Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-24 / 94. (1132.) szám
w A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP KÉTHETENKÉNT MEGJELENŐ MELLÉKLETE Adókedvezmény meghosszabbítása az üzemek berendezésének modernizálására fordított összeg után Az európai gazdasági helyzet A prágai mintavásár megnyitása alkalmából az Observer a következőket Írja. Tekintettel arra, hogy egy éppen nem államellenesnek mondható testület véleménye nyilatkozik meg ebben, ismertetjük ezt. Az európai gazdasági helyzet mind a mai napig nem jutott nyugvópontra, bár, ugylát- szik, hogy Daves tervének elfogadása ezt fcgja eredményezni. Amig az egyes államok háborús tartozásai rendezve nincsenek, addig a valutáris viszonyok sem jöhetnek egyensúlyba s nagyon sok államban eső tendenciát mutatnak, pedig a nyugodt fejlődés érdeke a végleges stabilizációt kívánná meg. Németországnak sikerült a Daves-terv elfogadása által úgy valutáját, mint pedig gazdasági viszonyait rendezni. Mint minden átmenet, úgy a stabilizálás is megkívánja a maga áldozatait, mert időt igényel az, hogy a gazdasági helyzet abba az egyensúlyba visszakerüljön, amelyből az infláció kimozdította. Ezen időben él Németország, a csődök szaporodása bizonyítja ezt legjobban. Ezen állapot kihat természetesen a külföldi szállítókra s igy a csehszlovák köztársaságiakra is, mert nemcsak effektiv veszteségeket okoznak a vevőik csődjei, hanem a kivitel lehetősége is csökken ilyen időkben. Az ipari államok valutáinak esése ezen államok iparcikkeinek kivitelét prémiaszerüen mozdítja elő, ami viszont kedvezően befolyásolja a kivitelt. A vevő államok valutáinak esése viszont az odavaló lakosok vásárlóképességét csökkenti, ami kivitelünk csökkenését eredményezi és különböző kereskedelempolitikai intézkedésekre kényszerít. Az exportőrök helyzetét ez is megnehezíti. Csak a múlt évidlyen intézkedésekre kell gondolni, amelyet Lengyelországgal szemben kellett foganatosítani és amelyek exportőrjeinknek lényeges veszteségeket okoztak. Még egy olyan momentum van, amelyre rá kell mutatni, ami az egész európai háború utáni külkereskedelmi politikát jellemzi. Angolország, ez a tipikusan szabadkereskedelmi ország szakított a régi iránnyal és a tarifareform, amely a védővámok rendszerét jelenti, erősen halad az ellenkező irányt jelölve. Jugoszlávia uj vámtételei a vámok nagyszerű emelését jelentik. Németország kis vámreformja a vámokat másfélszeresre emelte. Románia vámrendezése is a vámemelés jegyében folyik. Lengyelország múlt évi vámtarifája is kétszeresét adja a régieknek. Ausztria is arra gondol, hogy vámtételeit emelje. Minden ugyanazon időben történik, amikor Csehszlovákia a vámszerződósek alkalmából vámtételeit mérsékli. A vázolt helyzet bizonyára nem járul hozzá a nemzetközi kereskedelmi összekötettések fejlesztéséhez és az egyes államokkal kötött kereskedelmi szerződések is veszítenek ezáltal anyagi értekükből. Ezen nehézségek mellett még azokra kell rámutatni, amelyekbe a kereskedelempolitika nálunk beleütközik. A zavaros politikai helyzet lehetetlenné tette a múlt évben politikai elintézését a felhatalmazási törvénynek és a kereskedelmi szerződések érvénybe iktatásának, melynek megkötésétől kiviteli iparunk igen sokat várt, mindezek későbbi időkre tolattak ki. A jelenben egyes vámtételek, melyek egyes pártok által ajánltatnak, mig mások ez ellen tiltakoznak, teszik zavarossá a politikai légkört és képezik akadályát, hogy egyes államokkal a vámszerződés megköttessék, illetve azt, hogy az ezekre irányuló törekvések bevezetést nyerjenek. Ezen viszonyok mellett gyáriparunk helyzete nem irigylésre- méltó. Kívánatos volna, hogy kereskedelem politikai kérdésekben, azon esetben, főleg ] ezek megoldása nálunk forog szóban, elsősorban a gazdasági szempontok s csak másodsorban politikaiak vétessenek figyelembe. Ennek szükségességét szakértői bizottság a Daves tervről való véleményében