Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-04 / 78. (1116.) szám
1926 április 4, vasárnap. ^I^CMMaO^ARHIRIíAE ________7 tu dták azt, hogy az utcának egy orosz állam- férfiúról való elnevezése már csak azért sem engedhető meg, mert Oroszországot Csehszlovákia de jure nem ismerte el, azt javasolták, hogy az utcát a város német jellegére való tekintettel Schiller-Goethe-utcának neLeniberg, április 2. Az egész országban rendkívül nagy feltűnést és a munkások között nagy elkeseredést okoztak a Stryjhen. történt események. A rendőrség ok nélkül lőtt a népre s oly kegyetlenül használta fegyverét, hogy már az első összecsapásnak hat halottja volt. Kékkő, április 2. — „Szomorúan szól a magyar nóta." Van rá ezer ok, ezeréves jajnak fájó siratása ugyan hol szólalhatna megszebben, hol szólalhatna meg mélyebben, mint a dalban, a jellegzetesen szép, magyar mollokban. ... Kékkő ura volt Balassi Bálint, a költő. Vándor Ivánnak, a finomtolhi magyar Írónőnek volt egy regénye „Balassi Bálint szerelme" címmel. Amit három évszázaddal előbb megsejtett a költők elseje, azt három évszázad után szavakba zenésitette egy széplelkü asszony. A múlttal megszentelt falak között járva, nagy megértéssel jelenik meg íme a szégyenlős, első magyar lírikus szelleme. Mintha ép lenne a régi várkastély, az orgonabokrok fölé kiugró ereszen fészket rakott egy fecskepár, talán éppen a költő kedvenc pihenőhelye fölé. Vájjon megirná-e megegyszer most örökszép költeményében, hogy: ■ „ . . . Régi időim elmúlt Most másképpen fordult •Szomorő az én sorsom 1 . .“ Mert,. hajh, jó Balassi Bálint, álmodni sem merted volna, hogy alig három évszázad után nem szabad a magadszerzette nótát az ősi vár fokán, borongós esthajnalokon énekelni, mert vigyáz a hangra a kapu fölött őrködő oroszlán, vagy tán nem is az a festett oroszlán, hanem egy-két rosszul sikerült An- kerschmidit. ... Mert nem a Bojtosak, Sárik és a régi magyar ■ várnép lakik most a renovált falak i vasi a tár a kilencen szavaztak. A szepesi r.é-j j met pá$t javaslata két szavazatot kapott, míg ja kommunista párt javaslatára 13 szavazati ' esett. Ebből az következik, hogy úgy a kér.! j szoc. párt, mint a szepesi német párt kép- ; j viselői a kommunista javaslat ellen -/a- j vaztak. Ma reggelig a kórházban újabb húrom áldozat halt meg, de még mindig kilenc ember fekszik elet és halál között. A hatóság azt állítja, hogy a munkanélküliek helyzetét a kommunisták politikai célokra használták ki s ezért-vált szükségessé az erélyes beavatkozás. A halottak között 6 rutén, 2 lengyel és 1 zsidó nemzetiségű egyén van. között, hanem idegenből szakadt emberek, akik most ujmódis katonai vezényszavakat dobálnak a te falaid között. A huszti gyalogezred- egy különítménye tanyázik a kékkői várban — a járási hivatalok mellett. És a Ruszinszkóból ádeszakadt katonafiuknak csak délután négytol-ötig szabad magyar nótákat énekelniük és csakis három olyan magyar nótát, amelyek az oroszlánkar- mos cenzúrán keresztülmentek. Persze, a te idődben még lóháton jártatok a kaproncai völgybe és fel Sztregovának, ahol most a köztársaság katonái autón pöfögnek, irdatlan nagy sebességgel. Lejárt az időd, Balassi Bálint, bár csak ötvenkét esztendeje ismernek, mint korod legnagyobb és iegelsőbb lírikusát. Tempóra mutantur et mutamur nos ho- mines. ... Másik szomorú nevezetessége a Ba- lassák fészkének a főtéren álló emlékoszlop, amit hat esztendővel ezelőtt arra járt katonájuk, torok átfestettek köztársasági emlékoszloppá, bár eredetileg a környező községek pénzé& millenáris emlékoszlopnak készült. Talán ma is kevesen emlékeznek vissza a régiszövegre és megszokták hamarosan az újat, mert gyorsabban változnak az emberek magánál az időnél is. Nincs