesterné s a kend ős paraszt- •* asszonyok, a legfelső körökhöz tartozó úri dáma 1 s az egyszerű iparos, — munkásasszony. 1 A MANSz, mint egy hatalmas gyűrű, étfonja j az egész országot s az ékkő, mely összefoglalja < ezt. a gyűrűt, ez az energiában és szervezőképes- ; ségben páratlan asszony, ki egyénileg óriási áldozatot hozott ennek a szervezetnek avval, hogy a szent, ügy érdekében, — reméljük, hogy csak egyelőre, — letette az iró tollát, lemondott az iró dicsőségéről. Ám ezért a nagy áldozatért bőven kárpótolja őt az az óriási eredmény, melyet a <] „lelkek halászása** hozott meg. , Tormay Cecil, mielőtt a MANSz gondola*a meg fogant lelkében, nagy, — már nemcsak Magyarországon, de a külföldön is, — ismert és ; ünepelt Írónő volt. Egész fiatalon Írni kezdett már. Uránia darabjait számtalanszor adták, a „Szirének hazája** és a „Virágok városa** a történelem és művészet ragyogó összefogásai. Ezek- után irta meg az „Emberek a kövek közt** című irodalmi szenzáció számba menő regényét. Egy kiadás követte a másikat. Berlinben, Párásban jelent meg hamarosan, franciára Marcelle Tinaire fordította. Az első külföldi revük hosszú méltatást hoztak róla s Írójának neve egyszerre ismert és elismert lett az egész világon. Az elismerés, a siker nem akasztotta meg fejlődésében, mint sokakat. Néhány évvel később megírta mestermüvét, „A régi ház*‘-at. A regény sarkkövét a föld szere tete alkotja, ezt azt érzést otthonában, édesatyja, Tormay B. házában szívta magába, kit, mint me- zőgazd. Írót az Akadémia tagjává választott. Magyar nyelven 31.000 példányban fogyott el, a Tud. Akadémia jutalomban részesítette, Európa majd minden nyelvére le van fordítva és külföldön épp úgy el van terjedve, mint idehaza. Ezt követte a „Viaszfigurák** című novelláskÖtete, végtelen finom, mély elbeszéléseivel, mely 1918- ban, a legnehezebb időben jelent meg s mégis 9 ezer példányban kelt el. Azután jött a bujdosás és a — „Bujdosó könyv**, mely az Írónője külföldi hírét a szó legszorosabb értelmében világhírré emelte. Azóta nincs ideje az Írásra, mindössze hét apró képe jelent meg egy füzetben tavaly. A MANSz szervezése lefoglalja minden idejét, nagy lelkét, melyet eddig könyveiben adott embertársainak, most tettekre váltva osztogatja szét. Az „Emberek a kövek között“-ben azt mondja: „Nincs messzebb ut. mint az embertől az emberig", ö maga cáfolt rá erre az igazságra, mért megtalálta a legközelebb vivő utal a magyar asszonyok leikéhez: a szeretet és jóság útját, Az első szép napon elindul Amundssn léghajója V pápa fogadta és megáldotta az expedíció tagjait Róma, április 7. j vedélyes turista volt. Kifejezte azt a remé- A pápa ma délelőtt külön kihallgatáson j nyét, hogy az* expedíció jól fog sikerülni és fogadia az Amundsen expedíció tagjait, akik;végül megáldotta az expedíció tagjait, a norvég követ vezetésével jelentek meg a i Az expedícióhoz szükséges előkészületek Vatikánban. Őszentsége igen melegen érdek-; már annyira előrehaladtak, hogy a legkoze- lődött az expedíció iránt, elmondotta, liogyjlebbi derült szép napon már útnak is indul- tisztában van egy ilyen vállalkozás nagy ne-1 hatnak Amundsenék. kézségeivel, hiszen egyidőben maga is szén-1 A világhírű Zinaida Jurjevskaja énekesnő tragédiáját véglegesen megoldották i Hogyan találták meg a hulláját? — A szép Zinaida asszony öngyilkosságot követett el Berlin, április 7. Tegnapi számunkban rövid táviratban jelentettük, hogy' az ősszel rejtélyes körülmények között eltűnt Zinaida Jurjewskaja asszony holttestét megtalálták. Ezzel meg is oldották azt a titokzatos rejtélyt, amely a múlt év ősze