Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)
1926-04-24 / 94. (1132.) szám
•fai számunk 12 oldal % V. évf. 94. (1131) szám b SzORlbat “ 1926 április 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, j\ szloveilSzkÓi és rUSziriSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 Kő ; külföldre: **✓»»-» »*/✓> V» 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, pOUtlKCLl napilapja hivatal: Prága II., Panská ul \2J\\\. — Tehavonta34Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke Felelős főszerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ Iefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha „Rettegés a békétől’* Az orosz sajtó a német-orosz szerződés elleni sajtólármáról Moszkva, április 23. Az orosz sajtó csak ma kommentálja a német—orosz szerződést. Az Isve®- tia mai vezércikke nyugodt hangú s kifejezi csodálkozását afölött, hogy a világsajtó oly nagy szenzációnak tekinti a megkötendő szerződést. A szovjetkormány már három évvel ezelőtt ajánlotta a balti államoknak hasonló szerződések megkötését. A török pajktum analógiájára, a szovjetkormány mindenkivel, aki nem elvi ellensége a szovjetnek, hajlandó ily baráti szerződéseket kötni s.az általános békét biztosítani. Németországgal a viszony különösen jó. A rapallói szerződés, a kereskedelmi és kölcsönmegállapodások bizonyítják, hogy a politikai tartalom csak elenyészően kicsiny a két állam viszonyában. Az a tény, hogy Európa oly sokat beszél erről a szerződésről, mutatja, hogy az valakit súlyosan érintett. Amit az oroszok megjósoltak Locarnóród, igaz volt, mert ez a szerződés elsősorban Moszkva ellen irányult. A sajtómegnyilaitkozások nem ártanak a Németországgal folytatott tárgyalásoknak s csak azt mutatják, hogy Locarno nem a békének, hanem a háborúnak eszköze. Egy lap igy címezi cikkét: „Rettegés a békétől". A nemzeti demokraták a fascisták megértő patrónusai Kisebbségi probléma és a ffascizmus a szenátus mai tárgyalásán — Baxa védőbeszéde a fascizmus mellett Az illetőség újabb szabályozása Szlovenszkó, április 23. A szlovensakói magyarság sok szenvedése és megpróbáltatása közt legsúlyosabbnak az illetőség és állampolgárság kérdését érezte hét év alatt, amelyet ellene akképpen éleztek ki, hogy nagy részének itt tartózkodását telték ezzel vitássá. Kétségbevonták illetőségüket és ezzel idegen, külföldi állampolgároknak nyilvánítottak ezreket és ezreket, megfosztva őket a választói jogtól és korlátozva igen sokszor vagyoni és gazdasági tekintetben is, megfosztva jogos nyugdijuktól vagy keresetüktől és állásuktól. A magyar nemzeti kisebbség ebben az ügyben panasszal fordult a nemzetek szövetségének genfi főtanácsához, ahol az ügy tárgyalás alatt áll. Nem lehetetlen azonban, hogy időközben még fordulat áll be ebben a sérelmes ügyben. Dérer Iván húsvéti cikkében erről a kérdésről irt és azt jelentette ki, hogy pártja most már rendezni kívánja a kérdést és ha a kormány pártjai közt ehhez nem kapna többséget, akkor keresni fog hozzá a parlament többi pártjai között. Egészen bizonyos, hogy meg is lesz a többsége. A kormány úgy látszik, hogy ezek hatása alatt már az előmunkála okát végezni óhajtja, hogy ne találja készületlenül ennek a kérdésnek a parlamentben való szőnyegre hozatala. Erre vall az az intézkedés, hogy a magyarlakta vidékeken a