Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-24 / 94. (1132.) szám

•fai számunk 12 oldal % V. évf. 94. (1131) szám b SzORlbat “ 1926 április 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, j\ szloveilSzkÓi és rUSziriSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: **✓»»-» »*/✓> V» 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOUtlKCLl napilapja hivatal: Prága II., Panská ul \2J\\\. — Te­havonta34Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ Iefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha „Rettegés a békétől’* Az orosz sajtó a német-orosz szerződés elleni sajtólármáról Moszkva, április 23. Az orosz sajtó csak ma kommentálja a német—orosz szerződést. Az Isve®- tia mai vezércikke nyugodt hangú s kifejezi cso­dálkozását afölött, hogy a világsajtó oly nagy szen­zációnak tekinti a megkötendő szerződést. A szov­jetkormány már három évvel ezelőtt ajánlotta a balti államoknak hasonló szerződések megkötését. A török pajktum analógiájára, a szovjetkormány mindenkivel, aki nem elvi ellensége a szovjetnek, hajlandó ily baráti szerződéseket kötni s.az általá­nos békét biztosítani. Németországgal a viszony különösen jó. A rapallói szerződés, a kereskedelmi és kölcsönmegállapodások bizonyítják, hogy a poli­tikai tartalom csak elenyészően kicsiny a két állam viszonyában. Az a tény, hogy Európa oly sokat beszél erről a szerződésről, mutatja, hogy az valakit súlyo­san érintett. Amit az oroszok megjósoltak Locarnóród, igaz volt, mert ez a szerződés elsősorban Moszkva ellen irá­nyult. A sajtómegnyilaitkozások nem ártanak a Né­metországgal folytatott tárgyalásoknak s csak azt mutatják, hogy Locarno nem a békének, hanem a háborúnak eszköze. Egy lap igy címezi cikkét: „Rettegés a békétől". A nemzeti demokraták a fascisták megértő patrónusai Kisebbségi probléma és a ffascizmus a szenátus mai tárgyalásán — Baxa védőbeszéde a fascizmus mellett Az illetőség újabb szabályozása Szlovenszkó, április 23. A szlovensakói magyarság sok szenvedése és megpróbáltatása közt legsúlyosabbnak az illető­ség és állampolgárság kérdését érezte hét év alatt, amelyet ellene akképpen éleztek ki, hogy nagy részének itt tartózkodását telték ezzel vitássá. Kétségbevonták illetőségüket és ezzel idegen, kül­földi állampolgároknak nyilvánítottak ezreket és ezreket, megfosztva őket a választói jogtól és kor­látozva igen sokszor vagyoni és gazdasági tekin­tetben is, megfosztva jogos nyugdijuktól vagy ke­resetüktől és állásuktól. A magyar nemzeti kisebbség ebben az ügy­ben panasszal fordult a nemzetek szövetségének genfi főtanácsához, ahol az ügy tárgyalás alatt áll. Nem lehetetlen azonban, hogy időközben még fordulat áll be ebben a sérelmes ügyben. Dérer Iván húsvéti cikkében erről a kérdésről irt és azt jelentette ki, hogy pártja most már rendezni kívánja a kérdést és ha a kormány pártjai közt ehhez nem kapna többséget, akkor keresni fog hozzá a parlament többi pártjai között. Egészen bizonyos, hogy meg is lesz a többsége. A kormány úgy látszik, hogy ezek hatása alatt már az előmunkála okát végezni óhajtja, hogy ne találja készületlenül ennek a kérdésnek a parlamentben való szőnyegre hozatala. Erre vall az az intézkedés, hogy a magyarlakta vidékeken a járási hivatalok utján minden községet felhívtak arra, hogy jelentsék be azoknak a számát, akik 