Prágai Magyar Hirlap, 1926. április (5. évfolyam, 76-99 / 1114-1137. szám)

1926-04-15 / 86. (1124.) szám

1926 április 15, csütörtök. CagBOTi8Ss^.m^jr.a>w»^aww^aririaii*.M.ij;annii!u<-. wumwl^ jmwwi ^J^(ÍM-A'VAiSVj\T».HTBT>^ 3 A német-orosz szövetség felé? A genfi csőd következményei — Térgyaíások a ra^aiíói szerződés kibővítéséről — Kíatíaiom és késő bánat Londonban Kassán 18 cseh kérdésre keli felelniük a magyarországi utasoknak Hogyan gátolják mesterségesen az idegen- forgalmat? Kassa, április 14. Szlovénjuké tengődő közgazdasági életének J igen nagy gyámoiiíója lehetne az idegenforgalom, mert Sziovenszkó természeti csodái a távolorszá- ' gok lakóira is varázserőt gyakorolnak és történel­mi jellegű városai is sok érdekes látnivalót nyúj­tanak. Egyenesen nemzetgazdasági érdek volna az idegenforgalom előmozdítása. Kiilöuösen azokban a városokban, amelyek az idegenforgalom fóku- sai, a hatóságoknak mindent meg kellene ten- niök, hogy a külföldi vendégek kényelmét előse­gítsék és ezzel is előmozdítsák az idegenforgal­mat. A sovinizmus átkos szelleme azonban ebben j a kérdésben is számtalan nehézséget okoz. Rá kell mulatnunk arra, hogy a kassai rendőrigazgá- ! tőságon a Magyarországból jövő utasnak rendkí­vül sok nehézsége van a nyelvkérdés miatt. Kas­sa városa alig húsz kilométerre van a magyar ha­tártól, a gazdasági és kereskedelmi érdekek ezer és ezer szála í'üzi a magyar területhez és a Ma­gyarországból a Tátra feló irányuló forgalomnak is a legfontosabb centruma. A kassai rendőrigaz­gatóság idegenforgalmi osztályán azonban a magyarországi utas nem tudja megér­tetni magát, mert egyáltalán nem akar­nak szóbaállani vele magyar nyelven és ha németre fordítja a diskurzust, akkor sem válaszolnak. A magyarországi utasoknak csak igen kis száza­léka tud szlovák vagy cseh nyelven és igy elő­fordul az a jellemző helyzet, hogy a külföldiek nem tudják kívánságaikat előterjeszteni azon ha­tósági szervnél, amely éppen a külföldiek ügyét van hivatva intézni. Ha valaki útlevelének alapján tartózkodási engedélyt kér, akkor hivatalos blankettát nyújta­nak át neki, melyet ki kell töltenie és be kell nyújtania a rendőrséghez. A nemzetközi rendőr­ségi gyakorlatban bevett szokás az, hogy a kül­földiek számára szóló kérdőző iveit az államnyel­ven kívül még francia és német nyelven is közük a kérdéseket. A kassai rendőrségen kiadott ivek azonban csupán egynyelvüek. 18 rubrikát kell kitöltenie annak a kül­földinek, aki huzamosabb ideig akar Kas­sa városában tartózkodni. 18 cseh nyel­ven megfogalmazott komplikált kérdésre kell feleletet adni ezeken az iveken, amikor az idegen a kérdéseket sem érti meg. Felhivjuk a kassai rendőrigazgatóság figyel­mét arra, hogy az idegenforgalom emelése érde­kében ezeket a kérdőíveket a hivatalos cseh szö­vegen kívül a nemzetközi forgalomban szokásos német és magyar nyelvvel lássa eh magyarul pe­dig azért, mert a kassai külföldi forgalom 90 százalékát magyarországi utasok teszik. Méltá­nyos az a kívánságunk is, hogy az idegenforgalmi osztályon lehetőleg olyan tisztviselőket is alkal­mazzanak, akik a magyar utazó közönség rendel­kezésére is tudnak állani és magyarul is meg tudják adni a szükséges felvilágosításokat. A tát­rai szezon kezdetén fontosnak tartjuk, hogy eze­ket az intézkedéseket sürgősen bevezessék és bü­rokratikus nehézségekkel ne korlátozzák az ide­genforgalmat, amely Kassa városának mindig je­lentékeny jövedelmi forrása volt. Stéfán képviselő a cseh pártokba invitálja a „kö­zeledést'4 kereső magyarokat TJngvdr, április 14. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Mind jobban nyilvánvalóvá válik, mily nagy szük­sége volna a koalícióba tömörülni óhajtó kor­mánypártoknak a magyarság támogatására. Egyre-másra nyilatkoznak meg a kcrmány- exponensek és kormánypárti politikusok, akik egyhangúan két kézzel nyúlnak a ma­gyarság fe'é, hogy táborukba csalogassák. Nem régen Rozsypal alkormányzó halla­tott szirénhangokat a ruszinszkói magyarság felé, majd Králik cseh agrárpárti képviselő, a „nagydobronyi ■ díszpolgár" nyilatkozott meg a leghizelgőbb formában, újabban pedig Sté- fán Ágoston dr. cseh agrárpárti képviselőt szó­laltatták meg. Stéfán is azt az utat tapossa, amelyet két elődje a megnyilatkozásban. Nyilatkozatának éopen olyan kortesize van, mint az e^zőéknek. Nincs benne semmi reális megállapítás, vagy7 állásfoglalás, hanem az a nóvum, miszerint a magyarságnak mégis csak Ungvárcn át visr az útja Prága fe’é, mert Ungváron ,.a kor­mányzóságon székel a prágai kormány telhatal- mu megbízottja, Rozsypal alkormányzó ur, aki minden becsületes ügyet mindenkor felka­rolt és hathatósan támogatott." Ez a mondat leplezetlenül állítja, hogy itt csakis Rozsypal személyén (Beszkid kor­mányzót figyelembe se véve) át vezet az ut London, április 14. Londoni diplomáciai körökben sokat foglalkoznak a német kor­mány és a szovjetunió egy uj szerződésével, amely hivatva van az 1922-ben Rapallóban kötött orosz—német szerződést kiegészíteni cs a locarnói paktummal megegyeztetni. Ez a szerződés garanciákat tartalmaz a nép- szövetségre és Lengyelországra vonatkozóan is. Angol körökben egész bizonyosra veszik, hogy Németország és Oroszország között a genfi népszövetségi csőd után ismét köze­ledés történt. A birodalomban igen befolyá­sos oroszbarát elemek rámutattak arra, hogy a nyugatról kapott Ígéretek nem érnek any- nyit, hogy miattuk a szovjettel kötött kedve­ző szerződéseket felbontsák. Mint Gén! is megmutatta, Németország nyugateurópai el­helyezkedése koránt sincsen biztosítva, s ezért nem okos dolog a gazdaságilag és poli­tikailag mindenképpen értékes orosz barát­ságot fölbontani. E belátások nyomán uj tárgyalások kezdődtek Oroszország és Né­metország között, amelyek eredménye a mostani uj szerződés volt. Angliáiban jól tud­ják, mik e közeledés okai s igen nagy aggo­dalommal hangoztatják, hogy az antant elhi­bázott politikája Oroszország karmaiba hajt­ja Németországot. A Times mai szama bejelenti, hogy az utóbbi napokban a berlini angol nagykö­vetség.' a londoni kormány és a francia kor­mány hivatalos értesítést kapott német kor­mányköröktől, mely bejelenti, hogy a biro­dalom csakhamar uj szerződést köt a szovjet- kormánnyal. Ezt az uj szerződést kölcsönös biztonsági szerződésnek lehet nevezni, azaz körülbelül ugyanolyan jellegű és jelentőségű lesz, mint amilyen a locarnói megegyezés volt. Ugyanakkor Olaszországot is értesítet­ték e rendkívül fontos lépés megtételéről. A német kormány nyomafékkal biztosította az antanthatalmakat, hogy az uj szerződés sem­miképpen som mond ellent a locarnói pak­tum szellemének. Fascista népgyülés Prágában Hogyan képzelik a prágai fascisták a diktatúrát? — Hivatlan látogatás a Német Házban Prága, április 14. Megírta a Prágai Magyar Hírlap, hogy a fascisták óriási plakátokon hirdetiék gyúlé- súKet, amelyet tegnap este tartottak meg a Zsóíia-szigeteu. A nagy teremben az utolsó