mit már Kékkőn keresnie a magyarnak. Egy emlékkel, egy megszentelt hely- lyel kevesebb jutott a maroknyi népnek, mert három utód dolgozik rajta, hogy egy évezred munkáját egy rövid évtized alatt eltüntesse. (ks.) A cica nem nyilatkozik Brotvu ur, a Pesti Posta főszerkesztője maga elé citálta Black urat, a lap riporterét. — Mondja Black ur, mi tesz a Vörös Zsuzsanna gyilkosaival? — Még mindig semmi nyoma. — Teremtse elő a gyilkost. Érti? Estére tudni akarom, hogy ki a gyilkos. — Főszerkesztő ur, már detektív hajszolja a tettest cs én folyton a detektív sarkában vagyok. — Ezért nem tudja, hogy ld a gyilkos. Maga ne a detektívek iek, liánéul a gyilkosnak legyen a sarkában és akkor tudni fogja, hogy ki a gyilkos. — Kérem főszerkesztő ur .,. — Ne vágjon a szavamba. Idestova két hete, hogy a gyilkosság kiderült és még senkinek sem jutott eszébe, hogy beszéljen a gyilkosság egyetlen szemtanújával, a bőrös Zsuzsanna cicájával. — Én már gondoltam erre, csak nem voltam benne biztos, hogy tud-e az a cica magyarul. — Ahogy maga tud magyarul, úgy az is tud. — És ha mégse? — Vegyen maga mellé egy tolmácsot! — Milyet? — Magyart, aki a cicával megérteti, hogy maga mit beszél magyarul. — De hiszen a cica tud magyarul. — Ember, de maga nem tud! Mehet! Black nem vett maga mellé tolmácsol, de a költségeket felszámította a lapnak. Amikor benyitott a Vörös Zsuzsanna lakásába a cica a díványon feküdt és aludt. — Black vagyok, a Pesti Posta munkatársa. — Parancsoljon. — Őn volt a gyilkosság egyetlen szemtanúja. Legyen kegyes és mondja meg, hogy helyes nyomon keressük-e a gyilkost? — Előbb tudnom kell, hogy milyen nyomon keresték eddig. Black ur elővette a Pesti Posta legújabb számait és átadta a cicának, hogy olvassa el a, cikkeket, amelyeket a lap közölt a gyilkosságról. A cica átfutotta a cikkeket, aztán lekicsinylőén legyintett mellső lábával. — Nicht einmal für die Katz. — Bocsánat nem értele németül. — Ezt mondtam, hogy ezek a cikek még a mocskának se valók. Ön egészen téves nyomon keresi a tettest. — Legyen kegyes és vezessen a helyes nyomra. Nem tehetem. — Ön tartozik ezzel a gazdájának és a. társadalmi rendnek. Kérem mondja meg ki a gyilkos. — Szavamat adtam a gyilkosn ik, hogy nem árulom el és egy mocska megtartja a szavát. Alászolgája. 0 Lynkcusz. vezzék el. A szavazásnál a kér. szoc. párt jaA strij-i munkásforradalom Újabb három halott — Kilenc sebesült élet és halál közt Balassi várában nem szól magyar nóta A kékkői várban tilos a magyar nóta — Csak délután szabad három nótát énekelni — *ihol át van festve a milleninmi emlékoszlop Az aceisisakszövétség „hadgyakorlata?1 Középnémet* országban Berlin, április 2. A Rote Fahne szenzációs cikket közöl a német jobboldali aeélsisakszövetség állítólagos terveiről. A szövetség Közópnémetország- t>au állítólag nagy magánhadgyakorlatot akar tartani. A hadgyakorlatok teljesen háborús jellegűek lesznek és a dübeni mezőn fognak lefolyni. Április 5-től 9-ig menetelés! és fegyvergyakorlatok lesznek Düsterberg alezredes vezetése alatt. Körülbelül 8—9000 ember vesz részt a manőveren s állítólag öt repülőgép is a hadvezetőség rendelkezésére áll. Érdekes, hogy a Itallei technikai mentőegyesület az aeélsisakszövetség rendelkezésére bocsátotta teherautomobiljait. A Rote Fahne szerint ez a jobboldali fegyvergyakorlat összefüggésben áll a inon- archista reakció terveivel s közeledését jelenti a polgárháborúnak. Abd el Krím fontos politikai házassága Páris, április 2. A Petit Párisién madridi jelentése szerint most beigazolódott az a jelentés, amely Abd el Krim házasságáról szól s amelyet a világsajtó már hónapok óta kol- portál. A riff vezér elvette Raisulinak, a leghatalmasabb riffkabil törzs tavaly elhunyt híres főnökének leányát. Raisuli törzse ma föltétlenül spanyolbarát, de lehetséges, hogy ezzel a házassággal Abd el Krim megnyeri a törzset saját céljaira. Annyi bizonyos, hogy a házasságnak politikai jelentősége van s Abd el Krím a hatalmas, müveit, gazdag és bátor Raisuli-törzzsel egyesülve ismét hosszú ideig dacolhatna a franciák és a spanyolok egyesült erejével. A szepesi német párt és a Lenin-utca Pozsony, április 2. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége közli: Az országos kér. szoc. párt hivatalos lapja, a Nép egyik utóbbi számában támadó cikket közölt a szomoluoki képviselőtestület ülésével kapcsolatosan és megvádolta a magyar nemzeti párttal szövetséges szepesi német pártot azzal, hogy a pártnak a szomoluoki képviselőtestületben helyet foglaló képviselői azt a kommunista indítványt, mely a Bányász-utcát Lenin-utcá- nak kérte elnevezni, megszavazták. A szo- anolmofci képviselőtestületi ülés lefolyásáról beszerzett hiteles tudósítás szerint a Népnek ez az állítása teljesen rosszindulatú ferdítés. ‘A kommunista párt képviselői javaslatot tettek arra, hogy a Bánya-utcát (és nem a Bányász-utcát) Lenin-utcává nevezzék el. A javaslat tárgyalásánál a kér. szoc. párt képviselői azt indítványozták, hogy intézzen kérdést a képviselőtestület a járási főnökséghez, vájjon megengedhető-e az utcának ily elnevezése. A szepesi német párt képviselői, akik folytatása. A dürmögő medvét, a Balázs medvéjét vitte ebben a dobozban. * Persze, a kis harmadik az uj otthonban is pontosan megérkezett. Merő ellentéte az első harmadiknak, vagyis éppúgy hasonmása az apjának, mint a másik. A kis Balázs éppolyan szelíd, és éppolyan kékszemü volt, mint Arany Péter. És az uj jövevény, a kis Várkonyi Bálint éppolyan rakoncátlan, erőszakos, feketeszemü, sötéthaju, mint az apja, Várkonyi Pál. Durva kis vasgyuró volt. Szerette-e az anyja? Nem bizonyos. Inkább félt tőle, épp, mint a férjétől. Az első ölelkezések után elkövetkezett a kiábrándulás is. Nem szerelem volt, csak a szerelem keresése, — gondolta magába Iduska busán és későn. Előbb reménykedett; azt remélte, hogy a kis Balázs tért vissza, de Várkonyi Bálintban semmit sem talált az elröpült kis kékszemüből. Bálint négyéves korában már éppolyan zsarnok volt, mint az apja, s két zsarnok sok egy asz- szonynak. Az apa büszke cinizmussal nevetett. — Apja fia! Iduska meg keserűen sóhajtott. — Az apjáé— igen; az anyjáé — nem. Lassanként majdnem meggyülölte a gyereket. A maga gyerekét! Lelke lázongott, hogy Bálint tulajdonképpen a Balázs helyét bitorolja. Ha Bálint fölbosszantotta, a Balázs arcképéhez menekült vigasztalásért. Titokban, lopott negyedórákban tépelődve és könnyezve játszott a dörmögő medvével. Azt elrejtette Bálint elől. Mindent elfoglalhat, de azt az egyet nem! Az megmarad Balázsnak, mintha ezzel Balázs is megmaradt volna! A gyerek néha odasanditott, mikor az anyja a medvével játszott és beszélgetett, néha sirt is. Bálint nem is igen tudta, vájjon az anyja sir-e, vagy az a medve. Egyszer, kora reggel. Iduskának be kellett mennie a városba, az uj ruháját próbálni a szabóhoz. Bálint, szokása szerint makacskodott: vigye magával őt is. Nem vihette. Az ut sokáig tartana, pedig neki délre itthon kell lennie. Bálint torka- szakadtából ordított. Majd uj szeszélye tamadt. — Ha nem viszel magaddal, add ide a medvét. Akkor nem bánom. Akkor itthon maradok. — És jól viseled magad? — Jól. — Igazán? — Igazán. Idus odaadta neki a medvét, aztán sietett a szabóhoz. Az uj ruhát föl is próbálta; nagyon jól állott. Programját pontosan betartotta; tizenkettőre hazaér. De alighogy a kapun kifordult, valaki köszöntötte. Jó reggelt, Iduska! Kezedet csókolom! Iduska kíváncsian fordult meg. Milyen