Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-30 / 99. (1137.) szám

'TvRK'GMtM •HTUTiAT> , Újabb letartóztatás a budapesti szénaszállitási panamában Budapest, április 29. (Budapesti szer­kesztőségünk teleíonjeleutése.) A kincstári szénaszállitási panama ügyében a katonai ha­tóságok tovább folytatják a vizsgálatot, mert az ügyet még eddig nem sikerült teljesen tisztázni. A mai nap folyamán újabb letartóz­tatás történt. I Bihari Leó ezredest, a honvédelmi rni- i nisztórium ellátási osztályának volt főnö­két, előzetes letartóztatásba helyezték." i az ezredes kihallgatása során részben beismerő vallomást tett. i A vizsgálat a legnagyobb éréi]yel továt | folyik. A vámvédelmi harc első összecsapása a polgáriak győzelmével végződött A szenátus gazdasági bizottsága eSfcgadta a vámvédelmi Javaslatot — A polgári pártok minden szocialista és kom­munista indítványt leszavaztak — A cseh szociaiisták ellen­zékben — Tízórás bizottsági ülés Prága, április 29. A szenátus gazdasági bizottsága tegnap hosszas tanácskozás után 11 szavazattal 6 ellenében elfogadta Donát cseh agrárius szenátor vámvédelmi javaslatát. A javaslat mel­lett szavaztak a cseh agráriusok, a cseh és szlovák néppártiak, a nemzeti demokraták, a cseh és német iparospárt, a német agráriusok és a német keresztényszocialisták, ellene pedig a cseh és német szociáldemokraták, a cseh nemzeti szocialisták és a kommunisták. Az ülés folyamán, amely tiz óra hosszat tartott és csak éjfélkor ért véget, heves vita folyt le a polgári és a szocialista pártok között s ez volt az első eset, hogy a nemzeti kisebbségi polgári pártok együtt szavaztak a cseh polgáriakkal, a szocialista pártok pedig a kommu­nistákkal. A szenátus gazdasági bizottságának ülése Hamis egymilliósokkal s nosztrifikáit hadikülcsün- kötvényekkel árasztották ei az utódállamokat Budapest, április 29. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Megirta a P. M H., hogy a bécsi rendőrségnek sikerült az olaszliszkai pénzhamisító bandának né­hány tagját elfogni, akik hamis magyar egymilliós bankjegyeket akartak forgalomba hozni. A letartóztatottakkal még nem zárult le a hamisításban vétkesek sora, hanem a nyomozás ezek kihallgatása alapján még szé­lesebb mederben folyik. A szövetkezet ve- : zére, Kahán-Jager Mihály, aki Budapesten tartózkodott, amikor a rendőrség embereit megneszelte megszökött. Lakásán házkuta­tást tartottak. Egy bőröndben 30 milliárd magyar ko­rona értékű hamis nosztrifikációs hadi- kölcsönkötvényt és 569 darab hamis ma­gyar milliósbankjegyet találtak. A rendőrség megállapította, hogy az olasz­liszkai pénzhamisítók azonosak a hadikölcsön- kötvények hamisítóival, vagyis ugyanaz a szervezet árasztotta el nem­csak Magyarországot hamis egymillió­sokkal, hanem az utódállamokat is fő­képp hamisan nosztrifikáit hadiköl- csönkötvényekkel, amelyek közül csaknem száz millió arany­korona névértékűt hoztak forgalomba. A nyomozás a legteljesebb aparátussal folyik. Ma délelőtt elfogták száliodal lakásán Hel- per József ügynököt, aki feltűnően sokat utazgatott az utóbbi időben Csehszlovákiába, Lengyelországba és Romániába. Kiderült, hogy ő is tagja annak a nagyarányú hamisi- tószervezetnek, amely a hamis bankjegyeket Magyarországba hozta. Vallomása szerint a bankjegyek Varsóban készültek. A szerve­zet nemcsak magyar bankjegyeket gyártott, hanem szokolt, dinárt, lejt s osztrák sillinget is. Tizenkét-tizennégv ügynöke volt a bandá­nak, akik mind Weingartner Jeremiás ren­delkezésére állottak, aki már több mint más­fél éve foglalkozik a milliós bankjegyek ha­misításával. Körülbelül másfélmilliárd ér­tékű bankjegyet hamisítottak, ezek közül Friedlánder Ólaszliszkán 600-at elégetett, a többi sorsáról nem tud. Délben távirati jelentés érkezett a bécsi rendőrségtől a budapesti főkapitányságra, hogy Weingartner legújabb kihallgatásakor újabb neveket említett, akik a terjesztésben resztvettek. Délutánra újabb letartóztatások várhatók. 