is nagyon helyesen állapította meg. A hűsíti vegyesipartársulat közgyűlése. Huszti tudósítónk jelenti: A buiszifci vegyesipartársulat a napokban megtartott közgyűlésén a következő elnökséget választotta meg: Főnök Csedrik Miklós kereskedő, al-elnök Moskovics Zoltán asztalos, első főnök-helyettes Fried Antal cipész, másodfőnökhe- lyettes Spraoba István asztalos. Az 1921. évi március hó 3-án 102. sz. a. kelt törvény az üzemek modernizálására fordított összeg után adókedvezményeket engedélyez. Ezen törvény érvénye 1925. évben lejárt. Az 1922—23. évek egyáltalán nem voltak alkalmasak arra, hogy még csak gondolni is lehessen valamely üzemi befektetésre s a rá következő évek sem hoztak javulást, mert ha egyik-másik üzem esetleg dolgozott is és talán veszteség nélkül működött, akkor az elmúlt évek különböző adói nyomták a mérleget, úgy hogy üzemének modernizálása kitolódott, vagyis ezen törvény által nyújtott kedvezményeket vajmi kevéssé tudták kihasználni, legfeljebb egyik- jnásik kivételesen kedvező helyzetben levő üzem. Érdekes volna ismerni a jegyzékét azoknak a vállalatoknak, akik ezen idő alatt igénybe is vették a törvény nyújtotta kedvezményeket. Miután azonban az állam érdeke megkívánja azt, hogy az iparos állandóan fejlődve berendezés tekintetében és a jelen nívóján maradjon, természetszerűleg következik ebből, hogy az állam érdeke, hogy ezen fejlőAmint már lapunkban irtuk, az angolok március 15-re értekezletet hívtak össze a 8 órai munkaidő megbeszélésére. Az értekezleten Baldwin angol miniszterelnök elnöklete alatt résztvettek az angol munkaügyi miniszter Sir A. Steel Maitland, a francia munkaügyi miniszter Dourafour, Wanters a belga, Braun dr. a német munkaügyi miniszter, De Michel- lis az olasz kiyándorlásügyi miniszter és a nemzetközi munkaügyi hivatal vezérlő bizottsági tágja, valamint ezen hivatal igazgatója, Thomas Albert. Baldwin miniszterelnök megnyitó szavaiban a nemzetek gazdasági szolidaritásának szükségességét hangoztatja azzal indokolva, hogy önkénytelen kétség fogja el az embereket a jövőt illetőleg, ha a mai gazdasági állapotot a háboruelőttivel összehasonlítják s ilyen gazdasági krízisben a nemzetek szolidaritása az egyetlen, ami biztos bázist nyújt a jövőre nézve. Egy nemzetnek sem szabad és lehet arra számítania, hogy egy másiknak számlájára meggazdagodjék és igy érje el jólétet. A nemzetekre nézve a legnagyobb veszélyt a féktelen gazdasági verseny rejti magában. Csak az egésznek jóléte biztosíthatja a jövő kellő fejlődését. A programhoz híven az angol munkaügyi miniszter bejelentette, hogy ezen értekezletre csak azon államokat hívták mg, melyek annak előkészítésében részt vettek, miután szükséges, hegy a nagyobb ipari államok egymás között előzetes megállapodásra jussanak, amely megállapodások a nemzetközi munka - ügyi hivatal utján, mely ezúttal a többi külön nem képviselt államokat is képviseli, nemzetköziekké tehetők. A konferencia feladata kettős: az első rész a washingtoni konvenciók egyes kitételeinek értelmezése. Ha ebben megállapodás létesült, akkor következik a feladat második része: az egyes államokba41 követendő módozatok az egyezménynek a gyakorlatba való átvitele. öt napi tanácskozás alatt csak a 14. rész értelmezése okozott nehézségeket. Ez arról szól, hogy mily esetekben függeszthető fel az egyezmény hatálya. Ez a pont szerint ilyen eset a háború, vagy olyan esemény, ami az ország biztonságát veszélyezteti. Németország ezt úgy értelmezte, hogy ha — mint 1923. é'-7- ben — általános gazdasági krízis áll be, ez is veszélyezteti az ország biztonságát, tehát elegendő ok a konvenció felfüggesztésére. Ezen magyarázat szerint meg is hosszabb* *ta annak idején a munkaidőt, de éppen ezen magyarázat ellen aggályok merültek fel. A hosszú megbeszélések eredménye a német álláspont győzelme lett, mert kimondották, hogy olyan általános gazdasági krízis, mely az egész nemzet