Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-24 / 94. (1132.) szám
2 1926 április 24, szombat. „A bírói hatalomból a magyar nép jogosan ki nem zárható" Törköly József dr. szenátor nagy beszéde a ruszinszkói esküdtszékek felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat ellen — A ruszinszkói gyarmatrezsim büTtei „Ruszinszkó a köztársaságnak rendkívül súlyos tehertétele" A kultúra és a népiólét kérdései itt igen sötét képek! • A stratégiai helyzet pedig a külbiztosság kérdésében okoz súlyos gondokat! Mindezek alapján nyugodtan fel lehet állítani a mérleget akként, hogy ennek a területnek a civilizációja, technikai berendezése és katonai biztosítása rengeteg összegbe kerül s az ellenoldalon egyáltalán nincs elkönyvelhető gazdasági haszon. Ruszinszkó a köztársaságnak egy rendkívül súlyos tehertétele! A hivatalos cseh politika nem is a gazdasági haszon, de a politikai élet szempontjából ítélte meg Ruszinszkó jelentőségét akikor, amikor hidat látott benne a szövetséges Romániával való összeköttetéshez és egy vastag válaszfalat Magyarország és Lengyel- ország között! Ennek politikai mérlegelése alapján, amint a cseh államférfiak mondják, elfogadták a rutén nép önrendelkezését, amelyet a saint-1 germairíi szerződésben úgy fejeztek ki, hogy a Kárpátoktól délre lakó rutén nép ehhez az unióhoz csatlakozott! Az önrendelkezést az amerikai rutén nemzeti tanács és az eperjesi, ungvári és huszti nemzeti tanácsok gyakorolták, anélkül, hogy a felhatalmazást ehhez egy népszavazás megadta volna s úgy, hogy Ruszinszkó a ruténeknek egy független állama Igeyen a köztársaságban! Meg is kapták a saint-germaini szerződésben a csehszlovák köztársaság egységével összeegyeztethető legszélesebb körű autonómiát oly' határok között, amely határokon helül 100.000 magyárnál több él, akiknek sorsa fölött a rutén nemzeti tanácsok semmiképpen sem rendelkezhettek! Sajnos a hét kövér esztendő nem volt elég ahhoz, hogy Ruszinszkó tényleg megkapja az autonómiát és a csehszlovák külpolitika a Népszövetség előtt azzal indokolta az e tekintetben elvállalt kötelezettség teljesítésének késedelmét, hogy a rutén nép oly kulturális nivón áll, hogy politikailag nem érett az autonómiára. A visszaszlávositás iskolapolitikája szóbe|i rendeletekkel A szenátus tegnap esti ülésén megkezdették a ruszinszkói esküdtszékek felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Kova- lik szlovák néppárti szenátor után Törköly József dr. magyar nemzeti párti szenátor emelkedett szólásra és hatalmas beszédben világított rá azon alkotmányellenes sérelmekre és nemzeti igazságtalanságokra, melyeket ez a javaslat rejt magában. A nagyjelentőségű beszédet, amely a szenátusban erős benyomást keltett, alább közöljük: Tisztelt szenátus! A saint-germaini szerződésben lekötötte magát a csehszlovák köztársaság ahhoz a törekvéshez, hogy intézményei a szabadság és igazság elvednek megfeleljenek és Ígéretet tett arra, hogy a fenhatósága alá jutott területek lakóinak e tekintetben biztosítékot nyújt. Az államalakulás óta hét év már letelt s a nyolcadikban konstatálni lehet megfelelő tárgyi bizonyítékok alapján, hogy a kormányzatnak a saint-germaini szerződésben lekötött törekvése nem létezik, tehát biztosítékok sincsenek. A fikciók sorozata Ebben a köztársaságban a szabadság és az igazság csak fikció. Fikció volt az, hogy Szlovákország népe önként elhatározta, hogy unióba egyesül a történelmi országok népeivel és megalkotja a mai államot. Fikció volt és ma is fikció a csehszlovák nemzet, az alkotmányság, a parlamentarizmus, a bírói hatalom függetlensége, a nemzetiségi egyenjogúság, Ruszinszkó autonómiája. 'Az igazságügyi kormány nevében benne van ugyan az igazság sző, de intézkedései és törekvései ellene mondanak ennek a szónak. Az igazságügyi kormány is csak egy munkása annak a politikának, amely az alkotmányosság és igazságosság külszíne alatt a látszatának kiépítésével el akarja takarni a valót: ^ a demokratikus önkényuralmat, amely a nemzeti állam fikcióját akarja minden poklokon keresztül megvalósítani. A jelszó az egységes köztársaság, nem baj, h»a abszolutista is ez a köztársaság! A most tárgyalás alatt lévő törvény- javaslat is az igazságügyi kormánynak egyik eszköze ebben a nagy munkában. Ruszinszíkó életébe nyúl bele ez a törvényjavaslat, annak a Ruszinszkónak az életébe, amely - „ egyedül oly szerencsés területe a köztársaságnak, ahol a nép önrendelkezési joga érvényesülhet, az igaz, hogy csak papiroson. Ezz a szerencsétlen, 1200 négyzetkilométer nagyságú földterület, a maga cirka 600.000 lakosával, semmiféle történelmi vonatkozásban nem volt Csehországgal. 