1926 április 30, péntek. A zsidó nemzeti tanács a választási biróság Ítéletéről Prága, április 29. A zsidó nemzeti tanács tegnap este tárgyalta a választási biróság elutasító Ítéletét. Leben- hardt dr. előadó részletes jelentésében kije­lentette, hogy sem a biróság, sm pedig a mi­nisztérium nem cáfolta meg a zsidó párt pa­naszát s a biróság csak magasabb érdekből nem teljesítette a párt kérését- Ez pedig egy­értelmű a zsidópárt erkölcsi győzelmével. A Leirer-Ugyben a tanú­kihallgatásokra került a sor Budapest, április 29. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) A Leirer-ügv- ben ma tanúkihallgatások voltak, amelyek kö­zül egyik-másik a szenzáció erejével hatott. Különösen érdekes volt Hübsch Ignác jelen­leg fogházban levő vasmunkás vallomása, aki együtt volt Helikkel, az egyik vádlottal. Hübsch kijelenti, hogy Helik egy alka­lommal a Leirer-gyilkosságról beszélve el­mondta neki, hogy a szép Amáliát Pödör Bolla és Saguly se­gítségével tette el láb alól. A meggyilkolt szobalánya tesz ezután ta­núval’omást. Szemébe mondja Bollának, hogy egy alkalommal ő szerelte fel a villanyt Leirer Amália lakásán. Néhány je’eutéktelen tani* kihallgatása után Saguly védője bejelenti, hogy Szirmay és Dunckel újságírók meg tudják dönteni Hübsch vallomását. Az elnök azonnal intézke­dik a nevezettek beidézésére. Szirmay, aki a teremben jelen van, rögtön jelentkezik. Elmondja, hegy egy a^ialommal a tör­vényszék folyosóján találkozott Hübschsel, aki elmondta neki, hogy Helik József le­leplezte előtte Leirer gyilkosait. Nevetve mondta ugyanis akkor Helik- hogy milyen hely­telen irányban nyomoz a rendőrség- Pedig ő Sagulytól tudja, hogy Bolla, Rakovszkv és Pö­dör közösen követték el a gyilkosságot. Helik József az elnök felhívására zavaro­san válaszol, majd letagad mindent. A szenátus gazdasági bizottságának ülése tegnap délután fél négykor kezdődött és napirendjén Donát szenátor vámvédelmi ja­vaslata szerepelt. A javaslat előadója Sablik szenátor volt, aki referádájában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság katasztrofális válságban van. A mezőgazdák adósságai óriásiak s legfőbb ideje, hogy az ország mezőgazdáinak segítsé­get nyújtson az állam és a kormány. A válság oka az egyoldalú kereskedelmi politika, amelyet az ipar érdekei ural­nak s amely a mezőgazdasági termelést teljesen figyelmen kivül hagyja és el­nyomja A legjobb példa erre, hogy például Triesztből a szállítás sokkal ol­csóbb, mint Szlovenszkó keleti részéből. Eredetileg az ipar és a mezőgazdaság között paritást kellett volna fölállítani. Ezt kétféle módon lehet: vagy a teljes vámmentességgel, vagy pedig a kölcsönös s egyenlő véde­lemmel. A kisérő vámok egyáltalán nem váltak be s különböző spekulációkra használták ki őket. Csehszlovákia Középeurópa valamennyi álla­ma között a legkisebb védővámokkal rendel­kezik s éppen ezért szükséges a mezőgazda- sági védővámok bevezetése. hogy orro más megoldás nincsen, a német agráriusok Donát javaslata mellett fognak szavazni. Az éjjeli szavazás A késő éjjeli órákban Petrik újból azt javasolta, hogy szakítsák félbe a tárgyaláso­kat, de indítványát a többség ismét elutasí­totta. Ezután folytatták a vitát S t a s t n y nemzeti szocialista ismételten figyelmezteti a polgári pártokat a következ­ményekre, amelyek a védővámok bevezeté­sével be fognak állani. Ha biztosították már a többséget, úgy ez a győzelem csak piruszi győzelem lesz. Tanácsolja, hogy