Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-25 / 95. (1133.) szám

Mai számunk 1S Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Felelős főszerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága 11., Panská ul 12/IÍÍ.—Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A magyar nemzeti párt megiiapta a negyedik szenátusi mandátumét A központi választási bizottság megsemmisítse a bel­ügyminisztérium törvényellenes mandátum-elosztását Korynek Lajos bazini polgármester az uj szenátor Prága, április 24. Az 1925 november 15-iki nemzetgyűlési választások kihirdetett eredményeivel foglalkozva, rámutattunk arra, hogy a belügyminisztérium központi választási bizottsága törvénytele­nül fosztotta meg a német—magyar szövetséget egy szenátusi mandátumtól, amit a cseh agráriusoknak osztottak ki. A szövetség igazának biztos tudatában megfellebbezte a döntést a választási bírósághoz és ügyésze, Síéin Ewald dr. prágai ügyvéd által kidolgozott panaszában rámutatott arra, hogy a köz­ponti választási bizottság a választási törvény 53. §-át teljesen figyelmen kívül hagyta, amikor a nemzeti kisebbségi maradékszavazatokat a B-csoportaak adta, holott a törvény tisztán előírja, hogy a nemzeti kisebbségek maradékszavazatait az A-csoportnak kell juttatni. A választási bíróság — amint ezt a P. M. H. megírta — tegnap foglalkozott a német—magyar szövetség panaszával. A szlovenszkói magyarság óriási érdeklődéssel figyelte a tárgyalás menetét és első perctől kezdve tudatában volt an­nak, hogy az igazság a mi oldalunkon van, mert hiszen Pulpytel miniszteri tanácsos, a belügyminisz­térium képviselője, teljesen naiv érveléssel javasolta a panasz elutasítását. A választási bíróság ma délelőtt félkilenc órakor hirdette ki az Ítéletet, amely szerint helyt ad a német—magyar szövetség panaszának és Korynek Lajos bazini polgármestert megválasztott szenátornak jelentette ki. A választási bíróság az Ítélet indokolásában kifejtette, hogy a belügyminisztérium formai kifog' sát nem fogadhatja el, mert Janausch, a Bund dér Landivirte főtitkára, igazolta, hogy nemcsak a vá­lasztási szövetség, hanem a párt teljhatalmú megbízottja is, igy tehát jogosan irta alá a panaszt. En­nek alapján a választási bíróság érdemben is tárgyalta a petíciót és rámutatott arra, hogy a belügy­minisztérium tévesen osztotta el a mandátumokat. Az 53. § világosan előírja, hogy a harmadik szkru- tiniumban azoknak a pártoknak szavazatait, amelyek a második szkrutiniumban tekintetbe nem jöt­tek, azok között a pártok között osztják szét, amelyek a másodikban mandátumhoz jutottak, még pedig úgy, hogy a megbukott kisebbségi pártok szavazatai a győztes kisebbségi pártok, a megbukott több­ségi pártok szavazatai pedig a győztes többségi pártok között kerülnek szétosztásra. A kisebbségi csoportba a magyar, német és lengyel pártok sorozandók abban az esetben és azzal a föltétellel, ha az illető nemzeti kisebbség valamely pártja az első szkrutiniumban már mandátumot szerzett. Ellenkező esetben ezeket a szavazatokat is a többségi pártok között osztják szót. A bíróság tehát azon a véleményen van, hogy annak a pártnak kell a harmadik szkrutiniumban mandátumot kapnia, amelynek a legtöbb maradékszavazatai vannak, mert hiszen itt egyáltalában nem lehet tekintetbe venni az első szkrutinium arányszámát. Matematikailag is indokolt a panasz, mert ha például a harmadik szkrutinium részére csak egy betöltetlen mandátum marad, akkor sem az A-, sem a B-csoport nem követelheti a maga számáfa a betöltetlen mandátumot, hanem az a párt kapja, amelynek a legtöbb maradékszavazata volt. A jelen esetben a német—magyar szövetség rendelkezett a legtöbb maradékszavazattal, ennek folytán Priuc János cseh agráriust törvénytelenül ismerte el a központi választási bizottság megvá­lasztott szenátornak s igy ezt a mandátumot a német—magyar választási szövetség kapja Korynek La­jos bazini polgármester részére. A választási bíróság ezután az országos keresztényszocialista párt két panaszát, mint indokolat­lant, elutasította s utána a szlovák néppárt panaszát tárgyalta, amelyet Hlinka pártja a nyitrai második megyei választás ellen nyújtott be. A német-orosz, szerződés aláírása Hinclenbürg felhatalmazta Stresemannt — Szerdád nyiüvánosságra. hozzák a szöveget — Moszkva először Ismer el nemzetközi döntő­bíróságot