óta az egész világsajtót olyan izgalomba hozta. Szombaton délután egy Andermattban állomásozó ezrednek két katonáját járőrszolgálatra küldötték ki és ezek az and emiatt i ördögszakadék mentén Göscbennen felé gyalogoltak. Körülbelül egy kilométernyi távolságra az ördögükből a Reuss-folyó téjfcékzó habjaiból egy hullát láttak kiemelkedni. Azonnal visszaszaladtak Ander- mattbá, hogy a rendőrséget és a községi elöljáróságot értesítsék, mert rögtön arra gondoltak, hogy a holttest az ősszel eltűnt énekesnő. Néhány perc múlva a községi elöljáróság több tagja és a Korona-szálloda vendéglőse kimentek a megjelölt helyre. A hulla kiemelése rendkívüli nehézségeket okozott, mert éppen ezen a helyen a lejtő mintegy 20 méter magas és igen meredek. Végül is kötelekkel sikerült a hullát kihúzni és a személyazonosságot meg is állapították, mert a szállodás azonnal felismerte az eltűnt énekesnőt a holttestben. Kótségenkivül megállápiíották, hogy öngyilkosság történt és Jurawskaja asszony mielőtt a szakadékba vetette volna magát, borotvával fölvágta ütőerét. A hullán még most is megállapítható volt az éles vágás. A baltérd alatt 5 centiméter hosszú sebet találtak, amelyet valószínűleg esés közben a sziklakövek okoztak. A baloldali koponyafedő fel volt szakadva és az énekesnő arca több helyen vágásokkal volt eléktelenit- ve. Egyébként, azonban a hulla meglehelAsen sértetten volt, amit annak lehetett tulajdoniani, hogy egész időn át hóban és jégben feküdi. A haj azonban teljesen eltüní. Általános feltűnést keltett, hogy Jurjewskaja asszony holtestét egyáltalán fel lehetett találni, még pedig alig néhány tzáz méternyire az öngyilkosság színhelyűétől. Az ördögszakadékban ugyanis eddig sohasem találtak hullát, mert az örvénylő Reuss mindent őrült sebességgel ragad tovább magával és a Reussba került emberi testeket a kiálló sziklákon a folyó habjai teljesen porrá zúzzák. Hogy Jurjewskaja asszony holtteste megmaradt, annak tulajdonítják, hogy olyan időben követte le az öngyilkosságot, araikor a folyó teljesen befagyott állapotban volt. és igy a jég eltorlaszolla és egyúttal konzerválta a hullái. A rendőrségi megállapítás után a hullát egy nagy kendőbe burkolták s az andermatti hullaházba vitték, ahol fölravatalozták. Hogy a hulla gyors oszlását megakadályozzák, ismét hatalmas jégdarabok közzé tették, mert a temetéssel meg akarják várni Jurjewskaja asszony férjének. Bre- mer ezredesnek megérkezését. Bremer vblt cári gárdaezredes szerencsétlenül járt feleségének holttestét Berlinbe szállíttatja, ahol megégetteti. A hulla feltalálásával megoldódott a világhírű énekesnő tragédiájának rejtélye, amely körül annyi legenda szövődött. Uralkodó volt az a vélemény, högy színlelt öngyilkosságról van szó, amelynek az volt a célja, hogy az énekesnő kalandos szökésének nyomait eltüntesse. Mindenféle lehetséges és lehetetlen kombinációt felvetettek, csak az öngyilkosságra nem gondoltak komolyan, mert nem találtak sem anyagi, sem erkölcsi támaszpontot, amely a művésznő végzetes szándékát érdekelte volna. Jurjewskaja szenzációs drámája most már véglegesen lezáródott, A főid belső melege fog fűteni a nagy városok s falvak kályháiban A föld belsejébe rejtett óriási energiatömeg ek felhasználása — Mesterséges geyrirek, amelyek országok energiáit szolgáltatják. A technika előtt ma már nincs megoldhatatlannak látszó probléma. Folyton uj és uj energiaforrások után kutatnak s komoly kísérletek irányulnak arra, hogy a nap sugárzásában rejlő hatalmas energiamennyiséget, vagy a föld belső melegét kihasználják. Az a gondolat, hogy a föld belsejének melegét