a javaslatot ne tárgyalják tovább. Éjfél felé járt már az idő, amikor be­fejezték a vitát és Kotrba bizottsági elnök névszerinti szavazást rendelt el, amelynek eredménye, hogy' Donát javaslatát 11 szavazattal 6 ellené­ben elfogadták. A kommunisták a szavazás előtt kivonultak a teremből. A javaslat előadójául Slavik szená­tort választották meg. A költségvetés általános vitája a magyar parlamentben Budapest, április 29. (Budapesti szerkeszt tőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén megjelent a harminc napra kitiltott Peyer Károly szociáldemokrata nemzetgyűlé­si képviselő, mert lejárt a büntetése. Az ellenzéki képviselők sorában felme­rült az a kívánság, hogy a ház május 1-én, szombaton ne tartson ülést. Szcitovszky Béla házelnök a szociáldemokrata képviselőkkel tárgyalt a kérdésről s lehetségesnek tartják, hogy a nemzetgyűlés szombaton nem fog ülést tartani. A mai ülésen folytatták a költségvetési vi­tát. A szónokok ma még időbeli korlátozás nélkül beszélhetnek, a költségvetés általános vitájában. Holnaptól kezdve azonban egy órá­ra vannak korlátozva a beszédek. A házszabá­lyok értelmében ugyanis a költségvetési vita tizenegyedik napján ez a korlátozás lép életbe. Az általános költségvetési vita befejezése után a kormány félbeszakitja a költségvetés tárgyalását és a magyar-osztrák kereskedelmi szerződésről szóló javaslatot tűzi ki. Ma délután Viczián egységespárti képvi­sel beszélt, A szabadkömivességgel foglalko­zott. M e«szayp zfák az uj francia köíf?éiTvetést Páris, április 29. Az 1926. évre szóló költségvetést a szenátus ma reggel 3 órakor 272 szavazattal 7 ellenében végérvényesen elfogadta. Fél órával később a kamara is elfogadta a költségvetést 393 szavazatta! 151 ellenében. Ezután mindkét házat május 27-ig elnapolták. Erdőpusztitó viharok Felsőansztriában Linz, április 29. Szombat estétől hétfő reggelig óriási vihar dühöngött Feisőausztriá- ban. A Kinsky uradalom erdeiben borzalmas károkat okozott a szélvész. Egyes jelentések szerint több mint tízezer holdon a vihar jó - mán leborotválta a fákat s oly nagy össze­visszaságot okozott, hogy maguk az eltakarító munkálatok is beláthatatlan időt fognak igénybe venni. Assziszi szent Ferenc nemzeti ünneplése Róma, április 29. Assziszi szent Ferenc hétszázadik születési évfordulója alkalmával Olaszországban hosszantartó nemzeti ünnep­ségek lesznek. Az ünneplés augusztus 2-án kezdődik. Valószínűnek veszik, hegy a pápa erre az alka'omra encyklikát bocsát ki. Az Aracelli-dőmban pont éjfélkor ünnepi mise lesz, amely megnyitója lesz az ünnepségek so­rozatának. Rómában Assziszi szent Ferencnek hatalmas szobrot emelnek. — Interpelláció a felekezeti tanítók öz­vegyeinek és árváinak járandóságai tárgyában. Korláth Endre dr. és a Magyar Nemzeti Párt többi képviselői interpellációi intéztek az iskola­ügyi miniszterhez amiaB, hogy a felekezeti taní­tók özvegyeinek és árváinak havi járandóságaitól túlfizetés címén oly levonásokat eszközölnek, hogy a megmaradt csekély összeg csupán az éhenhaláshoz elég. Az özvegyek jóhiszeműen vet­ték fel annakidején az állami tanítók özvegyeivel egyenlő nyugdijat azt gondolván, hogy az őket jogosan megületi. Az interpellálókuak tudomásuk van arról, hogy egy három gyermekes tanító öz­vegyének 900.— koronás nyugdijából 700.