hely is el volt foglalva s nagyobbrészt íekete- ingeseket lehetett ott látni. Négy szónok kri­tizálta a jelenlegi politikai helyzetet és han­gulatot csináltak a fascizmusnak. Kijelentet­ték, hogy a köztársaságban ma már nem le­het a fascizmust gúny tárgyává tenni és a nagy harcok és a nagy áldozatok ideje be­következett „A demokrácia eljátszotta játékát, a pár­tok és a kormányok bebizonyították tehetetlenségüket Csak ,egy‘ (!) kormá­nyozhat bennünket" — mondta az egyik szónok. Egy másik a jelenvoltak nagy tetszése mellett kijelentette, hogy a ésehék és fascisták alatt egy és ugyan­az értendő. A szónokok általánosságban élesen támadták Benes külügyminisztert. Á.zzal jellemezték, hogy kicsi az ő számára Csehszlovákia s éppen ezért beutaza Európát és házal a nagyhatalmaknál a béliével. Az a Benes, aki Szovjetoroszország elismerése kö­rül kompromittálta magát, ne merészkedjék a jövőben a nemzet felszabadítói között he­lyet keresni magának. Az egész gyűlés alatt antiszemita és né­metellenes beszédek hangzottak el. Támadták a sajtót, elsősorban a légionárius Národni Osvobozenit, amely szerintük ma mar nem a légionáriusok sajtóorgánuma. A légionáriusok, az egyik szónok szerint, Ugyan­olyan patriotizmustól vannak áthatva, mint a fascisták és csak egy felszólításra van szük­ség, hogy pokon berendezett köztársaság az állampolgárok egyenlő politikai, gazdasági és nyelvi kulturális szabadságát jelenti. Kassa város kulturális igé­nyei fokozottabb mértékben megkövetelik az e.gvenlő kulturális elbánást és a lakosság számot­tevő része az 1925. évi választási statisztika meg nem cáfolható arányai szerint jogot tarihat arra, hogy a magyar színházi évad a szlovák színház évadjával egyenlően állapíttassák meg. A szín­házi épület a város tulajdonát képezi, a város egész lakosságáért van, tehát joggal tarthat igényt a város közönsége, hogy midőn az egész várost érdeklő kultúrintézménynek az ő otthonában va­ló működéséről tárgyalnak, illetve döntenek, ak­kor a legjobban érdekelt fél lévén, őt is hallgas­sák meg és respektálják azt a kulturigényt, mely a közönség magyar nemzetisége részéről fennáll, amely le nem tagadható, sem pedig az államnyel- vü kultúra mindenekfeleüisógű hatalmi erejével el nem nyomható. Bizonyosnak tartjuk, hogy Kassa város kép­viselőtestületének őslakő tagjai a tanács indítvá­nyát elfogadják és igy Kassa város többségének óhaja kerül a pozsonyi minisztérium elé. Ez a többségi óhaj meg kell hogy győzze a minisz'ériu- mot arról, hogy a kassai színészet rendezésének ügye elodázhatatlanul szükséges. az igazi nemzeti csehek egy légióba tömörülve kikiáltsák a diktatúrát. A fascista szónokok beszéde alatt két inci­dens támadt. A hallgatók egyikét, aki a Be­nes elleni támadások miatt a jelenvolt ható­sági személy közbelépését kérte, erőszakkal kidobták a teremből. Az egyik fascista ki­jelentette, hogy fascista módszerrel a jövőben igy fogják az államot is megtisztítani a néme­tektől és zsidóktól, mert a gazdasági és kul­turális válságot csakis ekképpen lehet meg­oldani s természetesen a németek és zsidók kiüldöztetésével együtt a kommunista pártot is fel kell oszlatni. Cseh énekszó a Német Házban A népgyülés után 11 óra tájban harminc- negyven fascista a Német Ház vendéglőjébe ment s az étterem asztalainál helyet foglal­tak. Egy félórai tartózkodás után cseh dalo­kat énekeltek. Egy rendőri készültség felszó­lította a fascistákat, hogy az éneklést hagyják abba. De alig