Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-28 / 97. (1135.) szám
1926 április 28, szerda. /PR&<xM'MA<kVAT*-HTPTiAT> Utálat... gyötrelem. Irta: Darkó István. Ez a ké szó vem az én címem. Két olasz szó, rokonteriileieken tapogatózó, szalonképtelen absztrakt főnév, de magyarban együtt mégis ritkán mondjuk, mert mi általában nem szoktunk láz és betegség, ok és okozat között diagnózist, találni. Enriko hadnagy volt az olasz hadseregben a mint ilyen, a világháború végén, az államalakulások idején idejött Középeurópába. Az olasz tisztek nŐknekfetszöen fiatalok voltak. Huszónötáves kapitányokat lelie.ett találni közöltük és rangnak megfelelően ettől lefelé. Enricot megcsodáltam, mert negyven év felé tartolt és még sem volt több, mint hadnagy. Később megtudtam, hogy mért van esi Itt álldogált a kis város korzója szélén, a nőket nézdegélte és Középeurópút. Este, vacsora után megint ott állt és nézte az üres, sötét és megijedi utcát. Aztán sokáig egy érdektelen kislányt nézett és megkérdezte tőlem, hogy ki az? Efölött elbeszélgettünk és beszédje elém formálta adéli áliai kis várost, ahol neki ügyvédi irodája volt, ahol szintén unalmas minden, csak a tenger ér valamit s ahonnan ugyanolyan jól lehet elkívánkozni nagyvárosba, Rómába, Bécsbe, Parisba, mint innen. Megmondta, hogy mért maradi agglegény és mért maradi hadnagy. Az élet és erős képviselői lefokozták Enrikot, mert tábornoki ambíciói voltak. Most egy újságot kaptam Délűáliából. Kisvárosi hetilap, mint nálunk a „Közlöny*-ők s a „Városunk és vidéke“. Az élei pillérjei egyszerűek és mindenütt egyformák. Az újságból megtudtam, hogy tenente Enrico megint ügyvéd, s ezt a lapot szerkeszti. Megint látom őt. Az utcasarkon áll 8 a nőket nézi. Ami nekem szólt, az a lap tárcája. A szerkesztő irta. Enrico eszerint nemcsak a nőket nézi, nemcsak dcsorogni szeret, hanem tárcát is ir. Régen lenéztem volna érte. Hogy negyvenéven felül valaki tárcát írjon a „Városunk és vidéké“-be! Most meghajtom magamai és látom a vén hadnagyot. A délitáliai kis várost is látom. Az ügyvédur délben az utcasarkon áll és nézi a nőket. Este az estét nézi az utcasarkon. Éjjel az éjszakát. Ugylátszik, hogy ez a tárca nekem szól. Egy fiatalember van benne, aki töpreng s akivel a szerző töprengve beszélget. Lány is van a tárcát bán, aki a szerző figyelmét magára hívta. Van még a tárcában hasztalan filozofálás, kitörni vágyó, de nagyon megláncolt energia, bolond tehetség, vita az alacsonyépitkszésü de mégse család,i- ház-jellegü házak fölölt, szemét, por, korzó, jóadag unalom, bágyaszlószavak, jóleltalált,, igaz mondások. S a fiatalember eközött a sok minden közölt sokszor szól igy: ... utálat.. .gyötrelem ... Idáig nincs baj. A tárca reális, jó naturalista, látás pontos diapozitivje. Sőt több: A hős sűrűn káromkodik s ez olaszul is nagyon szép. Szerzőtől nem idegen a verizmus sem. Flaubert s az oroszok láthatóan kedves olvasmányai közé tartoznak. Továbbá még ennél is tovább: A szép idegen nyelv dacára is látszik, hogy a hős magyar és gyötrelmeinek ilyesfajta értelme van. Idáig helyes. A borzasztó csak az, ami ezután van. Borzasztó a vég. A hős lázong, tépi magát. Terveket sző s ezekel mutyiban lopja az időt. Szenved, szikkad, vergődik. Utálat... gyötrelem... Végül is megbocsátható neki, ha nem bírja tovább! Annyit ulálkozik, gyötrődik ebben a