Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-30 / 99. (1137.) szám

1926 április 30, pántok. 'T^CTrMA<kfcAR-HIRMB 5 Hir György, a szokolpör tanúja, részes a frankafférban? Az Ügyészség kikérte a képviselőt a nemzetgyűléstől Az agrárok Stribrny személyét támadják Prága, április 29. A cseh agrárius párt meg­kezdte a támadásokat Stribrny ellen. Az agrárok egyik lapja azt Írja, hogy Stribrny mindenkor nagy szerepet akart játszani a köztársaságban. Már húsz évvel azelőtt irányítani szerette volna a nemzeti szociálista mozgalmat Klofács és Choc akarata el­lenére. A forradalom alatt Stribrny beférkőzött az elnök kegyébe, néhány napon belül megváltoztatta bolseriki nézeteit és hü hazafi lett. Ma Prága közelében gazdagon és gyönyörűen berendezett villája van, mellette a régi királyi tulajdont képező va­dászterület egyik része. Szép napokon Stribrnyt a Baumgartenben is lehet látni, ahol lovagló- ruhában gyönyörű paripákon lovagol. Amikor Svehla tavaly visszatért délvidéki út­járól, nehéz szívvel hagyta el Stribrny a mimiszter- elnökhelyebtesi széket és ez annyira dühbe hozta őt, hogy a parlamenti szünidő előtt előidézte a nun- cius-affért és ki is lépett a kormányból. Megmérgezte magát, mert a vőlegénye megtudta, hogy cseléd ' Budapest, április 29. Szomorú élettragéd'a rejtőzik egy kis rendőri hir mögött. A Klotild-utca egyik lakosának cse­lédszobájában este tiz órakor veronálmérgezéstől ájultan találták Botyinka Sarolta szobalányt. Egy levelet hagyott hátra, amelyben ez a pár szó ál­lott: „Szerelmi bánatom miatt lettem öngyilkos". Cselédtragédia, sokan egy kézlegyintéssel mennek tovább mellette. Botyinka Sarolta egy nyugalmazott mérnöknél szolgált már egy éve. A házban mindenki a szép Saroltának nevezte. Apró hirdetés utján állott be szolgálati helyére, vidék­ről jött fel Pestre. Sarolta apja azelőtt jómódú városi tiszt­viselő volt, aki leányát előkelőén nevel­tette. Hogy ő mégis szobaleány lett, nagyon jellemző az egész magyar középosztály tragédiás sorsára. A városi tisztviselő szép leánya Budapestre jött, mint szobaleány, mert vidéken nem bírta elviselni a nyomort. Magával hozta forró szerelmét egy fiatal bankhi- vafcalnok iránt, akivel egy éven belül kellett volna megtarta- niok az esküvőt. Ezt az évet azonban nem tudta kivárni nyomorú­ságban. Gazdái látták, hogy csendes és intelligens leány Sarolta és nagyon megszerették. Igen szép leány volt és ezért nem egy udvarlója akadt Pes­ten is, ő azonban i hü maradt szerelméhez, a kis vidéki bank- hivatalnokhoz, aki reggeltől estig dolgozik és nem kap annyit, hogy megnősüljön és családot alapítson. Sarolta Pestre érkezése után a bankhivatalnok sokáig nem tudta, hogy mennyasszonya hová tűnt. Kerestette, végre megtudta, hogy Pesten van. Le­velezni kezdett vele, azonban Sarolta sohasem irta meg, hogy mit csinál a fővárosban, — ezégyelte azt, hogy szobalány. Tegnap este egész véletlenül találkoztak és ez végzetessé vált mindkettőjükre nézve. A fiú történetesen Budapestre jött a mintavásár megte­kintésére és az utón megpillantotta a szép szőke Saroltát, megszólította, a leány azonban elfordult és ijedten tovább akart menni. A fiú követte, fe­lelősségre vonta. Mikor a Klotild-utcai ház elé