hagyták el a rendőrök a ter­met, újból énekelni kezdtek. Amikor rendre utasították őket, kijelentetek, hogy itt nem szabad németül beszélni. — Prágában vagyunk és nem Berlinben! Majd Brunar német szenátort akarták in- zultálni, mire másodszor is bevonult a rend­őrség, amely a tüntetőket a teremből kiszo­rította. Több íasci-stát a rendőrkomiszáriátusra vittek, ahol azzal a naiv beszéddel védekez­tek, hogy a németek kiprovokálták fellépésü­ket a Német Házban. Valójában a vendégek nagyrésze a tumultus alatt elhagyta az ét­termet. Skrzynski Masaryk elnöknél Aláírták a csehszlovák—lengyel arbitrázsszerződést Prága, április 14. A köztársaság elnöke ma dél­előtt fogadta Lanában Skrzynski Sándor gróf len­gyel miniszterelnököt és külügyminisztert. Az audiencia után a köztársasági elnök Skrzynskit di­nerre hívta meg, amelyre a lengyel miniszterelnök kisárete, mindkét ház elnöke, Cserny miniszterel­nök, Benes dr. külügyminiszter, a prágai lengyel és a varsói csehszlovák követ, valamint Sárnál, dr. kan­cellár is hivatalosak voltak. Prága, április 14. Ma aláírták a csehszlovák— lengyel arbitrázsszerződést és a két állam jogi és pénzügyi viszonyait szabályozó megállapodást. Ez az arbitrázsszerződés azok közé a szerződések közé tartozik, amelyeket Csehszlovákia az európai álla­mokkal köt az általános béke biztosítása érdekében. A jogi és pénzügyi megállapodás, amely 15 nappal a ratifikációs okiratok kicserélése után lép életbe, igen sok elvi és vitás kérdést rendez a két állam között. így a Tetschen, Árva és Szepesség felosz­latásából keletkezett jogi viszonyokat, az állampol­gárság kérdéseit, a kisebbség védelmét, Szilézia, valamint Árva-, meg Szepesmegvék vagyonának likvidálását és a csehszlovák hitelezők régi pénz- követeléseit. Az aláírás aktusán részt vettek Benes dr. csehszlovák külügyminiszter, Skrzynski gróf lengyel miniszterelnök, Lasocki lengyel követ, Flie- der varsói csehszlovák követ, Girsa meghatalma­zott miniszter, Reihelec miniszteri titkár és Ska- ücky dr., a külügyminisztériumi kabinet főnöke. Kassa város tanácsa az egyenlő elbánás elvét követeli a színház kérdésében Tiltakozó felirat a minisztériumhoz — A magyarság jogai a magyar színjátszáshoz. — A P. M. H. tudósítójának jelentése. — Kassa, április 14. A pozsonyi minisztériumban a szlovenszkói színészet rendezésének ügyében megtartóit ankét negatív eredménnyel végződött a kassai magyar színházra nézve. A szlovák színházi szövetkezet képviselői mereven ragaszkodtak ahhoz, hogy a mostani sziniszezon beosztás Kassán változatla­nul maradjon, vagyis a magyar színészetre éppen a legrosz- szabb konjunktúráin hetek maradnának. Sőt az ankét eredménye még egy meg­lepetést hozott, amennyiben Nedbal a ta­vaszi kassai szezonból két hetet el akar csípni operatársulata számára. A minisztérium részéről úgy akarják Faragót re- komptnzálni, hogy lépéseket tesznek azirányban, miszerint Faragó a ruszinszkói magyar színház koncessziójához is hozzájusson. Minden olyan megoldási tervezet ellen, amely a kassai magyar színházlátogató közönség érde­Prága felé. Arról azonban te’jesen megfe­ledkezik Stéfán, hogy7 a magyarságnak jogos követelései- méltányos kívánságai és jóvá r.em tett sérelmei is vannak, amiknek elő- ' zetes és teljes mértékben va’ó teljesítését a kortesnyilatkozat hevében — mint az elő­dei — ő is elfelejtette legalább — megígér­ni!? keit és jogos igényeit megcsorbitani akarja, a leg­élesebben tiltakoznunk kell. Értsék