járási hivatalok utján minden községet felhívtak arra, hogy jelentsék be azoknak a számát, akik 1910- óv előtt költözködtek a mai Szlovenszkó területére és itt az Íó86. XXII. törvénycikk ío. szakasza alapján illetőséget szereztek. Ezek valamennyien illetőségi bizonyítvány birtokában vannak, amelyet 1910.' után kaptak még olyan időkben, araikor az államváltozás nem következett be és igy ezeknek szerzett jogaik vannak. Tudvalevőleg ezektől a közigazgatási bíróság döntvénye alapján azt kívánták, hogy mutassak ki községi kötelékbe történt ^elvételüket. Ezt a magyar törvény és a magyar bírói gyakorlat nem követelte soha sem. De a bíróságnak szerzett jogokat megsemmisíteni nem is áll jogában. Ezzel minden jogász tisztában van, valamint azzal is, hogy bírói döntéseknek sehol és soha sincsen visszaható erejük, mint azt a korniányhatóságok tulajdonítanak ma annak a bizonyos döntvénynek, amely a nemzetközi jogi vizsgálat teherprő- báját aligha bírná el. Egyelőre tehát a várakozás álláspontjára kell helyezkednünk a kormány intézkedéseivel szemben és különösen parlamentáriusainknak kell erre a hihetetlenül fontos kérdésre figyelniük és annak parlamenti tárgyalását minden erővel szorgalmazniok. Ez az ügy tiszta és jogi .szempontból teljesen világos, tehát megérett a döntésre. A román-lengyel biztonsági szerződés szövege Bukarest, április 23. A román félhivatalos Rador mai számában tette közzé a román-lengyel biztonsági szerződés szövegét. A szerződés nyolc cikkből áll. Az első cikkben a szerződő felek kimondják, hogy Románia és Lengyelország egymás területi integritását és politikai függetlenségét tiszteletben tartja. A második cikkben kötelezik magukat a szerződő felek, hogy ha valamelyiküket oly támadás érné, amelyre nem szolgáltattak okot, akkor a népszövetségi egyezmény 15. cikke 7. bekezdésének alkalmazására egymásnak kölcsönösen és haladéktalanul segítséget, támogatást nyújtanak. A harmadik cikkben kimondják, hogy egyik a másiknak tudta nélkül nem fog tárgyalni sem fegyverszünet, sem békekötés érdekében. A negyedik cikkben arra kötelezik magukat, hogy a szerződő feleket kölcsönösen érdeklő külpolitikai kérdésekben egymással meg fognak állapodni.xAz ötödik cikk arról szól, hogy a szerződő felek egyike sem köthet szerződést harmadik állammal anélkül, hogy előzőleg erről meg nem állapodnának. A hatodik cikkben a szerződő felek kötele- 7.ik magukat arra, hogy a békítő és döntő bíráskodási eljárásnak vetik magukat alá, ha összekü- lömböznér.el^. A 7. cikk kimondja, hogy a szerződés 5 évi érvénnyel bír, de két év múlva megelőzőleg hat hónappal felmondható. A 8. cikk a klauzula, hogy az okmányt a legrövidebb időn belül ratifikálják. A szerződést Dúca külügyminiszter és Wielowieyski lengyel meghatalmazott írták alá. Prága, április 23. A szenátus tegnap este félbeszakitotta a politikai vitáit, amelyet ma délelőtt folytattak. Klofács elnök féltizkor nyitotta meg a mai ülést s átadta a szót Baxa dr. nemzeti demokrata szenátornak, aki hangsúlyozta, hogy • ■ • • ;7 ;• a hivatalnokkormány kinevezése nem a parlamentarizmus, hanem a demokrácia válságának következménye. A köztársaságnak bizonyos parlamentáris tradícióira van szüksége, hogy abban az értelemben éljen a parlamentarizmus, mint Angliában. Ezután a kisebbségek panaszaival foglalkozva, kijelenti, hogy