Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-24 / 94. (1132.) szám
1926 április 24, szombat. ^IWíAl/vWvyARHTRT.AP 3 törvény intézkedik. Ez a törvény nincs meg 7 év után, ellenben van egy törvény a 295/1920. számú, amely kimondja, hogy 1926 április végéig eltelt idő az újjászervezés átmeneti ideje. Tehát a bírák áthelyezhetősége, nyugdijbakül- detése, a demokratikus szabad köztársaság szégyenére még ma is törvény. Igaz, hogy csak e hó végéig és reméljük, hogy a parlament nem fogja már ezt a szégyenletes állapotot tűrni és meg fogja rendelni az igazságügyi kormánynál, hogy záros határidőn belül adja be a bírói szervezeti törvényjavaslatot, a birói függetlenségről és a birák anyagi felelősségéről szóló törvény- javaslatot. Ezen törvényjavaslatok törvényerőre emelése nélkül az lesz, ami van, hogy nincs valóban független bíróság és a biró, hogy a birói hatalom a végrehajtó hatalomnak van alárendelve, s ez megfosztja a polgárokat attól az alkotmány- és szabadság biztosítéktól, amely azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom visszaélései ellen a polgárok a bíróságnál találnak védelmet. Csak ha nem akarják ezeket a törvényjavaslatokat 2 nap alatt végre megcsinálni, akkor kell álindokokat előszedni. A szenátus kezdeményező bizottsága elfogadta a vámjavaslafot Prága, április 23. A vám védelmi javaslatot, amelyet a cseh agrárpárt a szenátusban benyújtott, ma elfogadta a szenátus kezdőmé nyeső bizottsága. A javaslat mellett szavaztak az agráriusok, a nemzeti demokraták, a cseh néppártiak, az iparospártiak, a szlovák néppártiak, a német-magyar szövetség és a német keresztényszocialisták. A volt koalíció szocialista árijai csak a szavazás után jelentek meg az ülésen. A szenátus közgazdasági bizottsága szerdán délután tárgyalja a vámvédelmi javaslatot. „A. kisállamok Németország vagy Oroszország vazallusai lesznek*4 Bethlen István gróf nagy beszéde a Tisza-emlékvacsorán A járásbeosztások 1 igazságtalansága Véget kell vetni egyszer annak is, hogy az igazságügyi kormányzat álutakon bár, de mégis az elnemzetlenitő politika szolgála-1 tába szegődjön. A bírósági járások területé- , nek megállapítását a törvényhozásra kell bízni. A nyelvtörvény végrehajtási rendeleté után és az országhatár megállapítása után már nincs voltaképp sehol sem szükség promt ilyen területváltozásokra és ha mégis felmerül a területváltoztatás szükségessége, akkor a törvényhozás ráér alaposan megfontolni a kérdést. Pozsonyt ez utón fosztották meg a magyar nyelvhasználat jogától, mert a pozsonyi járásbíróság területét úgy alakították át, hogy elveszett a 20 százalék. Most azt rebesgetik, hogy a rimaszombati bírósági járás területét is meg akarják és pedig akként változtatni, hogy a közigazgatási járás területével egyezővé akarják tenni és mivel a közigazgatási járást már megváltoztatták, úgy, hogy 12 ratkói járási és 5 losonci járási községet csatolnak a járáshoz, és talán még többet is hozzátennének, csakhogy a 20 százalék megszűnjön, tehát ez a területváltozás is a magyarokat fosztja meg jogaitól. Hát én pártom nevében már eleve tiltakozom az ilyen hallatlan jogfosztás keresztülvitele ellen. Meg kell szüntetni azt az eljárást is, hogy a birói állásokat pályázat és szabályszerU kandidálás mellőzése nélkül töltsék be. Ezt jogállamban nem lehet tűrni. Ez a visz- szaélésnek melegágya és a ravasz fondorlat utján elnemzetlenitő politika eszköze. Szlovenszkón és Ruszinszkón lehetőleg csak szlovenszkói és ruszinszkói bírákat kell alkalmazni, akik az itt érvényes jogot tudják, az idevonatkozó jogszokásokkal és viszonyokkal ismerősek. A cseh birák alkalmazása oda vezet, hogy a büntető bíróságnál feles számban vannak a birák, ellenben a polgári igazságszolgáltatásban hiány van bírákban. A birák fizetésrendezését úgy7 kell megcsinálni, ‘hogy a birák megfelelő fizetést kapjanak és az első folyamodásu bíróságok bírái ne legyenek aránylag mostohán dotálva a felsőbb bíróságok bíráival szemben. A Lex Dolanszky-t a 