1910- óv előtt költözködtek a mai Szlovenszkó te­rületére és itt az Íó86. XXII. törvénycikk ío. sza­kasza alapján illetőséget szereztek. Ezek valamennyien illetőségi bizonyítvány birtokában vannak, amelyet 1910.' után kaptak még olyan időkben, araikor az államváltozás nem következett be és igy ezeknek szerzett jogaik van­nak. Tudvalevőleg ezektől a közigazgatási bíróság döntvénye alapján azt kívánták, hogy mutassak ki községi kötelékbe történt ^elvételüket. Ezt a ma­gyar törvény és a magyar bírói gyakorlat nem kö­vetelte soha sem. De a bíróságnak szerzett jogo­kat megsemmisíteni nem is áll jogában. Ezzel minden jogász tisztában van, valamint azzal is, hogy bírói döntéseknek sehol és soha sincsen visszaható erejük, mint azt a korniányhatóságok tulajdonítanak ma annak a bizonyos döntvény­nek, amely a nemzetközi jogi vizsgálat teherprő- báját aligha bírná el. Egyelőre tehát a várakozás álláspontjára kell helyezkednünk a kormány intézkedéseivel szem­ben és különösen parlamentáriusainknak kell er­re a hihetetlenül fontos kérdésre figyelniük és annak parlamenti tárgyalását minden erővel szorgalmazniok. Ez az ügy tiszta és jogi .szem­pontból teljesen világos, tehát megérett a dön­tésre. A román-lengyel biztonsági szerződés szövege Bukarest, április 23. A román félhivatalos Rador mai számában tette közzé a román-lengyel biztonsági szerződés szövegét. A szerződés nyolc cikkből áll. Az első cikkben a szerződő felek ki­mondják, hogy Románia és Lengyelország egymás területi integritását és politikai függetlenségét tiszteletben tartja. A második cikkben kötelezik magukat a szerződő felek, hogy ha valamelyikü­ket oly támadás érné, amelyre nem szolgáltattak okot, akkor a népszövetségi egyezmény 15. cikke 7. bekezdésének alkalmazására egymásnak kölcsö­nösen és haladéktalanul segítséget, támogatást nyújtanak. A harmadik cikkben kimondják, hogy egyik a másiknak tudta nélkül nem fog tárgyalni sem fegyverszünet, sem békekötés érdekében. A negyedik cikkben arra kötelezik magukat, hogy a szerződő feleket kölcsönösen érdeklő külpolitikai kérdésekben egymással meg fognak állapodni.xAz ötödik cikk arról szól, hogy a szerződő felek egyi­ke sem köthet szerződést harmadik állammal anélkül, hogy előzőleg erről meg nem állapodná­nak. A hatodik cikkben a szerződő felek kötele- 7.ik magukat arra, hogy a békítő és döntő bírás­kodási eljárásnak vetik magukat alá, ha összekü- lömböznér.el^. A 7. cikk kimondja, hogy a szerző­dés 5 évi érvénnyel bír, de két év múlva meg­előzőleg hat hónappal felmondható. A 8. cikk a klauzula, hogy az okmányt a legrövidebb időn be­lül ratifikálják. A szerződést Dúca külügyminisz­ter és Wielowieyski lengyel meghatalmazott írták alá. Prága, április 23. A szenátus tegnap este félbeszakitotta a politikai vitáit, amelyet ma délelőtt foly­tattak. Klofács elnök féltizkor nyitotta meg a mai ülést s átadta a szót Baxa dr. nemzeti demokrata szenátornak, aki hangsúlyozta, hogy • ■ • • ;7 ;• a hivatalnokkormány kinevezése nem a parlamentarizmus, hanem a demokrácia válságának következménye. A köztársaságnak bizonyos parlamentáris tradícióira van szüksége, hogy abban az érte­lemben éljen a parlamentarizmus, mint An­gliában. Ezután a kisebbségek panaszaival foglalkozva, kijelenti, hogy a régi osztrák és magyar uralomnak főtörekvése volt a mon­archiában