érkeztek, a leány bevallotta, hogy szolgálati helyére megy és hogy ő itt Pesten — szobaleány. Szomorú jelenet játszódott le a kapuban. A zoko­gó leánynak a fiú kjelentette, hogy ez semmit sem változtat a helyzeten, a leány azonban maka­csul hajtogatta, hogy a fiú családja nem egyez­nék bele abba, hogy egy szobaleányt vegyen el feleségül. Kiragadta magát a fiú karjai közül és beszaladt a házba. Este magára zárta a konyhaaj- tőt és amikor házigazdái megérkeztek, a cseléd­szobában az ágyon hanyattfekve, eltorzult arccal találták Botyinka Saroltát, az urileányt, aki ve- ronállal megmérgezte magát — mint egy cseléd. — A magyar nemzeti párt a Felsötísza sza­bályozását követeli. Egry Ferenc szenátor és tár­sai a magyar nemzeti párt szenátorai interpellá­ciót intéztek a közmunka- és földművelésügyi miniszterhez, melyben rámutatnak arra, hogy a Tisza folyó felső folyásán, különösen Tekeháza és Királyháza vidéken oly gyors folyású, hogy az iszapföldes partvidéket évenként kilométeres szé­lességben elmossa. A partvédelmi munkálatokat eddig nem is hanyagolták el, most azonban, hogy a Tisza Tekeháza község határának felső részén elhagyta régi folyását s a község nem bir épiteni egy eltérítő gátat, a viz egy év leforgása alatt 61—70 holdnyi területet szakított el a gazdák földjéből, úgyhogy két év múlva a határnak rend­kívül termékeny része teljesen megsemmisül, sőt az is lehetséges, hog ya folyó egyenesen a köz­ségnek rohan s az ottani lakósoknak még a me­nekülés is lehetetlenné válik. Az állam érdeke és kötelessége, hogy Tekeháza községének és vidé­kének a Tisza folyó kártevéseivel szemben védel­met biztosítson. Budapest, április 29. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A magyarországi csehszlovák bankjegyhamisítók ügyében, mint ismeretes, a csehszlovák követség köz­benjárására újabb vizsgálat indult meg. A csehszlovák nemzeti bank most meg­sürgette Bónis Arkangyal páter és Hir György nemzetgyűlési képviselő kihall­gatását az ügyre vonatkozólag. A bank jogi képviselője ugyancsak lépéseket tett a főügyésznél arra vonatkozólag, hogy Mészáros Gyula kiadatását kérjék Török­országtól. A hatóságok diplomáciai utón meg fogják ke­resni a török kormányt, hogy Mészáros Gyula Kuttenberg, április 29. A tömeggyilkos Bazant Henriik ügyében ma megkezdett fő tárgyalás gyors és váratlan fordulat­tal ért véget a kuttenbergi esküdtbiróság előtt. Bazant Henrik, aki már április 14-től a kuttembergi fogházban van, a mai tárgyaláson minden feleletet megtagadott. Már napok óta a vizsgálati fogságban is némának tetette magát. A tárgyalás megnyitása után az elnök felszólí­totta a vádlottat, hogy jöjjön közelebb és személyi adatait adja meg. A vádlott hallgatott, amire az elnök felszólította, hogy beszéljen, mert nem segít semmit hallgatásával. A vádlott erre sem akart felelni. Az elnök újból figyelmeztette: — Tudomásom van arról, hogy amit ön csinál, az csak számítás. Felszólítom, hogy értelmesen vi­selkedjék. Mivel a vádlott erre sem nyitotta ki a száját, felolvasták személyi adatait és hozzákezdtek a vád­irat ismertetéséhez. A védők ekkor arra hivatkozva, hogy nincs pontosan megállapítva, hogy a vádlott valóban szimulál-e, vagy beteg, kérték a tárgyalás