tárcában, hogy igazán nem is bírhatja tovább. Egy éjszaka megint °tt áll az utcasarkon. Valaminek történnie kell! Az éjjel társtalan, amilyent csak a minden világrészt kisváros tud produkálni. A korzón nincs egy lélek sem. Az egész utcában összesen két lélek mászkál, az is férfi mindakettö. Az egyik egy kutya, a másik ián.o- rog, mert részeg. A hős nyilvánvalóan nagyon egyedül van. Valaminek történnie kell! Ne haragudjon, tenen'.e Eurico, de most rosszmájú leszek. Megmondom, hogy minek kellett történni: Be kellett fejezni j novellái! De ez nem menti a végei. A hős belemered az éjszakába. A vágyai fellobognak, olyasformán, mintha D’Annunzió szavalná. Haját vihar lobogtatja. Revolvert ránt elő, nyomban el is dobja. Felnyög és szenved. Makrancosán mondja: utálat. . gyötrelem... És jön a vég. Bocsánat, ügyvéd ur, a vég ugyebár nem jön, hanem vágtat! Az utca túlsó feléből, az éjszaka öléből szikrázó szőrrel, forró párái nyihogva egy elszabadult ló vágtat a főutcán végig. Nagyszerüszépe-i le van írva, hogy mennyire nem ló ez a ló, hanem, hogy mennyire paripa. És itt van a vég. A hős kivágja a két karját, kurjant és felkacag, nekirohan a megvadult paripának, egy szökenéssel a hátán terem és belevágtat vele az éjszakába. A halott város elmarad mögötte. Szerző a romanticizmus mocsarába tévedt és helyes eszközökkel folytatott novelláját helytelen eszközökkel fejezte be! Ügyvéd ur, ne nehezteljen, de megint csodálom önt! Olyan kevés van az ilyen hadnagyokból! Nem mernék önről novellát írni. Pedig éh is azt hiszem, hogy plasztikus képem van önről s a délitáliai kisvárosról. Ezekutin mégis félnék, hogy elhibáznám. Hátha úgy végezném be, ,:hogy a hős kirohan a tengerpartra, és törékeny csónakon a, viharos tengerre veti magát, hogy végét kényszeri se az utálatnak, a gyötrelemnek s evvel a jólindult novellának. Megértem önt és ezért szólítom becézve, kedves tenente Enco! Ön is nevetne egy ilyen végen. Skrzyn'skS ujfeéi 3esn©í!d Varsó, április 27. Skrzynski miniszterelnök tegnap hossza ideig tárgyalt az egyes j frakciók vezetőivel. A kormánykoalíciót nem sikerült halfélé kitágítani. Thuguft-tal és Donshi képviselővel beszélgetve Skrzynski kijelentette, hogy kedden, május 4-én újból , beadja a köztársasági elnöknek lemondását. Uj megbízatást semmiesetre sem fogad el. ; Skrzynski e nyilatkozatából kitűnik, hogy a lengyel kormánvkrizis elérkezett legkomo- j lyabb stádiumába. Egész Csehszlovákiát el akarták árasztani hamis pénzzel a brassói hamisítók Beismerő vallomást tettek nagyszabású űz elmeikről — A csehszlovákiai nyomozás — A P. M. H. tudósítójától. — Bukarest, április 27. A Brassóban letartóztatott pénzhamisítókat a nyomozás érdekében a bukaresti sziguranca-ve- zérfelügyelőségre szállították át. A pénzhamisító társaság tegnapra részletes beismerő vallomást tett. Vallomásukból kitűnik, hogy nemcsak Romániában van rengeteg 500 és 1000 lejes forgalomban, de egész Csehszlovákiát is elárasztotta már a bűnszövetkezet a jól sekerült hamisítványokkal. A pénzhamisító banda fejének, Goldberg Jakabnak beismerő vallomásából kitűnt, hogy a bankjegyhamisítók rengeteg 20 koronás bankjegyet hoztak forgalomba Csehszlovákia terűlétén. Ezért a nyomozást kiterjesztenék Prága, Brünn, Kassa, Pozsony és Munkács városokra is, mivel meg állapították, hogy a hamisítók itt magas jutalékokat huzó