ismerős hang! — Jó reggelt! Első férje volt, Arany Péter. Éppen olyan szomorú ember, amilyen azelőtt. A szeme is éppolyan kék. — Hát te hol jársz erre? — Én? Hát az igazat megvallva, téged váltalak. — Engem? Én a szabónál jártam. De te hogy tudtad, hogy idejövök? — Nem tudtam. Amonnan, a másik oldalról megláttalak, ahogy a kapun befordultál. Gondoltam, megvárlak. Legalább megkérdezem ... Iduska bosszúsan félbeszakította. — Mit kérdezel? — Hát... Mit! Csak .. Hogy boldog vagy-e? Az embert mégis csak érdekli. Nem mert a volt feleségére nézni. Látszott rajta, hogy egyebet gondol és mást szeretne mondani. — Furcsa, — szólt Iduska, és kissé maga is megzavarodva — hogy épp most jutott eszedbe. —■ Nem most. Mindig az eszembe vagy. Az ember olyan bolond! Hogy némelyik emlékétől meg nem tud szabadulni. Hát boldog vagy, Idus? Idus nevetést affektált. — Boldog! Ki boldog a világon? — Azt hallom, kis fiad is van. Idus elpirult. — Van ... De azért a mi kis Balázsunk ..; Elharapta a gondolatát. Észrevette, hogy megszaladt a szája. Nem az övék már a kis Balázs! A férfi gépiesen utána sóhajtotta. — A mi kis Balázsunk ... Néhány lépést mentek. Olyan fáradtak voltak! Már közel jártak az Idusék házához. — Tudod, mit? — szolt az asszony. — Feljöhetnél egy percre, Péter. Nézd meg... Arany Péter megijedt. — Mit nézzek meg? — Hát... a kis medvét, Péter.Igen, a Balázs medvéjét.Előbb Bálintot akart mondani. így tétovázik a lélek, amelyik nincs rendben. Arany Péter nem felelt. Szótalanul kisérte föl az asszonyt. Az előszobában Idus figyelmeztette: — Na, hát vesd le a felső kabátodat. — Nem. Nem. Hiszen mindjárt megyek ... Idus ráhagyta. Mit is keresne itt sokáig! Amit kereshetne, az elveszett., az eltékozolt boldogságot, úgyis hiába keresné! Benyitottak a szobába, és Arany Péter félénken nézett körül. Milyen idegen itten minden! A felesége otthonában! Iduska legelsőbben is Bálintot kereste a szemével. A gyerek nagyon elmerült a játékában, föl se tekintett. Az ajtónyitásnak oda se hederitett. Iduska rászólt : — Bálint! A gyerek fölneszelf. Marokra kapta a játékát és dicsekedve vitte az anyjához. — Nézd, anyus! Nézd! Idus nézte, de nem tudta, mit lát. A gyerek- valami vasszerkezetet nyújtogatott feléje. Mintha nagy falióra belseje volna. — Mi ez? Bálint nevetett. Épp, mint az apja szokott nevetni. — Ez? Ez a medve szive. Látod? Nem akart dönnögni, hát megnéztem, miért nem dörmög. Neked dörmögött, nekem nem. Hát szétlépte a medvét, a kis Balázs medvéjét! A játék bundája, feje, lába, szétszórva ott hevert a divánon. És itt, a gyerek kezében a szive, hidegen, mereven, hallgatagon. Milyen szövevényes, milyen bolond kis szerkezet még a gép szív is, hát még az igazi! Balázsnak dobog, Balázsnak dörmög, és Bálintnak — nem!.,. Iduska elsápadt. Fölemelte a kézit. Nem ő maga, a harag, a düh emelte föl. Fejbe akarta ütni a gyereket, összetörni a kezét, amelyikkel o medve szivét kitépte. Görcsös zokogás fojtogatta. Arany Péterre nézett. A két kék szempár szelíd sugarai találkoztak... És az Idus szemét könny borította el. Odaborult az Arany Péter vállára, és Arany Péter átölelte az asszonyt. Lágyan, gyöngéden, résztvevőén simogatta aranyszőke selyemhaját.. Vele sirt. A medve szivét siratták. A múltat. A kis Balázst. Valamit. Mindent. Aminek az emlékétől az ember úgy nem tud szabadulni! Olcsóbbá teszi Ha a vetőmagot rendes A f MM ggrjl áiOSfe ‘gsrm 19%fSgr természetes vetőmagotfi trágyázás mellett az jF&BL. JSSLA WW MT iWM tószerrel oltja, akkor | jelentékenyen nagyobb terméseredményt ér el! Forduljon a helyi képviselőkhöz vagy a baktériumos trágyát előállító társaság k. f. t. önálló délsziovenszkói osztályához: T FEKETE I M K i, W a iráfljázásl! a termést!