egzisztenciáját, veszélyezteti, szintén felfüggesztési okot képez. Az angol képviselő csak feltételesen járult ehhez, amig kormánya e ügyben véglegesei; déshez s.egitő kezet nyújtson és még kedvezményekkel is lehetővé tegye azt. Ebből viszont az következik, hogy a berendezések modernizálására engedélyezett kedvezményeket nem szabad, hogy megszüntessék, sőt azok érvényét még igen hosszú időre kell kitolni. Ezen alapon a kereskedelmi és iparkamarák központja kérelmezte a fennidézett törvény érvényének meghosszabbítását. Englis pénzügyminiszter helyes érzékkel bír aziránt, hogy mi hoz áz államnak többet és hajlandó egy kis engedményre az egyik adóbevételi tételen, ha az az államnak busásan meghozza a kamatokat az ipar fejlődése folytán a jövőben. Meg is Ígérte azt, hogy ezen törvény érvényét meghosszabbittat- ja, azonban a kérdést a stabilizációs mérleg törvényének keretében szándékozik megoldani. Ez az ígéret nem nagyon előnyös, mert azon időre, mig ezen törvénytervezet törvénnyé lesz és életbe lép, az üzemek elesnének az említett kedvezménytől. Ez pedig a mai zavaros politikai időben esetleg hosszabb idő lehetnem nyilatkozik. A német képviselő még magyarázatul azt tette hozzá, hogy Németország a békekötés címén rárótt nagymérvű kötelezettségeket már a német nemzetet egzisztenciájában veszélyeztető eseménynek minősiti s igy a 14. pont adta jogukkal élni is fog. A következő része a tanácskozásnak minket közelebbről is érdekel. Amint azt Baldwin már a megnyitáskor is jelezte, a washingtoni konvenció addig nem ratifikálható, amig teljes biztonság nincs aziránt, hogy minden államban ugyanolyan magyarázattal vezetik-e be az egyezményt. Mi, kis állam siettünk ezt elsőnek törvénybe iktatni és bevezetni, sőt hála kormányunk bölcs előrenemlátásának, pá- pábbak akartunk lenni a pápánál és már a tulajdonosoknak is meg akarjuk tiltani, hogy 8 órán túl is gondolhasson a üzletére. A nagy ipari államok pedig még gondolkodnak rajta s előbb biztonságot akarnak látni a többi ipari államok részéről, hogy azok is éppen ugv bevezetik a 8 órás rendszert s csak akkor hajlandók maguk is bevezetni azt. Mi eddig azt hittük, hogy csak mi, magyarok voltunk mindig a ,.gimplik“ ... Most már legalább figyeljünk arra, hogy milyen magyarázatot adnak az egyezménynek a nagy ipari államok és ahhoz alkalmazkodjunk mi is, nehogy bevert fej legyen a nagy pápáskodás vége. Tehetjük ezt annál is inkább, mert a londoni konferencia csupán a konvenciók érts nézéséi és nőin ázik meg változtatását célozza s igy ezen értelmezéshez való hozzásimulás nem érinti kötelezettségünket, melyet a ratifikációval magunkra vettünk. De bárhogy akarnánk is saját értelmezésünk mellett kitartani, az öt legnagyobb, ipari állam versenyét nem bírhatjuk, ha azok előnyösebb magyarázatot adnak annak, mint a mi értelmezésünk, mert ebben a versenyben mi maradunk alul. Az első fejezetet úgy fogadták el, hogy a konvenció minden ipari vállalatra vonatkozik, tekintet nélkül az azokban foglalkoztatott munkások számára. A posta tdvirda és telefon a konvenció alá nem vonható. A második fejezet szerint a munkaidő alatt azon idők értendők, mely alatt a, munkás a munkaadó rendelkezésére áll. A szünetek és a, pihenő idők nem számíthatók a munkaidőbe. Az ötödik fejezetet, mely a kormányoknak azon jogát biztosítja, hogy a munkaidőátlagot egy hétnél hosszabb idő alapulvétele mellett is számíthatják és ezt rendeleti utón léptethetik életbe, úgy értelmezték, hogy ez főleg az építőiparban alkalmazandó, melynél, mint idényiparnál meg lesz a mód arra, hogy a szezon alatt napi nyolc óránál hosszabb ideig dolgozzanak. Ugyancsak az angol speciális viszonyokra való tekintet is megállhat, amikor - is a munka egyes héten csak öt napig tart (Weekend) s ez esetben 48 heti órát 5 napra osztva el egyes napokon 8 óránál hosszabb munakidő is lehet. A 6. fejezet a) pontját a megszakított munkaidő tárgyában úgy értelmezték, hogy