Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-28 / 97. (1135.) szám
4 1926 április 28, szerda. .ujaaaaifcaiwn Testi és lelöki gyógymódok végletei WinderlichnétÖl — Abrams doktorig. — A P. M. H. tudósítójától. — Budapest, április. ' \’vi bei cg. Fáradt, ernyedt idők hipo- hondriás gyermekei vagyunk, őröl a pénz, a gond, a gyomor, a nő. Különös, titokzatos, vibráló vil- lámfolyainatók kapnak el láthatatlanul és sodornak a testi-lelki megrokkantság felé, alig van menekvés, alig van szabadulás az őrlőmalom elől. Pedig főképen lelki betegek vagyunk, végtelen, egyöntetű pszihózis áramába kapcsolódott bele szevezetünk minden sejtje, enerváltak, bágyadtak, idegesek lettünk s a nagyt.éha való tettrekészség ijedt felrezzenés csupán a valóság s az erő birodalmának kapuja előtt. Innen aztán a rengeteg valóságos és elképzelt lelki betegség, innen a sportolás szabadsága utáni vágy, innen a bicsér- dyzmus, óbudai füvesasszony, a delejes Wunder- lichné s az ellenkező véglet: az amerikai gvógyi- tógép. Két véglet csúcspontja között ezer más megszabadító a betegség örvényeiből: a jóságos doktor, a homoöpata patikus és megannyi más. Csak éppen a legfőbb doktor: önmagunk kapcsolódtunk ki az egészség e nagy csatájától s ha meg is tesz- szük azt, hogy aktive részt veszünk testünk jobblétre minősítésénél, azt is izmusok, jelszavak átlátszó ködébe burkoljuk s a couéizmustól kezdve mindennemű szuggeszción át a hipnózis karjaiban találunk menedéket. De a két véglet megmaradt: a babonás óbudai javasasszony s a gyógyitógép. Tudományosan megmagyarázható ez is r— az is. Tudom okát adni az óbudai javasasszonyba vetett hitnek s nem jelentőségét bírálom akkor, ha a Wunderlichnék és egyéb delejes társai fölött enyhe, sőt olykor ironikus mosollyal térek napirendre s XX. századbeli ismereteimmel nem tartom lehetetlennek egy háború utáni megrettent s megrokkant koT észnélküli kapkodását mindennemű kivezető ut után. Csakhogy eme bizonyos ismereteim ekkor nem a felvilágosult természettudományos ismeretek, hanem — a történelem tudása lesznek. Sőt talán még magával a természettudománnyal is megmagyarázható a lelkeknek eme aberrációja, ha a természettudományi ismeretünket a bódult ember bódult agysejtjeire vonatkoztatjuk. így hangolható össze a misztikus felé hajló történelem a józan és hideg orvostannal. Nincs csodálnivaiő, ha menekülés után vágyó testek füvesasszonyokhoz és javasló nőkhöz kopogtatnak be. A magunk életéről van szó s ilyenkor mindig a logika, s a józan meggondoltság rovására megy a menekülni-akarás. Megértem azokat is, akik végső elkeseredésükben, a tudomány helyett az egyedülvaló hithez folyamodnak s „delejes vatták", „delejes vizek" hatalmában bíznak csupán. Hit, misztikum, hókuszpókusz kell a népnek * ha egyszer önmagunkról, a gyomrunkról avagy szekszuális érdekeinkről van sző, eldobunk mindent, nevezzék azt tudománynak, józan észnek, s megragadunk bármit, ami még lehetséges számba megy a fenti érdekek megvédelmezésénél. Az óbudai füvesasszony ártatlan füvekkel, jóindulattal, igaz hittel működő nő. Érdemei vannak. Igenis: gyógyít s gyógyított sokakat. Nem kuruzsol. Gyógyítanak a füvei s hatékony talán a velejáró önkéntelen szuggeszció is. Gyógyitókész- sége azonban mégis csak a naiv jóindulat