elnapolását, hogy elmeállapotát megvizsgálhassák. Az elnök által megkérdezett törvényszéki orvos­Temesvár, április 29. Temesvár közönségét érdekes házasság- szédelgési kaland mulattatja. A Temesvár közelében levő élénk városkában, Dettában megjelent egy rendkívül elegáns, 40—45 év körüli úriember, aki a hajszálig hasonlított Bethlen István gróf magyar miniszterelnökre. A város legelőkelőbb szállodájában szállott meg, könnyen bánt a pénzzel, roppant elegán­san élt, a legjobb társaságokat kereste fel. A kisváros társadalmában hamarosan híre ment annak, hogy a magyar miniszterelnök súlyos gondjai közepette üdülés céljából Dettára jött és itt fogja eltölteni szabadidejét. A régi Ma­gyarország széttagolásának következtében ma tág tere van a szélhámoskodásnak, hiszen az elszakadt részek magyarsága ma már alig is­meri a magyar közélet jelentősebb tényezői­nek életkörülményeit még a legkiemelkedőbb egyéniségekét sem. így történhetett, hogy a világtól elzárt Dettán, ahol csak fényképről is­merik Magyarország miniszterelnökét, mindenki elhitte, hogy az elegáns idegen tényleg a magyar miniszterelnök, akiről azt se tudták, hogy családos ember, fel­nőtt gyermekei vannak. A dettai miniszterel­nök ellenben agglegény volt és igy bizony sok leánysziv dobogott fel, ha bérfogatán végig­hajtatott a kisváros főutcáján. Bethlen István gróf alteregója azonban csupán a jő partik iránt érdeklődött és hcsz- szas kutatás után végre révbe érkezett. Meg­ismerkedett özv. Schulheff Józsefnéval, Detta legvagyonosabb nőjével, akinek a környéken hatalmas földbirtokai és nagy jövedelmű me­zőgazdasági gyárai vannak. Az özvegynek fel­hívták a figyelmét a magyar miniszterelnökre, aki többször kijelentette volna társaságokban, hogy feltűnően érdeklődik a csinos özvegy iránt. Meg is mutatták a miniszterelnök ur fényképét és az asszonynak a kép után igen megtetszett az előkelő hódoló. Innen már csak nehány lépés volt a megismerkedésig, Lova­gunk hamarosan bemutatkozott az özvegy­asszonynak és hevesen ostromolni kezdte a volt egyetemi tanárt szolgáltassa ki, ami va­lószínűleg meg is fog történni. A franciák ma felkeresték Sztrache dr. főállamügyészt és azt a kívánságukat fejezték ki előtte, hogy Hir György nemzetgyűlési képviselőt a frankhamisitási ügyben terheltként ki­hallgassák. Sztrache Gusztáv dr. főállamügyész már be is nyújtotta a nemzetgyűlés elnökségéhez a kérvényt, hogy Hir képviselő mentelmi jogát függesszék fel. A frankügyben még Janlcovich Bésán Endre grófot is ki fogják hallgatni. szakértők szintén nem voltaik abban a helyzetben, hogy elmeállapotáról felvilágosít ássál' szolgálhattak volna. Ikre az elnök a tárgyalást bizonytalan időre elnapolta. A főtárgyalásra a környékről számos kiváncsi utazott Kuttenbergbe. Pardubitzból különvonat vitte az érdeklődőket, akik mind látni akarták a cseh Landrut. Bazant állítólag már a vizsgálati fogságban ki­jelentette, hogy „nem hajlandó a pardubitziak előtt komédiát játszani". Bazantot a napokban a prágai klinika elmebe­tegosztályára szállítják megfigyelés végett. A főtárgyalás megtarfásáról őszig szó sem lehet. Kuttenberg, április 29. Ugyanezen esküdtbiróság Ítélkezett tegnap Karliák Béla, a pozsonymegyei Rácsé községből származó 24 éves betörő ügyében. Karliák eddig már hét és fél évet ült és a múlt évben letartóztat­ták azzal a gyanúval, hogy : * ő rabolta ki Jakos József németbródi éksze­rész üzletét. 