Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-24 / 94. (1132.) szám
6 ^PXGAI-TVVACr-VATiHIRtiATJ 1926 április 24, szombat. DÖNTVÉNYEK „Az üzembizottság tagjainak mandátuma akkor is lejár, ha az üzem beszüntetésekor ugyan nem volt bizonyos, hogy a szünet egy hónappal hosszabb ideig fog tartani, de később bebizonyosodott". Ezt mondta ki a legfelsőbb közigazgatási biróság 1925. december 16-án 18.449/25. sz. a. kelt döntvényében és pedig azon felmerült esetből kifolyólag, hogy egyes gyárak üzembizottságuk tagjainak (póttagjainak) felmondtak egyelőre nem látott tartalmú üzemszünet alkalmával. Az üzembizottság tagjai a döntő bizottság elé vitték az ügyet, mely azon indokolással, hogy a törvény értelmében csak négy hétnél tovább tartó üzemszünet alkalmával szűnik meg az üzembizottsági tagok mandátuma s igy csak ilyen esetben lehetne nekik felmondani, miután pedig ez esetben a kezdetkor nem volt látható előre, hogy a szünet — ez esetben a kizárás — egy hónapnál tovább tart, a felmondást érvénytelennek mondta ki. A cégek ezen határozat ellen felebbexéssel éltek, minek eredménye a legfelsőbb közigazgatási biróság döntvénye volt. Eszerint- bár az üzemszünet kezdetén nem volt előre látható, hogy a szünet egy hónapon túl fog tartani, nem lényeges körülmény, mert a szünet tényleg egy hónapon túl tartott s igy az üzembizottsági tagok mandátumának megszüntetési körülménye beállott s ennek alapján érvény volt a föl- mondás. A képviseleti jutalékról. A brünni kamara érdekes megállapítását e kezdetben alábbiakban közöljük: Annak megállapítására, hogy egy képviseletnek jár-e és mely üzletek után jár jutalék, csakis a képviselt céggel kötött szerződés irányadó. Amennyiben annak meghatározott vidéket utaltak ki, úgy csupán a megrendelő székhelye, nem pedig a képviselt cégé határoz. Ha tehát a képviselőnek meghatározott kerület adatott ki és részére minden közvetlenül, vagy közvetve megkötött üzlet után biztosították a jutalékot, akkor csak oly ügyfelekkel kötött üzlet után van igénye jutalékra, akik a neki kijelölt kerületben laknak, illetve üzemük abban fekszik, tekintet nélkül arra, hogy a képviselt cég székhelye hol van, illetve hol köttetett meg az üzlet. Tehát ha a képviselő rayonjába esik esetleg a képviselt cég székhelye, úgy olyan üzletek után is jár neki jutalék, melyeket ezen székhelyen lakó ügyfelekkel közvetített. A vezérképviseletről ez ügyben nem lehet szó, mert az az egész forgalom után kap jutalékot, tekintet nélkül arra, hogy az üzletet hol kötötték meg, vagy a vevő hol lakik. Amennyiben a képviselő a; cégnek a kéreskedősegédtörvény szerinti alkalmazottja, úgy ez esetben már e törv. II. §.- ának 2. bekezdése értelmében is jár neki a jutalék. A legfelsőbb biróság döntései. A legfelsőbb közigazgatási biróság 1925. évi december 9.-én 23384. sz. a. kelt döntvényével kimondta, hogy folyó számlára nyújtott kölcsön nem tekinthető a vállalatba tartósan befektetett tőkének még akkor sem, ha a kölcsönt egy olyan bánik nyújtotta, amei lyik egyúttal társa az illető vállalaitoak. — 1925. december 17-én 24302—25. sz. a. kelt döntvényével kimondja a LKB, hogy oly használt áruk után, melyeket belföldi tulajdonos külföldi üzeméből ugyanazon tulajdonos belföldi üzemébe hoznak át, nem igényelhetik az 1906. évi február 13-án kelt vámtanifetörvény IX—X"VI. fejezetei szerinti vámmentességet. — Az 1926 január 8-án 55. sz. a. kelt döntvény alapján, ha a fél az áru suljától függő vámkedvezmény iránt támaszt igényt, ugj az áru súlyát igazolnia keli. — 1926 január 11-én 9933— 25. szám arról dönt, hogy olyan áruk, amelyek külföldön való hosszabb használat után a vámterületre bár használható, de megváltozott, állapotban hozatnak be, az 1906. évi február hó 13-án kelt törvény XIV. fejezetének 3. pontja szerint, nem részesülhetnek