290/1924. számú törvényt érvényben kell hagyni és ez alapon ; a törzsfizetés mellett az itt előirt birói pótlékot kell rendszeresíteni. a birák függetlensége az anyagi függetlenség kérdése is és ezért van Angliában, Amerikában, Svájcban, Magyarországon és minden, a birói függetlenséget alkotmány és sza- badságbiztositéknak tekintő államban a bíráknak jó fizetésük, amely nem engedi a megélhetés gondjaitól függni a bírót és elűzi tőlük a mindenféle kísértés győzelmének lehetőségét. Tehát a politikai függetlenséget kell egyrészt és az anyagi függetlenséget másrészt megteremteniHa ez megvalósul, akkor a szlovák és magyar ügyvédek is fognak pályázni birói állásokra, akkor az ifjúság is szívesen megy erre a pályára és nem kell a birói előkészítő szolgálat leszállításával és hasonló csődöt mondott eszközökkel csalogatni őket. Ha ezek mind megvalósulnak, akkor nem lesz restancia Ruszinszkóban sem. Mos^ a gyenge és az idevaló jogot nem ismerő birák mellett lassan megy és rosszul megy az igazságszolgáltatás, sok a felebbezés, több a munka és dráBudapest, április 23. (Budapesti' szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tisza István gróf születésének 65-ik évfordulója alkalmából tegnap este Budapesten ünnepi vacsorát tartottak, amelyen Horthy Miklós kormányzó, a miniszterelnök és a magyar politikai és társadalmi élet számos kiválósága vett részt. Az emlékbeszédet a Tiszaserleggel kezében Bethlen István gróf miniszterelnök tartotta, aki többek között a következőket mondotta: Tisza István grófnak az volt a tragédiája, hogy a monarchia, amelyet ö a Duname- dencében lakó kis nemzetek békés együttélése legjobb garanciájának tartott, volt az utolsó akadálya a nemzeti államok kialakulásának s ezért támadtak rá minden oldalról. Ma még nem láthatjuk egészen tisztán, hogy azok a kis államok, amelyek a monarchiából alakultak, Német- vagy Oroszország vazallusai lesznek Hiszen senki sem kételkedik abban, hogy a hatalmas orosz nép előbb-utóbb ismét világpolitikai faktorrá lesz és a nagy német nemzet is kiheveri óriási vereségét. Mi magyarok nem akarunk Oroszország vazallusaivá válni és Némctor- szágggal szemben is meg akarjuk őrizni függetlenségünket a számos történelmi és kulturális kapcsolat ellenére is. Magyarok akarunk maradni s független életet élni. Hogy mily sors vár ránk, előre nem tudhatjuk. Egyben azonban biztosak vagyunk, s ez az, hogy a jelenlegi helyzet nem lehet állandó. Nemcsak azért, mert a mai viszonyok között nem élhetüuk s a mai életünk lassú halál, hanem azért sem, mert az uj idők pirosló horizontján újabb viharok előjele látszik, amely miudazt, ami ma szilárdan áll, elsöpri mint egy kártyavárat, amit rövidlátó emberek építettek. Az ünnepély méltó volt Tisza szelleméhez. A választási bíróság szombaton hirdeti ki ítéletét A magyar—német szövetség és a kereszt ényszocialista párt panaszainak tárgyalása Prága, április 23. A választási bíróság ma délelőtt tárgyalta Hadba dr., a legfelsőbb bíróság elnökének elnök- lése mellett a német—(magyar szövetségnek és az országos keresztényszocialista pártnak a szenátusi, illetőleg képviselőházi mandátumok harmadik szkmtiiniumbeli elosztása miatt beadott panaszait. Tekintettel arra, hogy mindkét, panasz a harmadik szkrutiiniumra, vagyis a ik/itsebbségi szavazatok igazságtalan elosztására vonatkozik, a bíróság mindkét ügyet egyszerre referálíatta. A referátum előtt Stein Ewald dr., a német—magyar szövetség képviselője, tiltakozott az ellen, hogy az eredeti német nyelvű panaszt visszautasította a bíróság és kérte, hogy a tárgyalást német nyelven is folytathassák. Hadra elnök, hivatkozva a nyelvtörvény 2. §-ára, kijelentette, hogy a kérésnek nem tehet eleget, mert a panaszt Prágában nyújtották be, ahol nincs meg a 20 százalékos német kisebbség. Ezután Stein dr. indokolta a szövetség panaszát, hivatkozón arra, hogy a választási törvény a harmadi kszkrutiniumban a nemzeti kisebbségek máradékszavaaztait a legerősebb nemzetiségi pártnak ítéli