1926 január 4-én Karliákot elfogták. A vizsgá­lat aztán megállapította, hogy Karliák legalább hat ókszerboltot rabolt ki. Az esküdtbiróság egyhangú­lag bűnösnek mondta ki Karliák Bélát és a bíróság várat. Rendkívül intelligens ember benyomá­sát keltette, gyönyörű színekkel festette le az arisztokrata élet szépségeit, úgy hogy az öz­vegy hamarosan bele is szeretett és amikor a komoly kérdésre került a sor, boldogan mon­dott igent. Az álminiszterelnök kifejtette menyasz- szonyának, hogy bár ő meglehetős jómódban él, miniszterelnöki fizetése lehetővé teszi a fényes életet, de neki, mint egy ország vezető pozícióban lévő emberének, a rep- rezentálds miatt csak gazdagon lehet nő­sülnie. Kábító színekkel festette a jövőt és rábirtá az asszonyt, hogy még az esküvő megkötése előtt adja át neki ékszereit, értékpapírjait és pénzét, ő ezeket könnyűszerrel viszi át bőröndjeiben Magyarországra, mert hiszen diplomáciai út­levéllel utazik és igy bőröndjeit nem vizsgál­ják át, kényelmesen átcsempészheti tehát a határon az összes értékeket, amelyeket külön­ben nem engednének át. A szerelmes asszony csaknem léprement, de egyik férfirokonának mégis csak gyanús volt a tulelőkelő vőlegény jelölt, aki mint állí­tólagos miniszterelnök a közönséges csempész szerepére akart vállalkozni. Titokban jelentést tett tehát a csendőrségen, amely megkezdette a nyomozást a rejtélyes idegen kilétének fel­derítésére. A nyomozóhatóságok megállapítot­ták, hogy az idegen valóban hajszálig hason­lít Bethlen István gróf miniszterelnökre, a va­lóságban azonban Merkler István kolozsvári illetőségű egyénnel azonos, akii többrendbeli há­zasságszédelgés miatt körözőlevéllel kutat a kolozsvári rendőrség­A csendőrség emberei behatollak Merkler szállodai lakásába és hiába fenyegetőzött az álminiszterelnök diplomáciai megtorló lépé­sekkel, hadüzenettel, lefülelték és bekísérték a temesvári ügyészség fogházába. Igv ért véget Detta romantikus szen­zációja. A szimuláns Bazant ellialaszttatta a fűtárgyalást Az egész tárgyalás alatt néma maradt — A tömeg gyük őst a prágai elmegyógyintézetben fogják meg­figyelni — Már csak ősszel kerülhet sor az elnapolt tárgyalásra — A P. M. H. tudósítójától — 8 évi súlyos börtönre Ítélte el. „Ruha teszi az embert“ Egy kolozsvári házasságszédelgő Bethlen István gróf miniszterelnöknek adta ki magát — Csaknem kifosztotta Detta város leggazdagabb asszonyát Furmányos históriák A szoldaviz. 'A szoldaviz, mint azt faluhelyen minden épkézláb ember tudja, aki valaha városban járt, gnagábanvéve igen ártalmatlan ital. Ki­csit szúr ugyan, de ez csak a furmányos gyár­iparnak egyik világcsalása, mert se be nem rúg tőle az ember, se meg nem haragszik, de még csak nem is fütyül. Olyan nimetnek való csalfa dolog a szoldaviz, mint teszem föl a verkli, akitől a bécsi sógor menten kurjo- gatni kezd. Be hát tehetyi, mert a hektikán német natura egy kocsmáros puszta látásá­ra is megkótyagosodik, mig a magyar ember akkor kezd csak igazán józanul gondolkozni, ha a kocsmába belép. Azonban ne vessük le mgyon