váimmenteségben. — Az 1926 január 13-án 300—26. sz. a. kelt döntés szerint az 1906 december 4-én kelt rendelet 6. §-a értelmében a felek vámügyi fellebbezéseiben a péiwügyminiszter a vámtanács meghallgatása után a kereskedelemügyi, illetve a földművelésügyi miniszterrel egyetértőén dönt oly esetekben, ha a fél kérelme világosan ellenkezik az érvényben lévő vámtételekkel, vagy más teljesen azonos prejudifcácók vannak, amelyeknél a vámibanács meghallgatása nélkül is dönthet. Amennyiben az illetékes hatóság más esetekben, mint a fent megadottak, jár el igy és más szakvélemény alapján döntött volna, úgy határozata lényegesen helytelen eljáráson alapszik. — Az 1926 január 21-én 13532—25. sz. a. döntés a tanübizonyitást nem zárja ki a használat tényállásának bizonyítására a külföldön használt tárgynak belföldire vaJló áthozatala előtt. A törvény csak az állandó használat nyomait kivan ja meg, de ennek mértékét nem Írja elő, tehát nem mértékadó, hogy az illető tárgyat többé, vagy kevésbé gyakran és többé, vagy kevésbé intenziven használták, hanem elegendő, ha a tárgyat állandóan használták, vagyis állandóan a fél birtokában volt és szükség, vagy tetszés szerint használta azt. A tárgy birtokosának azt nem is kellett személyesen (sajátkezüleg) használnia. A dolog természete szerint elegendő, ha a tárgy a tulajdonos háztartásában volt és általa, vagy családtagjai által a rendelkezésed szerint használtattak háztartás céljaira. xx öt havi részletre is megvásárolhatja Brehm: Az állatok világa cimü 1000 oldalas album- alafcu müvét elsőrendű kiállításban. Kié hát a fa és ki fog legeltetni? Hogy mit jelent köztársaságunk konszolidált állapota s hogy milyen irányban halad az egész kormányzati rendszer, mely ezt az állapotot megtűri, sőt istápolja, azt szépen megvilágítja az alábbi eset. A Kóburg-uradalom nagykiterjedésü erdeiből, melyeket az állam a törvény értelmében lefoglalva tart, a miniszter ur öt község számára Ígért legelő területei, mert felfedezte, hogy ezen öt községnek sürgősen szüksége van legelőre. A községek felszólítást kap- iak a földhivataltól, hogy fizessék be előre a jövőben kijelölendő legelő árát, illetve egy bizonyos részletet belőle. A községek erre megalakították a legelőszövetkézeteket, illetve csak megkísérelték azt, azonban kisült, hegy igeltetni sokan akarnak, de fizetni senki s igy a várt összeg természetesen továbbra is csak várt maradt. A füldhiv ital azonban nem élbet meg ilyen várt összegből, neki készpénz kell. No de ezen is lehet segíteni. A földhivatal megsajnálta a szegény községeket s addig beszélte rá a Magári igazgató ur igazgatása alatt álló altriusla „Ustredna prodejná“ t, amíg az hazafias célra való tekintettel, talán megfelelő állami támogatás mellett is, bajlan dónak mutatkozott - kiküldeni Weiser igazgató urat, ki a helyszínén kijelentette, hogy önzetlen hazafhágból a szegény népen segíteni akarván, hajlandó a vállalata a szükséges összeget befizetni, illetve garantálja a földhivatalnál, de ennek ellenében elsőbbségi jogot kell biziositaniok a még ki sem jelölt s annál kevésbé áladott Icgelöterület fájára. Hát hogyne biztcsitattak volna neki a falusiak akármit, nemcsak elsőbbségi jogot. A legelő még csak mindig ígéret volt s az az önzetlen ur erre az Ígéretre már most pénzt ad, ez már csak derék ember lehet. Biztosítottak neki mindent s áldották őt 6s Molnár igazgató urat is és főleg a miniszter urat, akinek a puszta szavára is adnak pénzt. Ez az ősszel történt s az ügy a hó alatt aludt, csak a községek lakosai nem aludtak, hanem onnan, amerre a Miniszter Ur a keze legyintésével mutatott,' mikor a legelőt megígérte, mint a már egészen biztosan a sajátjukból, ..