határán mozog. Más azonban a delejes Wunderlichné esete. Nem hiszem, hogy keze érintésével vattát, vizet tehet gyógyítóvá, nem hiszem, hogy kezének érintése sokban felülmúlná egy becsületes masszázs érdemeit. Megengedhető, hogy gyógyított. De kiket? Azokat, akiknél az idegek ideig-óráig tartó bénulása volt jelen, azokat, akiknél csak egy erősebb lelki emóció kellett, hogy az ugyiscsak. rejtőkben rejtőző egészséges állapotot elöugrassza. Szuggesztiv hatás volt az övé, jótékony, fokozott szuggesztiv hatás. S igy tehát: bénultan sánta lábat egészségessé mozdított, görcsös kezet kiegyenesített, de rákot, tüdőbajt, avagy rövidlátó szemet meg nem gyógyított. Nem is fog. Sem ő. sem pedig a nyomában elburjánzó, s pénzt 3zipolyozó delejes köszörűsök hada. Ez volt az egyik véglet. Tudományos értéke, ismételjük, inkább kortörténelmi, lelki, szociális körben mozog, ám gyógyítási értéke sokkal kevesebb, mint azt a hir szájára kapta. A másik véglettel azonban érdemes tudományosan foglalkozni. Az amerikai Abrams-féle eljárásról van sző. Mondhatni: villanyerőre berendezett győgyitő-gép. Magyarországon egy van a pesti Koronaherceg-utcában, ezenkívül Európában csupán London, Hollandia, Varsó, Páris dicsekedhetik vele. Ezt az eljárást az elektromosság százada hozta s hivatásos orvosok foglalkoznak vele csupán. Sok harc folyt körülötte, de az elért eredmények mutatják, hogy az eljárás pártolóinak nagyrészt igazuk van. Ábrám (Ebremsz) san-franciskói orvos a reflexek egész tömegét találta meg, bizonyos vizsgálati eszközök segítségével. S igy jött rá arra is, hogy i beteg ember vérében megváltozott elektromos viszonyok vannak s más a beteg ember vérének rádióaktiv rezgése, mint az egészségesének. Mindennek van bizonyos kisugárzása, —- gondolta Abrams, — mért ne legyen a vérnek is? Ezen az alapon jött rá aztán, hogy a külömböző betegségeknek kiilömböző elektromos rezgések felelnek meg. Igv jön létre a diagnózis. \ kezelés pedig abban áll. hogy ismét elektromos utón helyrehozzák a vér rádióaktiv kisugárzásait. Ez az egész e.liőrá? elve. Az eljárás a következő: a beteget áramkörbe kapcsolják s az állítólagos beteg 'testet kopogtatják. Ha a testrész tényleg beteg, kopogása tompán hangzik. Ezt a iompulatot jegyzik meg s minden iiyen tompulafnak bizonyos szám felel meg a villanygépen. Ez-a diagnosztizáló masina. A gyógyító masina színién egy elektromos gép, aminek áramát — az előbb nyert számnak megfelelő erőséggel, mennyiséggel s minőséggel, — a beteg testrészre rávezetjük. Informátorunk megjegyezte, hogy a gyógyítás nem szorítkozik csupán a gépre, hanem egyéb rendes medicinák is alkalmaztatnak. Az Abrarns- féle eljárás inkább diagnosztizáló, jó segédeszköz. De gyógyítja a tüdőbajt, a szivbántalmakat, epilepsziát, az idegbántalmakat, a sokizületi gyulladást. Ha mást olykor nem végez is, a fájdalmakat eloszlatja, még tabesznél is. Sajnos, — bár AnPrága, április 26. A világvárosok rendőri statisztikája április hónapban szomorú rekordokat muSit. A rekordot április 15-ike tartja, ezen a napon Budapesten 27-en dobták el az életüket, miig Béniin öngyilkossági rekordját április 18-án érte el, amikor a német fővárosban öt öngyilkosság s hét öngyilkossági kísérlet történt. Vájjon vé- letlenség-e az, hogy a megrázó