a nyolcórai munkaidő rendelkezése nem vonatkozik házmester, kapus, tűzoltó, éjjeli őr stb. hasonlókra, tehát olyan személyekre, akik a tulajdonképpeni termeléssel semmiféle direkt összeköttetésben nem állanak és akiknek munkája megszakításokkal folyik, illetve, akiknek a munkahelyen csak éppen jelen kell lenniük. A b) pontot úgy értelmezték, hogy a túlórák szabályozása az egyes államok törvény- hozásának jogkörébe vág, azonban a túlórák 25 százalékos honorálása kizárólagosan csakis azon túlórákra vonatkozhat, melyek a 6. fejdzet b) pontja értelmében munkatorlódás folytán váltak szükségesekké. A vasárnapi munkát az egyes államok megfelelő törvényei szabályozzák. Vasárnapi munka alatt ezen értelemben, csak olyan munka értendő, mely a- heti 48 órát túlhaladja, valamint minden oly munka, melyet a washingtoni konvenció II. c., III., IV. és V. fejezeteiben nem engedélyeznek. Ezen minősítés szerint a külön vasárnapi munkapótlék azon üzmekben nem járna, amelyekben a washingtoni konvenció 4. fejezete, tekintettel a folytonos üzemre, a rendeleti utón életbe léptethető heti 56 ólát megengedi. Továbbá azt is megállapították, hogy a konvenció a vasúti üzemre is vonatkozik, amennyiben a vasúti forgalom különleges szükségletei az 5. és 6. a. fejezetekben foglalt kivételeket nem indokolnák úgy a kormányok a 6. b. fejezet rendelkezéseit a túlórákról kell hogy alkalmazzák. A 14. fejezet magyarázatát már előzetesen említettük. Az egész értelmezés, mely e londoni konferencia eredménye, a következőkben foglalható össze: 1. Azon munkásokra nézve, akik a termelésben vesznek részt a napi nyolcórai munkaidő rendszeresítendő, mindazonáltal legyen meg a módja annak, hogy a nyolcórai átlag ne csak napra, vagy hétre, hanem hosszabb időegységekre is alapul \ ehető legyen. 2. A folytonos üzemű munkánál foglalkoztatott munkásokra nézve a nyolcórai munkaidő nem kötelező s a kormányoknak szabad keze marad ezen munkák szabályozásánál. 3. A túlórákra vonatkozó határozmá- nyok az állami törvényhozás kizárólagos jogát képezik. A 25 százalékos különleges pótdij csakis azon munkákra vonatkozik, melyeket a 6. fejezet b. pontja ir körül, tehát a munkatorlódásból származó túlórái munkákra. 4. A konvenciók oly gazdasági krízis esetében, mely az egész nemzet egzisztenciáját veszélyezteti, felfüggeszthetek. » SZAKOSZTÁLYI HÍREK A magyar nemzeti párt ipari és kereskedelmi szakosztálya fokozatosan fejlődik, mindig többen vannak azok, akik megértik, hogy magyar iparos és kereskedő érdekét a mai nemzeti irányzat mellett csakis egy nemzeti alapon szervezett nagy érdekképviselet védelmezheti meg csak kellő módon. Az eddig hatalmon levő cseh nemzeti pártok egyelőre ugyan lekerültek az uralomról, azonban a gazdasági érdekharcban, főleg ha az a magyar és német nemzetiségek ellen irányul, mindig hajlandók összefogni. Ezért szükséges, hogy mi is nemzeti alapon építsük fel szervezeteinket. Hogy ezt ma már a magyarok is mindjobban megértik, annak a jele, hogy az eddig megalakított helyi csoportokhoz rövidesen néhány nagyobb gócpont helyi csoportja járul. Pozsonyban a szervezési munkák a legjobb kezekben vannak, a jelentkező tagok száma napról-napra emelkedik, úgyhogy a pozsonyi helyi csoportot is rövidesen megalakítjuk. Felkérjük pozsonyi magyar iparos és kereskedő társainkat, hogy amennyiben eddig még nem jelentkeztek volna, szándékukat közöljék vagy a párttitkárságsral, vagy a magyar nemzeti párt sajtófőnökségével (Carllou- s/álloda), akik jelentkezéseiket továbbítok. Ugyszinét Kassán és Losoncon is annyira előrehaladtak az előkészítő munkálatok, hogy a helyi csoport rövidesen ott is megalakítható lesz. így Szlovenszkő számottevő magyar városaiban létrejön a magyar iparosok és kereskedők nemzeti alapon kiépült érdekszervezetének helyi csoportja. A további cél azután Ruszinszkó hasonló érdekű megszervezése lesz! A londoni nyolcórai munkaidő' konferencia eredménye j