— ko­ronát vonnak le túlfizetés címén. Ez a kegyetlen eljárás ellenkezik a demokrácia szellemével és nyílt kigúnyolása az emberbaráti elveknek is. Az interpelláció az iskolaügyi minisztérium sürgős intézkedését kéri arra nézve, hogy a levonások csökkentessenek, illetőleg a nyomasztó gazdasági helyzetre való tekintettel bizonytalan időre be­szüntessenek. Az uj többség leszavazza a szocialistákat A bizottsági ülésen történt meg először a prágai parlamentben, hogy a polgári pár­tok nemzetiségre való tekintet nélkül, egy­öntetűen léptek fel a szocialista pártok javas­lataival szemben. Az első elutasítás még a napirend letárgyalásá előtt történt, amikor a kommunista Prusa szenátor javasolta, hogy a bizottság a javaslat fölött térjen napirendre. Indítványát 14 szavazattal 4 ellenében elutasították. Ugyanez történt Prusa azon indítványával; hogy a minisz­terelnök azonnal jelenjék meg a bizott­ság előtt és tegyen jelentést a kormány szándékairól a mezőgazdasági vámkér­désben. Petrik cseh szociáldemokrata azt indítvá­nyozta, hogy kisebbségi referenst válassza­nak, aki a szneátusnak irásbelileg kisebbségi javaslatot nyújtana át. Névszerinti szavazással 11 szavazattal 7 ellenében ezt az indítványt is elvetették. Az indítvány mellett szavaztak a cseh és né­met szociáldemokraták, a nemzeti szocialis­ták és a kommunisták. Ugyanilyen szavazat­arányban utasították el Petrik ama indítvá­nyát, hogy egy albizottságot válasszanak, amelynek kötelessége lenne 14 napon belül véleményes jelentést kidolgozni a vámvédel­mi javaslatról. Ezután megindult a vita. Az első szónok S a c h 1 cseh néppárti volt, aki kijelentette, hogy erről a kérdésről sokat nem is kell vi­tatkozni, mert a mezőgazdaságnak védelemre van szüksége. Határozati javaslatot terjesztett be, amelyben fölszólítják a kormányt, hogy a védővámok bevezetése után az élelmiszerek drágaságát a kormány a legszigorúbban aka­dályozza meg. Miller cseh nemzeti demokrata a ja­vaslat mellett'érvel. Petrik cseh szociáldemokrata a politi­kai helyzettel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a szlovákok és csehek között még min­dig ros^z a viszony. Ausztria idejében Szerbia volt az in­dexen, a köztársasági rezsim óta pedig Magyarország. Senki sem gondol arra, hogy ez a rendszer okozta a Balkán­háborút és később a világhábornt is. A javaslat ellen azt hozza föl, hogy a vámok bevezetésével a liszt ára egy koronával meg­drágul. A szónok pártja az obstrukció kivételé­vel minden eszközzel harcolni fog a ja­vaslat ellen és teljesen hiú remény az, ha azt hiszik, hogy pártja a vámok be­vezetése után ismét a kormányba fog belépni. Ha a vámokat bevezetik, úgy a csehszlovák szociáldemokraták csak akkor léphetnek be a kor­mányba, ha ezeket a vámokat újból tőrük C s i p e r a cseh nemzeti szocialista ki­jelentette, hogy a prágai értéktőzsdén egye­bet sem csinálnak, mint spekulálnak. Ha se­gíteni akarnak a kisgazdákon, úgy elsősorban a tőzsde szervezetét kell megváltoztatni. Dundr cseh szociáldemokrata azt mondja, hogy a régi nemzeti koalíció helyett most a cseh és német nemzeti politikai pártok képviselői egyesültek. Ezt az átcsoporto­sulást üdvözli, mert nemzeti különbség kikapcsolásával gazdasági alapokon tör­tént. Pollach német szociáldemokrata ha­sonló szellemben beszél. Sturc kommunista nemcsak az agrár­vámokat, hanem mindenféle vámot és egye­nes adót elvből ellenez. A német mezőgazdák álláspontja Z u 1 e g e r német agrárius beszédében többek közt a következőket mondja: A mezőgazdák meg vannak győződve arról, hogy a védővámok a versenyképesség miatt föltétlenül szükségesek. Ha a védő­vámokat elutasítják, azzal a földmunkások bérét is lenyomják. A mezőgazdaságnak szüksége van a nyugodt fejlődésre s éppen ezért nem lehet a véletlenséggel magya­rázni azt, hogy pártja passzivitásból aktivi­tásba lépett át. Hogyan lehet vám- és ke­reskedelmi szerződéseket kötni, ha az or­szágban nem stabilizáltak a viszonyok? Minden államnak elsősorban arra kell törekednie, hogy a saját szükségleteit az ország belső termelésével elégítse ki. Mint­3

Next

/
Thumbnails
Contents