drámák egy-egy szép tavaszi napon felhalmozódnak, amikor lágy, tavaszi szellő lengedez s a tavaszi nap meleg sugaraival osókolja végig a nagyváros emberpár-iáinak meggyötört arcát, vagy pedig ebben a tényben szociológiai törvényszerűséget kell keresnünk? Tapasztalati tény, hogy tavasszal az öngyilkosságra való hajlamosság feltűnő módon növekszik s ebből az empirikusan nyert ismeretből sokan azt a 'következtetést vezetik le, hogy feltétlenül kell valami összefüggésnek lennie az éghajlat és évszak s az emberi lélek állapota között. Ámbár egész sora a modern tudományos munkáknak hajlik arra, hogy összefüggést állapítson meg a lelki affekitusok s az évszakok hatása között, a tudomány azonban túlnyomó részben az ellentétes állásponton van. Mindazonáltal ebben az irányban még pontos megállapítások nem történtek s nem is volltak lehetségesek. Mert ha az öngyilkosság eseteiben a motívumok után kutatunk, arra a meggyőződésre jutunk, hogy a legtöbb ember önként kereste a halált olyan okokból, amelyek a külső világban vannak. A statisztika meggyőzően mutatja, hogy súlyos gazdasági és munkáskrizisek idején az öngyilkosság görbéje rendszeresen emelkedő irányzatot mutat. Általános érvényességgel tehát nem beszélhetünk a lélek „tavasíkriziséről". Ezzel a megállapítással az a tény sem áll szemben, hogy például a GaUaföld, Ottő-farm, 1926. Kint, a félvadak közt élő európaiak rendesen megengedik maguknak azt az ártatlan mulatságot, hogy időnként bevonulva a városba, a vadonban való életet úgy festik a szörryüködve hallgató filisztereknek, mintha az állandó halálfélelem, örökös idegölő küzdelmek közt folynék. Az emberek szivesen hiszik, ami képzeletüket izgatja, azért az ültetvényesek mint félistenek, a ncmád bennszülöttek pedig mint vérszomjas, bosszúálló ördögök élnek a köztudatban. Pedig itt nem héroszokra, hanem pszihiáterekre van szükség. Az elmaradt, elbutult fekete törzsek még mindig az emberiség gyerekkorát élik, úgy kell tehát velük bánnni, mint a gyermekkel. Aki nem találja el a helyes bánásmódot, vagy nincs türelme őket aszerint kezelni, annak egész élete harc és áldátian háborúság, mig helyes érzékkel hónapokig elölhet köztük bárki, anélkül, hogy az európai fegyver és európai erély felsőbb- ségét demonstrálnia kellene. A következetlen, ravasz, rosszindulatú, de alapjában gyáva, buta és befolyásolható feketék közt aztán ezer mulatságos és komikus epizódot él át az ember, melyek jobban jellemzik az itteni viszonyokat, mint az unalomig ismételt véres csaták, hajmeresztő kalandok. Feljegyzek egy-két ilyen jelentéktelen dolgot, mint a primitív emberi lélek közvetlen megnyilatkozásait. Orvosi rendelő a feketék közt. Ha elvadult vidéken híre megy, hogy európai utazik keresztül vagy megtudják, hogy valahol megtelepedett, rövidesen sántiló, bekötött fejű, görnyedt hátú feketék keresik fel. Afrikában ugyanis minden fehér magától értetődően orvos a fekete szemében, kinek kutya kötelessége segítséget nyújtani a szenvedő szerecsennek. Ha ezt elmulasztaná, tekintélye mérhetetlenül megrendül, ellenben a páciensek okszerű kezelése épen egyik legbiztosabb módszer a bennszülöttek feletti befolyás elnyerésére. Mióta itt vagyok, olyan kiterjedt pácientu- rára tettem szert, hogy bármelyik európai egyetemi tanár