-c $ ..._ ; ke zdtek a fát elhordani. Az uradalomnak azonban ez nem tetszett és lopásnak minősiiette a „fakitermelést", hisz még a terület nem volt átadva, de ki sem jelölték. No de majd eligazítja a magas pártfogó -- gondolták az emberek és csak vigan hordK tovább a fát, ha az a rosszindulatú erdész meg nem fogta őket. Eljött a tavasz, a földhivatal a községekre ráirt, hogy 48—49 K köbméterenkénti egységáron adják el a leendő legelőjük fáját az Ustredna Prodejnának, mivel azt neki kötötték le. Erre más jóindulatú vállalatok is jelentkeztek és 60—65 korona árat ajánlottak, sőt még sok minden egyebet is, hogy csak példát mondjunk: malmot, villanyvilágítást, kisebb összegeknek kifizetését őnekik a saját kezükhöz és nem a földhivatalnak. Erre aztán felcsillant a gazdák szeme, hogy talán még többet is lehetne kapni. Az elővételi jogot biró társaság is ígért mindegyik községnek egy-egy „representacni dom“-ot gratis. De ez nem elég. A falusiak árlejtést hidéttek a fájukra és el is adták., pedig még a helyét sem tudták, hogy merre fekszik, csak azt, hogy uradalom erdejéből fogják kihasítani. Az elővételes tiltakozott ez ellen és kijelentette, hogy 6 már pénzt is adott rá, tehát mindenféle eladás érvénytelen és a fa csakis az övé. Az Összes uradalmi erdő nagyrésze azonban feltétlen erdőterület, igy a törvény értelmében nem vágható. A vágás ellen az erdőfelügyelőségnek van szava. Az uradalom viszont ,amely hat havi felmondás mellett bírja a saját erdejét, szintén tiltakozott a favágatás és eladás ellen, de alighanem hiába. A kérdéses terület körülbelül 5000 hold, a famennyiség több mint 800.000 ürméter, igy értéke mintegy 30 millió cseh korona. A földhivatal adna az uradalomnak nem egészen 4 milliót, továbbadná a községeknek 12 millióért, azok kapnának a fáért az Ustredna Prodejnával kötött első szerződésük szerint körülbelül ugyanany- nyit, a többit, tehát mintegy 15—18 milliót az adminisztráció emésztené el, illetve az Usiredná Prodejna könyvelné az önzetlen hazafias üzlet nyereségeképpen. Most már arra vagyunk kiváncsiak, hogy a még nem létező legelőszövetkezeteknek a jövőben kijelölendő és még a jövőben legelő céljaira átadandó feltétlen erdőterület fája kié lesz? Az Ustredna Prodejnáé, mely a fa árát már részben ki is fizette, vagy másé? Ki fog ott legeltetni? Ki fog itt és mennyit fog keresni? Melyik törvény erősebb, a földosz- tó-e, vagy az erdőtörvény? Lehet-e a feltétlen erdőterületen legeltetni, illetve ott a fát kivágni? És még száz másik kérdés van itt válaszra. Csak egy nem kétséges és a válasz már meg, van adva. hogy ezen sók kérdésre adandó drága válasz árát az uradalom fizeti meg. Ez az egy biztos. :: : • Ebből a tanulság azonban mindnyájünk számára leszűrhető, mint aesophusi meséből. Ha a-miniszter ur jókedvében igérős hangulatban van, kérj tőle legelőt s megmondhatod neki, hogy nem is muszáj annak komolyan legelőnek lenni, mert eddig is az uradalmi erdőben legeltettél s ezután is itt fogsz, csak egy kis területre van szükséged, ahonnan egy kis fát karsz eladni s miután a tiédről már régen eladtad s a másiknak még van olyan területe, ahol a törvényt komolyan véve maradt fa, tehát abból adjon neked s majd meg fogod hálálni s rá fogsz szavazni a választásokon. Esetleg ugyan még az is lehet tanulság, hogy a medve bőrére előre ne igyál. De ezt még most nem lehet nagyon hangosan mondani, mert nem tudjuk, hogy ki fogja ezt a tanulságot meriíeni a meséből. Mert olyan is lesz, aki bebizonyítja, hogy a meg I nem lőtt medve bőrét is értékesíteni lehet. A pallér állásának jogi meghatározásaA brünni kamara egy felmerült esetből kifolyólag a pallér jogi helyzetét a következőképpen határozta meg. A pallér állása jogilag sem törvényben, sem rendeletben nincs , meghatározva. A pallér alkalmazottja a kő- mives, ács vagy építőmesternek szakmájában, kitanultnak kell lennie, több évi praxissal kell rendelkeznie s