oda. Pulpytel miniszteri tanácsos, a belügyminisztérium képviselője, elsősorban azt kérte, hogy az Selyem és srövctkülönlegesaégek 'legolcsóbb beszerzési forrása i?J. ÉÍLEIK SAKDOR-néii Kassa - Korúén, Fö - utca 9. ssárn. Mintaküldés vidékre I a következménye, hogy a bíróság, be akarván hozni a jegyzőkönyvvezető munkájára elpocsékolt időt, a tárgyalásokat a szó szoros értelmében elnagyolja. Mindennek oka pedig az, hogy a magasabb állásban lévők az igazságügyi szolgálatban fölös módon vannak díjazva, a kezdő embernek pedig a létminimumon is mélyen aluli javadalmazás jut csak. Ha ezek tekintetében a szükséges javítások megtörténnek, olyan hatásuk lesz. hogy nem lesznek a törvényszékek ügyfcátrálékai oly nagyok, hogy ezek az esküdtszékeknek Ruszin- síkéban való felállítását akadályoznák. Az esküdtbíróság igazi akadályai — Azt mondotta végül Viskovszky volt igazságügyminiszter ur, hogy Ruszinszkóban azért is nehéz az esküdtszék intézményét működésbe hozni, mert az esküdtek lajstromának összeállítása nehéz, mert homogén elemekből kellene az esküdtszéknek állni, vallási és nemzetiségi különbségeknek nem volna szabad azokban érvényesiilniök s nem volna szabad megengedni azt a lehetőséget, hogy az egyik nemzetiség vagy vallásfelekezet ítélkezzék a másik felett. Ez az indok nem helytálló, mert az Szdová- kiában, Csehországban, de mindenütt úgy van, hogy az esküdtek lajstromában ezeket a különbségeket kiküszöbölni nem lehet, de nem is szükséges, mert egyrészt a visszautasitási jogot a vádhatóság és a védelem kellőleg gyakorolhatja és mert, ha a vallás erkölcsi ereje él, úgy a lelkiismereti felelősség érzete az egyes es- küdtbirót megmenti az elfogultságtól. Itt azonban rá kell mutatni arra az abszurdumra és igazságtalanságra, hogy magyar ember, ha szlovákul nem tud, nem lehet esküdtbiró. országos keresztónyszocialisiia párt panaszát, mint teljesen indokolatlant, utasítsa vissza a bíróság. A néniét—(magyar szövetség panaszával foglalkozva, kijelentette, hogy Janauscbnak nem volt joga a panasz aláírni, mert a választási törvény szerint panaszt csakis a párt végrehajtóbizottságának meghatalmazottja írhat alá, már pedig a Janausoh által képviselt párt ma már nem létezik, miután ez csak választási szövetség volt. Stein dr. azzal utasítja vissza a miniszteri tanácsos érvelését, hogy egyáltalában nem lehet különbséget tenni a párt és a választási párt között, mert ebben az esetben a szövetség állatott jelölőlistát s kapott mandátumokat és igy csakis a szövetség megbízottja Írhatja alá a panaszt is. A bíróság rövid tanácskozás után bejelentette, hogy az Ítéletet szombaton délelőtt kilenc órakor hirdeti ki. Az országos keresztényszocialista pártot Schwarz dr. prágai ügyvéd képviselte. A választási bíróság egyúttal kihirdette Ítéletét a zsidópárt által benyújtott panaszról. A bíróság azzal az indokolással utasítja vissza a petíciót, hogy nem állapítható meg azon személyek körének terjedelme, akik a gazdasági következményekkel fenyegetve, befolyásolták volna a választásokat és nem látja tisztán azt sem, hogy ez a befolyás a zsrídópárt választási eredményeire mily mérvben volt káros hatással. I ül X ULULl JVty ¥ a J VÜXZJ Uw.u L i.Vi tv., ^ J UO mii 11 iii ga az igazságszolgáltatás. Ellenben jó és független birákkal jó, gyors és okos az igazságszolgáltatás, nincs hátralék és még Ruszinszkóban is lehet esküdtszék. Ekkor visszatér a jogkereső közönség bizalma a bírósághoz és fokozódik a tisztelet iránta. Ellenesetben az igazságszolgáltatás csődje, a konszolidáció halála, a szabadság és igazság végleges temetője következik be. Meg kell emlékezni itt az ügyvédség intézményéről is, amelynek a szabadság és az igazságosság az éltető eleme, és a köztársaságban éppen ebben a kérdésben csüngött ki legjobban a lóláb. Az önkényuralom félt az ügyvédi szabadságtól és a demokráciát teljesen felrúgva, az ügyvédi szabadságot lábbal tiporva, egyetlen ügyvédi 'kamarát alkotott és pedig a miniszter kénye-kedvétől függő