megirigyélhetné. Mivel a doktorságon kívül más mellékfoglalkozásom is van, kénytelen voltam rendes rendelő-órát bevezetni. Reggelenként sátram előtt szép sorjában üldögélve várnak betegeim. Soha sem hittem, hogy az orvostudomány ilyen egyszerű mesterség. Akinek láza van, khinint ‘kap, akinek fáj valamije, aszpirint, akinek nagyon fáj, ópiumot, szóval a belgyógyászat gliában errenézve is voltak jó észrevételek, — a rák gyógyítása még evvel a géppel sem sikerült, legfeljebb a rosszindulatú daganatok fájdalmait csillapítja. Lehet, hogy a jövő kísérletek ezirány- ban is kedvező eredményt hoznak. » Sem az emberi lélek, sem a test nagy betegségeit eddig teljesen meggyógyítani nem sikerült. S nem sikerült kiirtani a halálfélelmet sem. S ezért minden önkinzás, ének — ezén a gyógyitógép, Wanderlickné, ezért a patikák s a diszkrét- lelkű doktorok: ám hol késik vájjon az a lehetőség, amellyel vagy mindea betegséget száműzhetünk, vagy már anélkül is születhetnek késői utódaink? Egyelőre csak a véges emberi elme reparál- gatja a véges emberi testet. Merthogy a lélek meghal-e- még ezt sem tudjuk. Szombathy Viktor. diáköngyilkosságok tapasztalat szerint legsűrűbben tavasszal jelentkeznek. Itt is külső indátóoikok játszók a főszerepet, mint az iskolai rossz eredmények. Másrészről a pszichiáterek magyarázata szerint a tavasszal kétségtelenül jelentkezik az ösztönélet növekedése. Ez különösen a fiatal, lelkileg még nem ^Iciegyenlített embereknél a fokozott erotikus Ösztönélet irányában hat. A rajongásig túlfeszített térni eszetek ebben a lelkiállapotban követik el azokat a versecskéket, amelyek különösen április hónapban szinültig megtöltik a szerkesztőségi papírkosarakat. Különösen szenzibilis természeteknél tavasszal gyakran mutatkozik az életérzés túlfeszültsége, amiben jelentékeny szerepet játszanak egy, az ősembertől örökölt periodicitás nyilvánvaló maradványai. A pszichiáterek szerint azonban nincs bizonyíték arra, hogy az öngyilkosság és tavasz között összefüggés lenne. S ha erre bizonyítékot is lehetne találni, akkor esetről-esetre meg kellene vizsgálni, mennyiben játszottak a külső világ tényezői az öngiylkosságban szerepet. Az az állítás, hogy a tavasz észrevehető módon emeli a hajiamat az öngyilkosságra, egyértelmű volna az olyanfajta állítással, arninőt szintén sokszor hallunk, hogy a november és a február hónap a születési számra különösen kedvező. A statisztika ezt tényleg kimutatja, különösen a törvénytelen gyermekeknél, de ez nem klimatikus, vagy hasonló tényekből következik, hanem egész egyszerűen azért, mert a báli szezon s a karnevál ezekben a hónapokban éri el tetőpontját. A szomorú rekord- számot tehát nem a tavasz rovására kell írnunk, hanem azokra a folyton visszatérő motívumokra, amelyeket a rendőri jelentésekből ismerünk: anyagi gondok, szerelmi csalódás stb. s amelyek gyenge természetű embereknél az önkéntes halál akarását előidézik. terén a legegyszerűbb gyógymódot alkalmaztam. Természetesen a helyes gyógymód megválasztás:, és az orvosság adagolása nem megy ilyen egyszerűen, mint azt most leirom, hanem bizonyos középkori szertartásosság előzi meg, mint a nyelv kinyujtása, pulzus-számolás aggodalmas csendben, sőt ha a páciens nem túlságosan fapados, a tüdők zörei is