kívánatos azonban, hogy vagy egy szakiskolát, vagy hosszabb szaktanfolyamot végzett legyen. Működése a munkások feletti felügyelet, mely oda irányul, hogy a munka az építő vállalkozó szándékainak megfelelően vitessék ki. Kötelessége a munkások felvétele és elbocsátása, építési feljegyzések és kimutatások vezetése és az építési munkaadó helyettesítése. Épület önálló építésére a pallér nem jogosult, azonban, ha egy közönséges pince építése oly pallér által végeztetett, aki egy képesített építőiparos alkalmazásában áll, ezen semmi kifogásolni való nem lehet. Más volna a helyzet akkor, ha a pallér önállóan eszközölt volna építkezést olyan épitővállalkozó részére, aki maga nem jogosult építkezésre. Ki jogosult iró- és számológépek javítására? Ezen kérdéssel fordult a kereskedelemügyi minisztérium a brünni kereskedelmi és iparkamarához azon megjegyzéssel, hogy a válaszban figyelemmel legyen az illető gépek szerkezetére is. A brünni kamara mindenekelőtt megállapítja, hogy a kérdés ily formában nehezen volna megválaszolható, mert akkor csak az írógépek sokféle fajtájára való tekintettel, mindegyik szerkezetet kü- lön-külön kellene tárgyalni, ami a végtelen sokféleség mellett alig volna keresztül vihető. A kamara véleménye az, hogy az ilyen gépek javítására elsősorban is a mechanikus jogosult. Utal a németországi gyakorlatra, I ahol az irodai-gépek, kerékpárok, motorkerékpárok, beszélő-gépek és varrógépek javítása rendszerint a mechanikus munkakörébe vág, de ahol ilyen iparos nincs, végezheti azt a lakatos is. A kamara attól tart, hogy a minisztérium kívánsága szerinti részletezés igen sok félreértésre és súrlódásra vezetne. A kamara ezért nyilatkozik úgy, hogy a városokban a kérdezett gépek javítására kizárólagosan a.: mechanikus ipar jogosult, azonban ahol ilyen nincs, úgy megengedhető volna a lakatos iparosnak is a hasonló gépek javítása- A kamara még azt jegyzi meg, hogy a kereskedelemügyi minisztérium azon nézete, hogy egyes esetekbén a lakatosiparnak felmentés adható a mechanikus munkák végzésére is, anélkül, hogy a fentemlitett javítási munkák végzése elvileg részére engedélyeztetnék, nem állhat meg, mert a me- chaniküsipar a lakatosiparnak lassú, az idők folyamán elért magasabb fokú fejlődése és ezen körülményre figyelemmel kell lenni. Ezen fejlődési folyamat nincs még ma sem befejezve, főleg vonatkozik ez a vidékre. Miután pedig a mechanikus jogosultsága la- kotos jogosultsáerából fejlődik, a kamara azon nézetének ad kifejezést, hogy lakatosoknak mechanikus munkákra való jogosultságát csakis ott lehet és kell elismerni, ahol még ez a fejlődési folyamat befejezve nincs, vagyis a vidéken, ahol speciális mechanikus nem található. ' ADÓÜGYEK Vámköteles tartalmú levelek Magyar- országba és Csehországba való küldése- A posta- és távirdaügyi minisztérium 47. sz. kiadványában megjelent 101/925. I. A. rendelkezései szerint vámköteles tárgyakat tartalmazó leveleket Magyarországba s viszont onnan a csehszlovák köztársaságba a következő szabályok figyelembevétele mellett lehet küldeni. A levelet „Donanc—Zoll“ feliratú a postán kapható ragjeggyel kell ellátni, melyre a levél tartalma rávezetendő. A levél elküldője akár a levélben mellékelt, akár arra felragasztott nyilatkozattal felhatalmazhatja a magyar vámhivatalt, hogy a levél tartalmát kereskedelem céljaira alkalmatlanná tegye, miáltal az vámmentesen to- vábbittatik. Ha oly vámárukat tartalmaz a levél, melyek bevitele Magyarországba tilos, úgy ahhoz az illetékes magyar hatóság beviteli engedélyét kell mellékelni, mert ha ez mellékelve nincs, a levelet a feladónak visszaküldik. A vámszabadraktárokról. A kereskedelemügyi minisztérium ' a kereskedelmi és iparkamarákhoy kérdést intézett az osztrák mintára létesítendő vámszabadraktárak (Kontierungsmagazine) tárgyában. Ausztriában