erőmüvek hajtására vagy a városok központi fűtésére felhasználják, ma már nem tiszta utópia, hanem a technika állása mellett már most megoldható feladat. A föld belső melegének felhasználása pedig a leghatalmasabb technikai probléma lenne, mely egész korunkat átalakítaná. A földnek mélységeiben nagy meleg- mennyiségek vannak felraktározva, a kérdés csupán az, hogyan lehet ezt a természeti kincset kiemelni, az energiát a föld felszínére hozni s az emberiség számára hasznossá tenni. A kérdés azonban nem oly nehéz, hogy már fölvetésénél kételkednünk kellene megvalósításának lehetőségében. Gondoljuk csak meg, hogy minden mozgás a föld felszínén, a vizeknek folyása, a levegő rétegeinek áramlása stb. olyan energiaforrásból származik, tudniillik a napból, amely 150 millió km. távolságra van tőlünk, tehát nem szabad kételkednünk benne, hogy egy olyan energiaforráshoz is hozzájuthatunk, amely csak 5 km.-nyi mélységben van a lábaink alatt. A ftimplon-alagút 20 km. hosszúságú, 7 esztendő alatt épitették s a költségek 50 millió frankot tettek ki. Ugyanilyen alagutat kell befelé fúrni, arai ugyan nehezebb feladat, de az aknának csak 5 km. mélységűnek kell lennie. A legmélyebb aknák ma 2000 méter mélységig hatolnak. Hogy egy 5 km.-es aknát építhetünk, kétségen kívül áll. A hőmérsékletet, amelyet lenn találunk, teljes biztossággal nem állapíthatjuk meg. Ha elfogadjuk azt a tapasztalati eredményt, hogy befelé haladva minden 30 méter után egy foknyi hőemelkedés áll be, akkor 5 km. mélységben 166 fok kőzethőmérsékletel kell feltételeznünk. Ehhez kell még a légnyomás emelkedését is hozzászámítanunk, amely ilyen mélységben két atmoszférának felel meg. A víz forrási hőfoka, ha a ránehezedő teher 2 atmoszférát tesz ki, 120 fok, tehát 5 km. mélységben 50 foknyi liőniérsékletfőlös- lég mutatkozik, amely a bevezetendő vizet hirtelen gőzzé változtathatja. Mert elsősorban arra gondolunk, hogy a föld mélységének melegtömegeit olyan testhez kössük, amelyet felülről engedünk be, hogy aztán felizzitott állapotban újra a felszínre hozzuk. Ha vizet használunk erre, az a gondolat közelfekvő, hogy a vizet a mélységben a hőség behatására gőz állapotába hozzuk s a gőzt újból a felszínre hozzuk, hogy a turbinákban hasznosítható munkát végezzen. Elméletileg tehát ez a meggondolás arra vezet, hogy a mélységben egy igen nagy gőz- raktárt helyeznek el. Ezt a raktárt a víz állandó levezetésével táplálják s a gőz elvezetésével használják ki. Ebben az esetben tehát két csővezetéket kell párhuzamosan a mélységbe vezetni. A levezető csövet több helyen meg lehet törni s ilyen módon vízeséseket alkotna, melyeknek energiáját villamosság fejlesztésére lehet felhasználni. A felfelé törő gőz egyenes csövön jutna a föld színére s csak közvetlenül a föld felülete alatt bomlana szét egy szövevényes hálózattá, amely azután minden házba bevezetne s nagyszerű központi gőzfűtést adna. A vizet szivattyuvizmüvek szorítanák be a levezető csőbe. Az energia, amelyet egy ilyen hálózat kiépítésével el lehet érni, a lebocsátott vízmennyiségtől függ. Tíz köbméter víznek 160 fokon való felmelegítése másodpercenkiut 3 millió kilowatt energiát ad, vagyis olyan gazdasági erőforrást, mint 70.000 tonna jó szénnek egy napon szolgáltatott energia- mennyisége. Svájc naponkint 9000 tonna szenet használ fel s ezt a mennyiséget is vizi- erőinek fokozatos kihasználásával leszorítja. Egyetlen ilyen a föld belsejében elhelyezett energiamü produkálta energiatömeg pótolná Svájc, Berlin, sőt jóval nagyobb területek minden más energia- forrását. Egy ilyen erőmüvet mesterséges geyzirnak