Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-25 / 95. (1133.) szám

1926 április 25, vasárnap. _____ > I, i ini ■ !■—ti ni in ■ i II !■■■!■ II ■■ ***»» n-f»rairr^.r ^rjTMnw-.t±aim i ■— iwiim CTMaKfryaa'aa^c——a—am* Ro zsnyói vasas-gyógyM és hidegviz-gyógylntézet, klimatikus gyógyhely, 3,, K®Inava->S®s$gsy®, €S*l®^eisssk&| Vasas-, meíecr-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor érelmeszesedés, vérzések, idegbártalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, ^álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves es lomberdő középén e szí méternyire a tenger szine felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, baromszoros etkezessel, napi 32. » osta, ta­virda, vasútállomás helyben, Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőigazgatóság. Árvaegyesületet létesít a beregszászi gyám­hivatal Beregszászban mintegy 400 szegény, tör­vénytelen gyermek vár segítséget — A P. M. H. tudósítójától — Beregszász, április 24. rA beregszászi gyámhivatal feladatául tűz­te ki, hogy az I. fokú gyámhivatal kerülete részére Beregszász székhellyel „Fiatalkorúak járási gondnoksága" név alatt árvaegyesületet létesit. Az eddigi, Ruszinszkő községeiben be­rendezett árva közgyámi intézmény által a magán jótékonyság az elárvult és elhagyott gyermekek, különösen pedig a világháború után erkölcsileg romlott és veszélyeztetett gyermekek nagy számára való tekintettel, fel­lendülni nem képes. Másfelől a humánus intézmények nem képesek eleget tenni az összes követelmé­nyeknek, melyek a fiatalság nyilvános gondozá­sát, annak eltartását, nevelését és felügyele­tét illetik. Feljegyzésre méltó, hogy csak magában Beregszász városában kb. 400 törvénytelen, nagyobb részben vagyonta­lan és ellátatlan gyermek van. Az elsoroltak folytán a gyámhivatal azzal a kérelemmel fordul a humanizmus barátai­hoz, hogy minél tömegesebben lépjenek he ezen jótékonycélu egyesület tagjai sorába, fil­léreikkel járuljanak hozzá az elárvult és elha­gyatott fiatalság sorsának enyhítéséhez. Az egyesület alakuló gyűlését f. évi május hő 2-án d. e. 11 órakor tartja a beregszászi törvényszék épületében. Tárgysorozat: 1. A gyűlés megnyitása. 2. Az alapszabályok felol­vasása. 3. A vezetőség megválasztása. 4. Sza­bad indítványok. állami építési-sorsjegyek készpénz és részletfizetésre. Évenként Ke 16,000.000 nyeremény sorsolása. Rendelje meg a sorsjegyet: V. Hrabanek a spol. Praha II., Václavské nám. 56. bankQzIetében. Szolid képviselők felvétetnek! 5251 Megegyezés a kisebbségekkel, vagy cseh fasclsfa diktatúra A kongrua kérdése Ismét előtérben — Cseh és német hangok a megértés politikájáért — A vámtarifa-javaslat sorsa biztosítva van Prága, április 24. A belpolitikai helyzet továbbra is olyan bizonytalan, hogy a képviselőház összehivá- sáről még egyáltalában nem történt döntés. A képviselőház elnökségének tegnap kellett volna összeülnie, de ezt az ülést elnapolták és pedig való­színűleg a jövő hét szerdájára. A miniszterelnök további tárgyalásaitól függ, hogy ezen az ülésen elhatározhatják-e a plénum Összehívásának napját. Cserny miniszterelnök a volt koalíciós pártok tisztviselőszervezeteivel már befejez­te tanácskozásait és most a pártok politikai vezéreivel lépett érintkezésbe. A politikai diszkusszió előterébe a kon­grua kérdése került, amelynek elintézését a tisztviselőjavaslat keretén belül a cseh néppártiak követelik. Szocialista körök feltevése szerint a vám- javaslat támogatása ellenében a republiká­nus agrárpárt is a néppárt mellé fog állni, viszont kategorikusan a kongrua