ugyanis e raktárak révén lehetővé van téve, hogy külföldi árukat és gyártmányokat ipari vagy kereskedelmi cég, amelynek ilyen raktárra engedélye van, az ország belsejében saját raktárában a vám befizetése nélkül elhelyezhessen s miután ezen raktárak a cég* kezelésében állanak, ott áruit a vevőnek bemutathatja, s viszont, ha a szükség úgy kívánja, ezen árukat visszaszállíthassa külföldre. A vámot az áru után csak akkor kell megfizetnie, ha azt eladja, illetve ha az árut raktárából nem a vámkülföldre szállíttatja el. Ennek óriási jelentőségét azonnal megérthetjük, ha elgondoljuk, hogy egy külföldi cég itt teljes raktárát áruinak tarthatja s azt esetleg . visszaszállíthatja úgy; hogy á vámot nem kell lefizetnie. Ez az intézmény oly módon segiti elő a nemzetközi kereskedelmet, amily módon talán egyik intézkedés sem, mert ilyen vámmentes beraktározha- tás a külföldieket arra serkenti, hogy itt mintaraktárt létesítenek és pedig azt oly módon felszerelve, hogy az pillanatnyi szükségletét bármikor kielégíteni képes legyen, úgyhogy az áru természetben megtekinthető s onnan el is vihető. Ez nem csak a belföldi fogyasztás előnyére szolgál, hanem a közvetítő kereskedelmet más külföldire is oda von- za, olyan külföldre, ahol hasonló raktárak valamely oknál fogva nem volnának létesíthetők. A csehszlovák köztársaság helyzete ezt külön indokolttá teszi, hisz a maga fejlett ipara mellett a nagy német, francia ipar és a majdnem iparnélküli kelet között fekvésénél fogva mintegy összeköttetést képez, örömmel üdvözölnők tehát ezen intézmény létesítését, sőt a magyar nemzeti párt ipari és kereskedelmi szakosztályának programja szerint ennek oly irányú tovább fejlesztését kívánjuk, amely lehetővé teszi azt, hogy az országhatárok közelében a kisiparosok ilyen hasonló vámelőjegyzéssel áruikat a közeli külföldi vásárokra elvihessék, ott eladhassák, vagy visszahozhassák és csak a tényleg eladott áruk után kelljen a vámot lefizetniük. Ez már nem vonható egy kalap alá a fentemlitett vámelőjegyzési raktárakkal, hanem analóg kezelés lévén együttesen volna megvalósítható, természetszerűleg az illető állammal való viszonosság elve alapján. A vizierőadó. A pénzügyminisztérium február 2-án 5.631/26. IV. III./b sz. a. kelt rendeletével a vizi-adó leszállítására vonatkozólag a következőket, rendelte el: Az 1925. évi december 22-én 7. sz. a- kelt kormány- rendelet I. fejezete alapján, amelyben a vizi erőadópótíék 1926. január 1-ével lóerőóránként 2 fillérről 1 fillérre csökkenhetett, a havi elszámolásban ezen naptól kezdve a vizi-erőadó pótlékkal együtt 1 lóerő után az eddigi 6 fillér helyett 5 fillérrel, illetve amennyiben kilowattórák szerint számíttatnék az eddigi 9 fillér helyett 7.5 fillérrel számolandó el, éppenugy az általányban fizetett vizi-erőadó is automatikusan ezen arányban csökken. Esetleges túlfizetések a félnek a vizi-erőadó rovatban javára írandók. Külön előterjesztett kérelmére a túlfizetések vissza is utalhatnak, ha kérelmezőnek nincs vizi-erőadó tartozása. Üzemeknél 5 lóerőn alóli erővel, melyek eddig csak a vizi-erőadó alapdiját fizették az 1926. év 7. sz. kormányrendelet folytán, semmi változás sem áll be, a kimutatás vagy átalányban fizetett adójuknál. Azon vállallatoknál, melyek a törvény 9- §.-a alapján a vizi-erőadó alól felmentést nyertek a je’zeft időtől kezdve, jövedelmezőségüknek megállapítása esetére, ugyancsak a mérsékelt pótlék számítandó a vizi-erőadóhoz. A kormányrendelet II. fejezetében az 1919. január 1-je után épült uj vizi-erő telepeknek vizi-erőadó alól való felmentése tárgyában, a pénzügyminisztérium a legközelebbi időben végleges irányelveket fog kiadni, mely- j ben a követendő eljárást közelebbről körvonalazzák. XX Minden intelligens ember meg kell, hogy vegye a Kis Brehinet!!