Berlin, április 24. A birodalmi kabinet ma délelőtt egyhangúlag elfogadta a be­mutatott német—orosz szerződés szövegét. Hindenburg birodalmi elnök az elfogadás után felhatalmazta Stresemann dr. külügyminisztert, a szerződés aláírására. A külügy­miniszter még ma tájékoztatja a birodalmi gyűlés pártvezéreit a szerződés tartalmáról. Hétfőn délelőtt összeül a parlament külügyi bizottsága és meghallgatja a külügyminisz­ter jelentését. A bizottság tárgyalásainak bevégzése után, megtörténik a szerződés nyil- vánosságrahozatala. A szöveg meglehetősen terjedelmes, mert függeléket is csatoltak hozzá, amelyben bizonyos, a szerződéssel összefüggő nyilatkozatot tesznek az aláíró hatalmak. Hat és fél írógép oldal a teljes terjedelem. ■——IBII Ifi l|IWBIIIIIJMUIüaHa^8gH^BanWiMaBBWl Epilógus (fi.) A választási bíróság ezekben a na­pokban bírálta felül az őszi nemzetgyűlési választások miatt benyújtott petíciókat. Mi is érdeklődéssel vártuk a választási bíróság döntését a zsidó nemzeti párt pana­sza ügyében, mert ez alkalmat nyújtott a bí­róságnak arra, hogy pálcát törjön a kormány közegeinek terrorja, lélekvásárja és presz- sziója fölött. A kormány mindenáron meg akarta akadályozni, hogy a zsidóságnak az a része, amely megtagadta a politikai közössé­get a magyarsággal, illetőleg a németséggel, egy listával vonuljon az urnák elé. Ha ugyan­is közös lista van, úgy Ruszinszkóban már az első szkrutiniumban bekerül a parlamentbe egy zsidó képviselő és a zsidó pártnak meg­nyílik az útja a második és harmadik szkru- tiniumba, ahol további négy-Öt mandátumot biztosit magának és a kormány labilis több­ségét még inkább meggyöngiti. Néhány meg­vásárolt ember segítségével megalakították tehát a zsidó gazdasági pártot és. az egész közigazgatása gépezetet mozgásba hozták e párt érdekében. A licenciák bevonásával fe­nyegették meg a zsidó korcsmárosokat és ke­reskedőket, pénzen vették a szavazatokat, a listák ajánlóinak és jelöltjeinek aláírásait meghamisították, szóval mindent megtettek, hogy az ortodoxokat a cionisták rovására tá­mogassák. A választási biróság mindazonáltal nem semmisítette meg a törvénytelen válasz­tást. Még csak nem is bocsátkozott bele a panasz érdemleges tárgyalásába, hanem egy jelentéktelen alaki hiba miatt elutasította a petíciót. A választási bíróságnak ikertestvé­rével: a közigazgatási bírósággal közös for­malizmusa megmentette a helyzetet: a nagy választási botrány részletei nem lesznek egy alapos bírói vizsgálat tárgyai, a ruszinszkói kerületben nem kell kiírni az uj választáso­kat és nem kell újból lefolytatni az egész második és harmadik skrutiniumot. A zsidók ebből az esetből levonhatják a tanulságot, hogy a kormány semmi szín alatt sem nyug­szik bele abba, hogy a parlamentben kép­viselve legyenek és saját érdekükben ezért jól tennék, ha a következő választások előtt mégegyszer alaposan meggondolnák, hogy egyáltalában érdemes-e külön pártokat ala- kitaniok. Míg a zsidó nemzeti párt panaszát eluta­sították, addig a német gazdák szövetségé­vel és a német iparospárttal egyesült ma­gyar nemzeti párt petíciójának helyt adtak s a szenátusi választások harmadik szkrutiniu- mában a cseh agrárpárt jelöltjének kiosztott mandátumot megsemmisítették és Körinek Lajos bazini bírónak ítélték oda. Ebben az esetben nem arról volt szó, hogy a választási eljárást törvényesen és szabályszerűen- foly­tatták-e le és szükség van-e az uj választás kiírására, hanem a választási novella magya­rázatáról, tehát egy tisztán jogi kérdésről. A harmadik szkrutiniumban hét mandátumot kellett kiosztani. 39.979 volt a választási szám, úgy hogy a cseh pártok a megbukott kis pártok 256.884 szavazata révén 6 mandá­tumot kaptak és még maradt 16.970 mara- dékszavazatuk. Ezzel szemben a kisebbségi pártok 23.009 maradékszavazat fölött rendel­keztek, úgy hogy a törvény helyes magyará­zata szerint nekik járt a még betöltendő he­tedik mandátum. A központi választási bi­zottság a cseh agrárpártnak ajándékozta ezt a mandátumot. Mi már akkor megmondottuk, hogy ez az eljárás törvénytelen s a választási bíróságnak ma kihirdetett Ítélete igazolta nézetünket. A választási biróság megsemmi­sítette a cseh agárárpárti jelölt mandátumát és azt, mint a legnagyobb kisebbségi párt je­löltjének, a bazini bírónak ítélte oda. Ez az első eset, hogy a választási bíró-1 ság