1918-ig egy cseh se lakott rajta, de szlovák is alig egynéhány. A gazdasági élet szálai sem fűzték Csehországhoz, mert hisz a területi összefüggés alapján is évszázadok óta gazdaságilag Magyarországgal állott megdönthetetlennek látszó összeköttetésben. Csehországot nem is a gazdasági érdek vezette akkor, amikor az államalakulásnál Ruszinszkói magához kapcsoltatta, mert hiszen amije Ruszinszkónak van, az van Szlovenszkónak és Csehországnak is, az egyedüli mármarosi sótelep kivételével, amelynek a jelentősége úgyszólván semmi, mert a sót pJ. olcsóbban meg tudja Prága a külföldről szerezni, mint a cirka 1000 kilométerre fekvő Ruszinszkóban. Mielőtt megígérték és amikor megígérték és szerződésben lekötötték a cseh külpolitika irányitói a ruthéneknek Ruszinszkó autonómiáját, akkor egy jottával sem volt magasabb a ruthén nép kulturális nívója, mint ma, de hogy milyen volt, az a szerződéskötéskor ismeretes volt, tehát ez alapon a kétségtelenül fennálló kötelezettség alól kibújni nem lehet. De rámutatok arra is, hogy 1914-ben a magyar uralom alatt Ruszinszkóban 576 iskola volt. Ebből 256 állami iskola volt magyar tanítási nyelvvel, 311 pétiig felekezeti iskola, amelyekben az anyanyelv volt a tanítási nyelv. Ma sincsen több, ellenben a tanítás eredménye rosszabb. A régi magyar állami iskolákba bevezették a ruthén tanitási nyelvet, azonban nincsen elég képesített ruthén tanerő, nincsenek ruthéu nyelvű tankönyvek. A főcél az volt, hogy az iskola mielőbb megszabadittassék a magyar jellegtől és ennek a célnak áldozatul odadobták az iskolát, a nevelési lehetőséget. Minden tanító más és más nyelven tanít. Az egyik ruthén-szlovák kevert nyelven, a másik ukránul, a harmadik oroszul, a negyedik a hegyi ruthének dialektusában, azután csehül meg szlovákul. A magyarság által fentartott óvodákat beszüntették, a magyarság iskoláit sok helyütt bezárták, az ungvári és munkácsi gimnáziumokat megszüntették és csak a beregszászi megyei gimnáziumot hagyták meg párhuzamos ruthén osztályokkal, görögkatolikus magyar községeket ruthéneknek minősítettek és nem engedték meg ott a magyar nyelvű tanitást. A cseh iskolapolitika a visszaszlávositás gondolatát akarja a ruthéneknél úgy kikényszeríteni, hogy csak a kálvinista és római katolikus gyermekeket engedik magyar iskolába járni és még a zsidó is ruthén iskolába köteles járni, ha nincs cionista zsidó iskola. S ez ellen a politika ellen a végekezés, a jogorvoslat keresése is meg van nehezítve, mert az iskolai'eferátus csak szóban adja 'ki rendeletéit. Azok a híres uj iskolák, amikkel a nép- szövetség elé terjesztett jelentés dicsekszik, valójában nem újak, mert régi magyar iskolái?, csak mint ruthén iskolák újak. Az ezerszámra bevándorolt cseh tisztviselők, a letelepülő légionáriusok persze lelkes hívei ennek az iskolapolitikának. Ellenben a művelődés lehetősége, a nevelés fejlesztése egy soviniszta, egy elszlávositő, egy elnemzetienitő törekvés kedvéért megállt és az eredmények a visszaesés eredményeit mutatják. Hát ez nem szándékos fentartása és állandósítása, hogy ne mondjam leszállítása az indokul szívesen használt alacsony kultur- nivónak? Hát lehet e hypokritaság nélkül erre a nívóra a jelen törvényjavaslatnál hivatkozni? A nyomor és az uj rezsim De az is igazságtalanság, hogy a mai ruszinszkói közállapotokat a régi magyar kormányzás bünéül írják fel. Hiszen a gazdasági romlás egyik részét az okozta, hogy a háború Ruszinszkó területén erősen pusztított és a nagy vercho- vinai nyomor akkor ütött ki, amikor már a csehszlovák köztársaság kötelékébe tartozott Ruszinszkó. 