rendszeresített ügynököket tartottak, akik tömérdek hamis pénzt dobtak a piacra. A letartóztatottak közül csak a három brassói nyomdatulajdouos Antal-testvér tagad, noha nagyon súlyos kompromittáló adatok alapján tartóztatták le őket. Egyik közülök: Antal István éveken át a budapesti állami nyomdában dolgozol tMindhárom Antal fivér nős. Noha nyomdájuk már régóta igen rosszul ment es már vagyonuk köztudomás szerint nem volt, az utóbbi időben nagyon költekező életmódot folytattak. Goldberg Jakab Sándor lakásán találták meg az eldugott bankóprést. Ez a Goldberg a pénzhamisítás fellendüléséig nagyon szűkös viszonyok között élt. Azokat a kliséket, amelyekkel a hamis ötszáz- és ezerlej esek et készítették, még nem találták meg a nyomozó hatóságok. Remény van azonban arra, hogy hamarosan előkerülnek. Érdekes, hogy a pénzhamisításra Brassóban ós Bukarestben egy napon jöttek rá. A bukaresti Grand-kávéházban ugyanis el egy Vacha Ilié nevű ember, aki pénzbecsléssel foglalkozik. A kávóház- ban főleg külföldi üzletemberek fordulnak meg akik itt kötik üzleteiket és nagyrészt külföldi valutában fizetnek. A Balkánon, főként pedig Görög- és Törökországban rengeteg hamis pénz van forgalomban az eladók a pénzátvétel alkalmával előbb Vacbá val vizsgáltatják meg az idegen pénzeket, aki a bosszú esztendők gyakorlatában csalhatatlan szik- órtőnek bizonyult. Vacha azonban mindenfajta pénz megvizsgálásához ért és igy történt, hogy a pénzhamisitási botrány kipattanásakor Bukarestben is előállítottak egy külföldi kereskedőt, aki Brassóban vásárolt hamis szokolokkal akart az eladónak fizetni. Vacha, a pénzszakértő lényegtelen eltérésről *íl- lapiíotta meg a csehszlovák pénzek hamis voltát venciákát, bármily pillanatban hajlandó \á- gyok átadni a helyemet annak, akit sok felelős tényező te esetleg alkalmasabbnak ifél az ügyek továbbvitelére. A helyzet azonban sajnos az, hogy mindenki a színészet protektorának tolja fel magát és nem tud tárgyilagos lenni. Azt a szinházi ankétet is, amelyet a Kassai Újság rendezett a magyar színészet kérdésében, egyenesen a személyem elleni hajszának kell fek’nt vieni és hiába ragasztott fiastrómor a sebre a szinpártoló egyesült kassai elnöksége, a körkérdés módja ql ele nem a színészek ellen hanem ellenem irányult Szívesen veszem mire érkor a tárgyilstgj.* kiitikát és örülök annak, ha a közönség véleményét meghallhatom. Elfoglaltságom olyan nagyméretű, hogy még legint.mebb barátommal is alig érek rá értekezni, igy a sajtó utján megtörtént megnyilatkozásokat köszönettel veszem. Nem lehettem elkészülve azonban a megnyilatkozott támadásokra és az ankét ott hibázta el a kérdést, hogy személyek elleni éles kritikát gyakorolt s a nyilatkozó hölgyekről is el kell mondanom, hogy bármilyen jóakarat is vezette őket, tapasztalatlan >k a kérdé-ben és nem tudják belátni, hogy a mostani körűim-nyék között nem tehet fejleszteni, sőt éppen csökkenteni kellene a társulatot, mert a kisvárosok közönségei nem tudnak bennünket eltartani. A kritikák egyrésze szememre veti, hogy csecsemőket tartok a színtársulatnál. Ez is olyan jogosulatlan kritika, amely a helyzet nem isme réséből származik, hiszen a miniszterrel szemben áll fenn az a kötelezettségem, hogy szlcvnszkői illetőségű színészeket alkalmazzak, nincs más rezervo- árom, mint a szlovenszkói anyag, tehát nekem ebből kell