élő más nemzetiségűek elnemzet- lenitése. A köztársaságban ellenben minden polgár egyenjogúsága megvan. Hillgenreiner német kér. szoc.: Ez nem igaz! Fritscher német kér. szoc.: Hiszen ezt maga sem hiszi! Baxa: Teljes meggyőződésből állítom ezt, mert a legeklatánsabb példa rá a válasz­tási törvény. Hillgenreiner: És a nyelvrendelet? Baxa: Megállapítom, hogy ez a köztársa­ság nemzeti állam, mert ezt a csehszlovák nemzet vivta ki magának az itt élő nemzeti­ségek támogatása nélkül. Dyk Viktor nemz. dem.: Akaratuk elle­nére ! Baxa: Ezt az államot mi fejlesztettük és meg is tartjuk annak, aminek épiíettük: csehszlovák nemzeti államnak. Ezután a fascizmusról kijelenti, hogy az olasz és cseh fascizmus között nagy az el­térés. Azonban Olaszországban is belátták, hogy az állam exisztenciáját csak a nemzeti öntudatnak köszönheti. Az olasz fascizmus harcát utánozni itten nem lehet. De a nemzeti idealizmus alapján felépí­tett államban nem lehet csodálkozni azon, ha egyes nemzeti körök, ideáljuk ' iyeztetését látva, a legszentebb kincsüket itt is fascista módszerrel akarj: k megvédeni. Touzsil kommunista: Ismeri kollega ur Zakradkát, a prágai fascisták alapitóját? Az egy közönséges gazember! Vesely cseh nemz. szocialista a követke­ző Szónok. A ruszinszkói esküdtbirá-kodás felfüggeszté*éjől szólva a ré?i macryar reZsi- i inét támadja. Szemrehányást tesz, hogy a forradalom előtt a németek szorították ki a nivatalokból a cseh nyelvet, a magyarok pe­dig a szlovákot és egy nyelvet tettek állam­nyelvvé. Fritscher: S önök most ugyanezt teszik! A vita utolsó szónoka Soukup cseh sz. dem., aki elsősorban bejelenti, hogy pártja a fix gábónavámok ellen fog szavazni. A vám­tarifa kérdését nem szabad pártérdekből el­intézni, hanem az állam és a nemzet érde­keit kell ennél szem‘előtt tartani. Majd rá­tér Hiilgenreiner tegnapi beszédére, amely­ben tiltakozott a tegnapi szónok az ellen, hogy a Husz-napot ismét állami ünnepnek akarják ez évben megünnepelni. Soukup vá­laszában kijelenti, hogy Húsz Jánost nem­csak mint a cseh nyelv úttörőjét ünnepük, hanem a nemzet egyik legnagyobb fiát lát­ják benne. Tiltakozik az ellen, hogy a Húsz- ünnepély kérdésébe Róma is beleavatkozzék. Hillgenreiner: Mert a katolicizmus ellen való uszítás a célja! Soukup: Ez az állam szuverenitásába való beavatkozás. Éppen ezért követeli az egyház teljes elválasztását az államtól. Habrman cseh szoc. dem.: Ez évben még nagyobbszabásu lesz a Husz-ünnep, mint tavaly. Soukup: Sokat beszéltek itt a nemzeti és nemzetiségi államról. Tény, hogy itt több mint három millió német ól. Ezzel a faktum­mal nemcsak állami, hanem nemzeti érdek­ből is számolni kell. A legfontosabb tehát a kisebbségi pro­bléma elintézése. Ezt azonban csakis bent az országban lehet megoldani, nem pedig nemzetközi fórumok előtt. Kovalik szlovák néppárti szenátor be­szédére reflektálva kijelenti, hogy a csehek és szlovákok egy nemzet. Heves ellenvetések a szlovák néppárt részéről. Krojher cseh agrárius közbekiált: Ha autonómiátok volna, úgy a magyarok kerül­nének többségbe, mert a szlovákok több pártra szakadnának. Kalcsok néppárti a zajban valamit kiált. Pocisk cseh szoc. dem;: Ne beszéljen, maga magyaron! Kalcsok: Kikérem magamnak! Soukup végül a fascista mozgalomról beszélve kijelenti, hogy a csehek Moszkvától sem kértek támogatást, Rómától sem fognak. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezi be: — Mi szembeszálltunk a bolsevizmussal s ugyanígy fogunk szembeszállni a fasciz- ; urassal. Nem fogjuk megengedni, hogy az ál- ílamot bármilyen puccskísérletekkel vészé lyeztessék. Szent a meggyőződésem, hogy a cseh és szlovák szocialisták, valamint a légio­náriusok minden ellenféllel szemben meg fogjak védeni a demokratikus köztársaságot. Hrubán elnök szavazásra bocsátja a kor­mányjavaslatot, amelyet a Ház többsége rö­vidített eljárással első és második olvasás­ban elfogadott. Ezzel az ülés véget ért. A következő ülés, melynek tárgysorozatán csupán a hadi- károsultak jogigénye és a házaló kereskede­lem törvényjavaslata szerepel, május 4-én délután fél négy órakor lesz. Az erdélyi magyar párt meg­egyezett a román kormánnyal Bukarest, április 23. Az erdélyi magyar párt megegyezésre jutott az Avarescu kor­mánnyal. A megegyezés értelmében az er­délyi magyarság 15 parlamenti és 10 szenátu­si mandátumot kap az ország különböző ré­szeiben, azonkívül 3 szenátusi mnadátumot a Székelyföldön. A paktum nemcsak a Választá­sokra szól, hanem biztosítani fogja a kisebb­ségek jogait is. ígéretet tartalmaz arra, hogy meg fogják változtatni az iskolatörvényt. Az egyezmény megkötése iránti tárgvalásokat Bethlen György gróf folytatta Goga Oktavián- nal és a kisebbségi miniszterrel. Magyarország szabad helyet kap a fiumei kikötőben . Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Az Est beavatott helyről azt a hirt köz­li, hogy a fiumei kikötőben Magyarország tranzitókereskedelmének lebonyolítására külön önálló részt kap, ép úgy, mint Jugoszlávia. Az olaszok legna­gyobb érdeme, hogy ez megvalósul. A köteudő megállapodás nemcsak magyar-ejasz szem­pontból nagy jelentőségű, hanem azáltal is, hogy igy az elhagyatott és kihalt fiumei ki­kötő komoly gazdasági szerephez jut. Herriot a válaszúton Kamaraelnökség vagy pártvezetésig Páris, április 23. A francia közvélemény nagy érdeklődéssel figyeli a radikális párt kebelében történő eseményeket. Het.riot le­mondásáról van szó a kamara elnökségéről, mert a pártban azt hangoztatják, hogy a ka­mara elnöksége és a párt vezetése össze- egeztethetetlenek. A Palais Bourbonban teg­nap Herriot, Renaudel, Daladier, Chautemps és Israel konferenciát tartottak. Beavatott körök szerint Herriot úgy nyilatkozott, hogy megtartja a kamara elnöki állását, de le­mond a pártvezetőségről, mivel egészségi ál­lapota nem engedi a két súlyos kötelezettség pontos teljesítését. a pártvezetőség azonosítja magát Herriot kívánságával, akkor a kamara elnöke Daladier képviselőt fogja a párt­vezetőségben utódjául ajánlani. Ha ellenben a vezetőség továbbra is kívánja Heriot megmaradását, akkor Daladier-t mint egyenrangú társvezetőt fogja Herriot maga mellé kérni. Uj krízis Kínában Peking, április 23. A négy szövetséges tábornok ma megkezdte tanácskozását a fő­várost környező területek elosztásáról, a diplomatanegyeddel fölveendő kapcsolatról és a háború esetleges folytatásáról. A mene­kültek száma napról-napra növekszik. Pénz­ügyi, ellátási, közlekedési és szénkrizis fe­nyeget. A. közhangulat nem bízik többé az állapotok javulásában, mivel a mukdeni és a Santung-c-sapofok fegyelme sokkal gyarlóbb az elvonult Kuominsun-sereg fegyelménél.

Next

/
Thumbnails
Contents