1922-ben, illetve után tört ki az éhségtifusz és a tuberkulózis elhatalmasodása is ez időre esik. Ellenben az egészségügyi uj intézmények, amikkel a népszövetségben tett előterjesztés eldicsekedik, az ungvári és nagyszől- lősi kórházak a magyar rezsim alatt is megvoltak és eredményesen teljesítették hivatásukat. De az a helyzet, hogy a. szegény ruthén nép el van vágva a magyarországi, lengyelországi, oroszországi gazdasági összeköttetésektől, hogy kereskedni nem tud, hogy nem tud szezonmunkásként lemenni Magyarországra és terményekkel megrakodva nem tudja biztosítani megélhetését, hogy az 1000 kilométerre levő Prága felé képtelen a nagy távolságon súlyosan érvényesülő vasúti tarifa miatt gazdasági összeköttetést teremteni, mind olyan tények, amelyeket előre látni és amelyeken segíteni, pláne Benas ígérete utón a köztársaságnak kötelessége. Azon-; bán a kormánypolitikának erre nincs gondja, így a pénzlebélyegzésnél a szegénység országában az osztrák-mgayar kronát nem 1:2, de 1:4, sőt 1:10 arányban bélyegezték le s Novák volt pénzügyminiszter eldicsekedett, hogy 315 milliót nyert az állam a pénzlebélyegzésnél- Ellenben azt nem mondotta el, hogy ez a nyereség kitörte nyakát 60 mezőgazdasági szövetkezetnek is. Hát hol van itt az igazság? Hát a szegénység megszüntetésének, a gazdasági jólét emelésének ez az utja és az állami politika tényezőinek ezen az utón kell haladnia? Piát ez magyar bűn? Hát ezen elbánás után szabad még a ruthének nyomorúságára hivatkozni, amely miatt az esküdtszék intézményének áldásában nem ré>zesithetők? A magyarság siralomvölgye A magyar tanárok, tanítók, orvosok, a magyar intelligencia a magyar nép szellemi és anyagi érvényesülése és boldogulása is akként van a hivatalos tényezők tervszerű működése által akadályozva, hogy Ruszinszkó magyarlakta részét bátran lehet a siralomvöl- gyének nevezni. Miért kell ezt az állapotot fentartani? Talán ez vezet Középeurópa Lo- carnójához? Egy bizonyos, hogy Ruszinszkónak foga van az autonómiára s ehelyett kolóniává tették Még csak nagymegyéjük sincsen, (aminek ugyan örülnek) de van helyette diktatórikus kormánzás a saint-germaini szerződés ellenére, nagyrészt nem ruthén s kinevezett tisztviselőkkel. A művelődési és iskolapolitika az alacsony kulturális nívóról nem engedi felemelkedni a szegény ruthén népet és a gazdasági nyomortól segítségért, hiába kiált ez a. nép. amely a pro libertate jelszavas zászlóival évszázadokig küzdött a szabadságért. Most szabadság helyett elnyomás a részük és a. szellemi és anyagi nyomorúságukat hozzák fel indokul ellenük, akkor, amikor a szabadság egyes intézményeiben kellene részesedniük. Minek nekik esküdtszék, eiég nekik r maguk nyomorúsága! De a volt igazságügyminiszter, Vis- kovszky ur azt mondotta, hogy a nagy technikai akadályok miatt kell az esküdtszékek működését korlátozni Ruszinszkóban. Nézzük tehát a kérdést erről az oldaláról is. Azt mondotta Viskovszky ur, hogy nincs helyiség a törvényszékeken, ahol az esküdt- birőság ülésezne, mert úgy Ungváron, mint Munkácson építkeznek és még nincs készen a törvényszék épülete. De hát a beregszászi törvényszék? Hiszen ha a magyar rezsim alatt elég volt egy esküdtszék és az Beregszászon volt, akkor elég lehet most is, ott van erre helyiség elég. Az, hogy nem éppen mindegyik községben van egyformán a közelében, az nem jelent semmit, mert a munkácsi és ungvári törvényszékkel szemben is fennállanak ezek a távolságok. De Beregszász körülbelül Ruszinszkó közepén van és igy ebből a szempontból is szinte predesztinálva van arra, hogy az esküdtszék ott legyen. A felhozott indok tehát áliudok. Ha sajtóügyekben, vagy más ügyekben, amik esküdtszék alá tartoznak, delegálják a kassai törvényszéket, mint esküdtbiróságot, akkor miért nem lehetne a sokkal közelebb levő Beregszászon az esküdtszék? De azt is mondja Viskovszky ur, hogy a bírósági személyzet túlságos megterhelése és az ezzel összefüggő nagy hátralék is akadály, mert nem bírja az igazságügyi személyzet a munkát igy se, hát még ha az esküdtszéket is nyakába adják. Az igazságügyi mizéria tényleg fennáll és de nemcsak Ruszinszkó- baü, de SzlovénSzkóban is. A bíróság az alkotmány értelmében úgy tényleg, mint uév- leg a kormányzat független ága kell, hogy legyen a törvényhozó és végrehajtó hatalom mellett. Ez valóságban nincs igy. Az alkotmány 99. §-a előírja a bírói függetlenséget. Meg is mondja, hogy erről külöu Az esküdtszékek „technikai" akadályai Rozsnyói vasas-gyófpri és hidegvíz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, 314 Reinava-Rouayó, (Szlovéneké) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger szine felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32.— Ke, — Posta, tá- virda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdőigazgatóság. J