felnevelnem a szlovenszkói magyar színészet uj nemzedékét. — Végre itt az ideje, hogy tisztán lássunk a színház kérdésében, helyesen mérlegeljünk és senkivel szemben se lenjük át az objektivitás határát, nehogy a segíteni akarás helyett kártékony legyen a munka, amelyet a magyar színészet fentartására fordítunk. Óriási lőszerrobbanás StáJ er országban Faragó színigazgató félti a színészetet a protektoroktól „Mindenki a színészet protektorának tolja lel magát s nem tud tárgyilagos lenni'* — A szlovenszkói s ruszinszkói színház kapcsolatának kérdése — A P. M. H. munkatársától — Kassa, április 27. Felkerestük Faragó Ödön színigazgatót, hogy a kassai szezon derekán a szlovenszkói magyar színészet aktuális kérdéseiről érdeklődjünk. Főpróbán találjuk az igazgatót, reggel nyolc órától a színpadon van és most már kettőt mutat a Dóm toronyórája és ő még mindig a színpadon osztja ki utasításait, rendelkezik, oktat, simítja a színészek munkáját, hogy este minnél tökéletesebb előadásban gyönyörködhessünk. Szinte holtfáradt, amikor kis szabadidőt szakíthat magának, hogy rendelkezésemre álljon. — A kassai szezon derekán vagyunk — kezdi — és hálásan kell nyugtáznom a kassai közönségnek azt a meleg érdeklődését, mely- lyel a magyar színház ügyét most is felkarolta és igy kietlen vándorútokon oázist teremtett. A leginkább fenyegető veszélytől, hogy a kassai szezonnak három hét múlva történő befejeződése után hová megyek társulatommal, pillanatnyilag megszabadultunk. Léva város közönsége és a városi közgyűlés felkarolta ügyünket és igy lehetővé teszi, hogy a színtársulat katasztrófája elháruljon. Megkaptuk az egyhónapi teljes lévai szezont, amely május közepétől junius közepéig terjed és ezt úgy osztottam be, hogy hétfő és péntek kivételével két hétig a drámai személyzet mutatja be a drámai újdonságokat, mig ez alatt az idő alatt megerősített operettegyüttesem Prágában fog vendégszerepelni. A prágai vendégjátékot a magyar kultúra jelentős állomásának kell tekintenünk és valamennyien teljes le’kesedés- sel s teli hittel készülünk erre a két hétre. ,u- nius elsején azután az operettegyüttes megy Lévára és ott maradunk mindaddig, mig junius derekán Pozsonyba nem megyünk a teljes társulattal. — Ez a legközelebbi programom. A jövő elé azonban csak pesszimizmussal tekinthetünk. A magyar színtársulat ügye még egyáltalán nem rendezett, hisz a legfontosabb kérdésben, a szezonok beosztásában még egyáltalán nem történt javulás. A ruszinszkói színháznak a szlovenszkóival vato egyesítését éppen ezért kapcsoltam be, hogy a magyar, színészet egyetemes krízisét valahogyan megoldjam. A ruszinszkói kérdés megoldása azonban rendkívül nehéz, olyan súlyos akadályok merültek fel, amelyeket, ha tisztességgel kiküszöbölni nem lehet, egyáltalán nem mehetek Ruszinszkóba. — Azok a támadások, amelyek azt vetik szememre, hogy szinházi egyeduralmat akarok, teljesen jogosulatlanok. A tény az, hogy Kassa és Pozsony joggal olyan nívót követel tótom, amit csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudok fentartani. Ezt a nívót a mostani mostoha körülmények között fokozni egyenesen lehetetlenség, viszont alája szállani éppen a két város magas kulturáUs igényeire való tekintettel sem lehet. Ez lévén a tényleges nely- zet, mindenképpen gondoskodni kell arről, hogy a Kassa-pozsonyi magyar színtársulat