a sulykot: a szoldaviz némelyes boritallal keverve igen célirányos. Kivált, ha meleg van és az ember kedveli a boritalt. A borital ugyanis ebben a nyári hőségben igen hevit, a szoldaviz pedig — mivelhogy vízből vagyon — még ebben a nyári melegben is túlontúl lehűti az ember lelkiállapotját s igy az okos ember nem te­het mást, mint priccert iszik■ Azaz priccert iszik, ha csak a maga tulaj­don személyéről van szó. De mikor az ember a gyereket is magával viszi, — mint Nagy Sárai Vince a Zsiga gyereket az egri vásár­ra, — akkor rendel egy félliter visontait és hozzá egy üveg szoldavizet. A félliter visontai- ból és az üveg szoldavizböl bőségesen kitelik annyi priccer, amennyi taksa szerint is járna, azonkívül a Zsiga gyerek is lehűti szoldavizzeí a szomját, mert a Zsiga gyerek azért gyerek, hogy a bor iránt való nézvéssel coki legyen neki. Elég az, ha az apja berúg. Mert hiszen úgyis megrepetálja. Már mint a bort. Ebben a nagy nyári melegben. Phö!... Hogy ne szaporítsuk sokáig a szót: Nagy Sárai Vince és a fia, az álig nyolcéves Zsiga gyerek, bent ülnek egy egri vendégfogadó­ban és isznak. Az öreg bort, a gyerek szolda­vizet. Es mert a Zsiga gyerek életében először lát várost: emeletes házat, flasztert, kirakatos botot, zsidót és szoldavizet, minden korty után elfintorítja az ábrázatát. Egyszer csak megszólal: — Ecsapám! — No. — Mi van ebbe a szoldavizbe? — Bugyborik, fiam, -- felel az >reg némi fejtörés után. — Fene essik a bugyborikjába, - morog a gyerek. — Akkurát úgy irzem a szájamat mentha elzsibbatt vóna benne a lábam feje Szilárd Jőnos. — A magyar nemzeti párt népgyülése Bárt községben. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: Április 25-én rendkívül sikerült népgyülést tartott a Magyar Nemzeti Párt Bárt községben. A gyűlést Barcsek István helyi elnök nyitotta meg, majd Zsolnai Tivadar párkányi osztálytitkár kri­tizálta a kormányzati rendszert és ismertette a mai rettenetes gazdasági válságnak okait. A gyűlés befejezése után újjáalakult a helyi szervezet s el­nökké Barcsék Istvánt választották meg. — Újabb rezsimváltozás a Ceské Slovónál. Amikor Stribrny exminiszter diktatúra-tervei nyug­talanították a közvéleményt, megírtuk, hogy a nem­zeti szocialisták prágai lapjainak szerkesztőségében is nagy változások történtek. Klofács szenátor em­berei helyett Stribrny Íródeákjai kerültek a lapok élére, Kahanek Ferdinánd a Ceske Slovo esti ki­adásának, Schwartz mérnök pedig a reggeli lapnak lett a felelős szerkesztője. Stribrny azonban dikta­túra helyett kénytelen volt „gyógykezeltetés" cél­jából a délvidékre utazni s pártja is fölhagyott a nacionalista diktatúra allűrjeivel. Ezzel magyaráz­ható tehát az, hogy Kahanek, a frissen sült felelős szerkesztő, máris megvált állásától, sőt ki is lépett a Ceské Slovo szerkesztőségének kötelékéből. Bizo­nyára egy fascisfa lap vezetését fogja átvenni. * XXXXXXXXXXXXXXXX K Megnyílik! Megnyílik! j| Május 1-én | Kőikén, x Ieuröpa-I I étterem £ a vasúti állomás mellett. X Polgári konyha — Polgári árak }( X Liptószentmiklósi Illés Gyula cigány- X X prímás muzsikál X H Kávéház és elsőrendű szálloda. || Szives támogatást kérnák 5343 a Tulajdonosok. ^ xxxxxxxxxxxxxxxx

Next

/
Thumbnails
Contents