kinevezett választmánnyal, közgyűlés nélkül, jognélküli, teherviselő ügyvédséggel. A 167—1920. sz. törvény ellentétes az alkotmánnyal, de az alkotmánybirósághoz az érvénytelenítés iránt eddig nem lehetett fordulni, mert sem a parlament, sem a szenátus nem kívánta a többséget jellemző jog állapot okát megváltoztatni. Azt hiszem, hogy a jelen parlamentnek kötelessége ezen szégyentörvényt kitörölni a törvénytárból és ntasitani az igazságügyi kormányt, hogy egy Szlovénszkóra és Ruszinszkóra érvényes uj ügyvédi törvényt alkosson, amely megteremti a szabad ügyvédség demokratikus érdekvédelmi intézményét. Magyarországgal a bírósági ügyiratok és idézések kölcsönös kézbesítése és a végrehajtás tekintetében jogsegélyegyezmény még ma sincs. A külföldre, különösen a Magyarországra szóló diplomáciai kézbesítések esztendőket vesznek igénybe és a legtöbb esetiben eredménytelenek, mert a magyar- országi címzett az átvételt egyszerűen megtagadja és vele szemben kényszer nem alkalmazható. A bírósági személyzet A bíróságoknál a bírói előkészítő szolgálatban levő szorgalmazó személyzet úgyszólván hiányzik. Joggyakornok, jegyző az egész tábla területén 10—12 létezik, ezek is csehek, akiknek a Szlovenszkón érvényes jogról fogalmuk sincs és igy önálló munkára 80% -bán használhatatlanok. Emiatt van, hogy úgy az egyes birói, mint tanácsi tárgyalásoknál a jegyzőkönyvet magának az elnöknek, vagy bírónak kell vezetni, mert a jogilag nem képzett, vagy a nyelvet nem bíró jegyzőkönyvvezető erre teljesen alkalmatlan. így a bíró a tárgyalást nem vezetheti, nemcsak Ítéletet alkotni, hanem egyidőben jegyzőkönyvet készíteni, sőt azt fordítani is kénytelen, ami nemcsak rendkívüli szellemi megterhelést jelent, hanem az ügy rovására is megy. A szakképzett jegyzőkönyvvezető hiánya a tárgyalásokat rendkívüli módon elnyújtja, aminek az 1 Az esküdtszéki bíráskodás voltaképp a nép részvétele a birói hatalomban. Az alkotmány szerint nincs különbség állampolgár és állampolgár között és igy a birói hatalomból a magyar nép jogosan ki nem zárható. Hogy a nyelvi nehézség és a nyelvtudás hiánya in praxi nem engedi a szlovák nyelven tárgyalandó ügyekben a csak magyarul tudó esküdtet bíráskodni, az természetes, de ennek csak az a konzekvenciája lehet, hogy az esküdteket két osztályba kell osztani, úgymint a nemzeti kisebbségi nyelven és az államnyelven tárgyalandó ügyek esküdtjeire. Ennek feltétlen reparálását követeljük. Ettől eltekintve azonban tény, hogy Ruszinszkóban nem azért nem akarják hagyni működni az esküdtszéket, mert nehéz összeállítani az esküdtek lajstromát. Más itt az indok, csak nem merik kimondani. Az az igazságügyi politika, amelyik itt folyik, helytelen és főhibája az, hogy teljesen a végrehajtó hatalom szolgálatában áll. A birói hatalomnak kellene az alkotmány és a polgári jogok védőjének lennie. Azonban ebben a parlament is bűnös, ha nem tesz meg mindent, amit köteles a népszuveréni- tás érdekében megtenni. Tessék, pláne akkor, amikor abszolutisztikus hivatalnokkormány van itt, parlamenti jogokat gyakorolni, tessék a parlamentet állandóan együttartani, a miniszteri politikai felelősség utján a hivatalnokkormány távozását és parlamenti kormány alakítását kikényszeríteni és addig, mig ez meg nem történik, a parlamenti ellenőrzést a legszigorúbban gyakorolni. Tessék utasítani a végrehajtó hatalmat, a minisztereket a parlament által kívánt törvények és rendeletek beterjesztésére, tessék revideálni az alkotmányt és a házszabályokat, azonnal életbe léptetni a birói hatalom függetlenségét. A parlamentnek nem szabad tűrni az ilyen törvényjavaslatot, mint a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, amely szabad államban különbséget tesz állampolgár és állampolgár között és az egyiktől megvonja egy intézmény áldását, akkor, amikor a másiknak két kézzel adja azt. — A törvényjavaslatot, nem fogadom el. Az ásványvizek gyöngye KORYTNiCA Étvágygerjesztő és kitiinö Üdítő asztali ital, megszűnteti a gyomorégést.