a régi osztrák és magyar uralomnak főtörekvése volt a monarchiában élő más nemzetiségűek elnemzet- lenitése. A köztársaságban ellenben minden polgár egyenjogúsága megvan. Hillgenreiner német kér. szoc.: Ez nem igaz! Fritscher német kér. szoc.: Hiszen ezt maga sem hiszi! Baxa: Teljes meggyőződésből állítom ezt, mert a legeklatánsabb példa rá a választási törvény. Hillgenreiner: És a nyelvrendelet? Baxa: Megállapítom, hogy ez a köztársaság nemzeti állam, mert ezt a csehszlovák nemzet vivta ki magának az itt élő nemzetiségek támogatása nélkül. Dyk Viktor nemz. dem.: Akaratuk ellenére ! Baxa: Ezt az államot mi fejlesztettük és meg is tartjuk annak, aminek épiíettük: csehszlovák nemzeti államnak. Ezután a fascizmusról kijelenti, hogy az olasz és cseh fascizmus között nagy az eltérés. Azonban Olaszországban is belátták, hogy az állam exisztenciáját csak a nemzeti öntudatnak köszönheti. Az olasz fascizmus harcát utánozni itten nem lehet. De a nemzeti idealizmus alapján felépített államban nem lehet csodálkozni azon, ha egyes nemzeti körök, ideáljuk ' iyeztetését látva, a legszentebb kincsüket itt is fascista módszerrel akarj: k megvédeni. Touzsil kommunista: Ismeri kollega ur Zakradkát, a prágai fascisták alapitóját? Az egy közönséges gazember! Vesely cseh nemz. szocialista a következő Szónok. A ruszinszkói esküdtbirá-kodás felfüggeszté*éjől szólva a ré?i macryar reZsi- i inét támadja. Szemrehányást tesz, hogy a forradalom előtt a németek szorították ki a nivatalokból a cseh nyelvet, a magyarok pedig a szlovákot és egy nyelvet tettek államnyelvvé. Fritscher: S önök most ugyanezt teszik! A vita utolsó szónoka Soukup cseh sz. dem., aki elsősorban bejelenti, hogy pártja a fix gábónavámok ellen fog szavazni. A vámtarifa kérdését nem szabad pártérdekből elintézni, hanem az állam és a nemzet érdekeit kell ennél szem‘előtt tartani. Majd rátér Hiilgenreiner tegnapi beszédére, amelyben tiltakozott a tegnapi szónok az ellen, hogy a Husz-napot ismét állami ünnepnek akarják ez évben megünnepelni. Soukup válaszában kijelenti, hogy Húsz Jánost nemcsak mint a cseh nyelv úttörőjét ünnepük, hanem a nemzet egyik legnagyobb fiát látják benne. Tiltakozik az ellen, hogy a Húsz- ünnepély kérdésébe Róma is beleavatkozzék. Hillgenreiner: Mert a katolicizmus ellen való uszítás a célja! Soukup: Ez az állam szuverenitásába való beavatkozás. Éppen ezért követeli az egyház teljes elválasztását az államtól. Habrman cseh szoc. dem.: Ez évben még nagyobbszabásu lesz a Husz-ünnep, mint tavaly. Soukup: Sokat beszéltek itt a nemzeti és nemzetiségi államról. Tény, hogy itt több mint három millió német ól. Ezzel a faktummal nemcsak állami, hanem nemzeti érdekből is számolni kell. A legfontosabb tehát a kisebbségi probléma elintézése. Ezt azonban csakis bent az országban lehet megoldani, nem pedig nemzetközi fórumok előtt. Kovalik szlovák néppárti szenátor beszédére reflektálva kijelenti, hogy a csehek és szlovákok egy nemzet. Heves ellenvetések a szlovák néppárt részéről. Krojher cseh agrárius közbekiált: Ha autonómiátok volna, úgy a magyarok kerülnének többségbe, mert a szlovákok több pártra szakadnának. Kalcsok néppárti a zajban valamit kiált. Pocisk cseh szoc. dem;: Ne beszéljen, maga magyaron! Kalcsok: Kikérem magamnak! Soukup végül a fascista mozgalomról