ellen fog­lalnak állást a szocialista pártok. A szocia­lista és légionárius sajtó azt hangoztatja, hogy a 211. §-t csak az utolsó pillanatba^ vették fel a tisztviselő javaslatba s ebben a kérdésben a koalíciós pártok annak idején egyáltalában nem egyeztek meg. A kongrua rendezését azzal akarják a szocialisták és a légionáriusok megakadályozni, hogy a Vati­kán ujját látva benne, megújítják a Róma el­leni harcot. Nagy feltűnést keltett a szenátus tegnapi ülésén Soukup beszéde alatt Habr- man közbekiáltása, hogy ez évben még sokkal nagyobb ünnepet rendeznek Húsz János napján, mint a múltban. A katolikus körök az ünneplés­ben természetesen újabb provokációt látnak a katolicizmus ellen. A cseh agráriusok vámvédelimi' javaslata a szociáldemokrata sajtó magatartásából kö­vetkeztetve nem fog casus bellit előidézni, mert maga Soukup kijelentette tegnap, hogy a szociáldemokraták a parlamenti több­ség döntését respektálják, sőt Donát ja­vaslatát az agráriusok előbb is benyújt­hatták volna és akkor egyáltalában nem került volna sor a koalíció szétesésére. A vámvédelem sorsa tehát a parlamentben biztosítva van. A szenátusban elhangzott politikai be­szédek eléggé megnyugtatólag hatottak a válságos helyzetre, mert eltekintve a nem­zeti demokrata szónokoktól, akik a fasciz- must dicsőítették, , úgy a cseh, mint a német szónokok a megértés politikáját hangsúlyozták. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk Vesely cseh nemzeti szocialista szenátor ki­jelentéseit, amely szerint elismeri, hogy a sovinizmus az állam sírásója lehet és feltétlenül szükséges a nemzeti kisebb­ségekkel való megértés és közös munka. Luksch és Hilgenreine? német szenátorok hangoztatták beszédeikben, hogy a németek nem harcolnak a cseh nemzet, sem pedig a csehszlovák állam ellen, hanem a jelenlegi rendszer ellen. A legsovénebb cseh lap, a Národni Listy, foglalkozik a német szenáto­rok beszédeivel és ezekből arra következtet, hogy a belpolitikában uj fordulat előtt állunk, mert ez a két német szónok a két legerő­sebb német párt nevében beszél. A mérsékeltebb politikusok úgy a cseh, mint a német táborban most már nyíltan be­vallják, hogy az egymás elleni negativ poli­tikának nincsen semmi eredménye. Kérdés azonban, hogy a megértés politikája a gya­korlatban is keresztülvihető-e, vagy pedig közben megakadályozzák ezt a fascisták, kik egyre erősebben szervezkednek és akiknek főcélja éppen a csehek és a kisebbségek kö­zötti megértés és összemüködés megaka­dályozása. Beregszász felparcellázta a Sárokhegyet — A P. M. H. tudósítójától — Beregszász, április 24. Beregszász város még a múlt év folya­mán elhatározta, hogy a tulajdonát képező Sá- rokhegyi erdőség letarolt részét szőlőtelepítés céljára felparcellázza. Az e tárgyban hozott határozatot a mun­kácsi zsupanátus is tudomásul vette s az ösz- szesen 47 kát. hold és 140 négyzetölnyi terü­letű ingatlant a várcs vezetősége április hó 19, 20 ’és 22-én nyilvános, szóbeli árverésen eladta. Dacára az esős időjárásnak, az árverés iránt rendkívül érdeklődés nyilvánult meg s bár az árverési feltételek szerint a parcellázott területek kizáróla gszőlőtelepiíési célokra hasz­nálhatók fel, a 2 Kcs és 2.50 Kcs kikiáltási ár mellett mintegy egynegyed millió Kcs vételár folyt be. Szakértők állitása szrint, déli fekvésénél fog­va, az egész eladott erdőterület kiválóan al­kalmas szőlőtelepítésre s a beregszászi szőlő­hegyekről néhány év múlva jó termés mellett. 