meghallgatást nyernek. Tudományom feltétlen legnehezebb része ez alatt a hókuszpókusz alatt a kellő komolyság megőrzése, de viszont belátom, hogy erre szükség van, mert nem az ártatlan pirulákban, hanem az ismeretlen formulák közt szuggesztiven kimondott szavakban rejlik a gyógyerő: — Ettől meggyógyulsz! Az orvos mint bíró. Az európaiak orvosi tudományába helyezett bizalom általános jelenség, ami kijár kivétel nélkül mindegyiknek, azzal nincs mit büszkélkedni, méltán legyezte azonban hiúságomat, mikor valami hallgatólagos választás eredményeként megtettek a környék birájának. Ez már olyan kitüntetés, ami csak keveseknek adatik osztályrészül, — süllyedt volna el, aki kitalálta. Csakhamar be kellett állítanom program- momba egy hetenkénti törvénynapot, melyek rövidesen époly látogatottak lettek, mint népszerű orvosi rendelésem. Ilyenkor egy pokróccal leteritett halmon ülve, fenségesen komoly arccal hozom salamoni ítéleteimet az elém járuló jogkereső közönség bonyolult polgári- és bűnügyeiben. A bűnügyek nagyobbára a tulajdonjog szentsége ellen elkövetett merényletek, továbbá a testi sértés, — kizárólag 8 napon túl gyógyuló — kritériumát merítik ki. Az hiszem, ha egyszer az a raplim támadna, hogy egy szamár ravasz fordulattal megejtett birtokba vételéért kötél általi halálra ítélném a tettest, félórán belül fellógatnák buzgó klienseim. Otthon elég alkalmam volt megcsodálni biráink angyali türelmét, amíg egy-egy bőbeszédű parasztból — aki úgy látszik, ambicionálta, hogy hallgatóságát részletesen informálja a tavalyi bur- giizdi vásár egyes epizódjairól, a koma szüretjé- ről, a tavaszi árvízről s a jó Isten tudja micsoda, a tárgyhoz nem tartozó dolgokról — ki tudta hámozni azt a tíz szót, ámi az ügyet érintette Mivel az igazság felderítését mindennél felemelőbb hivatásnak tartom, az első törvénynapon fiatalos ambícióval vezettem a tárgyalás fonalát.. Hát. jelentem tisztelettel, azt a vallomást, amit. otthon egy fél óra alatt lehet a nép egyszerű gyermekéből kiharapófogózni, a zord gallából egy' fél nap Tavasz ébredése öngyilkossági járványt okoz? öngyilkossági rekordok a világvárosokban — Mit mondanak a pszichiáterek Hogyan élnek Afrikában a fehér ültetvényesek? — A P. M. H. levelezőjétől. — alatt sem szedi ki a leggyakorlottabb lnquizitor sem. Hogy semmi sem uj a nap alatt, azt bizonyítja egyik jogesetem, mely más formában, mint ismert adoma forog otthon közszájon, de hogy itt, Afrika közepén, a valóságban, mint bírói döntésre váró „per tárgyá“-t lássam viszont, azt soha sem hittem. A felperes egy teljesen megbolonditott galla, az alperes, Ato Alexander (Sándor ur), egy ravasz, kertelő tigreai. Nagy nehezen sikerült a következő tényállást kihámozni: Sándor ur hivatásos kereskedő, ki a galla falvakat járja és állatbőröket vásárol össze. Felperes átadott kilenc kecskebőrt darabonként 2 tamun (1500 korona értékű kis ezüstpénz) vételárban. Az egyik; bőr hibás volt, alperes visszaadta, illetve becserélte egy sakálbőrért. Fizetésnél Sándor ur leszámolt 16 tamunt, a sakálbőrért nem fizetett azzal az indokolással, hogy azért adott egy kecskebőrt. A galla hosszas gondolkozás után rájött, hogy viszont a csérekecske bőrét sem fizette ki, ha nem akar a sakálért fizetni, fizessen a kecskéért. Alperes