beszélve kijelenti, hogy a csehek Moszkvától sem kértek támogatást, Rómától sem fognak. Beszédét ezekkel a szavakkal fejezi be: — Mi szembeszálltunk a bolsevizmussal s ugyanígy fogunk szembeszállni a fasciz- ; urassal. Nem fogjuk megengedni, hogy az ál- ílamot bármilyen puccskísérletekkel vészé lyeztessék. Szent a meggyőződésem, hogy a cseh és szlovák szocialisták, valamint a légionáriusok minden ellenféllel szemben meg fogjak védeni a demokratikus köztársaságot. Hrubán elnök szavazásra bocsátja a kormányjavaslatot, amelyet a Ház többsége rövidített eljárással első és második olvasásban elfogadott. Ezzel az ülés véget ért. A következő ülés, melynek tárgysorozatán csupán a hadi- károsultak jogigénye és a házaló kereskedelem törvényjavaslata szerepel, május 4-én délután fél négy órakor lesz. Az erdélyi magyar párt megegyezett a román kormánnyal Bukarest, április 23. Az erdélyi magyar párt megegyezésre jutott az Avarescu kormánnyal. A megegyezés értelmében az erdélyi magyarság 15 parlamenti és 10 szenátusi mandátumot kap az ország különböző részeiben, azonkívül 3 szenátusi mnadátumot a Székelyföldön. A paktum nemcsak a Választásokra szól, hanem biztosítani fogja a kisebbségek jogait is. ígéretet tartalmaz arra, hogy meg fogják változtatni az iskolatörvényt. Az egyezmény megkötése iránti tárgvalásokat Bethlen György gróf folytatta Goga Oktavián- nal és a kisebbségi miniszterrel. Magyarország szabad helyet kap a fiumei kikötőben . Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az Est beavatott helyről azt a hirt közli, hogy a fiumei kikötőben Magyarország tranzitókereskedelmének lebonyolítására külön önálló részt kap, ép úgy, mint Jugoszlávia. Az olaszok legnagyobb érdeme, hogy ez megvalósul. A köteudő megállapodás nemcsak magyar-ejasz szempontból nagy jelentőségű, hanem azáltal is, hogy igy az elhagyatott és kihalt fiumei kikötő komoly gazdasági szerephez jut. Herriot a válaszúton Kamaraelnökség vagy pártvezetésig Páris, április 23. A francia közvélemény nagy érdeklődéssel figyeli a radikális párt kebelében történő eseményeket. Het.riot lemondásáról van szó a kamara elnökségéről, mert a pártban azt hangoztatják, hogy a kamara elnöksége és a párt vezetése össze- egeztethetetlenek. A Palais Bourbonban tegnap Herriot, Renaudel, Daladier, Chautemps és Israel konferenciát tartottak. Beavatott körök szerint Herriot úgy nyilatkozott, hogy megtartja a kamara elnöki állását, de lemond a pártvezetőségről, mivel egészségi állapota nem engedi a két súlyos kötelezettség pontos teljesítését. a pártvezetőség azonosítja magát Herriot kívánságával, akkor a kamara elnöke Daladier képviselőt fogja a pártvezetőségben utódjául ajánlani. Ha ellenben a vezetőség továbbra is kívánja Heriot megmaradását, akkor Daladier-t mint egyenrangú társvezetőt fogja Herriot maga mellé kérni. Uj krízis Kínában Peking, április 23. A négy szövetséges tábornok ma megkezdte tanácskozását a fővárost környező területek elosztásáról, a diplomatanegyeddel fölveendő kapcsolatról és a háború esetleges folytatásáról. A menekültek száma napról-napra növekszik. Pénzügyi, ellátási, közlekedési és szénkrizis fenyeget. A. közhangulat nem bízik többé az állapotok javulásában, mivel a mukdeni és a Santung-c-sapofok fegyelme sokkal gyarlóbb az elvonult Kuominsun-sereg fegyelménél.