meg jól az illetékesek, hogy itt nem csupán Faragó Ödön személyi ügyé­ről van szó, nem csupán arról, hogy Fa­ragót a Kassán ért, vesztéségért esetleg Uagrárral vagy Munkáccsal kárpótolják. Itt elsősorban a kassai magyar közönség kullurszükségleteit kell tekintetbe venni és ennek a kultúrkörét élményéit kell tel­jesíteni. Lehetetlen dolog, hogy Kassa nagy kultúrában íelnevelkedett magyar közönséget megfosszák a szinházbajárás lehetőségétől. Éppen ezért öröm­mel kell üdvözölnünk azt az akciót, amelyet a magyar pártok képviselői Kassa város tanácsában kezdeményeztek. A magyar tanácstagok előter­jesztésére Kassa város tanácsa a magyar színészet ügyének rendezéséért indítványt terjeszt éld a városi képviselőtestületnek. A tanács felszóülja a képviselőtestületet, határoz­za el, hogy a város tulajdonát képező színházban a szlovák és a magyar kultúrának az egyenlő elbánás elve alapján ad otthont. Ezért kifejezetten ragaszkodik ahhez, hogy a szlo­vák, illetve magyar sziniévadok ennek az elvnek alapjá. állapíttassanak meg. Mint a színház tu­lajdonosa, óvást emel a színi évadoknak a város megkérdezése nélkül való megállapítása, a város kulturkérdésének tudta és beleegyezése nélkül való eldöntése ellen. Felszólítja a képviselőtestü­letet, hogy határozatáról a teljhatalmú miniszté­riumot tiltakozó feliratban értesítse. A tanács az indítvány megokolásában kifejti, hogy a kultúra közkincs és az államnak nem lehet ártalmára, ha az államban élő más nemzetiségek saját kultúrájukat ápolják. A demokratikus ala­Lejár a kisantantáliamok szerződése Bukarest, április 14. A román kormány most nagy apparátussal készíti elő a kisantant legközelebbi konferenciáját, melyet román hivatalos körök igen fontosnak Ítélnek. Ezen a konferencián kell ugyanis megújítani a Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia közt lévő szerződést. A román-csehszlovák szerző­dés júniusban jár le, mig a jugosláv-román szerződés decemberben. A román kormány reméli, hogy a szerződést minden nehézség nélkül egyszerűen meg fogják hosszabbitaní. Gauss dr, Németország megbí­zottja a népszövetségi tanács- kibővitő bizottságban Berlin, április 14. A német kormánykö­rök befejezték a népszövetségi tanács kibő­vítésére alakult bizottság szervezetének vizs­gálatát s igy valószínű, hogy a német válasz csakhamar elmegy az antant fővárosaiba. Be­avatott körök szerint a birodalom hajlandó­nak mutatkozik résztvenni e bizottság tár­gyalásain, de csak mint egyenrangú fél s nem mint megfigyelő. Németországot, minden va- iószinüség szerint Gauss dr. fogja képviselni, aki már sokszor intézett népszövetségi ügye­ket s aki kiváló jogi szakismerettel rendel­kezik. Aláírták a i?émet»frauc5a légi szerződést Párig, április 14. A Quotidien értesülése szerint ma délelőtt hosszú tárgyalás utáa végre aláírták a francia—német légi szerződést. A szerződés értel­mében most már szó lehet a német—francia légi útvonalak megnyitásáról. Júniusban megindul a forgalom Páris—Köln—Boriin. Paris—Kölu— Lon­don, Berlin—Kőin és Hamburg—Kopenhága kezűit. Minden légi vonalnak csatlakozása van a B-erlin— Moszkva járathoz. Ez a megállapodás, amely a né­met terülotek kereszti! IrepiHósét lehetővé teszi, ángyban megkönnyíti a Párisból kelet felé irányuló légi forgalmat. Selyem ás azövetkülönlcácssé^ck legolcsóbb beszerzési iorrása IFJ. KLE5M SMHDOR-Rái Kassa - KoSicön, Fc - utca S, sxám. Mintaküldés vidékre! ___ ___ __' I

Next

/
Thumbnails
Contents