nevezhetünk, A természetes geyzirokat s melegforrásokat már sok helyen használják fel mint erő- és hőforrásokat s a természetes geyzirok szerkezete és működése nyújtja a mesterséges geyzirok létesítésének lehetőségét. Német technikai körökben már sokat tárgyalnak egy ilyen energiamünek lehetőségéről és az ismertetett terven kívül a meleg kihasználásának egyéb módjait is föl-, vetik. Nagyon érdekes például az elektrotermikus müvek létesítésének terve. Tudvalevőleg a különböző ércekből álló áramkörben elegendő az állandó hőmérsékletkülönbség jelenléte ahhoz, hogy ebben a körben állandó áramlás menjen végbe, amelynek az a törekvése, hogy a hőmérsékleteket kiegyenlítse. Sajnos, az itt fellépő áramok gyöngék s ezért az erőmüvekben még nem találtak gyakorlati alkalmazásra, de talán a föld belsejében ez a fizikai törvény hasznosítható lesz. Mindenesetre nagyon érdekes jeleuség, Jogy komoly technikai körök behatóan foglalkoznak a föld belső melege felhasználásának a kérdésével. V. Z. Amerikai megtorlás a jazz zenészeket kitiltó országok ellen Nem bocsátják be a* illető országok művészeit Amerikába Newyork, április 7. (A P. M. H. newyorki levelezőjétől.) A képviselőház külügyi bizottsága most foglalkozik Vaile coloradói képviselőnek azzal a javaslatával, amely a bevándorlási törvényt olyan értelemben kívánja módosíttatni, hogy a külföldi amerikai konzulok megtagadhassák a vízumot minden egyes olyan külföldi ország polgáraitól, amely ország amerikai polgárokat, akik üzleti útra vagy szórakozni mennek, kizár. A javaslatot úgy a külügyminisztérium, mint a munkaügyi minisztérium támogatja és célja megtorlással élni minden olyan esetben, amikor amerikai művészeket kitiltanak európai országokból. A külügyi bizottság előtt Paul Specht newyorki karmester kihallgatáson jelent meg. Beszámolt azokról a rendszabályokról, amelyeket Angliában hoztak az amerikai művészek ellen. Ezek a rendszabályok csak úgy, mint Franciaországban, főként a jazz ellen irányultak. Specht előadása szerint egyetlen ellenvetés elégséges ahhoz, hogy Angliában lehetetlenné tegyenek egy amerikai művészt. Ö például egyenkint volt kénytelen művészeit Angliába utaztatni és ott összetoborozni őket. Tizenhét zenekara van ma Európában, az angol és francia rendszabályok vállalkozását tönkretétellel fenyegetik. Könnyen lehetséges ugyanis, hogy más országok is követni fogják a példát. Egy prominens amerikai dirigens 5000 dollárt volt kénytelen fizetni Angliában, mielőtt megengedték volna zenekarának, hogv játszón. Franciaországban hasonlónak bizonyult a helyzet, ő maga 600 frankot fizetett az engedélyért. Négy hónap múlva az engedélyt visszavonták s negyvennyolc órai időt adtak arra, hogy zenekarával együtt elhagyja az országot. Az Egyesült Államokban Specht szerint jelenleg 2200 angol zenész vau. Ezek közül 273 a múlt évben jött. A tartózkodási engedély nagyon sok esetben lejárt, mégsem történt kísérlet arra, hogy deportálják az illetőket. Külföldön az elmúlt év alatt mindössze 143 amerikai művész kapott alkalmazást. A keresztényszocialista, párt körzeti gyűlései Komáromban. Tudósítónk jelenti: Az országos keresztényszocialista páTt komáromi körzete vasárnap, április 11-én délután fél négy órakor tartja rendes közgyűléséi, melynek tárgysorozatán a körzeti tisztujitas is szerepel. Ezt követőleg a Vigadó nagytermében népgyiilés lesz, amelyen Fedőt Miklós nemzetgyűlési képviselő és Böhm Rezső országos főtitkár beszélnek.'Fodor képviselő az adókérdéssel és a kisiparosság helyzetével fog foglalkozni. A gyűlés iránt uagy az érdeklődés. Á* a 11 i l*i» Ihl ivMkViIjJJj fi, 4