méltatlankodva tiltakozott, hogy olyan kecskéért is fizessen, amit nem visz el. A jámbor felperes most már teljesen megzavarodott: — Tudom, géta hogy nálam van az igazság, csak nem találom, hogy hol? — fejezte be gyöngyöző homlokkal a nehéz előadást. Amint utóbb az ítéletből és az indokolásból kitűnt, a tigreainak 2 tamunjába került, hogy a környék népe olyan sasszemü bírót ültetett az itélőszékbe, aki az ilyen lehetlenül kuszáit kérdésben is átlát a szitán. Magyar konyha — Afrikában Vallási felfogásukra jellemző az alábbi kis epizód. Valami meghatározhatatlan felsőbb lénytől babonásan rettegnek, de azért, ha alkalmuk nyílik, megpróbálják a Nagy Ismeretlent — becsapni. Hála Zilahy Ágnes Szakácskönyvének kitűnő magyar konyhánk van Afrika közepén. A konyhaművészet nagymestere egy kis fekete ifjút fogott be maga mellé kuktának, aki lassan elleste a nehéz tudomány minden csinyját-binját. — Gasztronómiai élvezetünk azonban nem volt teljes, amíg a paprikások, gulyások és túrós csuszák legelemibb alkatrészét, a zsírt, olaj helyettesit ele. De ambiciózus barátunk addig mesterkedett, mig Addisból kapott pár hónapra való hamisítatlan disznózsírt. Ettől kezdve pokollá vált a kis szerecsen élete. A zsirral készült ételeket rítusa szerint nem kóstolgathatta s r.em egy elsózott vagy sótlan étel kritikájaképen - kapott szédületes nyakleves hozta közelebb a mártirok tiszteletreméltó rendjéhez. Számtalan ilyen és ehhez hasonló apróság —> amit a nagyképü utleirók elhallgatnak, a túr* retur és társas körutazási jeggyel utazó afrikai utazók pedig meg sem figyelhetnek — ismerteti meg velünk a félvadak igazi gondolkozását él tanít meg a velük való helyes bánásmódra. D. G. Magyar, román, olasz, angol stb. utlevél- vizumok megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meghosszabbítását t. előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggel eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. Fütty Lyának három hónap alatt meg kell tanulnia angolul Putty Lya, a legfrissebben importált és sok reménnyel induló magyar mozistar, vak- bélgyulladási operációjából teljesen felépült és újra megkezdte a munkát a Famous Players long-islandi stúdiójában, abol Grif- fith vezetése alatt a „The Sorrows of Sátán" (A sátán bánatai) cirnü monstrefilm női főszerepét, Lady Sy- bilt fogja játszani. Putty Lya váratlan megbetegedése tekintélyesen visszavetette Grif- fith-t' munkájában, a világhíres mozirendező azonban inkább a késedelmet vállalta, hogysem Putty Lyáról le kelljen mondania, mert hónapokig tartó próbafelvételek után Putty Lya volt az első, akit a szerepre kifogástalannak talált. P’ . Lya szerződésének feltételei természetesen nem kerültek a nyilvánosság elé, ki- szivárgott hírek szerint azonban egy nagyon érdekes klauzulája van ennek a súlyos epreket érő dokumentumnak. Ez a klauzula azt írja elő, hogy Putty Lyának három hónap alatt meg kell tanulnia angolul, különben a szerződés hatályát veszti. Nem valószínű, hogy túlzott követelményeket támasszanak és szigorú vizsgának vessék alá Putty Lyát. A feltételt bizonyára teljesíteni fogja tudni. Nagy baj semmiképp sem érheti, mert star- ként vonult be Amerikába és a Famous Plavers-nek komoly érdeke lesz, hogy minél szorosabban láncolja magához. x