létfeltételeit biztosítsuk. Ez nem az é.n személyes ügyem, az egyenesen a magyar kultúra ügye. — Tisztában vagyok azzal, hogy frent alakult ellenem, amely szívesen látná, ha helyemről távoznék. Szeméremnek ez nem jelentene áldozatot, szivesen levonom a konzekTenente Enco, maga romantikus is tud lenni, amikor nagyon kellene seg;,cni, de mégis nevetne azon, ha a tengerre küldeném meghalni. Meri...?! Mert bizonyára ön is plmegy szépen lefeküdni, miután nappal a nőket és éjjel az éjszakát nézegette. Én is ezt teszem. Ön nem fog a tengerre menni egy novella igaz vége kedvéért, én pedig...? A főutcán most is gyenge a világítás. Kevesen járnak benne. Az éjszaka nyugodt s e nyugodtság tanácstalan. Az ember egy barabig nézi ezt a tanácstalanságot, est a mozgislalan kicsi várost. Aztán az égre is néz az ember és az ég! borús. Végül fáj is valami az embernek és elmegy lefeküdni. ön is igy csinál, tenente Enco? Szeretnék az elbeszélésének igazat adni, de nem adhatok. Többször lefordító tani magamnak, mert még most sem tudok olaszul. Aztán felolvasták nekem olaszul is és megint gyönyörködtem a latin zenében. Meghatódtam, de hazudni nem tudok. A vége nagyon rossz. Gyerekes! Elképesztően együgyű! Nem szaladgálnak errefelé olyan paripák, amilyent ön irt, ügyvéd ur! Az ember nezdegél egy darabig a sarkon, de hogy nem Iái semmit, hazamegy lefeküdni. Leóben, április 27. Ma délelőtt az állami puskaporgyárban óriási robbanás történt. Egy gépház a levegőbe repült. A robbanás oly heves volt, hogy a város csaknem valamennyi házának ablakai összetörtek. Két munkás meghalt, többen megsebesültek. A salgótarjáni sztrájkoló bányászok Pestre akartak vonulni A világkrizis hullámai a salgótarjáni szén- revierben — A bányászok küldöttsége a kereskedelmi miniszternél Budapest, április 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt a fővárosban hire járt, hogy a salgótarjáni bányamunkásság reggel sztrájkba lépett és hogy többezer főnyi munkáscscport gyalog akart fölvonulni Budapestre, hogy tüntetést rendezzen. Később kiderült, hogy az ottani hatóság ezt a különleges felvonulást megakadályozta. A világpiacokon érezhető szónkri- zis adott okot a sztrájkra, mert a bányaigaz- gatoság a munkacsökkenés és a szénkereslet csekély volta miatt a hat munkanap helyett csak heti 2—3 napot akart dolgoztatni a bányában. A munkásság emiatt sztrájkba lépett és ma reggel kétezer főnyi tömeg, köztük sok asszony, valóban el akart indulni, hogy a fővárosban tüntetést rendezzen. A vezetőséget sikerült azonban szándékától eltéríteni. A munkásság ezután megállapodott, hogy kisebb küldöttséget meneszt Budapestre. A belügyminiszter is megerősítette a sztrájkról szóló hirt s kijelentette, hogy a tüntető felvonulást, a hatóság akadályozta meg, mert a közrenddel ellenkezik az ilyen tömeges felvonulás engedélyezése., Esztergályos János szociáldemokrata képviselő is nyilatkozott a sztrájkról. Kijelentette, hogy Salgótarjánban a nyomor óriási mértéket öltött és a munkásság csak a legvégső kétségbeesésben határozta el magát erre a lépésre. A tüntető fölvonulástól elállolíak, de öttagú küldöttséget küldenek a holnapi nap folyamán Budapestre, amelyet az ő közbenjárására a kereskedelemügyi miniszter fogadni fog. Az ásványvizek gyöngye KORYTNiCA Étvágygerjesztő és kitűnő üdítő asztali itai, megszünteti a gyomorégést. 3