szembehelyezkedett a kormány akaratá-i val és az ellenzéknek adott igazat. Az uj el­nök — úgy látszik — uj szellemet is hozott magával a közigazgatási és a választási bíró­ság palotájába és az uj rezsim, nemsokára a marienbadi Ítélet után, most újból a jog és igazság tiszteletére figyelmezteti a kormányt. A keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt választási testvérháborujának egyik epilógusa volt az a két petíció, ame­lyek egyikében a keresztényszocialista párt panasz tárgyává tette, hogy a képviselő­I választás harmadik szkrutiniumában nem az i ő jelöltjének, de a nemzeti párti Koczor Gyulának osztották ki a kisebbségnek jutott mandátumot, a másikban pedig a maga ré­szére vindikálta a szenátusi választás har­madik szkrutiniumánál vitássá vált azt a mandátumát, amelyről fentebb beszéltünk. A választási biróság mind a két petíciót el­utasította. Nem akarjuk kutatni, hogy he- lyes-e a biróság Ítélete. Mi a pártszeimpon- toknak nem szoktunk nagy jelentőséget tu­lajdonítani és e fölfogásunkhoz híven ebben az esetben seui azt néztük, hogy mennyi' A Berliner Tageblatt jelentése szerint tegnap küszöbölték ki a szerződés utolsó akadályait. Néhány nappal ezelőtt még pro- plematikus volt a siker, mert az oroszok már a teljes megegyzés után hirtelen uj követelésekkel álltak elő, amelyeket a né­met kormány nem fogadhatott el. Ismét tár­gyalások kezdődtek, melyek folyamán az oroszok lemondtak uj követeléseikről. Igen érdekes tény, hogy Oroszország a Szovjetunió uralma óta először volt hajlandó vitás esetek eldöntésére szer­ződésileg döntőbíróságot elismerni. Eddig, ahány szerződést kötött a Szovjet, egyben sem ismert el döntőbíróságot. A né­met-orosz szerződés tehát a szQvjetldilpo- litikának konszolidációja szempontjából is jelentős lépés. Envelőre még nem ismere­tes, miiven hatásköre lesz ennek a német— orosz döntőbíróságnak, de marra a tény, bogv életbeléptették nagy jelentőségű a jövő szempontjából. Valószínű, hogy az aláírás hétfőn tör­ténik meg. Á szerződés csak a legrövidebben intézke­dik a dologról, mis? a szükséges kommentárt eerv Csicserin és Stresemann közti jegyzék- válíás fogja megállapítani. A tartalom be­avatott körök szerint nem tekinthető szen­zációsnak- \ szerződés tulajdonképpen sem­mi egyebet sem tartalmaz, mint a két állam között már létező baráti viszony uj megál­lapítását és azt a biztosítást., bogv a Iccar- női szerződés egyáltalában nem Oroszország ellen irányul. Ámbár a szenződésnek nincs szüksége parlamenti ratifikálásra, a köl- ügyminiszter jónak látja a pártvezéreket tá­jékoztatni tartalmáról, sőt bizonyos, hogy szerdán a nagy nyilváno°ság is pontosén megismerheti a benne foglaltakat. A nvilvá- nosságrabozás nemcsak Berlinben és Moszk­vában történik meg egyidendeg, hanem a főbb európai fővárosok sajtójának is alkal­mat adnak, hogy az anyagot ugyanebben az időben közölhesse. A loearn.ói aláiró hatal­makhoz nem juttatják el hivatalos utón a szöveget, mivel a tárgyalások alatt a német kormány e hatalmakat úgyis lojálisán in­formálta már minden lépésről. Uj harcok és uj béketárgyalá­sok Marokkóban Páris, április 24. A Matin udjdai jelen­tése szerint a riffkabil—spanyol-francia béketárgyalásokat ma hirtelen újból meg­nyitották. A riff delegáltak kitartanak elha­tározásuk mellett, hogy a békeszerződés alá­írásáig nem bocsátják szabadon a hadifog­lyokat és főleg, hogy a katonai garanciák kérdésében nem engednek. Sidi Buarakknál a felkelők ismét elsáncolták magukat. London, április 24. A marokkói béke- tárgyalások megszakadása következtében a rancia csapatok ismét megkezdték elnőyo- francia csapatok ismét megkezdték előnye­ié egyik osztag elérte a Vádi el Gbairt anél­kül, hogy ellentállásra talált volna. Beavatott körök szerint a béketárgyalásokat egy-két nap múlva ismét megkezdik. a——a—■—psta—gyi— mandátumot kapott az egyik párt és mennyit a másik, baiiem amiként örültünk a két párt együttes választási sikerének, úgy őszintén örülünk most annak, hogy közös parlamenti képviseletünk egy szenátorral ismét erőseb­bé vált. Befejeződött a választási testvérháboru- nak ez az epilógusa is. Szeretnők hinni, hogy kei; pártunk most már végleg eltemeti a csa­tabárdot és rövidesen megteremti azt az ala­pot, amelyen folytatnunk lehet a magyarság érdekében kifejtett közös munkánkat. i

Next

/
Thumbnails
Contents