2500—3000 hl. borral többet fognak ki­termelni. — Pozsony város rendkívüli közgyűlése. Po­zsonyból jelemti tudósítónk: Pozsony város képvi­selőtestülete pénteken délután Molec Dani helyet­tes polgármester elnökletével közgyűlést tartott. A tanács indítványára elhatározták, hogy a három kútba fűlt áldozat családja számára fejenként ezer korona rögtöni segélyt adnak. A kereskedelmi to­vábbképző tanfolyam és a községi tanonciskola szá­mára a csehszlovák pártok egy kuratóriumot akar­tak állítani, amelynek elnöke természetesen cseh lett volna. A közgyűlés azonban 17 szavazattal 14 ellenében leszavazta a cseh pártokat és elhatározta, hogy magyar, német és szlovák kuratóriumot állít fel. A Hlinka-pártiak jóakanatu semlegességet ta­núsítottak a kérdésben, igy sikerült az ellenzéknek többséget elérnie. Ajz Eckhardt-féle telkeken cseh kolónia létesül. A városnak ez 650.000 koronájába kerül, mert az olcsó telkekről lemondott (ez 300.000 korona elmaradt hasznot jelent) és még csatornáz­ni, villanyvilágítással, vízvezetékkel is el kell látni a telepet, ami 350.000 korona beruházást jelent. A közgyűlés 20 szavazattal 10 ellenében határozta el a telkek eladását. A papagály Irta Lőrinczy György Keze reszketett az izgalomtól, mig a levélboritékot fölszaggatta. Majdnem lázban volt: mit ír Heléne tant? Mit felel a váratlan vallomásra, hogy megházasodik? Czigándy Vilmos szerelmes volt és a szerelmes ember mind költő; képzelődik. Fél. Retteg. Szivében amulettet szorongat, azt félti. Sejti, vagy érzi, hogy nincs a világon veszendőbb jószág an­nál az amulettnél: a boldogságnál. Mit ír He­léne tant? A szigorú, a hajthatatlan nagy­néni. Aki viszont csontos ujjai között nem amulettet szorongat, hanem ötszáz hold föl­det, a Torbágyiak ősi ötszáz holdját, ami édesanyja, Czigándy Ákosné született Tor- ibágyi Clarisse, a Heléne tant boldogult test­vömén je jussán majd Czigándy Vilmosra 6záll örökségül. Egyelőre ugyan örökségről sző sem lehet; Heléne tant, hálistennek, olyan makkegészséges, amilyen csak a leg­pontosabb életrend mellett az ötvenéves gaz­dag nagynéni lehet, aki sohase tudta rászán­ni magát, hogy bekössék a fejét. Mit ir Helé­ne tant? A betűk részegen táncra kereked­tek a Czigándy Vilmos szeme előtt, de Czi­gándy Vilmos ráncba szedte őket és a betűk kijózanodtak. Félelmetesen kijózanodtak. — Kedves Vilmos — irta Heléne tant csodálatosan hegyes betűkkel, amiken még az analfabéta is fölismerte volna a Sacré Coeur előkelő tradícióit —, talán mondanom se kell, hogy levelednek, mely nagyon meg­lepett, miég jobban megörültem . . . Czigándy Vilmos megkönnyebbülten lé- lekzett föl. Ha Heléne tant örül, akkor kutya­baj! A betűk már nem táncoltak. Inkább nyu­galmasan, sőt megelégedetten nyújtózkodtak, mintha csak pöffeszkednének. —• Mindig örülök, mikor írsz. Sőt min­dig, mikor felőled hirt hallok. Olyankor úgy érzem, hogy lélek szerint együtt vagyok drá­ga jó édesanyáddal; az én felejthetetlen testvéremmel s vele együtt szövögetem a te boldogságod rózsás álomképeit. Milyen kedves, milyen gyöngéd, milyen költői lélek is az a Heléne tant! Ki hitte volna! — Természetes, hogy megértem a te vá­gyaidat. Én mindig megértettem azok vá­gyait, akiket szeretek. Teljesen helybeha- gyom, hogy életed célját családod folytatásá­ban keresed és véled megtalálni. Méltó am­bíció a Czigándyak nemes szelleméhez és a Torbágyiak történelmi múltjához. És ha Pus­kád csakugyan olyan, amilyennek fölhevült képzeleted látja, akkor nekem csak áldásom van számotokra, akadékoskodó szavam egyet­lenegy sincs. De én tudom, hogy az ilyen op­timizmust többnyire csak a szerelmes ember röppenékeny föllobbanása termi és ezért bi­zonyára érthetőnek találod, hogy véleménye­met függőben tartom addig, mig a magam ob­jektív szemüvegén láthatom meg jövendőbeli­det, nem kétkedve, hogy az is olyannak mu­tatja majd, amilyennek a te szerelmes sze­med látja és leveledben oly áradozva rajzolta előmbe. Mi, kedves Vilmosom, akik tapasz­talatokra tekintünk vissza, tartózkodók va­gyunk a nagy szavakkal szemben. Sokszor láttuk, hogy a huszonötéves ifjú esküje tüzes szívben terem, de jégre van írva. Továbbá az se közömbös előttem, hogy te, mint csalá­dunk utolsó férfisarjadéka, kikkel keveredel vérszerint való rokonságba. Én elhiszem ne­ked, hogy Őrhegyi Ilusnak nagyon szép kék szeme van és mosolygós, gödrös állacskája, de az ilyen adatok csak a szerelmes versek­ben tesznek számot. Előttem fontosabb az, hogy a nemesi évkönyvekben seholse talál­koztam az Őrhegyi névvel, amely olyan ne­hézkesen hangzik, mint a német novella cime, amit gépiesen lefordítottak. Különben persze, nekem nagyon rokonszen­ves az a terved, hegy itt szándékozol fészket rakni, apád ősi kúriáján, melyet szüleid ha­lála óta én tartottam fel, én őriztem meg szá­modra és én lakom. Hiszen ez tökéletesen megegyezik az én régi vágyammal és óhajtá­sommal is, hogy a Torbágyi-vagyont is te öröklőd, ami pedig jórészben házasságod sike­rülésétől függ. Némi aggodalmat nem fojthat el a papagály miatt, amint irod, Iluskád majd­nem olyan nagyon szeret, mint téged, ami, őszintén szólva, rád nézve nem nagyon hízel­gő, s amit majd magával hoz ide is, uj ottho­nába. Emlékeztetsz arra, hogy én úgyis meny­nyire szeretem a madarakat. Szinte szememre hányod, hogy téli etetőket állítok nekik az erdőben, ügy hiszem, Vilmos, hogy egy kis különbség van az erdő elhagyatott szegény kis csavargói és a szalon kényes papágálya között! Az én kis cinkéim egész nyáron nekem dol­goznak, kertészkednek; illő tehát, hegy a tél szűkös és zord napjaiban gondoskodjam ró­luk és élelmezésükről. A papgály ellenben té- len-nyáron csak lustálkodik és olyan kosztét követel magának, hogy Brillat Savarin is meg­irigyelhetné. A czinke: szántóvető vagy iparos, mindenesetre munkás, szürke zubbonyban, jár, a papagály dologtalan élősdi, aki eltartatja magát, mert ő cifrán öltözködik. Egyszóval: nem sok lelkesedéssel gondolok rá, hogy majd naphosszat hallgatnom keT a zöldfrak- kos naplopó rikácsolását: szeretek! Örökké! Mi közöm nekem hozzá? ... Körülbelül, vagy pontosan negyednapra, Heléne tant, úgy alkonyat-tájban az erdőből tért haza. Meglátogatta kis cinkéit: nem éhez­nek, nem fáznak-e? Ellátja-e őket jól az erdő­kerülő? Mire hazaért, otthon találta a Czi­gándy Vilmos levelét. Heléne tant leült nagy karosszékébe. Lábainál a kandallóban álmo­san pislogott a parázs. — Hát nem tagadom, kedves Heléne tant, kissé bizony lehangoltak becses sorai. Nem nagy jókedvvel, de félénken és óvato­san előhozakodtam Iluséknál a Heléne tant szigorú kifogásaival és aggodalmaival. Csak úgy, hogy úgy mondjam: részletekben adtam, tenát részletekben is felelek. Leendő apósom r f\ nirhr*c arra’ ^ogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenvedjen, amikor köz­UnneK miiCo SZUKSGS^C tudomásu, hogy a világhírű és mindenki által legelsőnek elismert 5 0 IVS Á N DI keserűviz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meg­gátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már fél pohár langyos IGIViÁP£DI keserűviz elegendő. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldés! hely: Iginándi keserűviz forrás vállalat Komárom. Árjegyzék ismételadőknak kívánatra bérmentve. \ JL 2

Next

/
Thumbnails
Contents